A médiatörvény kormány által kezdeményezett módosításának általános vitájával, majd a Műcsarnokot és a Vigadót a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezelésébe utaló javaslat részletes vitájával és napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés hétfőn kezdődött ülésnapja kedden éjjel.

Európai egyeztetés után módosulhat a médiatörvény

A kormány az Európa Tanács (ET) észrevételeit figyelembe véve nyújtotta be a médiatörvény Országgyűlés előtt fekvő módosítását, amelynek elsődleges célja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) intézményi függetlenségének növelése – mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár a törvényjavaslat általános vitájában.

A kabinet képviselője az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta, az NMHH elnöke független pozíciójának hangsúlyosabbá tétele érdekében indokolt, hogy őt a köztársasági elnök nevezze ki a miniszterelnök javaslatára. Az államtitkár szerint a függetlenség további fontos garanciájaként jelenik meg az NMHH és a médiatanács elnökének újraválaszthatóságának kizárása. Répássy Róbert emellett megjegyezte, a kormány javaslata alapján szigorúbb szakmai elvárásokat kell érvényesíteni a médiahatóság és -tanács elnöke, illetve tagjaival szemben, a kormányfőnek pedig konzultálnia kell az érintett civil szervezetekkel személyi javaslattétele előtt.

Az államtitkár szólt arról is, hogy az indítvány, ugyancsak az ET észrevételei nyomán, elhagyná a lineáris médiaszolgáltatások tájékoztató tevékenységére vonatkozó kiegyensúlyozottsági követelmények részletezését, vagyis a jövőben a törvény nemzetközi minták alapján szövegszerűen nem tartalmazza majd a sokoldalúságra, tényszerűségre, időszerűségre és tárgyilagosságra vonatkozó elvárásokat. Répássy Róbert szerint ezzel egyértelműbbé válik a magyar szabályozás.

A Fidesz nevében Cser-Palkovics András biztosította támogatásáról a kormányt.

A szocialista Mandur László ugyanakkor úgy fogalmazott, a médiahatóság függetlenségére eddig sem volt semmilyen garancia és ez most sem változik. Mint mondta, a kormány hiába hivatkozik az ET parlamenti közgyűlésének határozatára, ha nem orvosolja annak egyik legfontosabb kifogását, azt, hogy a médiatanács kizárólag fideszes politikusokból áll. Az ellenzéki politikus szerint a kabinet „gyenge kísérletet tett” a nemzetközi kritikák elhallgattatására a magyar médiaszabályozás felett tornyosuló felhőket látva. „Ezzel azonban nem lesz letudva a dolog” – fogalmazott, hozzátéve: a médiairányítás függetlenségének egyik garanciája az lehetne, ha abban az ellenzéki erők is szerepet kaphatnának. Mandur László hozzátette, a javaslat talán a korábbiaknál is nagyobb vitákra ad majd okot a médiatartalmak kiegyensúlyozottságról.

A KDNP-s Pálffy István válaszában „esti mesének nevezte” a szocialista politikus felszólalását, és hangsúlyozta: az ET két legfontosabb fenntartása 2012-ben az MTI általuk feltételezett hírmonopóliumára és a médiát felügyelő szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozott. Mint mondta, a magyar kormány hosszas tárgyalásokkal meg tudta értetni a szervezettel, hogy a távirati irodának nincs hírmonopóliuma, az NMHH elnökére vonatkozó felvetésre pedig a szóban forgó törvényjavaslattal válaszolnak. Pálffy István emellett szólt arról is, hogy az ET az angolszász médiaszabályozást alapul véve kérte, hogy csak a kiegyensúlyozottságot írják elő a médiaszolgáltatóknak.

A jobbikos Novák Előd helytelenítette, hogy a Fidesz és az MSZP is az Európai Unió „diktátumainak” kíván megfelelni, miközben amíg saját pártja vetett fel hasonló kifogásokat, addig azt figyelembe se vették. A politikus ezt bizonyítéknak nevezte a két párt „szolgalelkűségére” és „magyarellenességére”. Novák Előd fájónak nevezte, hogy a törvényből várhatóan kikerül a sokoldalúság követelménye, amely szerinte talán többet is jelent, mint a kiegyensúlyozottság. Elmondása alapján ugyanis az országos kereskedelmi televíziók a kiegyensúlyozottságra hivatkozva csupán egyetlen ellenzéki pártot, jellemzően az MSZP-t szólaltatják meg a kormány véleményével szemben, míg a sokoldalúságot érvényesítve a Jobbik álláspontjáról is be kellene számolniuk. Novák Előd ezzel összefüggésben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar média összességében – mint mondta – „öt százalékos pártként kezeli” a Jobbikot.

Schiffer András (független) szerint a módosítás nagyon kicsi előrelépés lehetne a 2010-11-ben kialakított rendszerhez képest, de érdemi előrelépést mégsem tartalmaz. Az LMP-s politikus úgy vélte, kifelé meg akar felelni az elvárásoknak, de valójában a kormány nem értette meg, hogy mi a gond a médiaszabályozás alapfilozófiájával.

Hozzátette: az LMP szeretné 5 évre csökkenteni a tagok és az elnök megbízatását, a médiatanács összetételét pedig 4 ellenzéki delegált meghívásával módosítaná.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megígérte, minden módosító javaslatot meg fognak vizsgálni, majd hozzátette: a javaslatok szerinte racionális módosításokat tartalmaznak.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök lezárta az általános vitát.

A Magyar Művészeti Akadémia működésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló.

Napirend utáni felszólalásában a jobbikos Ferenczi Gábor a nemzeti jelképekről beszélt. Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök lezárta a hétfői napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

A magán-nyugdíjpénztári vagyonnal, az ifjúságpolitikával, valamint a korábbi kormányok idején politikai okokból jogsérelmet szenvedők kárpótlásával foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezt követően áttértek a kérdésekre.

Az MSZP a nyugdíjvagyon egy részének eltűnéséről beszélt

Hová lett 280 milliárd forintnyi nyugdíjpénz? – tette fel a kérdést a szocialista Nemény András, aki szerint az állam által visszavett megtakarítások most ennyivel érnek kevesebbet. Úgy vélte: az állam a részvények értékesítésével is több mint 18 milliárd forintos veszteséget szenvedett. Azt mondta: az államadósság sem csökkent a nyugdíjvagyon államosítása által, szerinte az állam ezt a harcot elbukta.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az állam nem bukott el harcot, mert - mint mondta – szám szerint csökkent az államadósság. A nyugdíjpénztári átalakításról szólva azt mondta: egy óriási előnye mindenképpen van, a korábbi rendszer ugyanis jelentős lyukat ütött a költségvetésen. Vitatta a képviselő által emlegetett 280 milliárdos összeget, mert szerinte az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb jelentése nem ezt tükrözi.

A Jobbik a kormány ifjúságpolitikáját bírálta

A jobbikos Dúró Dóra a kormány ifjúságpolitikai intézkedéseinek eredményességét vitatta. Kifogásolta, hogy a pályakezdők körében több mint 27 százalékos a munkanélküliség, a friss diplomások bére pedig jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól. Hozzátette: a kormány az otthonteremtésben sem mutatott fel eredményeket.

Soltész Miklós szociális államtitkár az egész világon tapasztalható tendenciákkal magyarázta a munkanélküliséget, de hozzátette: a fiatalok lehetősége a határok megnyitásával is megnyílt. Kijelentette: a kormány igenis tett és tesz a fiatalokért, a családokért, a gyermeket vállalókért. Az intézkedések között említette a bölcsődeépítés felgyorsítását.

Jobbik: mikor kap kártérítést valamennyi 2002 és 2010 közötti jogsértett?

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány még mindig nem adott teljes egészében jóvátételt a Gyurcsány-Bajnai korszak jogsértéseit elszenvedőknek. A képviselő azt elismerte, hogy a kabinet tett a sértettek érdekében. Bírálta ugyanakkor azt, hogy még mindig a rendőrség állományában vannak olyanok, akik a jogsértéseket elkövették.Ű

Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta, hogy az Országgyűlés bocsánatot kért minden olyan állampolgártól, akiket alapjogi sérelem ért. A kormány határozata alapján már 149 károsult kapott kártérítést összesen több mint 270 millió forint értékben, a folyamat pedig a parlamenti többség ígéretének megfelelően lezárult. Beszámolt arról is, hogy 85 esetben indult rendőrök ellen eljárás.

Ezután következett a kérdések órája.

MSZP: a beteg gyermeket nevelő anyák miért nem jogosultak nyugdíjkedvezményre?

A szocialista Pál Béla azt kifogásolta, hogy nincs munkaviszonyuk azoknak az anyáknak, akik súlyosan beteg gyermeket nevelnek, így nem lesznek jogosultak arra a kedvezményre, hogy negyven év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhassanak.

Soltész Miklós államtitkár azt mondta: a beteg gyermekeket nevelők munkaviszonyával kapcsolatos probléma megoldásán dolgozik a tárca, de – mint mondta – annak megoldása nehéz, hogy a negyvenéves munkaviszonyhoz kötött jogosultság is fennálljon számukra.

A Jobbik a kapuvári húsgyár megmentéséért emelt szót

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a kormány asszisztálása mellett született meg a döntés a kapuvári húsgyár bezárásáról. Azt mondta: az ott dolgozók és a beszállítók nem számítottak arra, hogy éppen ettől a kormánytól kapják a legnagyobb pofont. A képviselő a húsgyár újraindításának lehetővé tételét követelte a kormánytól.

Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár szerint a képviselő nem ismeri a valóságot, szerinte ugyanis a húsüzem tönkretételéért az előző kormány rossz hitelezési gyakorlata okolható. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyár menedzsmentje ellen áfacsalás miatt folyik eljárás, és kijelentette azt is: az üzem az utolsó éveiben nem a környékbeliek állatait, hanem szlovákiai, lengyelországi, németországi sertést dolgozott fel. „Higgye el, hogy ennek is meg fog oldódni a sorsa” – mondta.

Lenhardt Balázs: miért a bűnözőket védik a tisztességes magyar emberek helyett?

Lenhardt Balázs független képviselő arról beszélt, hogy egyes hírek szerint „ide-oda” szállítják a börtönök között Szita Bence gyilkosait. Az egyik elkövetőt például Szombathelyről Pécsre vitték, „talán hogy Bándy Kata gyilkosával egyeztessen a következő tettről”. Az asszonyt és társait legfeljebb kétfős cellákban tartják fogva, mert a büntetés-végrehajtás „így tudja legjobban szavatolni a biztonságukat” – fogalmazott Lenhardt Balázs. Úgy fogalmazott: a hatóságba vetett társadalmi bizalom egyre alacsonyabb. A képviselő azt kérdezte a kormánytól: „mennyibe kerül ezeknek a bestiális gyilkosoknak az országos turnéja az ő védelmükben”?

Kontrát Károly belügyi államtitkár visszautasította, hogy a hatóságok a bűnözőket védenék a törvénytisztelő állampolgárokkal szemben. Hangsúlyozta: nincs arról szó, hogy ide-oda utaztatják az elkövetőket. Sőt éppen a takarékosság az oka az intézkedéseknek, hiszen a rendőrségi fogdából olcsóbb előállítani, mint egy több kilométerre lévő büntetés-végrehajtási intézményből. Viszont rendőrségi fogdában csak két hónapig helyezhető el egy gyanúsított. A konkrét kérdésre válaszolva elmondta: a mai napig 231 980 forintba kerültek ezek a szállítások.

Az Útravaló programról, a Szolnoki Olaj KK - Hapoel Holon kosárlabda mérkőzésről, a mátrai áramszünetekről és a közmunka bérezéséről is kérdéseket tettek fel a képviselők a hétfői azonnali kérdések során.

MSZP: van-e pénz az Útravaló programra?

Hiller István (MSZP) a 2005-ben elindított Útravaló programról érdeklődve azt mondta, hogy abban húszezer elismerten tehetséges, de szegény diák vesz részt. Szavai szerint az viszont problémát okoz, hogy a 2011-2012-es tanév második felében illetve a jelenleg zajló tanév első felében sem a diákok, sem a pedagógusok nem kaptak ösztöndíjat. A képviselő azt mondta, hogy a szakmai hírek szerint ezt az összeget a kormány már másra elköltötte.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, ez a program is annak bizonyítéka, hogy a kormány minden előremutató programot tovább folytat. Nem igazak az elterjedt hírek, habár az kétségtelen, hogy tavaly volt némi késlekedés a kifizetésekben, mert a program hátterét átalakították – jelentette ki. Végül közölte, a programmal foglalkozók biztosították arról, hogy a kifizetések folyamatban vannak.

Jobbik: ki nyilvánította Szolnokon tiltott jelképpé a magyar zászlót?

Szilágyi György (Jobbik) a Szolnoki Olaj - Hapoel Holon kosárlabda-mérkőzésen „megalázták” a szolnoki szurkolókat és magyar embereket, amikor a meccs biztonságáért felelős cég „indokolatlanul sok rendőrrel kiegészülve” nem engedélyezte, hogy a mérkőzésre bevigyék a magyar nemzeti zászlókat. Hozzátette, a szurkolók azt a választ kapták: az izraeli csapat biztonsági vezetőjének volt a kérése, hogy ne engedjék be a magyar zászlókat. Feltette a kérdést, hogy ki döntött a magyar zászló „lényegében tiltott jelképpé” való minősítéséről Szolnokon. A felszólalás alatt Szilágyi György egyik jobbikos képviselőtársa egy nemzeti lobogót tartott fel.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a biztosítást illetve beléptetést nem a rendőrség, hanem egy magán biztonsági cég végezte, a magyar zászlókat kitiltó rendelkezést saját maguk hozták meg. Határozottan kijelentette: a rendőrség részéről nem hangzott el olyan utasítás, amelyik megtiltotta volna a magyar zászlók bevitelét. Az esettől a rendőrség és a Belügyminisztérium elhatárolódik – hangsúlyozta.

A Fidesz a mátrai áramszünetekről

Balázs József (Fidesz) arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben 17 alkalommal okozott fennakadásokat a havazás miatt kialakult áramszünet a Mátrában. Az áramszolgáltató az első panaszokra azt válaszolta, hogy a hóesés okozza a rendkívüli helyzetet - emelte ki a képviselő, aki azt kérdezte, hogy a krízis orvoslásához szükséges valamely jogszabályt megváltoztatni.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: a térséget egy 50-55 kilométer hosszú, 20 kilovoltos szabadvezeték látja el árammal és egy rendkívüli helyzetben például a kidőlő fák is áramszünetet tudnak okozni. Hozzátette, a szolgáltatónak viszont valóban gondoskodnia kell arról, hogy a kockázatot minimálisra csökkentse. Az, hogy egy 5-10 centiméteres hóesés ilyen üzemzavart okozott, arra készteti a fejlesztési minisztériumot, hogy megvizsgálja: a szolgáltatók valóban eleget tettek-e a jogszabályban előírt fenntartási kötelezettségeiknek.

Az MSZP a közmunkáról

Nyakó István (MSZP) azt mondta, február elején az érintetett polgármesterek levelet kaptak, hogy a közmunkában résztvevőknek nem nyolc, hanem csak hat óra közmunka jár majd naponta. Megjegyezte, azóta újra értesítették az érintett polgármestereket, hogy habár nyolc órában, de nem márciusban, hanem áprilisban indulnak a közmunkaprogramok. Ki a felelős azért, hogy a legrászorultabb családok még egy hónapot kénytelenek 22 ezer 800 forintból „tengődni” – kérdezte.

Tállai András önkormányzati államtitkár azt mondta, örül neki, hogy most már a képviselő is beismeri, hogy a közfoglalkoztatottak nem napi hat, hanem napi nyolc órában dolgoznak majd. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésben 154 milliárd forint van ere a célra elkülönítve. Az államtitkár azt mondta, nem tudja, hogy a képviselő honnan veszi, hogy csak áprilisban indul a program.

Ezután arról beszélt, hogy Nyakó István és felesége 2002-2006 között 36 millió forint költségtérítést vettek fel, ami leosztva azt jelenti, hogy a szocialista politikus – kormánypárti képviselőként – napi 28 ezer forint költségtérítéshez jutott. Feltette a kérdést, hogy meglehet-e élni napi 28 ezer forintból kormánypárti képviselőként.

Nyakó István válaszként közölte, 2002 és 2006 között ugyanannyit vett fel, mint Kövér László házelnök vagy éppen Tállai András. Az államtitkár viszont azt mondta, hogy Nyakó Istvánnak nincs erkölcsi alapja arról beszélni, hogy miből élnek a közfoglalkoztatottak.

Jobbik: miért nincsenek az IMF-nek adatokat szivárogtatók rács mögött?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy az Állami Számvevőszék (Ász) jelentéséből kiderült, a Magyar Nemzeti Bank 2008-2010 között, „állami megbízatását áthágva”, „a törvényességet lábbal tiporva” napi gyakorisággal közölt banktitoknak minősülő adatokat az IMF-fel. Feltette a kérdést, hogy az adatokat kiadó személyeket ellenőrzés alá vonták- e az illetékes nemzetbiztonsági szervek és miért nincsenek a felelősök „rács mögött”.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt felelte, hogy az IMF alapokmánya a valutaalap és a tagállamok közötti együttműködést is szabályozza, amelynek alapján minden tagállamnak meg kell adnia bizonyos adatokat. Hozzátette, hogy a korábban kötött hitelmegállapodás miatt egy szorosabb adatátadási együttműködés is volt.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatából az derül ki, hogy az ÁSZ szerint a jegybank olyan adatokat is átadott, amelyek banktitkot sérthetnek. Az ügyben feljelentést tettek, annak vizsgálata most folyik – mondta.

A hazai kkv-k helyzetéről, a tankönyvellátás átalakításáról, a korrupció elleni harcról, a költségvetési politikáról és a fiatalok elvándorlásáról is kérdezték a kormány képviselőit az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk között.

MSZP: mi lesz a kombinált mikrohitelekkel?

Tóth Csaba (MSZP) a rossz gazdaságpolitikát okolta a hazai kis és középvállalkozások (kkv) kiemelkedően rossz helyzetéért. Emlékeztetett rá: az elmúlt 3 hónapban 8783 cég szűnt meg, ami  63 százalékkal több az egy évvel korábbi mennyiségnél. Szerinte ennek egyik oka az, hogy felfüggesztették a kkv-ket támogató uniós forrásokból üzemelő kombinált mikorhitelt, pedig annak volt fel nem használt kerete, ráadásul „se híre se hamva” a 2013-as kiírásoknak.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában hangsúlyozta: az MSZP kormányzása idején a kkv-k sokkal rosszabb helyzetben voltak, ráadásul az ellenzéki politikus egy olyan termékért „aggódik”, amelyet a mostani kormány hozott létre az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretein belül. Hangsúlyozta: a kombinált mikrohitelt azért kellett felfüggeszteni, mert elfogyott az erre elkölthető keretösszeg. Szerinte ennek az oka, hogy az előző kormányok az unió 2007-2013 közötti költségvetésében az összes Magyarországra jutó forrás mindössze 16 százalékát szánták gazdaságfejlesztésre és ezeket az összegeket „átcsoportosítani szinte lehetetlen”. Kiemelte: a mostani kormány döntésének értelmében a 2014-2020 közötti uniós költségvetésben rendelkezésre álló források 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja a kormány.

Jobbik: halasszák el a tankönyvellátás átalakítását!

Farkas Gergely (Jobbik) a tankönyvellátási rendszer átalakításával kapcsolatban szólalt fel. Szerinte a szeptemberben kezdődő tanév is veszélybe kerülhet a rendszer hibái miatt és szinte lehetetlen a zökkenőmentes átállás az új ellátó rendszerre. Kiemelte: későn hozták nyilvánosságra a tankönyvlistákat és a nyomdai kapacitások sem elegendőek. Farkas Gergely emlékeztetett rá, hogy az oktatási bizottság múlt heti ülésén a résztvevő szakmai képviselők a változások egy részének elhalasztása mellett emeltek szót.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában hangsúlyozta: éppen a korábban kialakult kaotikus, átláthatatlan helyzet felszámolásáért döntött a kormány az átalakítások mellett. Szerinte az új rendszer biztonságosabb, kiszámíthatóbb és takarékosabb is lesz, ezért a kormány nem változtat a tervein. Hangsúlyozta: a szereplők tájékoztatása szerint tarhatóak a feszes határidők. Azt ugyanakkor elismerte: akiknek az érdekei ezekkel a változtatásokkal sérülnek, azoktól nem várható el, hogy támogassák az újdonságokat.

KDNP: mit tesz a kormány a korrupció ellen?

Tarnai Richárd (KDNP) arról beszélt, hogy a kormányalakítás óta az elmúlt 20 év legintenzívebb korrupcióellenes küzdelme zajlik ma Magyarországon. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány csatlakozik a nyílt kormányzati együttműködés elnevezésű nemzetközi kezdeményezéshez.

Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta: április 24-én Londonban mutatja be Magyarország a konkrét vállalásait az alapító tagoknak. Kiemelte: a civil szervezetek bevonása érdekében a szakminisztériumban havonta szerveztek civil, szakmai kerekasztalt. A vállalások közül a költségvetési adatok nyilvánosságát emelte ki az államtitkár. Hozzátette: szintén a nyilvánosságot erősítik azok a kormányzati tervek, miszerint a központi ellenőrzések a közpénzek felhasználásáról a jövőben arra is kiterjednének, hogy a felhasználást nyilvánosságra hozták-e.

MSZP: a kormány fordított Robin Hoodként viselkedik

Boldvai László (MSZP) interpellációjában élesen bírálta a kormányt, amiért az állítása szerint 2010 óta 2700 milliárd forint megszorítást hajtott végre, ami két Bokros-csomagnak felel meg. Szerinte Orbán Viktor és a kormány „fordított Robin Hoodként” viselkedi és azoknak ad, akiknek nincsen rá szükségük, és azoktól vesz el, akik rászorulnának. A szocialista politikus kiemelte: a 2013-as költségvetés bevételi és kiadási oldala sem tartható.

Cséfalvay Zoltán válaszában úgy fogalmazott: a szocialistáknak, akiknek egyszer sem sikerült 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, semmilyen erkölcsi alapjuk sincs arra, hogy a felelős költségvetési politikáról beszéljenek. Leszögezte: a kormány felelős gazdaságpolitikát folytat, amire az MSZP sosem volt képes és a kérdéseiket hallgatva nem is tűnik úgy, hogy valaha lesznek.

Jobbik: a kormány tehet a fiatalok magas kivándorlásáról

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a nagyon magas kivándorlási kedvvel kapcsolatban kérdezte a kormányt. Emlékeztetett rá, hogy csak a kormányalakítás óta másfélszeresére nőtt a fiatalok kivándorlási kedve, vagyis ezt a problémát a kormány már nem terhelheti az elődeire.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában általános kelet-közép-európai jelenségnek nevezte a fiatalok külföldi munkavállalását. Úgy fogalmazott: a munkaerő szabad áramlásának ez is az egyik következménye. Ugyanakkor az eredmények között említette, hogy csökkent a külföldi munkavállalásukat kérelmező orvosok száma.

Az MSZP a kormány foglalkoztatáspolitikáját kritizálta, a Jobbik a Kanadából visszatérő menedékkérők esetleges állami támogatását firtatta, a Fidesz pedig a nyugdíjadó visszautasítására kérte a kormányt hétfőn az interpellációk között.

Kövér László házelnök az interpellációs szakasz előtt bejelentette, hogy az LMP frakció megszűnése miatt függetlenné vált LMP-s képviselők csoportot alakítottak, ami azonban nem rendelkezik a frakciók jogosítványaival. A házelnök azt is közölte, hogy a jobbikos Bertha Szilvia és Volner János interpellációját, illetve írásbeli kérdését visszautasította, mert azok nem tartoznak Balog Zoltán emberi-erőforrás miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter feladatkörébe.
    
Interpellációk

MSZP: borzalmas a foglalkoztatás helyzete

Gúr Nándor, MSZP-s képviselő szerint ugyan azt hallani, már az „Óperenciás tengeren túlról is”, hogy Magyarországon „tejjel és mézzel folyó Kánaán van”, „kolbászból épülnek a kerítések”, "a miniszterelnök pedig serényen tölti ezeket a kolbászokat”, a valóság azonban az, hogy „borzalom, ami történik" a foglalkoztatás terén. Kifogásolta, hogy a 13 ezer új munkahely 70 százaléka támogatással jött létre, 95 százalékuk a közfoglalkoztatásban. Felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a leghátrányosabb régiókban nőtt a munkanélküliek száma és 20 százalékkal emelkedett a férfiak munkanélküliségi rátája. A kormány egy millió új munkahelyet ígért, de több százezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma – jelentette ki.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában azzal érvelt, hogy míg 2010 januárjában, a szocialista kormány időszakában a regisztrált álláskeresők száma 653 ezer volt, ami egy év alatt 144 ezer fős növekedésnek felelt meg, most januárban 648 ezer álláskereső van, de nem nőtt a létszámuk az előző évhez képest.

Hozzátette: 2010 januárjában az új állások 66 százaléka volt támogatott, míg idén januárban ez az arány 63 százalék volt. Az államtitkár szerint 2002 és 2010 között az akkori kormányok 1840 milliárd forintot úgy "tapsoltak el" a foglalkoztatáspolitikára, hogy 8 év alatt 240 ezer embert tettek munkanélkülivé. Hangsúlyozta: ezzel szemben most 29 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás, a kormányváltás óta 160 ezerrel dolgoznak többen.  

Jobbik: mennyivel támogatja a kormány a Kanadából hazatelepülőket?

A jobbikos Hegedűs Lorántné - Egyed Zsolttal közös – interpellációjában azt kérdezte, mennyi pénzzel támogatja a magyar kormány a Nemzetközi Migrációs Szervezet budapesti irodáját, amely többek között konkrét anyagi és természetbeni támogatást nyújt például a lakhatáshoz azoknak, akik Kanadából hazatérnek a megváltozott menekültügyi szabályok miatt. A képviselő arra is választ várt, hogy megtörtént-e az iroda nemzetbiztonsági átvilágítása, illetve, hogy a jelenleg külföldön dolgozó 500 ezer magyar állampolgár milyen anyagi támogatást kapna, ha visszatérne Magyarországra.

Kontrát Károly belügyi államtitkár közölte: Magyarország 1995 óta tagja a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek, amelynek 2013-ban 29,8 millió forintot tagsági díjat fizet, emellett a Külügyminisztérium évente 20 ezer euróval támogatja a szervezet irodájának fenntartását. Ugyanakkor kijelentette, hogy a szervezet a magyar kormánytól „semmiféle támogatást nem kap”, szerinte a jobbikos képviselő kérdésében megfogalmazott természetbeni támogatásokat a kanadai kormány nyújtja, a migrációs iroda programjain keresztül. Elmondta azt is, hogy mivel a szervezet diplomáciai mentesség alatt áll, így nemzetbiztonsági átvilágítása nem történt meg. Kijelentette: a kormány örömmel veszi, ha a magyar állampolgárok hazatérnek, és ehhez minden támogatást megad.

Egyed Zsolt nem fogadta el a választ és úgy fogalmazott: Kanada rendkívül befogadó ország volt addig, amíg nem ismerkedett a „magyar eltérő kultúrával és ennek hírvivőivel”, a képviselők viszont 188 igen, 39 nem és 5 tartózkodás mellett megszavazták az államtitkár válaszát.

Fidesz: nemet mond-e a kormány a nyugdíjak megadóztatására?

Selmeczi Gabriella arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban a Gyurcsány-Bajnai kormányok volt képviselői a programjuk egyre több részletét bontják ki, így kiderült, hogy ha módjukban állna akkor csökkentenék a minimálbért, elvennék a családi adókedvezményt, ingatlanadót vezetnének be és újból megadóztatnák a nyugdíjakat. Mint mondta, ez utóbbit egyszer ezt már törvénybe foglalták és 2013. január elsejétől lépett volna hatályba, ha Balog Zoltán előterjesztésére nem helyezték volna hatályon kívül.

Úgy fogalmazott: a Gyurcsány-Bajnai szövetség külföldi pénzügyi körök nyomásának eleget téve már egyszer elvett egyhavi nyugdíjat, családtámogatást és  bért, valamint a „csillagos égig emelte” a rezsiköltségeket, és ugyanezen pénzügyi körök most az Orbán-kormányra próbálnak nyomást gyakorolni. Kijelentette: a Fidesz-frakció el sem tudja képzelni, hogy nyugdíjakat megadóztassák, azért arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen a nyomásnak, védje meg az embereket a megszorításoktól.

Soltész Miklós, szociális államtitkár kijelentette: „ellenállunk az ilyen nemzetközi nyomásnak”. Hangsúlyozta: kormány a jövőben is garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány idejében az induló nyugdíjak 8 százalékkal csökkentek, míg a Bajnai-kormány eltörölte a 13. havi nyugdíjat és 2009-ben 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdíjak reálértékét.       

A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódott a napirend előtti felszólalások többsége, az Országgyűlés hétfői ülésén. A szocialisták a miniszterelnök évértékelő beszédét bírálták.

Az ülés kezdetén Kövér László házelnök megemlékezett a kommunista diktatúra áldozatairól. Azt mondta: a vörös csillag a magyarok többsége számára keresztényellenes, magyarellenes, szabadságellenes, ezért életellenes jelkép, "a nemzet ellen elkövetett gyilkossági kísérlet szimbóluma és az is marad". A Ház a beszéd után egyperces néma felállással emlékezett az áldozatokra.

MSZP: a miniszterelnök nem az ország valós helyzetéről beszélt 

Harangozó Tamás (MSZP) Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjével kapcsolatban azt mondta: az nem az ország valós helyzetéről szólt. A képviselő szerint az emberek problémáit növeli, hogy a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek és 27 százalékos az áfa-teher.    

Úgy fogalmazott: a vállalkozásoknak és az embereknek tizenkét új adónemmel kell szembenézniük, a gazdaság teljesítménye tavaly 1,5 százalékkal csökkent, az ország versenyképességi szempontból pedig a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra szorult vissza a világranglistán. Emelkedett a bűncselekmények száma – mondta – és szólt az orvos- és nővérelvándorlásról is.

Úgy vélte: határozott irányváltásra, vagyis kormányváltásra van szükség. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában az Európai Bizottság jelentéséből idézett adatokat, amelyek szerint Magyarországon tavaly 3 százalék alatt volt a deficit, az adósságráta pedig csökkent. Mint mondta, a szocialisták egyetlen kormányzati évükben sem tudtak ilyen eredményt produkálni.

Az államtitkár a jelentésből kiemelte a reálbérek emelkedését, és azt is, hogy a foglalkoztatás - a kormány intézkedéseinek következtében - növekedett. Utalt a szocialistáktól örökölt problémákra, a többi közt a devizahitelesek kérdésére. A fiatalok elvándorlásáról szólva a Tárki januári felmérését idézte: a felnőtt lakosság 16 százaléka tervez elvándorlást, míg tavaly ilyenkor 19 százaléknyian tervezték ezt.

A KDNP a kommunizmus áldozataira emlékezett

„A mai nap nem csupán főhajtást jelent a kommunista diktatúra áldozatai előtt, hanem a felelősségvállalás kinyilvánítását is” – mondta Stágel Bence (KDNP). Azé a felelősségét, aminek alapján kinyilvánítható: soha többet nem akarunk diktatúrában élni – fogalmazott.

Emlékeztetett az Alkotmánybíróság vörös csillag használatával kapcsolatos döntésére, és azt mondta: a közvélemény és a diktatúra áldozatainak jogos felháborodását keltő döntések aláássák a jog igazságot kereső és szolgáló funkcióját.

Az Alkotmánybíróságnak (Ab) nem lett volna szabad ilyen döntést hoznia – mondta. Szerinte a testület – megfeledkezve hazánk szomorú történelmi múltjáról – egyetértett a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletével, amely azt állapította meg, hogy a vörös csillag nem önkényuralmi, hanem mozgalmi jelkép.

Rétvári Bence államtitkár fontosnak nevezte azon lehetőség megteremtését, hogy egy napra se maradjon büntetlen a vörös csillag használata. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab csak jövőbeli hatállyal semmisítette meg az általa vitatott paragrafust, ezért a törvényhozásnak lehetősége van a kérdés rendezésére.

Szerinte a holokausztot megélt nemzettársak szemében is riadalmat keltene a horogkereszt használata, de a kommunista áldozatok számára is fontos, hogy a vörös csillag tiltott szimbólum legyen. Mint mondta, ez utóbbi diktatúra egymillióra tehető magyarországi áldozatainak többsége nem vezető, hanem hétköznapi ember volt.

A Jobbik a kiemelt kommunista nyugdíjakat is megvonná

Murányi Levente (Jobbik) ugyanerről a témáról szólva kifogásolta, hogy a kiemelt kommunista nyugdíjak megvonása még nem valósult meg. Ma az 56-osok olyan nyugdíjból élnek, hogy csak tengetni tudják az életüket, míg az őket letartóztatók kiemelt nyugdíjból - fűzte hozzá.

Szerinte a kommunista áldozatokról azért is meg kell emlékezni, mert az oktatás még mindig nem megfelelő ebben a témában. Kitért arra is: a nemzet büszke lehet arra, hogy a magyarok helyezték a szovjet birodalmat a bukás útjára.

Rétvári Bence államtitkár arra emlékeztetett, hogy az ország alaptörvénye is tagadja a kommunista bűnök elévülhetőségét. A nyugdíj-kiegészítésekről szólva azt mondta: az ezzel foglalkozó bizottság mintegy ezer ember aktáit tekintette át, de több időre van szüksége a munkához, ezért nyárig kér arra haladékot az Országgyűléstől. Hozzáfűzte: az áldozatok számára juttatandó kiegészítéseket a korábbi kormányok befagyasztották, ezért a jelenlegi kabinet most 50 százalékkal emeli meg azokat.

Fidesz: a szocialisták súlyos adósságterhet hagytak maguk után

A fideszes Rogán Antal sajnálattal vette tudomásul, hogy az MSZP frakciója egy mondatot sem szentelt a kommunizmust áldozatainak emlékének. Hangsúlyozta: az egyes diktatúrák áldozatai között nem lehet különbséget tenni, és a kommunizmus mélyreható örökségének nevezte, hogy  az államadósság tekintetében súlyos örökséget hagyott maga után, a rendszerváltozáskor.

Ha az új szocialista kormányzások és a régi között van hasonlóság, akkor ez biztosan az – fogalmazott, és hozzátette: az új kormánynak Közép-Európa legnagyobb adósságállományának ledolgozásával kellett kezdenie feladatát.

A képviselő felsorolta a kormány, számára büszkeséget keltő intézkedéseit: a gyermekek után járó adókedvezmény visszaállítását, a rezsicsökkentést vagy az utcán szolgáló rendőrök számának növelését.