Lezárult az a tizenegy hónapig tartó folyamat, melynek során megszületett az új alaptörvény. Az Országgyűlés az új Alkotmányban rögzíti a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Az persze hiú ábránd, hogy ellenzői, a parlamentben, s azon kívül, idehaza és külföldön továbbra se szidják, ócsárolják.

Magyarország  jelenlegi, már csak január elsejéig érvényes alkotmányát 1949. augusztus 18.-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály két nappal később, augusztus 20.-án lépett hatályba. Ez az alaptörvény az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült, amelyet fő kidolgozója után a szakirodalom buharini alkotmánynak is nevezett. 1989-ben a rendszerváltás keretében sor került alapvető, gyökeres módosítására, melynek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése - a modern demokráciák mintáját követve - átalakult. Természetesen egy teljesen új alkotmány kidolgozásának elképzelése is felmerült a rendszerváltó erőkben, ezt a feladatot azonban  az Ellenzéki Kerekasztal pártjai az új, szabadon választott Országgyűlésre akarta bízni, ezért „csak" a jogállam létrehozásához szükséges legalapvetőbb módosítások elfogadásában egyeztek meg a Magyar Szocialista Munkáspárttal. 1989.október 23.-án lépett hatályba, szentesítette „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében". Azóta többször módosították, a száma azonban – 1949. évi XX. törvény – sok más mellett arra emlékeztetett, hogy ez azért még mindig a Rákosi-féle tákolmány. Több mint húsz esztendőt kellet várni, hogy új Alkotmány születhessen helyette. – A szocialisták, liberálisok és más hangoskodók bánatára ez már egészen más.

+

A húsvéti ünnepek után immár „normál törvényhozói menetrendben" folytatja munkáját a Tisztelt Ház. Az előrejelzések szerint legalább egy hónappal, július 11-ig meghosszabbítják a tavaszi ülésszakot. A kormány az erre vonatkozó indítványát napokon belül a Házbizottság elé terjeszti, megjelölve azt is, hogy ebben az időszakban mely törvényjavaslatok tárgyalását szorgalmazza.

Mivel az Alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes vele. Az új Alkotmány rendelkezések részleteit zömében sarkalatos – azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kötött – törvények bontják majd ki. Majd félszáz lesz ilyen, az esztendő végéig huszonöt-harminc érhet révbe. Sarkalatos törvény rendelkezik majd egyebek között például a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a családok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről, a sajtószabadságról, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteiről, a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, a nemzeti vagyon védelméről, az Alkotmánybíróságról, a bíróságokról, az ügyészségről, a helyi önkormányzatokról, a számvevőszék, a Költségvetési Tanács, illetve a jegybank működéséről, a magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokról, és nem utolsó sorban a hazai nemzetiségek jogairól – köztük az Országgyűlés munkájában való részvételükről.

A sarkalatos törvényeket a kormány terjeszti elő, vagyis nem képviselői indítvány alapján tárgyalja őket a parlament.

+

Az MSZP és az LMP - legfrissebb ígérete alapján – több, mint egy hónap után visszatér, és részt vesz az új alkotmány részleteit kibontó kétharmados törvények vitájában. Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője szerint a szocialista pártnak ott kell lennie a sarkalatos törvények parlamenti vitájában, mert „a  Fidesz az új Alkotmánnyal bilincset készített, amelyet a sarkalatos törvényekkel akar rákattintani a következő kormány csuklójára úgy, hogy eközben Orbán Viktor zsebre teszi a bilincs kulcsát.” Hozzátette: a szocialista képviselők a sarkalatos törvények vitájában folyamatosan rá fog mutatni, arra, hogy milyen kockázatokkal, veszélyekkel jár a Fidesz kísérlete saját hatalmának bebetonozására, a következő kormány mozgásterének szűkítésére.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint politikailag jelentős különbség van az új alkotmány és a kétharmados törvények között. Hangsúlyozta: részükről fel sem merült, hogy ne vegyenek részt a sarkalatos törvények parlamenti vitájában.

+

A tervek szerint már kedden elfogadhatja az Országgyűlés a nem dohányzók védelméről szóló törvényjavaslatot. Heintz Tamás a beterjesztők egyike fölöttébb optimista: nem hiszi, hogy a törvény nagy ellenállásba ütközne, akár még a szocialista és a Jobbikos képviselők többsége is igennel szavazhat. Az ellenállás ugyanis eddig nem a pártok, hanem a dohánylobbi és a vendéglátóipar részéről érkezett.

Amennyiben az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadja el, úgy jelentős gazdasági károkkal lehet számolni - reagáltak a magyar és külföldi szakértők a Magyar Vendéglátók Ipartestületének háttérbeszélgetésén.  Háber Tamás, tiszteletbeli elnök szerint, ha a bel- és a kültéri, valamint a közterületi tilalom is életbe lépne  július 1-jén, már az idén több mint 50 milliárd forint költségvetési hiány keletkezhet. Ha a tervezett törvénymódosítás csak jövőre lesz hatályos, úgy a teljes nemzetgazdasági veszteség 2012-ben meghaladhatja a 260 milliárd forintot. Erre reagálva Heintz Tamás azt mondta: ahol eddig bevezették a szigorítást, ott nem keletkezett lényegi gazdasági hátrány.

(2011.02.25. nyújtották be a törvényjavaslatot a Fidesz és a KDNP képviselői. Március 9-én érkezett hozzá utoljára módosító indítvány, most már csak koherencia-zavarra hivatkozva lehet módosítást benyújtani.)

+

Újra szabályozza a kormánytisztviselők, köztisztviselők felmentését az a törvényjavaslat, amelyet pénteken nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. (A kormánytisztviselők és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság mindkét esetben alkotmányellenesnek minősítette az indoklás nélküli elbocsátást, amit a kormánytöbbség tavaly tett lehetővé. Ennek megfelelően a tervezet szerint a munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és jogszerű.) A javaslat – amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyez – rögzíti a felmentés lehetséges indokait. Eszerint a tisztviselőt fel lehet menteni létszámcsökkentés esetén, ha átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált, ha nyugdíjasnak minősül, illetve ha megszűnt az a tevékenység, amelyben foglalkoztatták. Kötelező a felmentés méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés és bizalomvesztés esetén, továbbá ha munkakörének egyoldalú módosítása miatt a tisztviselő ezt kéri, vagy ha egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan. Szintén fel kell menteni a nyugdíjba vonuló tisztviselőt. Az előterjesztés alapján méltatlan hivatalára a tisztviselő, ha – akár munkájával összefüggésben, akár munkahelyén kívül – olyan magatartást tanúsít, amely beosztása tekintélyét, a munkáltató jó hírnevét, illetve a közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja. Nem megfelelő színvonalú munkavégzés miatt akkor bocsátható el a tisztviselő, ha nincs számára megfelelő másik munkakör, vagy ha azt elutasítja. Bizalomvesztésnek pedig az minősül, ha a kormánytisztviselő megszegi kötelezettségét, amely szerint feladatait „szakmai lojalitással köteles ellátni”.

Az indítvány ugyanakkor megteremti a jogviszony megszüntetésével szembeni belső jogorvoslat lehetőségét azzal, hogy jövő év január elsejével létrehozza a Kormánytisztviselői Döntőbizottságot. Az előterjesztő ezt azzal indokolja, hogy a munkáltatói intézkedések megalapozottságának vizsgálata sajátos szakértelmet, tapasztalatot kíván, valamint gyors és költséghatékony eljárás lefolytatását igényli. A döntőbizottság elnökét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, szervezetét és eljárásait külön törvény fogja szabályozni. A törvényjavaslat indoklása szerint a változtatásokkal, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások bővítésével a kormánytisztviselők és a köztisztviselők az alkotmánynak megfelelő jogvédelmet kapnak, felmentésük pedig „előre kiszámítható módon” történhet meg. A módosítás bizonyos esetekben lehetőséget ad a kormánytisztviselők munkakörének és munkavégzési helyének egyoldalú módosítására is. Feltételként határozza meg a törvényjavaslat, hogy az új munkakör feleljen meg a kormánytisztviselő képzettségének, és azt is, hogy a munkahelye és lakóhelye közötti oda-visszautazás ideje ne haladja meg a napi két órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő tisztviselő esetében a másfél órát). Ha a munkavállaló ezt nem fogadja el, írásos kérelmére öt napon belül fel kell menteni.

+

Társadalmi vitára bocsátja a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról szóló törvénytervezetet a Vidékfejlesztési Minisztérium. A jogszabálytervezet célja, hogy segítse a hazai agrártársadalom összefogását, támogassa a mezőgazdaság versenyképességének növelését. A hazai agrár- és élelmiszergazdaság szereplői ugyanis jelenleg nem rendelkeznek olyan köztestülettel, amely a belső érdekegyeztetések fórumaként működne. Az új jogszabály alapján a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános, és együttes érdekegyeztetési testülete lehet. Elsősorban szolgáltatni fog, a jelenleginél jóval nagyobb körnek nyújtva az eddigieknél több és hatékonyabb segítséget. A tervek szerint a tagság minden mezőgazdasági és élelmiszergazdasági szereplőnek – a termelők mellett a feldolgozóknak és a kereskedőknek is – alanyi jogon jár. A kamara több százezer tagot tömöríthet, így a jelenleginél jóval erősebben jelenítheti meg az agrárium és a vidék érdekeit. Az etikai normák belső betartatásával a jövőben a kamara maga szűrheti ki a tisztességtelen módszerekkel élő termelőket, kereskedőket és forgalmazókat, a tagok egymás közti vitáit házon belül lefolytathatja. A törvénytervezet szerint az agrárgazdasági szereplők túlnyomó részének a tagság ingyenes lesz, tagdíjat csak bizonyos bevétel felett, sávosan kell fizetni.  A jogszabálytervezet széles körű társadalmi vitája május 15-én zárul, majd a további egyeztetéseket követően, még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé terjesztik.

Mentelmi ügyek

Az Esztergomi Városi Bíróság kérte az Országgyűlés állásfoglalását Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában, mivel ellene Silyéné Grim Erika esztergomi lakos feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt.

„Feljelentett 2011. február 3-án az Esztergom-Búbánatvölgyben lévő háza előtt a feljelentőre, a feljelentő férjér és a gyermekeire becsületsértő kijelentéseket tett. A feljelentést elbírálta a Központi Nyomozó Főügyészség is, és megállapította, hogy az ügyben közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja nem merült fel."

A Mentelmi bizottság az ügyet 2011. március 16-i ülésén tárgyalta. Hatáskör hiányában nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével, a magánvádas ügyekben pedig az országgyűlési képviselők zavartalan munkavégzésének biztosítása érdekében a

 mentelmi jog a mentelmi jog fenntartása a gyakorlat. Mindezekre tekintettel a bizottság 6 igen 2 nem szavazattal azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Meggyes Tamás országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

+

A Legfőbb Ügyész indítványozta, Balajti László altábornagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója feljelentése nyomán, hogy az Országgyűlés függessze fel Staudt Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint:

„Dr. Staudt Gábor országgyűlési képviselőt a Jobbik jelölte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságába. A bizottsági tagság törvényi feltételeként előírt és a képviselő személyét érintő kockázati körülményeket feltáró „C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést követően a megállapításokat sérelmezve dr. Staudt Gábor feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette és rágalmazás vétsége miatt Balajti László altábornagy, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója ellen, majd 2010. szeptember 23-án tartott sajtótájékoztatóján a következő kijelentéseket tette ... Balajti Lászlót, az AVH vezetőjét gyanúsítottként hallgatták meg az ügyemben ... tehát ez arra enged következtetni, hogy az Ügyészség osztja az én álláspontomat, hogy itt hivatali visszaélés bűncselekménye megvalósult, megvalósulhatott. Úgy állított ki szakvéleményt, hogy azt nem alapozta meg jogilag semmilyen tényekkel, és semmilyen jogszabály által nem állíthatta volna ki azt a szakvéleményt, hogy én nemzetbiztonsági kockázatot jelentek."

Staudt Gábor miután feljelentette Balajti László altábornagyot a Budapesti Katonai Ügyészség a nyomozást bűncselekmény hiányában  megszüntette.

„Balajti László gyanúsítotti kihallgatása fel sem merült az eljárás során, mivel a szükséges és indokolt vizsgálatok szabályait maradéktalanul betartotta, hivatali kötelességét nem szegte meg, hatáskörét nem lépte túl, és hivatali helyzetével sem élt vissza. Az e határozat ellen bejelentett panaszt a Katonai Főügyészség, mint alaptalant, elutasította."

Viszonzásként Balajti László altábornagy a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést, ahol megállapították:

„Dr. Staudt Gábor terhére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978 . évi IV . törvény 179 . §-ának (1) bekezdésébe ütköző, és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének megalapozott gyanúja állapítható meg. A bűncselekmény a Be . 52 . §-ának (4) bekezdésére figyelemmel -  mivel hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása miatt követték el - üldözendő."

A Mentelmi bizottság az ügyet 2011. március 16-i ülésén tárgyalta. Az ülésen megjelent dr. Staudt Gábor előadta: hibás és hiányos az ügyészségi indítvány. Azóta nyilvános lett átvilágítási szakvéleménye és az adatvédelmi biztos eljárásának köszönhetően eleve megalapozatlan és indokolatlan a minősítés. Ezen kívül hibásnak tartotta azt is az indítványban, hogy lezárult a büntetőeljárás Balajti László ellen, mivel állítása szerint az nem zárult le, mert pótmagánvádas eljárást kezdeményezett.

Az ülésen a mentelmi jog fenntartása mellett érvelő képviselők szerint a rágalmazási ügyekben kialakított töretlen – országgyűlési ciklusokon átívelő – bizottsági gyakorlat támasztja alá álláspontjukat. A mentelmi jog felfüggesztése mellett érvelők szerint a bizottság viszont egy korábbi szintén ügyészi vádirat alapján indult rágalmazási ügyben a mentelmi jog felfüggesztését éppen a közvádas jellege miatt javasolta, így az precedens értékű döntés, mely  szerint kell eljárni ez ügyben is. A vitát követ ő határozathozatal során 4 igen és 4 nem szavazategyenlőség alakult ki, ami alapján a bizottság javaslata az, hogy Staudt Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel

 (A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, kérdések és azonnali kérdések sem.

Kedd

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Martonyi János külügyminiszter. Általános vita és a határozathozatal.)

A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR), 2003. május 27. napján kelt negyedik módosításának, a 2005. június 24. napján kelt ötödik módosításának, valamint a 2009. március 20-án kelt hatodik módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és a határozathozatal.)

A Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Alapokmányának és a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Egyezményének az 1994. évi kiotói, az 1998. évi minneapolisi, a 2002. évi marrakesh-i és a 2006. évi antalyai Meghatalmazotti Értekezleteken történt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület 1992. évi genfi Meghatalmazottak Rendkívüli Értekezletén aláírt Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita és a határozathozatal.)

A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, légimarsallok alkalmazásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita és a határozathozatal.)

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Lázár János, Kovács József, Heintz Tamás, Jánosiné dr. Bene Ildikó, prof. Iván László, Selmeczi Gabriella, Szalay Ferenc, Mátrai Márta, Kara Ákos, Czunyiné dr. Bertalan Judit, Koszorús László, Rónaszékiné Keresztes Monika, Bartos Mónika, Horváth Zsolt, Kupper András, Németh Zoltán (Fidesz), Nagy Kálmán és Hoffman Pál (KDNP) képviselők önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Heintz Tamás (Fidesz) képviselő. Zárószavazás.)

A szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig.)

Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Pintér Sándor belügyminiszter. Részletes vita.)

Szerda

Politikai vitanap, „Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszútávon" címmel. (Vágó Gábor (LMP) és a támogató képviselők kezdeményezése.)

A politika vita tervezett ideje		5 óra 05 perc
A kormány nyilatkozata		30 perc
Kormánypártok
Fidesz	225 fő	88 perc	130 perc
KDNP	37 fő	42 perc
Ellenzéki képviselők
MSZP	58 fő	52 perc	130 perc
Jobbik	46 fő	46 perc
LMP	15 fő	30 perc
Független	4 fő	2 perc
A kormány viszontválasza		15 perc
Összesen		305 perc

(A képviselői felszólalások a vezérszónokok 20-20 perces szónoklatával kezdődnek.)

A szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előadója: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

Bartha Szabó József