Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés öt évre választ - és e tisztségre legfeljebb egy alkalommal választhat újra - kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet.

Ő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, dönt az állampolgársági ügyekben és gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. A köztársasági elnök javasolja a miniszterelnököt és nevezi ki a kormányfő előterjesztése alapján a minisztereket, államtitkárokat. Az országgyűlési biztosokra, a Legfelsőbb Bíróság elnökére, a legfőbb ügyész személyére, illetve a költségvetési tanács egy tagjára is ő tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

Az alkotmány szerint az államfő gondoskodik a törvények kihirdetéséről, de élhet a politikai vétó eszközével: "ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt (...) megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek". A parlament által újratárgyalt és elfogadott törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.

Van lehetősége alkotmányos vétóra is. Ez azt jelenti, hogy az államfő a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. "Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni" - rendelkezik a jogszabály.

Sólyom László ötéves hivatali működése alatt 31 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek: beiktatása évében csak egyet, a pártingatlanokról szóló jogszabályt, a legtöbbet, szám szerint 13-at, 2009-ben küldte vissza. A jelenlegi Országgyűlés három elfogadott jogszabályt kapott vissza megfontolásra az államfőtől: a kormánytisztviselők jogállásáról, az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatos alkotmánymódosításról és az ahhoz kapcsolódó Alkotmánybíróságról szóló jogszabály-változtatásról szólókat. (Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Mádl Ferenc hat alkalommal döntött így.)

Sólyom László 16 alkalommal fordult az Országgyűlés által hozott törvények ügyében az Alkotmánybírósághoz. A Taláros Testület majd minden alkalommal méltányolta a kifogásait. Beadványának köszönthetően - többek között - a köztársasági elnök megtagadhatja a kormány, illetve a miniszterelnök által az elé terjesztett kitüntetések adományozását, de indokolnia kell a döntését. (Az Alkotmánybíróság 2007 júliusában döntött erről, Sólyom László kezdeményezésére. Előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát az ország érdekében végzett tevékenységéért. Ezt végül az államfő visszautasította, az erről szóló előterjesztést nem írta alá. Távolságtartását jelezte több alkalommal is, midőn nem fogott kezet - Fekete János, stb. - a szerinte érdemtelennek tartott kitüntetettel.)  

Sólyom László 2005 óta köztársasági elnökként 109 esetben élt az egyéni kegyelmezés jogával, míg 5.180 esetben - köztük  Zalatnay Sarolta kegyelmi kérvényét is - elutasította. A legtöbb kegyelmet 2006-ban adta, ekkor 26 kérelmet bírált el kedvezően. Idén például kegyelmet adott annak a borsodi házaspárnak, akiknek kiskorú veszélyeztetése miatt kellett volna egyszerre börtönbe vonulniuk két gyermekük iskolai hiányzásai miatt.

A leköszönő köztársasági elnök - a társadalmi elismerésen kívül -  minimum háromszobás, legalább 100 négyzetméteres zöldövezeti lakásra jogosult, amelyet ő és felesége is élete végéig használhat. Az otthon beszerzéséről a Köztársasági Elnöki Hivatalnak kell gondoskodnia. (Mádl Ferenc volt államfő például egy 160 négyzetméteres rózsadombi otthont, Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első elnök pedig 2000-ben egy 590 négyzetméteres budai villát kapott.) Ezt követően még 1 évig védi testőrsége, jogosult lesz havi másfél millió forintos fizetésre, két és fél évig kétfős titkárságra - irodával együtt -, és 5 éven át évi 30 ezer kilométert utazhat magáncélból is szolgálati autón.

Schmitt Pál

1942. május 13.-án Budapesten született. Elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. 1965-ben lépett be a Hungarohotels Vállalatba mint szállodai munkatárs. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A turizmus berkeiből 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese lett.

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett, mely tisztségét a mai napig betölti. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, amely posztot 1995-ig, NOB-alelnökké történő megválasztásáig viselt. Erről a posztjáról 1999-ben távozott, amikor a NOB protokollfőnökévé választották, mely pozíciót a mai napig viseli. Emellett 1995 óta a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke is. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére átvette az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért" díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek.  A World Olympians Association elnöke 1999 és 2007 között.

2002-ben független jelöltként elindult az önkormányzati választásokon, Budapest főpolgármesteri címéért. Jelöltségéhez csatlakozott többek között a Fidesz és az MDF is. A második helyen végzett az SZDSZ által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85 százalékával. 2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökének.

A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, azóta az Európai Parlament tagja és a Fidesz EP-delegációjának vezetője. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban" című Schmitt-jelentést.  2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választásikampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki poszt iránti jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett, az Európai Parlament alelnöke 2009-2010-ben.

A 2010-es országgyűlési választásokon mandátumot az országos listáról szerzett a 2. fordulóban. 2010.május14.-e óta az Országgyűlés elnöke.

Domokos László

1965-ben született, Békéscsabán. Nős. Egy gyermek édesapja. 1983-ban a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1988-ban Pécsett, a JPTE Közgazdaság-tudományi Karán okleveles közgazdaként fejezte be tanulmányait. 1991-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász diplomát szerzett. 1990-1994 között Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatalának gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. 1998-2002 között a Fidesz parlamenti frakciójának frakcióvezető-helyettese, a gazdasági kabinet vezetője. 2001-től a Magyar Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnöke. A 2002. őszi önkormányzati választások eredményeként tagja lett a Békés Megye Képviselő-testületének, ahol a Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság elnökeként és a Fidesz frakció frakcióvezetőjeként dolgozott. 2006. május 30-tól a Költségvetési-, Pénzügyi- és Számvevőszéki Bizottság alelnöke.

1991-ben belépett a Fideszbe. 1992 és 1994 között a Fidesz Békés megyei, valamint az országos választmány tagja, 1996-tól a Békés Megyei Területi Választmány elnöke. Az 1994-es önkormányzati választásokon bejutott Békéscsaba képviselő-testületébe, ahol a Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségét töltötte be, illetve ugyanekkor tagja lett a Békés Megyei Képviselő-testületnek, ahol frakcióvezető. 1998-ban a Szarvas központú választókerületben (Békés 5. vk.) országgyűlési képviselői mandátumot szerzett.. 2001-től a Magyar Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnöke. 1998-2002 közötti időszakban a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke.

A 2002. évi országgyűlési választásokon ismét a szarvasi kerületben szerzett egyéni mandátumot; 2002 májustól ismét megválasztják a Parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának alelnökévé és az EU Integrációs Albizottságának elnökévé. A 2002. őszi önkormányzati választások eredményeként tagja lett Békés Megye Képviselő-testületének, ahol a Gazdasági és Környezetgazdálkodási Bizottság elnökeként és a Fidesz frakció frakcióvezetőjeként dolgozott.

A 2006. évi országgyűlési választásokon Békés megye 5. sz. választókerületében már az első fordulóban egyéni mandátumot szerzett. 2006. októberében az önkormányzati választáson Fidesz-KDNP-Gazdakörök jelölő szervezet listavezetője. A választás eredménye alapján Békés Megye Képviselő-testület elnökévé választják és a Fidesz-KDNP-Gazdakörök frakció frakcióvezetője. A 2010-es országgyűlési választásokon ismét egyéni mandátumot szerez Szarvas és térsége választókörzetben

Warvasovszky Tihamér

1950. július 19-én született Székesfehérváron. Nagyszülei és szülei is Székesfehérváron éltek. Két gyermek apja. 1968-ban Székesfehérváron, az  Ybl Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd 1973-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen kapott villamosmérnöki diplomát. Fiatal szakemberként a székesfehérvári Ikarus gyárban helyezkedett el. 1973-tól 1979-ig tervező mérnök, 1980-tól 1985-ig osztályvezető, majd 1986-tól 1987-ig az üzemfenntartási főosztály vezető-helyettese volt. Munka mellett 1976-ban mérnök-tanári képesítést, majd 1979-ben gazdasági-mérnöki kiegészítő diplomát szerzett. 1987-ben a városi tanács egyik elnökhelyettese lett. 1990-től a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági igazgatójaként dolgozott. 1993-ban megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét.

Az 1994-es önkormányzati választásokon MSZP-SZDSZ támogatással mandátumot szerzett, a képviselőtestület és a megyeszékhely alpolgármesterének választották. Az 1998-as helyhatósági választásokon az Összefogás Székesfehérvárért Választási Szövetség pártonkívüli, független jelöltjeként indult, a választási szövetséget alkotó MSZP, az SZDSZ, a Nyugdíjas Párt és Fehérvári Polgárok Egyesületének támogatásával. 1998. október 18-án megválasztották Székesfehérvár polgármesterévé, azóta is ezt a tisztséget tölti be.

Az 1998. évi országgyűlési választásokon az MSZP Fejér megyei listáján jelölték; 2001. szeptember 24-én, Vancsik Zoltán halála után behívták a törvényhozásba. 2002. április 7-én, az első fordulóban képviselővé választották (Fejér 1. vk.). Május közepén az önkormányzati bizottságban kezdte meg törvényhozói munkáját. 2002. október 20-án másodszor is elnyerte Székesfehérvár polgármesteri tisztségét. A 2006. évi országgyűlési választásokon Fejér-megye 1. választókerületében egyéni mandátumot szerzett. 2006. május 30-tól az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja. 2010-re olyannyira megromlott közte és pártja között a viszony, hogy bejelentette visszavonulását, és nem jelölteti magát a 2010-es parlamenti választásokon. Ezzel egyidőben az MSZP-ből is kilépett.

A Fidesz-KDNP azt reméli tőle, hogy „az Állami Számvevőszék alelnökeként alkalmas lesz arra, hogy „a közpénzügyek egy részeként az önkormányzati pénzügyek ellenőrzését is felügyelje"