Az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága általános vitára alkalmasnak ítélte dr. Latorcai János, Molnár Béla (KDNP), Nagy Sándor, Szatmáry Kristóf (Fidesz), dr. Baráth Etele (MSZP), által benyújtott törvényjavaslatot, amely az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kis- és középvállalkozói munkahelyek tízezreinek megőrizhetősége érdekében. Előzménye: egy február közepén hatályba lépett adótörvény módosítás következtében a közbeszerzés hatálya alá tartozó esetekben a munkát elvégző, és azt követően számlát benyújtó alvállalkozó csak abban az esetben fizethető ki a fővállalkozó által, ha a számla mellé csatolja a köztartozás mentességet bizonyító igazolást. Ennek következtében egyre több kisvállalkozás kerül a fizetésképtelenség állapotába, mely rendre felszámolásba torkollik, valamint tovább dagasztja a tartozási láncolatokat. A köztartozás kialakulását sok esetben az okozza, hogy az állam, és az önkormányzatok, mint megrendelők, késedelmesen fizetik ki az elvégzett munka ellenértékét. A KDNP, a Fidesz és az MSZP képviselői ezért azt indítványozzák, hogy az Országgyűlés a törvény alkalmazását 2011. január 1-ig függessze fel. A probléma leginkább az amúgy is kilátástalan helyzetben lévő építőipari vállalkozásokat sújtja leginkább, de a kedvezőtlen hatások megmutatkoztak a kórházak működtetése, és számos szolgáltatási ágazat területén is. A szakbizottság tizenkilenc igen szavazattal egy ellenében, általános vitára alkalmasnak nyilvánította a javaslatot.

+

+

A kormány visszavonja a természetbeni juttatások megadóztatására vonatkozó javaslatot a Parlament által jelenleg tárgyalt adócsomagból. Az Országos Érdekegyeztető Tanács április 24-ei ülésén a kormány olyan módosító indítványokat terjesztett elő, amelyekkel visszavonja a Parlament által tárgyalt adótörvény csomagból a természetbeni juttatásokra, köztük az étkezési utalványok megadóztatására vonatkozó paragrafusokat. Az étkezési és üdülési utalványok jelentős szerepet játszanak az emberek mindennapjaiban és meghatározóak nemcsak a vendéglátói szektor, hanem az egész gazdaság fejlődésében. Az utalványok meggondolatlan adóztatása nemcsak nem váltaná be a hozzá fűzött költségvetési bevételi reményeket, hanem kifejezetten negatív hatást gyakorolna a vendéglátóiparra, közel 20 ezer munkahely kerülne veszélybe, a változtatás legnagyobb vesztesei pedig egyértelműen a munkavállalók lennének.

+

A Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozik a közlekedési kedvezmények tervezett megvonása ellen, amely elsősorban a nagycsaládosokat, a nyugdíjasokat és a diákokat érintené – tudatta a kormánnyal Molnár Béla a párt országgyűlési képviselője. Az ellenzéki képviselő szerint a miniszterelnök csak a kedvezmények megvonásában gondolkodik, a „szocialista vízfej” azonban változatlan. Hozzátette: a MÁV-nál egy osztályvezetői beosztásban dolgozó jogásznak másfél millió forintos nettó fizetése van, s ehhez jönnek még az egyéb juttatások, mint a telefon és a gépkocsi. A MÁV évente 106 milliárd forintos fogyasztói árkiegészítést kap, „Bajnai Gordon, Magyarország romantikus miniszterelnöke és romantikus minisztere” ezt kívánja most megvonni. A KDNP tiltakozik a közlekedésben a digitális jegyek tervezett bevezetése ellen is, amely a párt szerint visszaélések egész sorára adna lehetőséget  – állítja Molnár Béla. Kifejtette: miközben a papíralapú jegy nagyjából 3 forintba kerülne, a digitális kártya előállítása 240-260 forint lenne. A kártya tartalmazná mindenkinek a személyi adatait is. Felidézte: Kóka János a közelmúltban a BKV-nál szerette volna ezt bevezetni, de minden ajánlat 60 milliárd feletti volt, s ezt még Demszky Gábor főpolgármester sem vállalta. Hozzátette: a BKV jegyárai már így is elérték a nyugat-európai szintet, s ahol a chipkártyát bevezették, ott is lehet mellette papíralapon, illetve SMS-sel is jegyet váltani. Nálunk először a diákigazolványra, majd a nyugdíjas-, végül a személyi igazolványokra telepítenének a jegyvásárlásra alkalmas chipeket. Az ellenőrzést magáncégek végeznék. Ha „Kóka János és baráti köre ezt az üzletet megszerzi, akkor pár év múlva mindenkinek a mozgása ellenőrizhető lesz”.

+

Egy hónapig tartó aláírásgyűjtést kezdeményezett a Fidesz a büntető törvénykönyvet  szigorító „három csapás” törvényjavaslat támogatására, az ellenzéki párt az akciótól azt reméli, hogy a szocialisták végre meghallják az emberek szavát, és napirendre veszik a fideszes javaslatot az Országgyűlésben – mondta Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szombaton az MTI-nek. A fideszes politikus, valamint a KDNP-s Surján László szombaton a budapesti Ferenciek terén gyűjt aláírásokat a törvényjavaslat támogatása érdekében.

A Fidesz még februárban nyújtotta be az Országgyűlésnek büntető törvénykönyvet jelentősen szigorító, három csapás néven megismert törvényjavaslatot, amely lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia. A szigorítás az elfogadást követő hatvanadik napon lépne hatályba. A javaslat napirendre vételét azonban március elején leszavazta az Országgyűlés a szocialista képviselők többségének és az SZDSZ-frakciónak a támogatásával.

Cser-Palkovics András az MTI-nek azt mondta, az aláírásgyűjtési akciótól azt remélik, hogy az Országgyűlés meghallja az emberek szavát, és napirendre veszi a Btk. szigorítását. Rámutatott: a közvélemény-kutatások egyértelműen mutatják, hogy az emberek számára az egyik legnagyobb probléma a közbiztonság, illetve annak hiánya. Ezért túl azon, hogy a rendőrséget meg kell erősíteni, és büntetőeljárásokat fel kell gyorsítani, a büntető törvénykönyvet szigorítani is kell, és az emberek is ezt várják el a magyar parlamenttől – tette hozzá.

A fideszes politikus szerint az MSZP azonban ebben sem az emberekre hallgatott, hiszen a parlamentben nem volt hajlandó napirendre venni a Fidesz javaslatát. A Fidesz ezért döntött úgy, hogy az emberekhez fordul az ügyben, ennek érdekében egyrészt levélben keresték meg a háztartásokat, valamint aláírásgyűjtési akciót indítottak, ami körülbelül egy hónapig fog tartani – mondta.

A Fidesz a „három csapás” törvény tervezetét az amerikai úgynevezett "három dobás törvény" (three strikes law) alapján készítette el. Az Egyesült Államokban a 90-es években terjedt el ez a gyakorlat az erőszakos cselekményeket elkövető, visszaeső bűnözőkkel szemben.

Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezi a kormány. Szeretnék, ha az Országgyűlés június közepe helyett a hónap végéig ülésezne. A plusz két hétben több mint 20 törvény, illetve törvénymódosítás elfogadását kezdeményezik, köztük két komplett adócsomag tárgyalását.

Házszabálytól eltérés esetén azonban már hétfőn dönthetnek a Bajnai-kormány első törvényjavaslatáról, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály módosításáról, amely megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse. Az előterjesztés másik eleme szerint az állami vezetők nem válthatják meg pénzben ki nem vett szabadságukat, ha hatáskörgyakorlásuk megszűnésétől számított harminc napon belül ismét állami vezetővé választják őket. A házbizottság hétfői ülésétől függően a kormány javaslatával együtt tárgyalhatják a Fidesz ugyanehhez a törvényhez benyújtott módosító indítványát, amely a 2002-es szintre állítaná vissza a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését.

Határoznak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslatról, amely meghatározza a kizárólagos állami tulajdonú erdők körét is, amelyek forgalomképtelenek lesznek, azaz nem privatizálhatók. A javaslat egyik célja az, hogy az illegális fakereskedelem is visszaszoruljon.

Szavaznak arról az alkotmánymódosításról, amellyel tovább szűkül az Országgyűlés csapatmozgást engedélyező hatásköre, így a jövőben a kormány dönt a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről.

Zárószavazás lesz a polgári törvénykönyv (Ptk.) és a polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatról, amely lehetővé teszi, hogy közjegyzői okirat nélkül lehessen gépkocsit elzálogosítani a jövőben.

A határozathozatalok után lefolytatják a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, valamint a hegyközségekről szóló törvény módosításának általános vitáját. Hétfőn utolsó napirendként lefolytatják az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját.

Kedden megvitatják az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-as tevékenységéről szóló jelentést és az annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az ÁSZ jelentésében többek között leszögezi a kisebb, hatékonyabb állam megteremtésére irányuló kormányzati célrendszerben a döntéshozók figyelme nem terjedt ki annak felmérésére, milyen hatásokkal járnak a központi közigazgatás intézményrendszerével, illetve az egyes intézmények belső szervezetével kapcsolatos gyakori átalakítások.

Az Országgyűlés tárgyalja a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását, miszerint a parkolási társaságok a jövőben nem köthetik ki egy bíróság kizárólagos illetékességét sem. Megkezdik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A módosítás arra irányul, hogy a csődeljárás legyen a jellemző, és csak ha a reorganizáció lehetetlen, vagy meghiúsul, akkor kerüljön sor felszámolásra.

Elkezdődik a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája is. Az előterjesztés összefüggésben van azzal, hogy az Alkotmánybíróság tavaly november végén alkotmányellenesnek nyilvánította a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvény több rendelkezését, a személyes adatok védelméhez és az információs önrendelkezéshez fűződő alapjogokkal indokolva döntését.

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az interpellációk és kérdések sem. Íme a T. Ház részletes törvényalkotási programja:

A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény módosításáról szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1987. évi 13. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Balázs Péter, külügyminiszter.)

Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Hiller István, oktatási és kulturális miniszter.)

A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság között a bűnüldöző szerveknek a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Mécs Imre, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója.)

Az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Baráth Etele, Horváth Csaba (MSZP), Bencsik János, Nagy Sándor (Fidesz), Lakos Imre (SZDSZ), Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Baráth Etele.)

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Gráf József, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának „igen” szavazata szükséges.)

A Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint ezzel összefüggésben más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról és zárószavazás.)

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

Az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló jelentés tárgyalása, majd az  elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke.)

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)  

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)  

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)