Az ellenzéki vezérszónokok felszólalásával folytatódott a választási törvény általános vitája a parlamentben kedd este. Ezt követően mindössze egyetlen kormánypárti képviselő kért szót az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló javaslat korábbról elnapolt tárgyalásán. A Ház ülése végül napirend utáni felszólalással ért véget.

MSZP: a lényeg, hogy csak a Fidesz „választógépei" szavazhassanak

Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka szerint a választási rendszer átalakításának lényege, hogy minél kisebb legyen a választási arány, a voksolásra pedig csak a Fidesz „szavazógépei" tudjanak elmenni. Mint kifejtette: cinikus, irracionális, elfogadhatatlan és a választói akarattal nem konform a javaslat, de amíg titkos a magyar választás, addig a választók szavazataikkal véleményt mondhatnak majd a szavazófülkékben. A fő kritika a politikus szerint az, hogy semmilyen racionális érv nem szól a feliratkozás mellett, a javaslat pedig „több sebből is vérzik", ezért minden alapelvet sértene a módosítás megszavazása. Szerinte méltánytalan, hogy ha már a határon túli magyaroknak adtak szavazati jogot, akkor az ő voksuk egyet, a határon belülieké pedig kettőt ér majd. Elfogadhatatlannak és antidemokratikusnak nevezte a többes jelölés rendszerét, hozzátette ugyanakkor: támogatják, hogy az ajánlószelvény megszűnjön, de ebből nem az következik, hogy „komolytalanná" kell tenni a választási rendszert.

A Jobbik a csalásokat és az adatvédelmi problémákat küszöbölné ki

Dúró Dóra, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az előzetes regisztrációval nem lehet az összes csalási módszert kiküszöbölni, így az adatvédelmi aggályokat sem. Szerinte olyan megoldás kell, amelyben a választók semmilyen adata nem kerül a pártokhoz. Hozzátette: indokolt a jelöltállítás könnyítése, de a mindössze kétszáz aláírás összegyűjtése nevetségessé teszi a folyamatot. A képviselő hangsúlyozta: a kampány utolsó két hetében történhetnek olyan események, amely alapvetően változtathatják meg a pártpreferenciát és a részvételt is, de ezt az előzetes regisztráció megakadályozza. A kampánycsenddel kapcsolatban Dúró Dóra azt mondta, annak eltörlése azt a célt szolgálja, hogy a „Kubatov-listák" alapján tudják majd mozgósítani a szimpatizánsokat a választásokon. A képviselő kitért a választási bizottság összetételére is, ezzel kapcsolatban azt mondta, az éppen aktuális érdeknek megfelelően alakítják a grémiumot, most az az érdek, hogy 9 évre „bebetonozzák" a tagjait.

LMP: a magyar demokrácia legnagyobb dilemmájával állunk szemben

Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka úgy fogalmazott: a magyar demokrácia legnagyobb dilemmájával állunk szemben, és sokakat a regisztrációs rendszer el fog tántorítani a választáson való részvételtől. Egy olyan országban, ahol elvették a kedvét az embereknek a választástól, egy ilyen rendszer bevezetése felelőtlen és káros cselekedet – mondta. A képviselő kifejtette: olyan rendszer, amelyet elképzeltek, nincs még egy a világon, és a regisztráció, mint eljárási forma a világ legszigorúbb eljárása. Ezzel kapcsolatban jelezte: meg kell vizsgálni, hogy van-e legitim indok erre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a választójog különbséget tesz a belföldi és külföldi választók között, az eljárást mégis egységesíteni szeretnék. Álláspontja szerint a csalást sem fogják megakadályozni, mert tudni fogják a listák alapján, hogy kit kell még meggyőzni. Karácsony Gergely közölte: ezzel a rendszerrel még inkább kiszűrik a nem hűséges pártszavazókat, a nyugdíjasokkal és a felső-középosztálybeliekkel viszont nem mernek összekülönbözni. Jelezte: korábban kimondták, hogy nem minden magyar választót tartanak alkalmasnak a voksolásra.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János elnapolta az általános vitát.

Mátrai Márta támogatást kért az uniós bűnügyi együttműködésről szóló javaslathoz

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló javaslat korábbról elnapolt általános vitájában kizárólag a fideszes Mátrai Márta kért szót, támogatást kérve az előterjesztéshez, amelynek elfogadásával szerinte nagyban javulhat a magyar és uniós bűnügyi hatóságok közötti munka összehangolása.

Napirend után Szentágothai Jánosról és Solti Györgyről

Az ülésnap Bartos Mónika (Fidesz) felszólalásával ért véget, aki napirend után az UNESCO Szenthágotai Jánosra és Solti Györgyre emlékező, közelmúltban rendezett eseményeit idézte fel. Szerinte a hasonló megemlékezések is bizonyítják: Magyarország képes lehet kiutat mutatni ezekben a „nehéz, viharos időkben".

Latorcai János lezárta az ülésnapot, a képviselők szerdán reggel folytatják parlamenti munkájukat.

Lázár János expozéjával, valamint a kabinet állásfoglalásával és a Fidesz vezérszónoki felszólalásával az Országgyűlés kedden megkezdte a választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Lázár: növekedni fog a választói aktivitás

Lázár János szerint az ellenzék félelmeivel szemben valójában a szavazói aktivitás növekedését eredményezi majd a választási feliratkozás. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár erről az általa benyújtott, választási eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitájában beszélt. A kormánypárti politikus expozéjában hangsúlyozta, az önkéntes választási regisztráció megkerülhetetlen a kettős állampolgárság bevezetése miatt, és nem jelenti a választói alapjog aránytalan korlátozását. Mint mondta, a 2014-es országgyűlési voksolásról tulajdonképpen már „minden érdemi kérdést" eldöntött a tavaly elfogadott választási törvény, az eljárási szabályok pedig gyakorlatilag ebből következnek.

Lázár János a nagyrészt az ellenzéknek címzett felszólalásában emlékeztetett, az önkéntes regisztráció jelenleg is működik, hiszen a kisebbségi önkormányzati szavazásokat így bonyolítják le, ebből kiindulva pedig úgy gondolja, ez az intézmény nem áll ellentétben sem a hazai, sem a külföldi jogrendszerrel. „Magyarországon egy cigány ember nemzetiségi identitásának megvallását csak önkéntes regisztrációval valósíthatja meg. Ez önöknek nem fáj" – mondta az LMP-s Karácsony Gergely korábbi vitában elmondott felszólalására reagálva. Lázár János ezt követően felrótta az ellenzéki politikusnak, hogy szó nélkül tűrték a Jobbik cigányokat kirekesztő kijelentéseit. „A Jobbik nem kevesebbet akar, mint hogy minden magyar cigányt zárjunk ki a választásból" – fogalmazott a kormánypárti politikus, nagy felháborodást kiváltva a jobbikos képviselőkből.

Lázár János állítását a jobbikos Gyüre Csaba azon felszólalásával indokolta, amelyben szerinte az ellenzéki politikus azt mondta, az érettségihez kötött választói joggyakorlás döntően a magyar cigányságot érinti. „Szégyen, gyalázat, hogy a magyar parlamentben 2012-ben ilyen egyáltalán elhangozhat" – fűzte hozzá az államtitkár. A fideszes politikus később kiemelte, a magyar államnak nem áll módjában névjegyzéket készíteni a határon túli magyarokról, ezért az ő esetükben elengedhetetlen a feliratkozás bevezetése. Lázár János szerint ebből kiindulva a Magyarországon élő állampolgároknak is elő kell írni a regisztrációt, különben az állam egyenlőtlenül kezelné választópolgárait.

A szocialisták felé fordulva szólt arról is, hogy a feliratkozás nemhogy csökkentené, hanem növelné a demokráciát, aki pedig a választók számának csökkenésétől fél, az szerinte a szavazókat sérti meg. „Fidesz-diktatúra van az Egyesült Államokban?" – tette fel a kérdést az ülésteremben helyet foglaló két-három MSZP-s képviselőnek, hozzátéve: a tengerentúli ország az ottani választási feliratkozás miatt a szocialisták logikája alapján diktatúrának lenne tekinthető. „Ezt majd közöljék az amerikai barátaikkal, amikor miniszterelnök-jelöltjeiknek pénzt kunyerálnak" – jegyezte meg Lázár János.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a Ház előtt fekvő törvényjavaslat mintegy 600 ezer fogyatékkal élőnek teheti könnyebbé a szavazáson való részvételt. Összegzésében kiemelte: előterjesztésük a külföldön élők 250 ezres csoportjának, a Kárpát-medencében élő kettős állampolgárok mintegy 500 ezres csoportjának, továbbá a nyugati világban élő, például a meghatározhatatlan számú 1945-ös emigrációnak is segíthet.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár felszólalását követően Szabó Erika közigazgatási és igazságügyi államtitkár biztosította a kormány támogatásáról a javaslat előterjesztőit. A kabinet képviselője felszólalásában szakmailag korrektnek nevezte az előterjesztést, amelynek elfogadásával szerinte a választópolgárok egyenlő feltételekkel és a lehető legszélesebb körben gyakorolhatják jogaikat.

Fidesz: a javaslat megfelel a jogszabályoknak

A Fidesz vezérszónoka, Szakács Imre felszólalásában részletesen ismertette a több mint háromszázötven szakaszból álló törvényjavaslatot, többször is hangsúlyozva, hogy azt képviselőtársaival a hatályos jogszabályoknak megfelelően nyújtották be. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy a jelölés során eddig alkalmazott ajánlószelvények megszüntetése jelentősen csökkenti majd a választási visszaélések lehetőségét, emellett nagyobb teret biztosít az új politikai erők kibontakozásának. Kiemelte: a törvény hatálybalépését követően a választóknak elég idejük lesz arra, hogy megismerjék a feliratkozás intézményét, amelyre meggyőződése alapján szintén megfelelő idő áll majd rendelkezésre. Szakács Imre megjegyezte, a kormányoldal előzetes normakontrollra küldi a már elfogadott törvényjavaslatot, de szerinte az előterjesztéshez kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt nem kell attól tartani, hogy az indítvány visszakerülne a parlament elé. Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka rövid felszólalásában azt mondta, a pártállami érdekeket védi az ellenzék egy része, mivel a mostani választási rendszer a Kádár-korszak utolsó országgyűlése által elfogadott választási törvényen alapul. A nyilvántartásba vételről azt mondta, azért van rá szükség, mert máshogy nem tudják rögzíteni a Magyarországon lakcímmel rendelkező, de külföldön élő választókat.

A vezérszónoki felszólalásokkal, majd a képviselői hozzászólásokkal folytatódott az előzetes regisztráció bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás mintegy négy és fél órás parlamenti vitája kedd délután. Az LMP és az MSZP a jogszabály elfogadása ellen emelt szót.

Az LMP ellenzi az előzetes regisztrációt

Schiffer András, az LMP vezérszónoka elmondta: egyetért a többi ellenzéki párt képviselőjével, miszerint valóban üldözni kell azt a gyakorlatot, amikor pártok ételért vagy készpénzért vásárolnak szavazatokat, de szerinte ennek semmi köze a választási regisztrációhoz. Úgy véli, az új alaptörvény nem felel meg tökéletesen a kormánypártok „hatalmi vágyainak", ezért van szükség módosításokra és kiegészítésekre. Az LMP szerint ezzel szemben vissza kellene állítani legalább azt az állapotot, ami az előző alkotmányban szerepelt az állampolgári részvétel garanciáit és lehetőségeit illetően. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz logikája és érvelése mentén a Nemzeti Konzultációt is előzetes regisztrációhoz kellene kötni.

Hangsúlyozta: az LMP azért ellenzi az előzetes regisztráció intézményét, mert ellenez minden adminisztratív akadályt, amely útjába áll a szabad politikai véleménynyilvánításnak. Hozzátette: ez a probléma több egy alkotmányos vitánál, ez a mai társadalom „legsúlyosabb problémáját" világítja meg, miszerint „ma Magyarországon azzal lehet büszkélkedni, hogy valakit nem érdekel a politikai közösség sorsa". Hozzátette: azzal, hogy az alaptörvény módosításával együtt tárgyalja a parlament a választójogi változtatásokat, azzal a kormánypártok lényegében beismerik, hogy a javaslat nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Szerinte a kormánypártok adósak a valós indokokkal, és amíg nem adnak érdemi magyarázatot a regisztráció szükségességére, addig „ez a javaslat beleütközik a nemzetközi emberi jogi normákba". Schiffer András úgy fogalmazott: ez a javaslat következményében szembemegy a kormányprogrammal, hiszen „végletesen eltántoríthat százezreket a politikai aktivitástól".

MSZP: a kormánypártoknak kedvező rendszert próbálnak kialakítani

A vitában Bárándy Gergely (MSZP) tűrhetetlennek nevezte, hogy a hatalmon lévők a kormánypártoknak kedvező rendszert próbálnak kialakítani. A képviselő az előzetes regisztrációt egyfajta időskori és bizonytalan választói cenzusnak nevezte. Megjegyezte, hogy a nehezebben mozgó idősek kisebb valószínűséggel mozdulnak ki kétszer, hogy regisztráljanak és szavazzanak is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizonytalanok kisebb számban fognak regisztrálni, mint a biztos pártválasztók. Véleménye szerint a kormányoldal viszont úgy gondolkodik, hogy ha kevesebben mennek el szavazni, akkor többet fog érni a törzsszavazók voksa. A politikus úgy fogalmazott: a demokratikus országokban az a cél, hogy minél többen menjenek el szavazni. A kabinetnek és a parlamenti pártoknak azon kellene dolgozniuk, hogy olyan választási rendszert alakítsanak ki, amelyben a lehető legtöbben vesznek részt a választásokon, de a kormányoldal ezzel ellentétes szabályozást javasol – jelentette ki.

Jobbik: a választások eredményét is befolyásolhatja az új rendszer

A jobbikos Staudt Gábor felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy akár a választások eredményét is megváltoztathatja az új rendszer, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy ha 2002-ben vagy 2006-ban hasonló törvények alapján zajlik a választás, akkor nem az MSZP nyer. Hozzáfűzte: szerinte a Fidesz nem bízik abban, hogy a mostani rendszerben a 2014-es választásokat is megnyerheti, ezért akarnak most módosítani. Hangsúlyozta, hogy a Jobbik a nyolc általános elvégzéséhez kötné a szavazati jogot, de azoknak, akiknek ez nincs meg, viszont napi szinten politizálnak, megadná a szavazati jogot. Az azonban a demokrácia ellen hat, hogy „egy konzervért" elmennek az emberek szavazni, és másnap már nem tudják, kire voksoltak. Novák Előd felszólalásában hosszasan kitért Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgatóra és a korábban elhíresült választási listára. Mint mondta, a „Kubatov-listán" lévő embereket zaklatni kezdhetik majd. Szerinte „fából vaskarika" az új rendszer, mert a regisztráció miatt két aktivitást vár el, emiatt hiába lesz egyfordulós a rendszer. Szalay Péter (Fidesz) az elhangzottakra röviden úgy reagált: a listával céljuk, hogy pontos képük legyen azokról, akik szeretnének voksolni.

MSZP: értelmetlen, szakmailag indokolatlan az alaptörvény módosítása

Lamperth Mónika ismételt felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy álláspontja szerint az alaptörvény módosítása értelmetlen, szakmailag indokolatlan, és nem véletlen, hogy egyéni képviselők nyújtották be. Kifejtette, hogy ha a kormány nyújtotta volna be a módosítást, akkor egyeztetnie kellene róla. Hozzátette: ha a kormány valamilyen alaptörvény-ellenes módosítást akarna eszközölni, akkor módosítják hozzá az alaptörvényt, és azt gondolják, hogy ettől automatikusan alaptörvényszerűvé válik. A képviselő szerint joggal gondolja a kormányoldal, hogy előzetes normakontrollt kér, mert nem biztos, hogy minden a regisztrációval megvalósított korlátozás legitim cél érdekében történik és megfelel az arányosság elvének.

Ezután az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az időkeretes általános vitát.

Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az előzetes regisztráció bevezetéséről szóló alkotmánymódosítás parlamenti vitája kedd délután. A szocialisták szerint a Fidesz-KDNP adminisztratív eszközökkel próbál választást nyerni, a KDNP felszólalója viszont azt mondta: az ellenzék vádjai csak a politikai haszonszerzést szolgálják. A Jobbik is bírálta a feliratkozást.

MSZP: a Fidesz adminisztratív eszközökkel akar választást nyerni

A Fidesz-KDNP adminisztratív eszközökkel próbálja megnyerni a következő választást, ezt a célt szolgálja az előzetes regisztráció bevezetése – mondta a feliratkozásról szóló alkotmánymódosítás vitájában Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka. Kifejtette: a regisztráció bevezetése alkotmányellenes, a kormánytöbbség ezért foglalja az intézményt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé. Szerinte a Fidesz ezzel nem fog célt érni, ettől még le fogják váltani. Lamperth Mónika, a szocialisták második vezérszónoka különböző, a regisztráció szükségességéről szóló fideszes véleményeket idézett, köztük, hogy a feliratkozás a visszaélések megakadályozását szolgálja, illetve hogy nélkülözhetetlen a voksolás technikai lebonyolításához. Véleménye szerint egyik sem állja meg helyét. De – folytatta – a Népszabadság beszámolója alapján egy kormánypárti politikus egyenesen arról beszélt: az intézkedés révén végre „nem a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok" fognak szavazni, ez pedig szerinte megengedhetetlen szemlélet.

KDNP: az ellenzék vádjai csak a politikai haszonszerzést szolgálják

Vejkey Imre nemzetközi kitekintést adott arról, hogy más országokban hogyan használják fel a választási önrendelkezési jog kiteljesítése céljából az előzetes feliratkozást. Mint mondta, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban vagy Indiában is alkalmaznak hasonló eljárást. A hazai javaslat a nemzetközi elvárásokkal összhangban van – mondta a politikus, kiemelve, hogy a központi névjegyzék nemcsak a választásra jogosultak körének meghatározására szolgál, hanem arra is, hogy a választópolgárok kérése alapján tartalmazza adataikat. Mint mondta az emberek dönthetnek úgy, hogy nemzetiségi választóként iratkoznak fel a névjegyzékbe, valamint arról is nyilatkozhatnak, akarják-e, hogy a jelölő szervezetek levélben vagy telefonon felkeressék őket. Nem a választójog korlátozásával jár az előzetes feliratkozás, hanem ellenkezőleg, a demokrácia kiterjesztésével – jelentette ki Vejkey Imre. A kormány abból indul ki, hogy a magyarság egy világnemzet – mondta –, hiszen milliónyian élnek magyarok a világban. Miattuk is új megoldást kellett találni - hangsúlyozta, és megkerülhetetlennek nevezte az önkéntes feliratkozás intézményét, hiszen szerinte a magyar állampolgárok között nem tehető különbség. Megállapította, hogy az új választási eljárási szabályok bevezetése senkit nem zár ki az előzetes feliratkozásból, és kijelentette: az ellenzék vádjaiban több a politikai haszonszerzés kísérlete, mint a jogi érvelés.

Jobbik: sok sebből vérzik az előzetes regisztráció

Dúró Dóra (Jobbik) szerint ezer sebből vérzik az előzetes regisztráció terve, és „tényszerű hazugságokat tartalmaz" a kormányoldal érvelése. Kijelentette: a javaslat alkotmányellenes lenne, ha nem módosítanák hozzá az alaptörvényt. Úgy vélte: csak azért, mert néhány választópolgár sajátos helyzetéből arra kényszerül, hogy regisztrálnia kell, nem tehetik ezt mindenkinek kötelezővé, mint ahogy például a mozgóurna igénybevételét sem írják elő kötelezően, csak azért mert néhányaknak szükségük van rá. Érveit úgy összegezte: nem lesz se rövidebb, se olcsóbb a kampány, az egyfordulós választás pedig csak papíron létezik majd.

Gyüre Csaba, a Jobbik másik vezérszónoka szerint a népesség-nyilvántartás adatai eddig jól működtek, a gyakorlatban a választópolgároknak csak a 0,01 százaléka nem szerepelt a névjegyzékben és nem szavazhatott, az új rendszerben viszont 100 százalék nem fog szavazni, ha nem megy el regisztrálni. Gyüre Csaba a Jobbik műveltségi cenzusról szóló javaslata mellett érvelve azt vetette fel: milyen demokrácia az, ahol olyan emberek döntik el az ország sorsát, akik azt sem tudják, hogy kire szavaznak, csak az a pénz vagy ajándék motiválja őket, amit a választások alkalmával kapnak. Szerinte ez a réteg ma a cigányságból kerül ki. A Jobbik képviselője szerint a szavazatvásárlásokon ez a törvényjavaslat sem fog változtatni.

Magyarország alaptörvényének második módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját kora délután az Országgyűlés. A kormány támogatja a módosítást, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat új, immár alkotmányos alapokon álló választási és eljárási rendszert tesz lehetővé.

Előterjesztői expozé: feliratkozáshoz lehetne kötni a választójogot

Szakács Imre (Fidesz) előterjesztői expozéjában kiemelte: a javaslat cselekvési lehetőséggel egészítené ki az alaptörvényt, olyan eszközt adna a törvényalkotó kezébe, amelynek alapján feliratkozáshoz lehetne kötni a választáshoz való jogot. Lehetővé teszi, hogy a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként való indulást azoknak legyen biztosított, akik előre jelzik, hogy ezekkel élni kívánnak. A kormánypárti politikus a jogintézmény bevezetését és a javaslatot ért ellenzéki kritikákat túlreagálásnak nevezte. Szerinte minden a választással kapcsolatos javaslatot józanul kell értékelni, mérlegelni kell milyen érvek szólnak egy jogintézmény mellett vagy ellen. Szakács Imre kitért arra is: a jogintézmény alaptörvényben való rögzítésének pusztán az az oka, hogy annyira alapvető kapcsolatban van a választójoggal, mint alapjoggal, hogy annak az alaptörvényben van a helye. Hozzátette: ha a feliratkozásra mindenkinek megvan a lehetősége, akkor a regisztráció tényét sem lehet alkotmányosan vitatni. A feliratkozás melletti érvként rögzítette a választópolgárok egységes kezelésének szükségességét. Kitért arra, hogy régi adósságot törlesztve, 2014-től választójoggal rendelkeznek a külföldön élő magyar állampolgárok is. Joguk gyakorlásához külön jelezniük kell szavazási igényüket – mondta.

Szakács Imre kiemelte: a feliratkozásra több hónapig lehetőség lesz, és a legkisebb településen, a leghátrányosabb helyzetűek számára is elérhető lesz. Ez nem jelenti a választójog korlátozását, hiszen mindenkinek lehetősége lesz rá. Sok országban kérelemre kerülnek a választópolgárok a névjegyzékre, nem példátlan ez a jogintézmény – mondta. Megemlítette a Magyarországon élő más uniós országok állampolgárait, és mint kifejtette: ők az EP-választásokon eddig is csak feliratkozással vehettek részt. A jogintézmény tehát eddig is része volt a magyar választási rendszernek – jegyezte meg. Hozzátette: a többi állampolgári jog gyakorlása során számos adminisztratív tevékenységet kell a polgároknak végezniük. Példaként említette a személyi igazolvány, vagy az útlevél igénylését, és az adóbevallás benyújtását. Szólt még arról: a Jobbik műveltségi cenzusról szóló javaslata ellentétben áll az egyenlő, titkos és általános választójoggal. A kormánypárti politikus az MSZP eddig felmerült javaslatát a kötelező szavazás bevezetéseként értékelte. A célt érti, de nem lehet a részvételt a választópolgárok akarata ellenére növelni – mondta. A most benyújtott javaslat ugyanakkor azt célozza, a választópolgár gondolkodjon el a döntése meghozatala előtt, tudatos cselekvése és tudatos döntésre ösztönöz.

A kormány támogatja a javaslatot

Szabó Erika, a KIM államtitkára azt mondta, hogy a kormány az előterjesztéssel egyetért, és azt támogatja. Kitért többek között arra, hogy a feliratkozási időszak fél évig tart, a szavazás előtti 15.napig lesz rá lehetőség, a kérelmek átvétele mindenütt biztosított lesz. A feliratkozás ügyfélkapun keresztül a számítógépen keresztül is történhet majd. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra a kitűzéskor készül el - jelezte. Az államtitkár a feliratkozást szükségszerű adminisztratív eszköznek nevezte, ami által a választások szervezése egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz.

Fidesz: alkotmányos alapokon álló választási rendszer jöhet létre

A javaslat új, immár alkotmányos alapokon álló választási és eljárási rendszert tesz lehetővé - jelentette ki Kósa Lajos. A Fidesz vezérszónoka leszögezte, hogy a változtatás nem szűkíti, hanem tágítja a részvételt és bevonja azokat a választópolgárokat, akiket korábban a népesség-nyilvántartás kizárt a választásokból. A választópolgárok pedig a saját legjobb belátásuk alapján fognak szavazni – tette hozzá. A politikus hangsúlyozta, a feliratkozásra vonatkozó javaslat nem zárja ki az Alkotmánybíróság (Ab) érdemi vizsgálati lehetőségét. Véleménye szerint a testület az alaptörvénynek ezt a passzusát nem fogja érdemben vizsgálni, de a választási eljárási törvényt viszont górcső alá kell venni alkotmányossági szempontból. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi eljárás alkotmányellenes, amit az Alkotmánybíróság is kimondott.

Kitért arra, hogy van körülbelül negyvenezer olyan ember, akik önhibájukon kívül elveszítették az állandó lakcímüket. Őket viszont a most működő rendszer nem tudja számba venni, mint választásra jogosultat. A feliratkozás viszont – figyelembe véve az Ab korábbi határozatait – lehetővé teszi, hogy mindenki tudjon élni a választás jogával, még azok is, akik a népesség-nyilvántartó rendszerben nem szerepelnek. Felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény megfogalmazza, a magyar állampolgárok választásra jogosultak. Eközben viszont nagyjából 250 ezer olyan magyar állampolgárról tudnak, akik soha nem éltek Magyarországon és nem is szerepelnek a népesség-nyilvántartásban – mondta Kósa Lajos. Hozzátette, hogy eközben körülbelül 400 ezer, Magyarországon született, de életvitelszerűen külföldön élő magyar állampolgár van, akiknek a tartózkodási helyét nem ismeri a népesség-nyilvántartó. Őket csak feliratkozással lehet elérni – érvelt a vezérszónok.

A bírók nyugdíjkorhatárát érintő előterjesztések általános vitájának folytatásában az ellenzék „erőltetett őrségváltás" végrehajtásával és a bíróság függetlenségébe való beavatkozással is vádolta a kormányt. Az igazságügyi államtitkár kiállt a bírák függetlenségének védelme mellett, de visszautasította, hogy olyan volt MSZMP-funkcionáriusok tegyék ezt ma, akik a 80-as években még a „megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését".

Független képviselő: „erőltetett őrségváltás" a bírói karon belül

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Kolber István a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításáról azt mondta: az igazságszolgáltatás pártatlanságát sérti, hogy egy „erőltetett őrségváltást" hajtanak végre a bírói karon belül. Szerinte az intézkedés célja a bírói hatalmi ág meggyengítése és megfélemlítése. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a demokratikus pártok nevében visszautasította ezt a kijelentést, utalva arra, hogy Kolber István – életrajza szerint – az 1980-as években az MSZMP Somogy Megyei Bizottságán dolgozott. Az MSZP-s Lamperth Mónika erre reagálva megjegyezte, hogy ugyanebben az időszakban „egy íróasztallal odább szolgált" Makai Lajos, a bírói egyesület mostani elnöke, akire Répássy Róbert „szeret hivatkozni". Répássy Róbert erre azt mondta: mindenhonnan elfogadható a bírák függetlenségének védelme, de azoknak az MSZMP-funkcionáriusoknak a részéről nem, akik a megyei pártbizottságokról irányították a bíróságok működését. Kolber István „még volt egy pártban azokkal a bírákkal, akiknek a függetlenségét most a jogállam nevében védi" – fogalmazott.

Jobbik: a kormány állapodjon meg az elmozdított bírákkal!

Gaudi-Nagy-Tamás jobbikos képviselő azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak meg kell állapodnia az elmozdított bírákkal. Arra figyelmeztetett: lehetetlen helyzetbe kerülhetnek azok a bírák, akiknek esetleg elmozdított bírótársaik ügyében kell majd döntést hozniuk. Szerinte az elmozdított bírákra kell bízni, hogy akarják-e visszahelyezésüket. Staudt Gábor (Jobbik) kifogásolta, hogy sokakat megfosztanak a korkedvezményes nyugdíjtól, más területeken azonban minél előbb nyugdíjba küldené az embereket a kormány. Úgy vélte: erősíteni kell a bíróság kontrollját, de szerinte ez csak a rendszeren belül képzelhető el. A most javasolt módszert erre nem találta megfelelőnek. Bírálta azt is, hogy a bírók visszahelyezése nem érinti a 2012-ben kinevezett bírák jogállását. Frakciótársa, Gyüre Csaba több más ellenzéki felszólalóval együtt diszkriminatívnak minősítette, hogy a bírók 62 év fölött nem tölthetnek be vezetői megbízatást.

MSZP: a kormány a bíróság függetlenségén ejt csorbát  

Szanyi Tibor (MSZP) a Fidesz által végzett „kacskaringóról", vagyis a korhatár változtatgatásáról szólva azt mondta: az általa megkérdezett szakemberek között nem találkozott olyannal, aki támogatta volna azt. Szerinte a kormány célja a beavatkozás a bíróság függetlenségébe. Azt mondta: ha a Fidesz „ciánozással" változtatásokat kíván végrehajtani a bírók vezetői karában, azzal nem fog célt érni, az újonnan kinevezettek sem fognak politikai célokat szolgálni.

Répássy: köszönet a kritikai észrevételekért

Répássy Róbert a vita végén megköszönte a kritikai észrevételeket, és azt, hogy megfogadták a kérést, miszerint a bírói függetlenséget nem vonták kétségbe.

Az együttes általános vitát ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Azoknak az indítványoknak az általános vitájával folytatta munkáját délelőtt az Országgyűlés, amelyek az Alkotmánybíróság döntése után 62 év helyett 65 évben határoznák meg a bírák, illetve valamennyi, az igazságszolgáltatásban közhatalmat gyakorló személy nyugdíjkorhatárát. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter ezzel összefüggésben az alaptörvény módosítását is javasolta.

Fidesz: a javaslat nem sérti a bírói függetlenség elvét

Kozma Péter (Fidesz) szerint a törvényjavaslat arról szól, egy bírónak legyen lehetősége választani, kíván-e nyugdíjba menni. Hangsúlyozta, az indítvány nem sérti a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság elvét, átláthatóvá és hatékonnyá szeretnék tenni a rendszert. Arról is beszélt: azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy bíró nem pártatlan és nem a törvények szellemében jár el.

LMP: nettó hatalmi érdekről van szó

Schiffer András azt mondta, egyetlen hivatalban lévő, vagy elmozdított bírónak sem kérdőjelezték meg a függetlenségét, vagy a pártatlanságát. Úgy látja, nem nagyon lehet más politikai szándékot sejteni a bírói nyugdíjkorhatár körüli cirkusz körül, mint azt, hogy a senior korosztálytól meg akarnak szabadulni. „Orbán Viktor és néhány vezetőtársa fejébe vette, hogy a bíróságokat lefejezi, (...) nettó hatalmi érdekről van szó" – mondta, majd kijelentette: egy jogállamban ilyen nem történhet meg, ez példátlan és megengedhetetlen. Ha végrehajtanák az Ab-döntését, akkor azokat a bírákat, akiket elmozdítottak, sürgősen vissza kellene helyezni pozícióikba, és meg kellene kapniuk azokat az ügyeket, amelyeket a szabályozás miatt elvontak tőlük – jegyezte meg. Szerinte a mostani javaslattal a parlament ismét alkotmánysértő szabályozást alkot majd.

Répássy Róbert: az Ab-határozata mindenkire nézve kötelező

A közigazgatási tárca államtitkára azt kérte a képviselőktől, miközben kritizálják a kormányt, tartózkodjanak a független bírákkal szembeni hangulatkeltéstől. Hozzátette: szerinte néhányan rosszul értelmezik a törvényjavaslatot és jogi helyzetet. Az Ab-határozata mindenkire kötelező, mint ahogy az alaptörvény is - szögezte Répássy Róbert. Kiemelte: az Ab döntését csak akkor lehet végrehajtani, ha az alaptörvényt is tiszteletben tartják. Ezzel egybevágó szabályozást javasolnak akkor, amikor a bírói korhatárt 65 évben határozzák meg – jelezte. Arról, hogy ez miért pont 65 életév, azt mondta: nincs egységes szabályozás az EU-ban erre nézve, 58-tól 70 évig mindenféle korhatár előfordul. Megvizsgálva az egyes szabályozásokat, a 65 év az unió államainak többségében bevett korhatár. Egyetlen releváns véleményt sem olvastak ugyanakkor arról, hogy a korhatárt ne lehessen csökkenteni – fűzte hozzá. A parlament nem szignál ügyeket bírókra, ez képtelen elvárás – jegyezte meg Schiffer András kritikáira reagálva. Az igazságügyi államtitkár idézte a Magyar Bírói Egyesület elnökét is, aki azt mondta egy interjúban: álláspontja szerint az elmozdíthatatlanság csak a szolgálati viszony alatt értelmezhető. Megjegyezte: a rendszerváltás óta a bírák politikai tisztséget nem tölthetnek be, pártnak tagjai nem lehetnek, a bírói kar depolitizált tevékenységet folytat, és helytelen lenne, ha a törvényhozás tagjai ingatnák ezt meg.

Vita a történeti alkotmány és az alaptörvény viszonyáról

Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a képviselők között azzal kapcsolatban, hogy az alaptörvény hitvallása a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozik, és már egy 1869-es törvény kimondta a bírák 70 éves nyugdíjkorhatárát. Az LMP-s Schiffer András erre hivatkozva azt mondta: alapos indokát kell adni annak, hogy a kormány miért változtat meg egy 1869 óta létező szabályt. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár kijelentette, az alaptörvény nem ad arra felhatalmazást, hogy a történeti alkotmányra hivatkozva lehessen a normaszövegggel ellentétes értelmezést adni. Hangsúlyozta: a történeti alkotmánynak csak olyan vívmányára lehet hivatkozni, ami expressis verbis nem ellentétes az alaptörvény normájával. Az MSZP-s Bárándy Gergely viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság szerint a bírói hivatás korhatára jogállási és nem nyugdíjszakmai kérdés, szemben azzal, amit a kormány mond. Szerinte az is probléma, hogy nem pontosan definiálható, hogy mit tekintenek a történeti alkotmány vívmányának és mit nem. Répássy Róbert ugyanakkor úgy vélte, hogy az alaptörvény által használt értelmezési keret, ami a történeti alkotmányra utal, sokkal világosabb, mint a láthatatlan alkotmány, amit a rendszerváltás utáni első időszakában használt az Alkotmánybíróság.

Fidesz: az Ab nem azt mondta ki, hogy nem lehet megváltoztatni a 70 éves nyugdíjkorhatárt

Horváth Zsolt (Fidesz) azt hangsúlyozta: nem szerepel az Alkotmánybíróság (Ab)határozatában, hogy nem lehet megváltoztatni a bírák 70. éves nyugdíjkorhatárát, hanem az Ab azt mondta ki, hogy ennek az átmenete tűnik aggályosnak. Szerinte a mostani törvénymódosítás az alaptörvénnyel összhangban lesz és rendelkezik azokról a módosításokról, amit az Ab határozata megkíván. Megjegyezte: egy szakma esetében sem gondolja, hogy az életkor előrehaladásának a tudás gyakorlásában meghatározó szerepe lehet.

A turizmus világnapjáról, a kormány külpolitikájáról, Mádl Ferenc egykori államfőről, és a kommunista vezetők nyugdíjáról esett szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: ki irányítja a magyar külpolitikát?

Mile Lajos, LMP-s képviselője napirend előtti felszólalásában azt kérdezte, hogy ki irányítja valójában a magyar külpolitikát. Szerinte ugyanis a Külügyminisztérium és Martonyi János tárcavezető szerepe folyamatosan leértékelődik, miközben Szijjártó Péter miniszterelnökségi külügyi és külgazdasági államtitkár „eddig nem tökéletesen bizonyított diplomáciai szakértelmére" bízták a kormányfő nemzetközi szerepvállalásainak menedzselését. Ennek az az eredménye, hogy a külügynek kell eltakarítani azokat a romokat, amiket a miniszterelnök hagy maga után – tette hozzá. Az LMP-s képviselő a keleti nyitás koncepciójának részleteit firtatva úgy fogalmazott: a miniszterelnök világmagyarázatai inkább hasonlítanak „egy felhevült elme vízióira", mint józan politikus gondolataira. Mile Lajos az azeri baltás gyilkos kiadatására utalva azt mondta: ha ezt így folytatja a magyar kormány, akkor csak a „diplomácia-katasztrófaturizmus" fellendülésére számíthat. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában kijelentette: a magyar külpolitikát a külügyminiszter irányítja, ugyanakkor a kormánynak van külpolitikája, így ebből a szempontból a miniszterelnök szerepe megkerülhetetlen. Szerinte abban sincs meglepő, hogy a miniszterelnök mellett külügyi államtitkár dolgozik, hiszen ez volt a gyakorlat az első Orbán-kormány alatt is. Hangsúlyozta: nem tekinthető a miniszterelnök „felhevült elméje víziójának" a globális nyitás politikája, amely nem csak a keleti nyitásról, Ázsiáról, Dél-Kelet-Ázsiáról és Közép-Ázsiáról szól, hanem az arab világról és Dél-Amerikáról is. Az azeri kiadatásra utalva az államtitkár azt mondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy Örményországgal újrainduljanak a diplomáciai kapcsolatok és erre nagyon jó remény van.

MSZP a turizmus világnapjáról

Pál Béla szocialista képviselő a turizmus világnapjáról szólva jónak nevezte, hogy a kormány stratégiai területként tekint a turizmusra, de szerinte a kabinet politikája sokszor ez ellen hat. Elismerte például, hogy jó volt a SZÉP-kártya bevezetése, de szerinte nem jó, hogy a kártyatulajdonosok nem használhatják fel a keretet szabadon. Szintén elismeréssel illette a nemzeti védjegy és a turisztikai desztinációs menedzsmentek létrehozását, de kritizálta, hogy a Nemzeti Turisztikai Bizottságot nem hívják össze, illetve, hogy szűkülnek az ágazat marketingforrásai. Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy idén turisztikai rekordévet ünnepelhetnek, mert az első nyolc hónap alapján a turizmus árbevétele, a szobafoglalások és a vendégéjszakák tekintetében magasabb számok látszanak mint az előző években bármikor.

A KDNP Mádl Ferencre emlékezett

Tarnai Richárd Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről emlékezett meg. Felidézte, hogy az egy éve elhunyt volt államfőről nemrégiben „Tudós, államférfi, ember" címmel konferenciát is tartottak. Tarnai Richárd azt mondta: Mádl Ferenc igazi XX. századi reneszánsz emberként élt, szerény, tudatos, felelős, elkötelezett magatartást tanúsított. Rétvári Bence, a közgazgatási tárca államtitkára Mádl Ferenc életútját méltatva azt mondta: a volt köztársasági elnök példa lehet mindenki számára.

Fidesz a turizmus eredményeiről

Szalay Ferenc fideszes képviselő is turizmus világnapja alkalmából kért szót, és arról beszélt, hogy 2011-ben az ágazat eredményei meghaladták a válság előtti, 2007-es szintet. Mint mondta, a kereskedelmi szálláshelyeken évente mintegy 8 millió vendég tölt el mintegy 20 millió vendégéjszakát, és a beutazó forgalomból évente négy milliárd euró devizabevétel származik.

A Jobbik Biszku és a Mátsik házánál tüntet

Novák Előd jobbikos politikus arról beszélt, hogy vonulásos tüntetést rendez a Jobbik Mátsik György – a Mansfeld Péterre is halálos ítéletet kérő – volt ügyész I. kerületi házától Biszku Béla háborús bűntettel vádolt volt belügyminiszter II. kerületi lakhelyéig, az elszámoltatásért és a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáért. Az ellenzéki képviselő a kormányoldalt kritizálta, amiért nem veszi napirendre a parlamentben a kommunista luxusnyugdíjak megvonásáról szóló jobbikos törvényjavaslatot. Rétvári Bence a kormány álláspontját úgy foglalta össze: „se Csatáry, se Biszku". Ez – mondta – azt jelenti, hogy bárki is veszi el egy másik ember életét, az a kormánynak elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, igyekeznek mindent megtenni, hogy ezek az emberek a helyükre, a vádlottak padjára kerüljenek. A kommunista vezetők nyugdíjával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy október 31-jéig elkészül a nyugdíjpótlékok felülvizsgálata, és akit arra érdemtelennek találnak, attól január 1-jén megvonják a pótlékokat.