Gazdasági tárgyú indítványok uralják a parlament hétfő-keddi ülésének napirendjét. A tavalyi zárszámadásról, a nemzeti energiastratégia elfogadásáról, a közbeszerzésről és több mint 850 országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről döntenek a képviselők. Tárgyalják - többek között – az ebadó bevezetését lehetővé tevő indítványt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elmúlt évi jelentését, a bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslatot, a Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját, s nem utolsó sorban a „Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslatot.

Határozatok

Az Egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat, 865 országgyűlési határozat hatályon kívül helyezését szorgalmazza. Előzménye: a nemzeti ügyek kormánya a programjában meghirdette, hogy a bonyolult és kiszámíthatatlan állami szabályozás visszaszorítása érdekében intézkedések szükségesek a bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére. A deregulációs felülvizsgálat első üteme az országgyűlési határozatokra terjed ki, tekintettel arra, hogy ilyen programszerű felülvizsgálat ebben a körben korábban még nem történt.

A javaslat első fele az 1990. május 2-a előtti valamennyi országgyűlési határozatot hatályon kívül helyezésére, visszavonására tesz indítványt. A hatályon kívül helyezés, visszavonás ebből az időszakból összesen 171 országgyűlési határozatot érint. Tárgyuk szerint főként személyügyi (kinevezés, tisztségben való megerősítés, felmentés) határozatok, valamint egyes nemzetközi kérdésekben való nemzeti állásfoglalások, melyek hatályon kívül helyezése, visszavonása nem érinti a megszüntetett vagy módosított jogokat és kötelezettségeket.

A javaslat második része a felülvizsgálat időkeretét Országgyűlés megalakulása - 2010. május 14. - előtti időszakra szorítkozik. Ebből az időszakból jelenleg hatályban lévő, vissza nem vont határozatok száma 1719 darab. Közülük 694 az alábbi szempontoknak megfelelő határozatok deregulálását tartalmazza: „A nemzetközi szerződések (egyezmények, megállapodások) megerősítéséről, aláírására felhatalmazást adó, kötelező hatályának elismeréséről szóló határozatok, ha végrehajtásuk – jogszabályban történő kihirdetésük – megtörtént feltéve, hogy a kihirdető jogszabály az esetleges fenntartást, nyilatkozatot, iránymutatást, stb. tartalmazza. Az előzményi országgyűlési határozat hatályban tartása ekkor már nem szükséges; a kormány beszámolóinak, jelentéseinek elfogadása, amennyiben a határozat nem ír elő további végrehajtásra váró és még végre nem hajtott feladatot; stratégiákat, terveket, feladatokat előíró, rendszerint a kormányt kötelező döntések, amelyek végrehajtása már megtörtént, vagy az új kormányprogrammal nem egyeztethetők össze, aktualitását veszítette, bármely olyan tényező, ami miatt a határozat okafogyottá vált.”

+

Döntenek a képviselők a nemzeti energiastratégiáról is. A kormány még júliusban hagyta jóvá a dokumentumot, amelynek értelmében csökkenteni szükséges az importfüggőséget és erősíteni az állami szerepvállalást. A stratégia úgy számol, hogy 2030-ra 30 százalékkal nő az ország villamosenergia-igénye. Tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, figyelembe véve a jövő nemzedékek energia, víz, élelmiszer és nyersanyag szükségleteinek biztosítását és az élhető környezet megőrzését, tekintetbe véve a legfontosabb hazai és globális kihívásokat, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit, az Országgyűlés felkéri a kormányt:

Fordítson kiemelt figyelmet az Európai Unióval, annak tagállamaival, valamint más államokkal és nemzetközi szervezetekkel kialakított kapcsolatainak fenntartása és fejlesztése során az energiapolitikai célok megvalósítására.

Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő, a befektetői környezet kiszámíthatóságát biztosító, átlátható, elszámoltatható és a fogyasztói érdekeket is figyelembe vevő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert.

Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra platform mielőbbi kialakítását az import-diverzifikáció, az árverseny, és az ellátásbiztonság érdekében; Magyarország regionális elosztó és tranzit szerepének erősítésére készítsen elemzést a földgáz beszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről, figyelembe véve a szükségessé váló infrastruktúra-fejlesztéseket, a műrevaló hazai földgázvagyon kiaknázási lehetőségeit, új földgáztárolók megvalósítását, valamint a régiós kereslet-kínálat alakulását. 

Gondoskodjon a földgáz- és villamosenergia-ellátásban a teljes piacnyitásról, fenntartva az állami jelenlét és érdekérvényesítés lehetőségét.

Segítse elő a megváltozó forrás-szerkezet sajátosságaira tekintettel a nemzeti villamosenergia-rendszer szabályozási szükségleteinek legésszerűbb, indokolt esetekben nemzetközi szintű kezelését és a szükséges döntések előkészítését; dolgozzon ki erőmű fejlesztési cselekvési tervet a villamosenergia-termelés és -elosztás hatékonyságának javítására, különös tekintettel a termelő kapacitások engedélyezésének szempontjaira és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés támogatási szabályrendszerére.

Vegye figyelembe az Energiastratégia által meghatározott keretrendszert az egyéb hazai szakágazati politikák kialakításánál.

Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének, mint az Energiastratégiához kapcsolódó, annak céljaival összhangban álló szakterületi cselekvési terveknek a rendszeres felülvizsgálatáról, különös tekintettel a jogszabályi és támogatási környezet változására.

Az épületállomány energetikai jellemzőinek javítása érdekében dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát, különös tekintettel a támogatási rendszerekre, a fűtési és szigetelési módozatok energetikai és költségelemzésére, valamint a közel nulla energiaigényű épületek elterjesztésére.

Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását az Energiastratégiában rögzített elvek alapján.

A megújuló energiaforrások térnyerésének érdekében segítse elő Magyarország megújuló energiapotenciáljának feltérképezését, és egy erre vonatkozó nyilvános adatbázis létrehozását.

Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát, különös tekintettel annak költségvonzataira.

Továbbra is gondoskodjon a nukleáris hulladékok biztonságos kezelésére és végleges elhelyezésére irányuló programok megvalósításáról, az ehhez szükséges feltételek biztosításáról.

Gondoskodjon az energetikailag hasznosítható hazai ásványvagyon felkutatásáról és a stratégiai készletgazdálkodás feltételeinek biztosításáról, valamint a hazai szénbányászati szakmakultúra fennmaradásának feltételeiről – ennek megfelelően dolgozzon ki cselekvési tervet a hazai ásványvagyon készletgazdálkodásáról és hasznosításáról.

A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét és az energiastatisztikák elérhetőségét.

Gondoskodjon arról, hogy a jogszabályi keretrendszer a hatékonyság növelésére ösztönözzön és kezdeményezze az ebből eredő haszonnak a fogyasztókhoz történő eljuttatását.

Vizsgálja meg az energiahasználatot támogató szociális jellegű juttatások energetikai céloktól független kezelésének lehetőségét.

Vizsgálja meg a távhőtermeléssel kapcsolatos árszabályozási és jogi rendelkezések végrehajtásának, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók támogatásának tapasztalatait, és ez alapján dolgozzon ki cselekvési tervet a távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítására, hatékonyságának fejlesztésére és a megújuló energiaforrások bevonására.

Gondoskodjon a közlekedési infrastruktúrának és szabályozásnak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi, környezeti és természeti követelményeivel összhangban álló fejlesztésére irányuló országos koncepció kidolgozásáról, különös tekintettel egy karbon-szegény, távlatban zéró üvegházhatású gáz kibocsátású városi közlekedési, illetve közúti szállítási járműpark létrehozási feltételeinek megteremtésére, valamint a vasúti ágazatban rejlő fejlesztési lehetőségek kihasználására.

Az energiapiac számára szükséges szakemberképzés szervezeti és pénzügyi feltételeinek folyamatos biztosítása és a kutatás-fejlesztés és oktatás magas szintű folytatása érdekében dolgozzon ki energetikai iparfejlesztési és kutatás-fejlesztés-innováció cselekvési tervet; segítse elő mintaprojektek megvalósításával a hazai kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlatba való átültetését.

Gondoskodjon az energiastratégia és a kapcsolódó szakterületi politikák céljainak hatékony megvalósulását elősegítő pályázatok és források megfelelő koordinációjáról, valamint a pályázati rendszerek kidolgozásánál egyéb részterületeken is vegye figyelembe az energiatakarékosság és energiahatékonyság szempontjait.

Dolgozzon ki a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálásra és fejlesztésre irányuló cselekvési tervet; gondoskodjon a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; hozzon létre a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert.

Legalább háromévenként készítsen jelentést az energiapolitika megvalósulásáról a szakterületekkel történő összhangjáról az Országgyűlés illetékes bizottsága részére, és amennyiben az energiapolitika feltételrendszerében bekövetkezett változások indokolják, egyidejűleg tegyen javaslatokat az Energiastratégia kiigazítására.

+

Elsősorban az árvizek utáni helyreállítási munkálatok mielőbbi elvégzése, az árvizek okozta károk elhárítása, valamint az esetleges későbbi árvizek elleni védekezést szolgálja a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása.  Elfogadása esetén az építési beruházások esetében 80-ról 150 millió forintra emeli az eljárás alkalmazhatóságának felső határát. A módosítása következtében biztosíthatóvá válik a kis- és középvállalkozások - versenyeztetést követő - megrendeléshez jutása, a közfoglalkoztatás és az építési munkálatok elősegítése. Egyúttal elősegítheti mintegy 3,5 milliárd forintnyi uniós támogatás kis- és középvállalkozások részére történő mielőbbi kihelyezését.

+

Feltehetően végszavazáshoz érkezik a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat is. A tavalyi év zárszámadásról szóló törvényjavaslat határozottan rögzíti: 2010 májusában a hivatalba lépő nemzeti ügyek kormánya rendkívül rossz állapotú államháztartást örökölt elődjétől. Azzal szembesült, hogy az előző – Bajnai Gordon által vezetett – szocialista kormány költségvetésében hamis adatok szerepelnek, a költségvetési törvényben leírt főbb számok ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a valóságnak. A bevételeket és a kiadásokat irreálisan tervezték, az államháztartás folyamatainak átláthatóságát nem biztosították.

Annak érdekében, hogy hazánk elkerülje az adósságválságot és a saját lábára álljon az új kormány rendkívüli gazdasági intézkedései eredményeként az államháztartás 2010. évi pénzforgalmi hiánya 1121,5 milliárd forint lett, ami a GDP 4,1 százaléka. E rendkívüli gazdasági intézkedései nélkül a hiány mértéke - az eredetileg tervezett -0,9 százalékos gazdasági visszaesés helyett megvalósított 1,2 százalékos növekedés ellenére is - az eredetileg feltételezett makrogazdasági folyamatok mellett a hiány a 7 százalékot is meghaladta volna. Mivel a törvényjavaslathoz csak egy, a normaszövegből épp ezt a megállapítást száműzni igyekvő MSZP-s módosító javaslat érkezett, a parlament feltehetően már hétfőn határozhat a a tavalyi év zárszámadásáról.

Bizottságok

A parlamenti többség támogatásában reménykedhet az Innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat.

A bizottság feladata lesz: a tudomány és a gazdaság kapcsolatának erősítése. Az Országgyűlés kutatásfejlesztés- és innováció-politikai tevékenységének elősegítése. Az innovációt érintő törvények, a kutatásról és fejlesztésről közvetlenül rendelkező törvények, a kormány, illetve miniszteri rendeletek áttekintése. A K+F, innováció és tudománypolitikai tevékenység szervezeti rendjének áttekintése, hatékonyságának vizsgálata.

A bizottság 15 tagból áll majd, akik közül hetet a Fidesz, hármat a KDNP, kettőt az MSZP, kettőt a Jobbik egyet pedig az LMP delegál. Elnökére a Fidesz, társelnökére az MSZP képviselőcsoportja terjeszt elő javaslatot. A bizottság munkájáról évente a Magyar Tudomány Ünnepéig, november 3-áig jelentést készít az Országgyűlés számára.

+

Alaposan fölbuzdult az MSZP: öt parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi, - jelentette be Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető. Az ellenzéki párt többek között megvizsgáltatná, hogy kiderüljön:

• Milyen szerepük volt fideszes politikusoknak a 2006. őszi zavargásokban, tartott-e kapcsolatot a Fidesz a kormányellenes tüntetők erőszakos csoportjaival, és a párt közleményei, politikusainak nyilatkozatai hozzájárulhattak-e a tüntetések erőszakossá válásához. A vizsgálatot arra is kiterjesztenék, hogy a Fidesz vezetői és az esemény szervezői az elvárható gondossággal jártak-e el, amikor az Astoriát választották 2006. október 23-i rendezvényük helyszínéül.
• Miként használták fel a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa okozta károk enyhítésére szánt magán, állami és segélyszervezeti adományokat, illetve a kármentő alap forrásait, történtek-e visszaélések, igazak-e azok a sajtóhírek, melyek szerint a térség helyreállítására szánt pénzből milliárdos tételek vándorolhattak Simicska Lajoshoz köthető offshore cégekhez"?
• Áthárították-e a fogyasztóikra a rájuk kirótt különadót a pénzintézetek, emelkedtek-e az éves infláció mértékén felül a különböző banki költségek, és milyen eszközök állnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete rendelkezésére, hogy e terhek a jövőben ne növekedjenek?
• Miért nem készítette el a kormány a 2007-ben az Országgyűlésben egyhangúlag elfogadott gyermekszegénység elleni program újabb hároméves cselekvési tervét, és mely intézkedésekkel akadályozta a stratégiában foglaltak megvalósulását?
• Miért adósodtak el az önkormányzatok, jogszerűek voltak-e kötvénykibocsátásaik, és milyen hatással van gazdasági helyzetükre az árfolyamváltozás?

Az MSZP elképzelése szerint mind az öt paritásos testület 8-8 tagból állna, akik közül hármat a Fidesz, kettőt az MSZP, egyet-egyet a KDNP, a Jobbik és az LMP delegálhatna. A bizottság elnökére minden esetben természetesen az MSZP tehetne javaslatot.

Félúton

Számos, félúton tartó indítvány is szerepel a T. Ház napirendjén. Ritkaságnak számít, de igaz: ellenzéki indítvány is leledzik közöttük. Az LMP plázastop néven ismertté vált törvényjavaslata az elképzelés szerint a százezer főnél kisebb lélekszámú településeken fél évre megtiltanák a 400, míg az ennél nagyobb városokban a 800 négyzetmétert meghaladó eladóterű üzletközpontok építését. Ez idő alatt az Országgyűlésnek ki kellene dolgoznia egy olyan átgondolt új szabályozást a kérdésre, melyben a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben vennék figyelembe a városképi, környezetvédelmi, helyi gazdasági és közlekedési szempontokat.

A terület újraszabályozása a kormányzó pártoktól sem áll távol. Fontosnak tartják a helybeliek és a kisebb üzletek érdekeinek hatékonyabb érvényesítését, mindezt azonban úgy, hogy ne sérüljön a szabad verseny.

+

Általános vita végére érkezik az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.

A kormány „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása és a helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása érdekében” lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint eb-rendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. A törvényi szinten garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük eb-összeírást végezni.

Párhuzamosan módosulnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai.  Fontos változás, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság.

A törvénymódosítás megtiltja az élőállatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását. Tilos lesz továbbá a csincsilla és angóranyúl egyedein kívül ebet és macskát is szőrméjükért, bőrükért tartani, tenyészteni, szaporítani, értékesítésre felajánlani. A tervezet megtiltja a kutyák macskák élelmiszerként történő fogyasztását is.

Végezetül: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.”

+

Megkülönböztetett figyelemre számíthat az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítvány, a bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslat, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, és a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslat. Befejezéshez közeledik a genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat is. Csendes találkozónak ígérkezik, lévén a képviselők zöme már a felvezetésekor is egyetértett abban, hogy Magyarország génmódosított szervezetektől való mentességét továbbra is fenn kell tartani.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend.

Hétfő

A genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Fenntartható fejlődés bizottsága önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Jávor Benedek, a Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Zárószavazás.)

A bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslat. (Papcsák Ferenc, Vas Imre, Horváth Zsolt, Mátrai Márta, Molnár Attila, Vitányi István, Kozma Péter, Kovács Ferenc, Zsiga Marcell Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Papcsák Ferenc. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslat.  (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Nemzeti Energiastratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás.)

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Hörcsik Richárd Fidesz-képviselő önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

Innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Pokorni Zoltán és Pósán László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

Mentelmi ügyek: Budai Gyula, Meggyes Tamás, egy, Szekó József kettő mentelmi ügye. (Fidesz-képviselők. A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A Gazdasági Versenyhivatal 2010. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Koszorús László, a Gazdasági és informatikai bizottság alelnöke. Részletes vita.)

Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

„Civitas Invicta” – Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat. (Bánki Erik, Lezsák Sándor, Pichler Imre László Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Pichler Imre László. Részletes vita.)

Kedd

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének éves jelentése 2010, majd elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig.)

A fenntarthatóság szempontjának a kereskedelmi központok működésében történő érvényre juttatásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Szabó Rebeka, Schiffer András, Vágó Gábor, Scheiring Gábor, Ertsey Katalin LMP-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Szabó Rebeka. Az általános vita folytatása és lezárása.)

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig.)