Döntenek az ország hivatalos fizetőeszközének a forintnak alkotmányban történő rögzítéséről. Lázár János, a Fidesz, és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető módosító javaslata kimondaná: „Magyarország hivatalos pénzneme a forint". Indoklásuk szerint a hivatalos fizetőeszköz regisztrálása az alaptörvényben magától értetődő.

Értesüléseink szerint a jelenlegi Országgyűlés többsége így vagy úgy, de szeretne kimaradni az eurózónából, amit az alkotmánytervezet ilyen értelmű módosítása nagymértékben elősegítene. Egyedül a Magyar Szocialista Párt szorgalmazza az euró gyors, erőltetett menetű bevezetését. Kovács László, az MSZP alelnöke, volt külügyminiszter szerint „rossz jelzés”, hogy a Fidesz-kormány a készülő alaptörvénybe akarja foglaltatni a forintot, mint hivatalos fizetőeszközt, mert ez nem csak az Uniós csatlakozási szerződésünkkel, hanem az euró bevezetésére abban vállalt kötelezettségünkkel is ellentétes.

+

Enyhíteni szándékoznak a költségvetési szabályokon. Az elfogadásra javasolt módosítás szerint nem kellene a kormánynak minden évre külön költségvetési törvényt benyújtania. Ez azt jelenti, hogy újra lehetőség lenne több éves büdzsék elfogadására, amire egyszer 2001-2002-ben már volt példa.

Elfogadásra váró módosítók között szerepel az a javaslat, mely mindaddig korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési és adókérdésekben, amíg az államadósság mértéke meghaladja a GDP 50 százalékát. Vagyis amíg ilyen magas a hiány a Taláros Testület  nem semmisíthet meg költségvetési és pénzügyi törvényeket, kivéve, ha az olyan alapvető jogokat sért, mint az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, a gondolat és lelkiismeret szabadságságához vagy állampolgársághoz kapcsolódó jog.

Az Alkotmánybíróságot érintő javaslat továbbá, hogy tagjainak számát a jelenlegi 11-ről 15 főre emelik, elnökét pedig ezen túl nem az alkotmánybírák, hanem az Országgyűlés választja.

Szolid finomításnak tekinthető, hogy a MNB vezetőinek kinevezése a köztársasági elnökhöz kerül, vagyis mind a jegybankelnököt, mind az alelnököket az államfő iktatja be hat évre. Jelenleg a MNB elnökét a miniszterelnök jelölése után a köztársasági elnök nevezi ki, míg az alelnökök személyét az MNB elnöke választja ki, s ha azok megfelelnek a miniszterelnöknek, akkor kéri kinevezésüket a köztársaság elnökétől.

+

Az elmúlt napokban vita alakult ki arról, hogy az országgyűlési képviselőknek fel kell-e esküdniük az új alaptörvényre, annak elfogadása után.

Mesterházy Attila  az MSZP elnök-frakcióvezetője nem tétovázott, félreérthetetlenül megüzente:  „Mi esküt tettünk már az alkotmányra – a jelenleg érvényben lévőre –, ennek alapján kaptuk a mandátumunkat. Nincs szükség új eskütételre!"

Hasonló látja a helyzetet Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője: „A hatályos jogszabályok alapján nem vagyunk kötelesek esküt tenni az új alaptörvényre, és nem is látom ennek szükségét. Ezért a kérdéssel nem vagyok hajlandó foglalkozni!"

A Fideszes Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnöke is úgy vélte: személy szerint nem pártolja, hogy a képviselőknek újból esküt kelljen tenniük. „Az Országgyűlés tagjai az alakuló ülésen letették képviselői esküjüket, ezt nem kell megismételni a ciklus közben", hozzátéve: az ügyben egyelőre nincs döntés a párton belül.

Egy időközi választással, vagy egy másik képviselő kiesésével mandátumhoz jutó újdonsült képviselő azonban rákényszerül az eskütételre, bármelyik párt tagja is. Ugyancsak az új alaptörvényre kell felesküdniük a következő parlament tagjainak. A Házszabály szerint ugyanis „A képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - nem vehet részt az Országgyűlés munkájában; tiszteletdíjra és költségtérítésre csak akkor jogosult – visszamenőleg is –, illetőleg kedvezményt akkor vehet igénybe, miután esküt tett."

+

Továbbra is megosztottak a képviselők a bírók szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése ügyében – derült ki az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának legutóbbi ülésén. A tanácskozáson - kizárólag Fideszes tagok támogatásával – a testület úgy döntött: bizottsági módosító indítványként terjeszti a Ház elé azt a javaslatot, amely az alaptörvénybe emelné, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte és a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn. A módosító indítvány új elemként tartalmazza azt is, hogy a hivatásos bírákat „sarkalatos törvényben meghatározottak szerint" nevezi ki a köztársasági elnök, azaz a kinevezés részletes szabályait a bírósági törvény tartalmazza majd.

A javaslat beterjesztésére nemmel szavazott KDNP-s Rubovszky György, egyebek között azzal érvelt – a bíróknál jelenleg 70. életévhez kötött felső korhatár – leszállítása ellen, hogy az új alaptörvény hatályba lépéséig már csak valamivel több mint fél év van hátra, ami elfogadhatatlanul kevés idő a felkészülésre, ráadásul a 19 megyei bírósági elnökből 12, az ítélőtáblák elnökei közül pedig 2 kényszerülne emiatt nyugdíjba vonulni. Évek alatt, fokozatosan lehetne csak bevezetni egy ilyen korhatárcsökkentést Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait. Bejelentette: külön szavazást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog támogatni.

A Fideszből Turi-Kovács Béla - aki később tartózkodott a javaslat benyújtásáról tartott szavazáson - is szerencsétlennek tartotta az időpontot a kérdés rendezésére, mondván, az politikai következtetések levonására adhat alkalmat. Szerinte is inkább a sarkalatos törvények tárgyalása során kellene foglalkozni ezzel.

A tanácskozáson az ellenzéket egyedül képviselő Jobbik részéről Gyüre Csaba bizottsági alelnök a javaslatot a bíróság szuverenitása elleni támadásnak értékelte. Szerinte a Fidesz a saját emberét akarja kinevezni a Legfelsőbb Bíróság élére, aki majd a Fidesz embereit ültetheti a megyei bíróságok élére. Úgy látja, a hirtelen váltás a bíróságok működőképességét tekintve is problémákat okozhat, és alapvetően vitatta, hogy a bírói nyugdíjazás szabályait az alkotmányban kellene rendezni.

A javaslat bizottsági benyújtását 14 Fideszes igen, 5 KDNP-s és Jobbikos nem szavazat és két – Fideszes és kereszténydemokrata – tartózkodás mellett támogatta a testület, amelynek üléséről az MSZP és az LMP ismét távol maradt.

+

Ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött viszont Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága egy másik indítvány benyújtásáról. Ez a közigazgatási szervek működését meghatározó legfontosabb alapelveket pontosítva rögzíti, hogy az állam működésének hatékonysága, „így különösen a nemzeti érdek érvényre juttatása”, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.

Nem kerül ki az alkotmány tervezetéből a vármegyékre való utalás, miként az sem, hogy a Legfelsőbb Bíróságot újra Kúriának hívják.

Az előterjesztő által támogatott javaslatok alapján nem szerepel majd az alkotmányban a kiskorúak után járó szavazati jog lehetősége és az a kitétel, hogy az alaptörvény végén feltüntetik az igennel szavazó képviselők nevét.

Benne lehet, viszont hogy mindenkinek joga van - törvényben meghatározottak szerint - a személye, illetve a tulajdona ellen intézett jogtalan támadás elhárításához és hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki arra, aki szándékos, erőszakos bűncselekményt követ el.

+

Az önkormányzatokat érintő módosítás, hogy a jövőben a települések hitelfelvételeit külön törvény kormányengedélyhez kötheti. Jelenleg nincs ilyen szabály sem az alkotmányban, sem az önkormányzati törvényben. Az elfogadásra javasolt módosító javaslat szerint minden egyes önkormányzati hitelkérelmet a kormánynak kellene engedélyeznie.

Az LMP szerint ha a benyújtott formában fogadják el az alaptörvényt, az az önkormányzatiság jelenlegi formájának megszűnését jelenti. Szilágyi Péter az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának tagja szerint egy demokratikus nyugati államban az a minimum, hogy az alkotmányban szerepeljen az önkormányzatiság eszméje, mert e nélkül nem lehet arról beszélni, hogy az alaptörvény tiszteletben tartaná a helyi közösségeket. Véleménye szerint a kormány így próbál meg jogalapot teremteni arra, hogy egy központi szerv „bábáskodjon" a helyi gazdálkodás felett.

+

Az alkotmányos rendelkezések részleteit számos területen sarkalatos – azaz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kötött – törvények bontják majd ki; három tucatnyi is lehet ilyen. Sarkalatos törvény rendelkezik majd egyebek között például a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a családok védelméről, az egyházakról, a pártok működéséről, a sajtószabadságról, a választójogról, a képviselők javadalmazásáról és összeférhetetlenségének eseteiről, a parlamenti bizottság előtti megjelenés kötelezettségéről, a nemzeti vagyon védelméről, az Alkotmánybíróságról, a bíróságokról, az ügyészségről, a helyi önkormányzatokról, a számvevőszék, a Költségvetési Tanács, illetve a jegybank működéséről, a magyar állampolgárságra vonatkozó szabályokról, és nem utolsó sorban a hazai nemzetiségek jogairól – köztük az Országgyűlés munkájában való részvételükről.

Az új alaptörvényt a tervek szerint április 18-án fogadja el az Országgyűlés. Elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én, ünnepélyes keretek között írja alá.

+

Még az idei év második felében elfogadhatja az Országgyűlés a kisebbségi törvény módosítását. Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: szavatolni kell, hogy csak a kisebbségi közösségek tagjai vegyenek részt a választási folyamatban, emellett pedig át kell tekinteni a választói névjegyzéket is. Az államtitkár szerint az „etnobiznisz" elleni fellépés kulcsa a jelölő szervezetek és a jelöltállítás szigorítása. Elmondta, hogy a megújult választási törvényben szívesen látná, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségek többségben vannak, ott a kisebbségi önkormányzatok át tudjanak alakulni települési önkormányzatokká. Szólt arról, hogy a 2010. évi kisebbségi önkormányzati választás eredményeképpen a megalakult kisebbségi önkormányzatok száma 2045-ről 2304-re nőtt. Példaként megemlítette, hogy ugrásszerűen gyarapodott a ruszin és a román önkormányzatok száma. Kiemelte, hogy 2011-ben nem csökken a nemzetiségpolitikai terület finanszírozása. Tájékoztatása szerint kisebbségpolitikai feladatok támogatására 732,5 millió forint áll rendelkezésre, míg nemzetiségi társadalmi szervezetek támogatására 125 millió forint. Az új alaptörvény kapcsán közölte: a Nemzeti hitvallásba egyebek közt belekerül a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvének és kultúrájának ápolása és megóvása. Emellett az új alkotmány is tartalmazza majd azt, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők.

+

Készül az új egyházi törvény is. A történelmi, illetve az úgynevezett elismert egyházi kategóriák között nem lesz túl nagy különbség az állami megítélés szempontjából, a harmadik kategória, az egyházi egyesületek ugyanakkor kikerülnek az egyházi törvény hatálya alól, tehát nem minősülnek majd egyháznak. Szászfalvi László a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte: arról még nincs végleges döntés, hogy az egyházak történelmi kategóriába sorolásához elegendő lesz-e külön-külön az, hogy vagy minimum 100 évesek vagy legalább 25 ezer tagjuk van, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy az egyházaknak mindkét kritériumnak együttesen meg kell felelniük. Erről és több részletkérdésről az egyházak képviselőivel, szakértőivel folyamatosan tárgyalnak, s ennek során alakulhat ki a törvény szövege. A törvényjavaslat április végén, május elején kerülhet az Országgyűlés elé.

+

Benyújtotta a parlamentnek a 98 százalékos különadóról szóló törvények módosító javaslatát a Jobbik, amelynek értelmében a 2006-ban és 2010-ben a parlamentből kikerült egykori országgyűlési képviselőkre is vonatkozna a szabályozás. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a törvénymódosításra azért van szükség, mert kiderült: az Országgyűlés Hivatala szerint a honatyákat – az alkotmány, az országgyűlési képviselők jogállásáról, illetve az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján - nem érinti a különadó-fizetési kötelezettség, illetve maga az Országgyűlés sem terhelhető tekinthető különadóval kapcsolatban érintett szervezetnek. (2006-ban 114 képviselő részére fizetettek ki 6 havi juttatást, de egy esetben sem haladta meg a kifizetett összeg a 3,5 millió forintot, 2010-ben pedig 178 honatya részére történt kifizetés, közülük csupán Béki Gabriella, Gusztos Péter, Kóka János és Világosi Gábor volt SZDSZ-es képviselő, valamint a szocialista Podolák György kapott a 3,5 milliós határt meghaladó összegű végkielégítést.) 

+

Az esztergomi képviselő-testület feloszlatását kéri az Országgyűléstől a város független polgármestere. Tétényi Éva a képviselő-testület legutóbbi ülését néhány perc alatt berekesztette. Nyílt levelében állítja: munkáját tartósan akadályozza, hogy a 15 tagú testületben a 10 fős kormánypárti frakció nem hajlandó az együttműködésre, a többség által csaknem egy hónapja megválasztott jegyző nem vesz részt az üléseken, és a hivatalból – távolléte alatt – elbocsátották az őt segítő munkatársakat. Közölte: a jövőben csak egyszer, április 18-án hívja össze a testületi ülést, amikor az adósságrendezési eljárásban a reorganizációs tervet kell elfogadni.

A Fidesz esztergomi szervezete szerint Tétényi Éva az esztergomiakat bünteti. Aláírta a város halálos ítéletét, mert ha nem hoz döntéseket a képviselő-testület, Esztergomban elkerülhetetlen lesz a vagyonfelosztás. Annak ellenére, hogy megvolt a pénz a tartozások kifizetésére.

+

Várhatóan hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti a Bérmonitoring Bizottság azt a törvényjavaslatot, amely kedvezőbb helyzetbe hozná a támogatások odaítélésénél azokat a cégeket, amelyek végrehajtották a 4-6 százalékos bérkompenzációt. A Rogán Antal vezette hattagú Bérmonitoring Bizottságot február 16-án hozta létre a Fidesz- és a KDNP-frakció. A testület célja, hogy el­lenőrizze, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén született bérmegállapodások. Az egyezség szerint a minimálbér 6,1 százalékkal, a garantált bérminimum 5 százalékkal nő 2011-ben. Ajánlásként 4-6 százalékos bruttó béremelést is megfogalmaztak. 2700-an fordultak eddig a bizottsághoz, nagyobb arányban azok, akik még nem kaptak bérkompenzációt, közöttük voltak közszférában dolgozók is.

+

Készül a hungarikumokról szóló törvényjavaslat mely meghatározza, hogy mi lehet védett termék a határokon belül – jelentette be Birinyi József, az Országgyűlés Hungarikum Munkacsoportjának vezetője. A készülő törvény nem a hungarikumokat sorolja fel, hanem egyfajta kerettörvényként meghatározza azokat a kitételeket, amelyek alapján ebbe a körbe később bármi bekerülhet. Birinyi József  hangsúlyozta: a minősítések során a jövőben is azt tartja szem előtt a munkacsoport, hogy kevés, ám annál kiemelkedőbb érték váljon hungarikummá. Így a helyi vagy megyei értékeket, amelyek az adott térségben fontosak nem helyi vagy megyei hungarikumnak nevezik majd, hanem értéknek, és csak az úgymond hungarikum-piramis csúcsán álló legkiemelkedőbb értékek lehetnek hungarikumok.  A hungarikumok szűk köre is hozzájárul ahhoz, hogy ez valóban egy kiemelkedő cím legyen a jövőben – hangoztatta a munkacsoport vezetője.

+

Nyilvános egyeztetést szorgalmaz a konvergencia-programról az MSZP. Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő azután beszélt erről, hogy a kormány tárgyalt a dokumentum első tervezetéről. Magyarország április 15-én küldi meg a konvergencia-programot az Európai Bizottságnak. Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány nem vonja be a szociális partnereket a konvergencia-program és az annak alapját jelentő Széll Kálmán Terv vitájába. Úgy vélte: az elmúlt tíz hónap gazdaságpolitikai intézkedései ártalmasak voltak, 500 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen, miközben főbb céljai és ígéretei nem teljesültek, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek ezért távoznia kell a kormányból.

Innovációs nemzeti minimum megalkotására is javaslatot tesznek az Országgyűlésben a szocialista képviselők - jelentette be Mesterházy Attila. A pártelnök-frakcióvezető hangsúlyozta: az Európai Unió és az OECD tagállamai a zöld technológiákban, a kutatás-fejlesztésben keresik a válságból való kilábalás útját, miközben az Orbán-kormány szigorú feltételek mellett, kevesebb pénzt ad innovációs pályázatokra.

+

A legmagasabb jogszabályi szinten kell védeni a Velencei-tó értékeit, s gondoskodni a fejlesztéséről, ezért szükség lenne a Velencei-tó törvény megalkotására, és már kezdeményezte is L. Simon László a terület országgyűlési képviselő a jogszabály megalkotását. A Fidesz politikusa bízik benne, hogy még az idén eljutnak a törvénytervezet megszületéséig.

+

Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága már két alkalommal tárgyalta a Törökbálint körzetében épülő tükörhegyi lakópark-beruházás ügyét. A megismert tények alapján a Jobbik törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez a Pest Megyei Főügyészségnél ügyészséghez. Hegedűs Lórántné országgyűlési képviselő szerint „az egyik legvérlázítóbb és vegytisztán az izraeli ország-hódítást szolgáló beruházásról van szó." A bizottság által megismert dokumentumok szerint ugyanis a beruházás értelmében az önkormányzat „elenyészően kevés" bevételhez jut, ugyanakkor jelentős kiadások várhatóak, aminek hatására összeroppanhat a költségvetése. Emellett a helyi építési szabályzatok és hatósági eljárás során nem vették figyelembe a lakossági érdekeket és észrevételeket, nem kötöttek településrendezési szerződést a beruházóval, így a jogok és kötelességek nem tisztázottak, valamint megsértették a zajvédelmi, közlekedésbiztonsági, kulturális, örökségvédelmi és közegészségügyi előírásokat is. A Jobbik képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházó Shikun-Binui csoport ugyanaz, amely ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat a Club Aliga beruházásának ügyében. Leszögezte: remélik, hogy nem csak a Jobbik érdeke az elmúlt időszak törvénytelenségeinek és visszaéléseinek kivizsgálása és „az izraeli ingatlan-vircsaft megállítása."

+

Hétfőn megemlékezés hangzik el, a holocaust áldozatainak emléknapja alkalmából is, és természetesen nem maradnak el a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések sem.

Bartha Szabó József