Megemlékezéssel és eskütétellel kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. Egyperces néma felállással tisztelegnek a közelmúltban elhunyt Csurka Istvánról, egykori író-politikus képviselőről. Új frakcióvezetővel kezdi a tavaszi nyitányt az LMP, Schiffer Andrást, Jávor Benedek váltja és leteszi esküjét Szél Bernadett, aki az önként távozó Kaufer Virág megüresedett székét foglalhatja el. Talány viszont,  hogy ki mikor köti ki magát a frakció tagjai közül újra a parlament bejáratánál, miként az is, hogy tévékamerák kíséretében véletlenül éppen arra jár-e Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó. Biztosnak ígérkezik viszont, hogy megérkezik a délutáni órákban az úgynevezett éhségmenet. Múlt hétfő óta gyalogolnak Miskolcról, „munkáért, kenyérért, az út szélén hagyottakért". Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja és országos elnöksége várja őket.

A napirend előtti felszólalásokat várhatóan Orbán Viktor nyitja. A miniszterelnök feltehetően az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján született döntésről tájékoztatja az Országgyűlést, amely alapján új kormányközi szerződést készít az EU 17 országa a költségvetési fegyelem szigorításának érdekében, emellett természetesen a napi és a következő hónapok gondjairól, bajairól, teendőiről is beszél.

+

Hétfőn megkezdik, s feltehetően kedden be is fejezik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, tavaly december 30-án megszavazott törvény módosításának általános és részletes vitáját. Akkor 14 egyházat ismert el az Országgyűlés azzal, hogy - kéréseik nyomán - lehetőséget biztosít további vallásfelekezetek és vallási közösségek egyházként történő elismerésére.

A mostani törvénymódosítás célja, hogy azon világvallások magyarországi képviselői, akik legalább 100 éves nemzetközi múlttal rendelkeznek, illetve azon vallási közösségek, akik 20 éve aktívan vallási tevékenységet fejtenek ki Magyarországon, egyházi státuszt kapjanak. Elfogadása esetén a törvényjavaslat hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a vallásukat gyakorló természetes személyek - a statisztikai adatok alapján – több mint 95 százaléka egyházi keretek között élhet a közösségi vallásgyakorlás jogával. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság pénteki ülésén a kormánypárti képviselők „igenjeivel” – az ellenzéki képviselők tiltakozásul nem szavaztak – további tizenmhét felekezet egyházzá minősítését javasolta az Országgyűlésnek.

A Magyarországi Metodista Egyház előtörténete az 1700-as években a reformáció kapcsán kezdődött. Magyarországon állami elismerésük hivatalosan 1947-ben történt meg, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság is nyilvántartásába vette. A Magyarországi Metodista Egyház egyházrendje 1991 óta rendkívül kidolgozott és az egyházon belüli nemzetközi előírásokat követi.

A Magyar Pünkösdi Egyház a 600 milliós pünkösdiek nemzetközi családjához tartozik, Magyarországon 120 településen van gyülekezete. Az egyház országos cigány missziója 5000 rászorulót lát el. A Fővárosi Bíróság 1990-ben vette nyilvántartásba. Hitvallásukat országos közgyűlésük 2008-ban fogadta el.

A Hetednapi Adventista Egyházat 1957-ben törvényes vallásfelekezetnek ismerték el, majd 1990-ben a bíróság is nyilvántartásba vette. Magyarországon több mint 100 helyi gyülekezete van és azon protestáns felekezetek közé tartozik, amelyek az egész világot átfogó nemzetközi szervezettel és egységes hitelvekkel rendelkeznek. Egészségügyi programjai, dohányzás leszoktató kurzusai világszerte ismertek.

A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet az 1840-es években kialakult Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek jogfolytonos szervezete, amelyet 1957-ben az állam törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánított, és amelyet a Csongrád megyei Bíróság 1990-ben nyilvántartásba vett. Az egyház 30 gyülekezetből áll, amelyek az 1977-ben jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működnek. A vallásfelekezetet Sámuel Henrik Fröhlich (1803-1857) svájci református lelkész alapította.

Az Üdvhadsereg Szabadegyház 1865-ben alakult az Egyesült Királyságban, William Booth metodista prédikátor hozta létre. Magyarországon 1928-ban nyitotta meg kapuit Debrecenben az első imaterem. 1990-ben az Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarországot a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba vette. Az egyháznak kialakult és részletes hitvallása, egyházrendje és rítusa van.

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza 1830-ban az Amerikai Egyesült Államok-béli New York államban alakult, központja Salt Lake City. Az egyházi tagok száma 14 millió a világ 165 országában. 1911-ben az egyházat törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánították, majd 1988-ban ez ismételten megtörtént. 1990-ben a bíróság nyilvántartásba vette. Az egyház legalapvetőbb tanait a hittételek tartalmazzák, amelyeket Joseph Smith, az egyház első elnöke írt. Az egyház jelentős humanitárius tevékenységet folytat.

Az Erdélyi Gyülekezet önálló egyházi elismerése Magyarország sajátos történelmi helyzete folytán is indokolt. Az Erdélyi gyülekezetet 1990-ben vette nyilvántartásba a bíróság. 1995-ben az Erdélyi gyülekezet a magyarországi református egyház egyetértésével csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyház kerülethez. Ennek megfelelően történt az Erdélyi gyülekezet alapszabályának módosítása, amely rögzíti az egyházjogi tényállást. A gyülekezet tagsága, valamint kiterjedt karitatív kulturális és oktatási tevékenysége alapvetően Erdélyhez kötődik, ennek megfelelően az Erdélyi Gyülekezet egy határon túli magyar történelmi egyház magyarországi részeként működik.

A Magyarországi Jehova Tanúi Egyházat 1990-ben vette a Fővárosi Bíróság nyilvántartásba. Több millió a híveinek száma a világban. Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik és sokrétű karitatív tevékenységet végez az egészségügyben, az árvízkárosultak támogatásában, valamint a büntetés végrehajtás területén. 

A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház szerves része az anglikán világközösségnek és annak európai egyházmegyéjének. A Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház történetét a második századra vezeti vissza, amelynek több mint egy évszázada magyarországi missziója is van. A magyarországi egyházat a Fővárosi Bíróság is bejegyezte.

A Magyarországi Kopt Ortodox Egyház része az egyetemes ortodox egyháznak, amelynek feje III. Senuda Alexandriai pápa és az Alexandriai Ortodox Egyház Szent Márk Evangélista Pápai Szent Szék Afrikai Pátriárkája. Szent Márk alapította az egyházat és megalakulása óta megszakítás nélkül volt pátriárkája és ellenállt az Egyiptomot ért minden megszállásnak. A Magyarországi Kopt Ortodox Egyházat 2004-ben a Nógrád-megyei Bíróság jegyezte be, III. Senuda pápa pedig Khalil Youssef atyát nevezet ki állandó szolgálatra Magyarországra. Magyarországon élő arab keresztények is csatlakoztak az egyházhoz, mivel a liturgia nyelve arab és kopt.

A Magyar Iszlám Közösséget, mint az iszlám világvallás hazai képviselőjét 1988-ban jegyezte be az Állami Egyházügyi Hivatal, majd 1990-ben a Fővárosi Bíróság vette nyilvántartásba. Az egyház tagja az Európai Muszlimok Kooperációs Ligájának, kapcsolatban áll a mekkai Muszlin Világligával. Gondozzák a budapesti iszlám temetőket, a BV és Határőrizeti intézetekben lelki gondozást végeznek.

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége a hinduizmus világvallás képviseletében az 1970-es évek közepétől végez vallási tevékenységet és karitatív munkát. 1989-ben az Állami Egyházügyi Hivatal bejegyzése alapján egyház, a Fővárosi Bíróság 1990-ben vette nyilvántartásba. Részletes hitvallással, saját liturgiával és életviteli iránymutatással rendelkezik.

A Tan Kapuja Buddhista Egyházat a Fővárosi Bíróság 1991-ben vett nyilvántartásba. 1991 óta alapítója és fenntartója az „A Tan Kapuja Buddhista Főiskolának”. A Baranya-megyei Kis Tigris Gimnáziumban és Szakiskolában több mint 500, jórészt roma fiatal szerzett érettségi bizonyítványt.

A Buddhista Misszió, Magyarországi Árya Maitrey Mandala Egyházközösség 1952 óta működik Magyarországon, a buddhista világvallás első bejegyzett képviselőjeként, 1990-ben vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság.  2002-ben ez az egyházközösség hozta létre

Budapest első buddhista templomát.

A Magyarországi Karma-Kagyüpa Buddhista Közösség a tibeti buddhizmus négy nagy iskolája közül a Kagyüpa rendhez tartozik, ezt az iskolát XII. században első Karmapa alapította. Alapszabályát 1989-ben fogadta el, céljuk többek között széleskörű karitatív tevékenység és Körösi Csoma Sándor szellemi hagyatékának ápolása.

A Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház, mint chanbuddhista vallási közösség Kínában és a világ más országaiban több mint 1000 éves nemzetközi működéssel rendelkezik, amit a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetségének igazolása is alátámaszt. Az irányzat eredete a IX. században élt Lin-csin apát személyéhez nyúlik vissza. Magyarországon 2002-ben alakult vallási közösséggé, alapszabályát elfogadta.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség több mint 900 éve a Karma Kagyü vonalhoz tartozik, amelynek tanításai az elmúlt több száz évben Tibeten kívül Kínában, Indiában, Nepálban, Mongóliában és Butánban terjedtek el. Hitéleti vezetője Láma Ole Nydahl, aki először 1988-ban látogatott Magyarországra. A közösséget a Fővárosi Bíróság 1992-ben vette nyilvántartásba. Mára a Gyémánt Út Buddhista Közösség Magyarország legnagyobb buddhista közösségévé vált.

A törvénymódosítás, elfogadása esetén 2012. március 1-jén lép hatályba.

+

Zöld utat kaphat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat. Abból a tényből indul ki, hogy ma a 13-15 éves korosztály közel 30 százaléka dohányzik, szinte minden sarkon érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez. Elfogadása esetén nem küldheti többé a nagypapa az unokát: „szaladj el, hozz már a pipámba dohányt.” Nem, mert a dohánytermék értékesítésének helyén a vásárlók életkorát hitelt-érdemlően ellenőrizni kell. Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy fiatalkorú lépett be, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni. Amennyiben fény derül arra, hogy fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el. Ameddig nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem. A dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését is kérheti.

A törvényjavaslat az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kereskedelmét. Minden olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ha a kétezer főt meghaladja, minden kétezer fő lakos után szintén legfeljebb egy jogosult végezheti. Városok esetében ez utóbbi a kerületekre vonatkozik. 

Idegennek nem lesz könnyű odatalálni. Dohányterméknek, illetve boltnak tekinthető:

A dohánytermék-kereskedelem felügyeletét a vámhatóság látja el. A szabályok megsértése esetén a bírság összege 200 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet.

+

Zárószavazásra vár a magyar és a szerb kormány által kötött közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás, miként a Horvát Köztársaság uniós csatlakozásáról rendelkező szerződés kihirdetése.

A képviselők a tervek szerint - ha nem érkezik hozzá módosító indítvány - elfogadják azt az országgyűlési határozati javaslatot is, amelynek értelmében támogatják Magyarország csatlakozását az új uniós fiskális paktumhoz. Ez az az egyezmény, amelyről január végén állapodtak meg az Európai Tanács állam- és kormányfői és amelyet a tervek szerint a tagállamok a Tanács március 1.-2.-ai ülésén írnak majd alá.

Zárószavazásra vár a magyar és a szerb kormány által kötött közúti, vasúti és vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás, miként a Horvát Köztársaság uniós csatlakozásáról rendelkező szerződés kihirdetése is. Megkezdődik a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosítás általános vitája. Napirenden szerepel - többek között - a hulladékról valamint a  lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvénymódosító javaslat és Rogán Antal, Tasó László Fidesz-képviselők mentelmi jogának megtartásáról, vagy felfüggesztéséről is döntenek.

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti ütközetek, miként az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett részletes menetrend.

Hétfő

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. Lázár János, Kovács József, Heintz Tamás, dr. Hörcsik Richárd, Koszorús László, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Rogán Antal, dr. Kupcsok Lajos, Mengyi Roland, Wintermantel Zsolt, Gyopáros Alpár Fidesz-képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Heintz Tamás.)

A Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.)

Magyarország Kormánya és Szerb Köztársaság Kormánya között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója Pintér Sándor belügyminiszter.)

A gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter.)

Mentelmi ügyek: Rogán Antal, Tasó László Fidesz-képviselők. (A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Kedd

A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter.)

A hulladékról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI.29.) OGY határozatban foglaltak 2009. és 2010. évi végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalása és elfogadása. (Együttes általános vita a lezárásig. A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter és a Mezőgazdasági bizottság előadója.)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)