Hosszú órákon át szavaztak a képviselők a sorra érkező törvényekről, törvénymódosításokról. 14 kapott zöld utat több száz oldalon, több száz paragrafussal. Nehéz elhinni, hogy mindenki olvasta őket. Kísérték viszont forró és meglepően békés pillanatok. Egy biztos: hasznunkra vagy kárunkra lesz mindahány. Íme.

Tranzakció!

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény az új adónemet a magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező összes pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkoztatja. Az eredeti tervekkel ellentétben a Magyar Nemzeti Bankra és az államkincstár pénzügyi műveleteire is kiterjeszti.

Illetékköteles pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül a fizetési műveletek közül az átutalás, a beszedés, a készpénzkifizetés, a fizetési számláról történő nem házon belüli átutalás, az okmányos meghitelezés (akkreditív), miként a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása is. Illetékköteles a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása, továbbá az egynapos vagy legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet is, melyet a Magyar Nemzeti Bank is köteles teljesíteni.

A 2013. január 1-jétől minden átutalt, felvett, elvásárolt, sárga csekken befizetett 1000 forint után 1 forintot, vagyis a tranzakciós összeg 0,1 százalékát – egy alkalommal legfeljebb 6000 forintot – kell megfizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak. A pénzügyi műveleteket kezelő Magyar Államkincstárnak és a Magyar Nemzeti Banknak a kéthetes kötvény után, a Magyar Postának pedig  a sárga csekk után szintén egy ezreléket kell fizetnie, de  a terhelésnek nincs felső határa. Szolid toldás mindehhez: az egynapos lejáratú jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében a pénzügyi tranzakciós illeték adója csak 0,01 százalék, ám e terhelésnek itt sincs felső határa.

A törvény rögzíti: az ügyfélszámlán, bankszámlán az értékpapírszámlával kapcsolatban végrehajtott fizetési műveletek nem keletkeztethetnek pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget. Az új adó nem terheli a nyugdíjcélú kifizetéseket és a családi pótlékokat sem.

A pénzügyi tranzakciós illeték rendkívül széles adóalapot terhel, ám a felettébb alacsony mértéke mellett is jelentős költségvetési tétel. Jóvoltából a jövő évi költségvetés 380 milliárd forint bevétellel kalkulál.

A bankok nagy része eddig is fizetett bankadót a jegybank viszont kimaradt ebből. A MNB-nek természetesen a mostani kiigazítás nem tetszik. Simor András jegybankelnök nem is rejtette véka alá: „értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes a tranzakciós adó kiterjesztése.” Sérelmeikkel feltehetően bejárják Európát és Amerikát egyaránt. Az sem kétséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió küldöttségével a hamarosan megkezdődő egyeztető megbeszéléseken is téma lesz. De ez már a jövő zenéje.

Az Országgyűlés harcos viták után a törvényjavaslatot 94 nem kíséretében 249 igennel szentesítette. Senki sem tartózkodott. Az MSZP, az LMP, a függetlenek és még a bankokat (retorikájukban) nem szerető Jobbik is kart-karba öltve ellene voksolt.

Biztosítási adó

A törvénymódosítás az új adónemet – címéből is adódóan - a biztosítási szolgáltatásokra vonatkoztatja. Ide sorolja a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást valamint a vagyon- és balesetbiztosítást. Indoklása szerint a  biztosítási adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe pedig növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését. Ennek érdekében a törvény kivette a biztosítási adó-fizetési kötelezettség alól a mezőgazdasági biztosításokat és a viszontbiztosításokat.

Biztosítási adó önadózásos adónem. Mértéke – az adóalapot képező bruttó díjbevétellel számolva – casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 15, a vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén 10 százalék. Hatálya nem terjed ki az életbiztosításra, továbbá a betegségbiztosításra és az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosításra. A pénzügyi intézmények különadójának és a tűzvédelmi hozzájárulás megszűntetésével pedig jelentősen egyszerűsíti az adórendszert. Nem terheli adó az életbiztosítást, a betegbiztosítást, a viszontbiztosítást, valamint és a mezőgazdasági biztosítást sem.

A biztosítási díjat, illetve díjrészlet elszámolását követő hónap huszadik napjáig kell megfizetni.  Mértékét a biztosító állapítja meg, vallja be és fizeti be az állami adóhatóság számlájára. Az adóhatósági feladatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, a bevétel pedig a központi költségvetést illeti. Az egyesített összegű adónem jövő évi bevételét 50 milliárd forint körülire becsülik.

+

Az új adónembe a nemzetgazdasági miniszter eredeti terve besorozta volna a baleseti adót is, 30 százalékos fizetési kötelezettséggel, ám parlament költségvetési bizottsága nem támogatta, hangsúlyozván: több hátránnyal járna, mint előnnyel; ha az önállóan is jól működő baleseti adó beolvadna a biztosítási adóba, az komoly piaci bizonytalanságot és jogvitákat okozna, ráadásul az adminisztrációs terhet is jelentősen növelné. Az Országgyűlés megszívlelve a tanácsot, nem  teljesítette Matolcsy György kívánságát, így a tavaly bevezetett baleseti adó fenntartása közel 4 millió autós számára előz meg jelentős kényelmetlenséget.

További jó hír: a mezőgazdasági biztosítások mentesülhetnek a biztosítási adó alól, így nem „vész el” a mezőgazdasági biztosítások frissen bevezetett állami támogatása. Az Országgyűlés a mezőgazdasági termelést érintő időjárási kockázatok és más természeti események enyhítése, a mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése érdekében alkotta meg mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényt. E törvény értelmében a költségvetés támogatást ad a mezőgazdasági biztosítások díjához is. Minderre figyelemmel a mostani törvénymódosítás a mezőgazdasági biztosítások minél szélesebb körű elterjedése és fenntartása érdekében lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági biztosításból származó díjbevétel nem képezzen adóalapot. Ezzel összefüggésben definiálja a mezőgazdasági biztosítás fogalmát is, amely valójában a lábon álló növényi kultúrára kötött biztosítások díjának mentességét jelenti.

+

Az új állami „sarc” több millió embert érint. A legelterjedtebb lakás-, autó-, és az utasbiztosítást vette célba.

Biztosítási szakértők szerint több mint 3 milliós tömeget érint a lakásbiztosítások megadóztatása.  2010-ben 3,2 millió lakásra volt érvényes biztosítás, ami körülbelül 75 százalékos lefedettséget jelentett a közel 4,2 milliós lakásállományon belül. Mivel nem kötelezően megkötendő biztosításról van szó, az új 10 százalékos adó jövő évi életbe léptetése jelentős számban kiválthatja a szerződések felmondását. A lakásbiztosítást kötők átlaga körülbelül 30 ezer forintot költ e célra.  Az adót csak úgy lehet teljes bizonyossággal kikerülni, ha a tulajdonos „elfelejti” a lakásbiztosítást, ám ez esetben egy természeti vagy környezeti csapás vagy betörés után átkozhatja – feltehetően nem csak önmagát. 

A casco, mivel megkötni nem kötelező, jóval kevesebbek luxusa. A Magyar Biztosítók Szövetségének legfrissebb adatai szerint 2010-ben alig több mint 800 ezer cascót kötött a csaknem 4,1 millió magyarországi autótulajdonos. A kötelező biztosítással ellentétben a cascónál nemcsak az árban, hanem a szolgáltatásban is nagyok a különbségek, 100 ezer forintos átlagdíjakkal számolva az új adó évi 15 ezer forintos pluszkiadást eredményez, így nem meglepő, hogy a biztosítási szakértők zömmel felmondási hullámtól tartanak.

A 10 százalékos tétel drágíthatja jövőre az utasbiztosításokat is, ám e piac nehezen átlátható. Rengeteg a díjcsomag, az alapszolgáltatástól a komplett lefedettségig, így azt is nehezebb lesz kiszűrni, hogy az egyes biztosítók milyen mértékben hárítják át majd az adót.

A törvény szerint az adó alanyai a biztosítók, de mivel semmi nem tiltja meg egyes társaságoknak az adó áthárítását, az előbb-utóbb beépülhet a biztosítások díjába, és éves szinten több ezer forinttal emelheti a családi kiadásokat. Az érintett több millió család a leginkább abban bízhat, hogy a biztosítók közötti verseny lenyomja az árakat. Volt, van erre is példa: az idén januárban bevezetett baleseti adó például az erős piaci versenynek köszönhetően nem feltétlenül jelentett, jelent pluszterhet. 

Egyébként is érdemes lesz a friss ajánlatokat, átnézni, fokozatosabban odafigyelni a szerződések apró betűire. Nem árt tisztában lenni az önrész mértékével és az egyes káresemények esetén járó kártérítés összegével, s csak annak ismeretében dönteni.

Az Országgyűlés optimistább részének köszönhetően az új törvény 6 nem kíséretében, 37 tartózkodás mellett elfogadta. Egyedül a Gyurcsány-csapat jelenlévői szavaztak ellene.  Az MSZP képviselői tartózkodtak, az LMP és a Jobbik viszont egységesen támogatta. 

Támogatások, juttatások

Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény  módosításával újraszabályozta a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének rendszerét. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetését írja elő arra az esetre, ha a gyermek nem tesz eleget iskolalátogatási kötelezettségének.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása annak érdekében született, hogy a fogyatékos személyek ellátása során az egyén szükségleteinek és igényeinek megfelelő, a képességeire alapozó, önálló életvitelt segítő szolgáltatási rendszer épüljön ki. Pontosította az egyes eljárással, illetve az ellátások folyósításával kapcsolatos teendőket. Módosította a megváltozott munkaképességű személyek adatainak kezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos feladatokat a jövőben a kormányhivatalok keretein belül működő rehabilitációs szakigazgatási szervek fogják ellátni.

Az Országgyűlés a törvénymódosításokat 235 igen 91 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta. Az MSZP, az LMP és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat egységesen ellene voksolt. A Jobbik soraiból viszont dr. Lenhardt Balázs igen szavazatával kilógott.

Nemzetközi szerződések

Az Országgyűlés felhatalmazást adott a Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a vízumeljárásban diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös képviseletről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

Magyarország alapvető érdeke a vízumkiadás racionalizálása, továbbá az, hogy a „magyar schengeni” vízumhoz a külföldiek a jelenleginél szélesebb körben hozzáférhessenek. Ennek legegyszerűbb, legolcsóbb és a gyakorlatban már régóta alkalmazott módja a vízumképviselet. A jelen megállapodás a Cseh Köztársasággal kívánja megteremteni az együttműködés rugalmas jogi kereteit. A megállapodás jegyzékváltás útján jött létre. Legfontosabb rendelkezése szerint a szerződő felek – a vonatkozó schengeni acquis alapján –eljárhatnak egymás nevében a vízumok (repülőtéri tranzitvízum, egységes vízum) kiadására irányuló eljárásban, (PDF).

Nemes pillanatot hozott a szavazás a T. Házban. Mind a 337 jelen lévő képviselő igennel voksolt.

+

A Cseh Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy védelmet biztosítson a szerződő felek, valamint a joghatóságuk alá tartozó jogi személyek és természetes személyek közötti együttműködés során kicserélt vagy keletkezett minősített adatok számára. Ennek keretében szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, és rendelkezik egyes nemzeti minősítési szintek egymásnak történő megfelelhetőségéről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásról, (PDF).   

Egy, csak egy legény Vágó Gábor szavazott ellene. A többi 337 képviselő támogatta.

+

Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezmény ratifikálással Magyarország kinyilvánította, , hogy nagy jelentőséget tulajdonít az egyezményben foglaltaknak, követendőnek tartja azokat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy céljainak elérését előmozdítsa. Emellett kinyilvánította elkötelezettségét a hazai nemzetiségek kulturális örökségének megőrzése és védelme mellett is. Az egyezmény ratifikálói körének majdani bővítésével (szomszédos országokkal, amelyek még nem ratifikálták az egyezményt) lehetősége nyílik arra is, hogy a határon túli magyarság kulturális örökségét hatékonyabban, az aláíró országokkal szorosan együttműködve őrizhesse meg.

Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, elfogadott keretegyezmény célja, hogy elősegítse a kulturális örökség társadalmi-gazdasági hasznosulását és az emberi életminőség javulását. Az egyetemes emberi jog részeként értelmezve, fontosnak tartja, hogy a társadalom minden tagja részt vegyen az örökség meghatározásában, kezelésében az ehhez szükséges jogok és kötelezettségek, valamint a szükséges ismeretek és tudás biztosításával, megteremtve és fenntartva az egyének, illetve a közösségek választása szerinti kulturális örökséghez való kötődését mások jogainak tiszteletben tartásával. Kiemeli az örökség fenntartható gazdasági fejlődésben betöltött szerepét, az örökségi ismeretek, vagyis az oktatás, illetve a digitális technológia alkalmazásának jelentőségét, hangsúlyozva a kulturális örökség fizikai állapotában való megőrzésének (integritás) primátusát. A hagyományos technológiák és mesterségek alkalmazása, valamint a magas színvonalú szakmai képzések biztosítása is a fenntartható használat egyik feltétele. Az egyezmény e megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges lépések megtételét várja el az aláíró tagállamoktól, (PDF).

Az Országgyűlés 336 igennel fogadta a nemzetközi szerződést honi berkekben is szentesítő törvényt. Mindössze hárman (Egyed Zsolt, Jámbor Nándor, Murányi Levente) jelezték szolid tartózkodásukkal a Jobbik padsoraiban, hogy az Unió felől érkező szépen hangzó hírek is óvatosságra intenek.

+

Zöld utat kapott az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya Hetedik és Nyolcadik Pótjegyzőkönyvének, az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2004. évi bukaresti kongresszuson és a 2008. évi genfi kongresszuson aláírt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, az Egyetemes Postaegyezmény 2004. évi bukaresti és a 2008. évi genfi kongresszuson aláírt záró-jegyzőkönyvének, valamint a Postai Pénzforgalmi Megállapodásnak a 2004. évi bukaresti kongresszuson aláírt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről szóló törvényjavaslat is.

A postaszolgálat eredményes működése révén a nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztése, valamint a kulturális, társadalmi és gazdasági téren történő nemzetközi együttműködés nemes törekvéseit szolgálják e megállapodások. Céljuk a minőségi, hatékony és elérhető egyetemes postaszolgálat tartós fejlődésének előmozdítása a világ lakosai közötti kapcsolattartás elősegítése érdekében. Biztosítja a postai küldemények szabad mozgását egy összekapcsolt postai hálózatokból álló egységes postai területen; bátorítja a méltányos közös szabványok elfogadását és a technológia használatát; megerősíti az érdekelt felek közötti együttműködést és az együttes fellépést; előmozdítja a hatékony műszaki együttműködést, és az  ügyfelek változó igényeinek kielégítését, (PDF).

Az Országgyűlés könnyedén elfogadta: 301 igen támogatta, tartózkodók hiányában, mindössze egy ellenszavazat (Lenhardt Balázs, Jobbik) kísérte.

+

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt a házigazdája a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és mellékletei 2011. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről szóló törvényjavaslatnak, (HTML). Terjedelmes lévén nagy vita nem volt.   

Az Országgyűlés közbeszólás nélkül 310 igennel támogatta. Egyetlen ellenszavazat, sem tartózkodás nem kísérte.