Az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött újabb, immáron a huszadik törvény, a „2011-es népszámlálásról" szól. Október 5-én fogadta el a Tisztelt Ház. Az államfő a parlament elnökének írt levelében részletesen ismerteti érveit.  

Hivatkozik arra, hogy a törvényből hiányoznak - és korrekcióra az adatfelvételi lapon sincs lehetőség - az egészségi állapotra (ide értve a fogyatékosságot is), valamint a vallásra és a termékenységre vonatkozó adatok, továbbá nem szerepel a gyűjtendő adatok között általában a nemzetiségre vonatkozó adatkör, csupán a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás. Ezekkel a hiányosságokkal az államfő több indok alapján sem ért egyet. Mint írja, az említett adatkörök elhagyása melletti érvek szerint egyrészt a túl hosszú adatfelvételi lap rontja az adatok megbízhatóságát, továbbá a szenzitív adatok (vallás, tartós betegség, fogyatékosság) esetében a kérdezőbiztos személyes jelenléte rejtőzködésre indíthat. Ezért ezeket az adatokat később más módszerekkel, elsősorban reprezentatív felmérésekkel, esetleg mikrocenzusokkal is fel lehet mérni a szükséges pontossággal. Ezekkel az érvekkel szemben azonban - a gazdaságossági szempontokon túl, miszerint ha már úgyis népszámlálás van, sokkal kevesebbe kerül még 2-3 kérdéskör szerepeltetése, mint egy külön reprezentatív mérés - ugyancsak szakmai érveket lehet felhozni - mutat rá az államfő. Egyrészt - fejti ki - a reprezentatív felmérések, mikrocenzusok során szintén előfordulhat a rejtőzködés, hiszen ezt is kérdezőbiztosok végzik, tehát e tekintetben nincs különbség a népszámlálás és a nem teljes körű adatfelvételek között. Ugyanakkor ez utóbbiak - szemben a teljes körű népszámlálással - nem, vagy csak lényegesen kisebb pontossággal képesek például a területi, valamint a korcsoporti megoszlás kimutatására. Ugyancsak a népszámlálás mellett szól, hogy a nem teljes mintát érintő felmérések esetében a hibaszázalék lényegesen nagyobb, ha arányát tekintve kis létszámú csoportra kell mérni - mutat rá Sólyom László. A 2011-es népszámlálás a tizenötödik lesz Magyarországon. Márpedig a termékenység, az egészségi állapot (a fogyatékosság) és a vallás (egyházhoz tartozás) felmérése több alkalommal is része volt a népszámlálásoknak (a legutóbbi, 2001-es népszámlálás során mindhárom kérdéskör), tehát fontos lenne az összehasonlíthatóság szempontjából, ha most is szerepelnének - érvel az államfő. Hozzáteszi: nem csupán az egyszeri népszámlálási adatok, hanem az azonos módszerrel gyűjtött információk összehasonlítása, az így kivehető folyamatok is alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, valamint tudományos kutatásokhoz. Az egészségi, fogyatékosügyi adatokkal kapcsolatban további érvként említi, hogy azok az alkotmányban is megfogalmazott diszkriminációtilalom, illetve az esélyegyenlőség követelménye gyakorlati érvényesítéséhez is szükségesek. A termékenység adatkörének hiánya kapcsán rögzíti, hogy a jelenlegi válságos demográfiai viszonyok között az ide tartozó mutatók Magyarországon - a népszámlálás során gyűjtött egyéb jellemzőkkel kombinálva - nélkülözhetetlenek a demográfiai elemzésekhez, valamint a tendencia megváltoztatására irányuló állami lépések megtervezésekor. A vallásra és egyházhoz tartozásra vonatkozó adatkörrel kapcsolatban megemlíti: a vallási és általában is a világnézeti meggyőződés az alkotmány alapján a személyiség lényegi vonásának tekinthető, tehát ebben az értelemben sem indokolt kihagyni az adatfelvételből. Szerinte fel sem merülhet, hogy ennek a kérdésnek a népszámláláson való szerepeltetése ellentétben lenne az állam és az egyház elválasztásának követelményével. Sólyom László arra kéri az Országgyűlést, hogy a törvény újratárgyalása során érvei megfontolása alapján módosítsa a jogszabályt oly módon, hogy a 2011. évi népszámlálás során az adatgyűjtés terjedjen ki a termékenységre, az egészségi állapotra (fogyatékosságra) és a vallásra (egyházhoz tartozásra) vonatkozó adatokra is, úgy, hogy a válaszadás (adatszolgáltatás) a két utóbbi adatkör tekintetében önkéntes legyen.

Megmenekült Dávid ibolya és Herényi Károly – az Országgyűlés visszaélt?

Az Országgyűlés visszaélt a mentelmi jog intézményével, amikor a szocialisták megakadályozták az MDF elnökének, Dávid Ibolyának és Herényi Károlynak a kiadatását – állítja az UD Zrt. ügyvédje. Futó Barnabás szerint a képviselőknek nem lett volna szabad kétségbe vonni a legfőbb ügyész alapos gyanú alapján beterjesztett és bizonyítékokkal alátámasztott kérését. A nyomozás közben folytatódik az állítólagos lehallgatási ügyben. Futó Barnabás a Hír Televíziónak azt mondta: két hete egyesítették a rabosított extitokminiszter, Szilvásy György „személyes adattal való visszaélés" és Dávid, illetve Herényi kényszerítési ügyét egy harmadik, hivatali visszaélés gyanújával indított eljárással.

Állásfoglalás az influenzáról

Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága az új típusú influenza megjelenése óta rendszeresen tájékozódik a járvány alakulásáról, a megelőzés lehetőségeiről. Legutóbbi ülésén állást foglalt aggodalmának tapasztalatairól, melyek megkérdőjelezik az előttünk álló influenzajárvány következményeinek súlyosságát, a magyar oltóanyag hatékonyságát és biztonságosságát.

Sajnálatosnak minősítette, hogy tévhitek és rémhírek terjednek a világhálón, a sajtóban, amelyek elbizonytalanítják a lakosságot, melyet az orvostársadalom egyes képviselőinek megnyilatkozásai is erősítenek.  

1. Kijelenti, hogy a világméretű járvánnyal szembeni védekezés legfontosabb eszközének tekinti a védőoltást. A kockázat mértékének megfelelő sorrendben mindenkinek fel kell ajánlani az oltást, hiszen az oltásokat ritkán követő, nem kívánt események előfordulása és azok súlyossága eltörpül a súlyos lefolyású megbetegedések kockázata és a potenciális társadalmi károk mellett. 2. Felkéri az egészségügyi minisztert, hogy gondoskodjék a pandémiás felkészülési terv, ezen belül a védőoltási program következetes és fegyelmezett végrehajtásáról. 3. Kéri az egészségügyi minisztert és az országos tiszti főorvost, hogy a határozott, érvelő és közérthető tájékoztatással segítse elő a járvány társadalmi és egyéni kockázatainak megértését, a vakcina iránti bizalom növelését. Széleskörű mozgósítással segítsék elő, hogy minél többen vegyék igénybe a védőoltást. 4. Felkéri az egészségügyi ágazatban működő szakmai és érdekképviseleti, valamint betegszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent a járványveszély elhárítása, a lakosság átoltottságának növelése érdekében. 5. Felkéri az egészségügyi intézmények vezetőit arra, hogy biztosítsák valamennyi egészségügyi dolgozó részére az influenza pandémiával kapcsolatos ismeretek elsajátítását továbbképzéseken, konferenciákon. Biztosítsák a szakmai folyóiratokhoz, kiadványokhoz és internetes honlapokhoz történő hozzáférést. 6. Felkéri az egészségügyi dolgozókat, hogy tegyenek meg mindent az influenza világjárvány társadalmi kárainak csökkentése érdekében, és ezért támogassák az influenza elleni védőoltási kampányt. Mutassanak jó példát azzal, hogy saját magukat is beoltatják influenza ellen, azért, hogy rendelkezésre tudjanak állni a járvány idején, hogy példát mutassanak, valamint, hogy ezzel védjék a betegeik egészségét – közli az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága.

Parlamenti menetrend

Ismét túlóráznak a honatyák, a honanyák, a honifjak és a honleányok.

Hétfőn, a napirendi ajánlás szerint határoznak a Sukoró-bizottság néven emlegetett  King,s City elnevezésű kaszinóprojekttel kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról. Az Országgyűlés többsége legutóbb – az előterjesztő Fidesz elutasítása ellenére – módosította az eredeti javaslatot, és elfogadta, hogy az MSZP négy, a Fidesz kettő képviselőt delegálhat a vizsgálóbizottságba az eredeti 3-3 helyett; illetve törölte a bizottság által megválaszolandó kérdések közül azokat, amelyek arra lettek volna kíváncsiak, hogy milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter King,s City-vel kapcsolatos együttműködése mögött?

Szavaznak a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados többséget igénylő törvényről is, amely kimondja: a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv; a közigazgatási hivatal működésének költségeit pedig az Országgyűlés a költségvetési törvény helyi önkormányzatokért felelős miniszter fejezetében, elkülönítetten biztosítja. A Fidesz ismét beterjeszti azt a módosító indítványát, amely kitolná a hatálybalépést – ha ez elbukik, akkor az ellenzéki párt elutasítja az előterjesztés egészét. A döntéssel a parlament egy alkotmányos mulasztást pótolna, amelyet egyébként 2008. végéig kellett volna orvosolnia.

Döntenek a 2010-es költségvetést megalapozó, úgynevezett salátatörvényhez benyújtott módosító indítványokról is.

+

Kedden vitatkoznak a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról, szolgálati viszonyáról, a szabálysértésekről és a gazdasági társaságokról, a közoktatásról és a felsőoktatásról, s nem utolsó sorban, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvények módosításáról.

+

Szerdán, egy teljes napon át, ismét nekifut a Tisztelt Ház a köztársasági elnök által már korábban megfontolásra, átdolgozásra visszaküldött új polgári törvénykönyvnek.  Sólyom László arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön a polgári törvénykönyv elfogadásáról, mely garantálja egy a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.  Az államfő véleménye szerint a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, mely egyebek mellett olyan fontos kérdéseket szabályoz, mint a cselekvőképesség, a személyiségvédelem, a házasság, a tulajdon mibenléte és megszerzése, a különféle szerződések és az öröklés. Ezért a polgári törvénykönyvnek minden részletében különösen átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött törvény Sólyom László szerint ennek a követelménynek nem felel meg. A köztársasági elnök levelében – a teljesség igénye nélkül – számos példát sorolt fel a törvény nyilvánvaló szerkesztési hibáira és tartalmi ellentmondásaira. Az államfő levelében arra is felhívja a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően fogadott. el. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen. Mindezek alapján Sólyom László arra kérte az Országgyűlést, hogy a törvényt minden részletében tekintse át újra, és olyan eljárásban döntsön a polgári törvénykönyv elfogadásáról, mely garantálja egy a gyakorlatban is jól alkalmazható jogszabály megalkotását.

Az Országgyűlés szeptember 21-én fogadta el az új polgári törvénykönyvet. A végszavazáson 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, 168-an szavaztak nemmel, négyen tartózkodtak. Az új Ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már. A törvény több mint egy évig feküdt az Országgyűlés előtt: tavaly júniusban terjesztette be az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Zárószavazása többször is késett. Szeptember elején például azért halasztották el, mert az utolsó pillanatban több száz módosító javaslattal állt elő a kormány. Ezek egy része nyelvhelyességi, helyesírási vagy szóhasználati pontosítás, de rengeteg érdemi változtatási javaslat is van közöttük. A Fidesz szerette volna ismét elhalasztani a zárószavazást, hogy meg lehessen vitatni a módosító javaslatokat, de a szocialisták ezt nem támogatták. A törvény sok változáson ment keresztül, a végső verziót vállalhatatlannak tartotta annak a szakmai kodifikációs bizottságnak a vezetője, amelyik 1998-tól csaknem tíz éven át dolgozott a tervezeten. A Vékás Lajos akadémikus vezette bizottságtól 2007-ben elvette a munkát az igazságügyi és rendészeti minisztérium (IRM), hogy a végső tervezetet maguk készítsék el. A történteket a Legfelsőbb Bíróság „kedvezőtlen fordulatnak" minősítette nyilvános véleményében, azt írták: az IRM-féle tervezet mögül hiányzik a széles körű szakmai konszenzus, ezért nem tartják alkalmasnak a benyújtásra.

A Fidesz és a KDNP már a törvény elfogadása után bejelentette: kormányra kerülése esetén felülvizsgálják az új polgári törvénykönyvet – feltéve, ha egyáltalán életbe lép. Közölték: a kódexről sem szakmai, sem politikai konszenzus nem alakult ki, kizárólag politikai presztízstörvényről van szó, melynek az a célja, hogy a jogszabály megalkotása Bajnai Gordon és Draskovics Tibor nevéhez fűződjön

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az aktuális interpellációk és kérdések sem. Íme, a T. Ház törvényalkotási menetrendje. 

Hétfő

A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január 1. – december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.  A napirendi pont előadója: Végh Tibor, a Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság.)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság Kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és határozathozatal. A napirendi pont előadója: Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadénak „igen" szavazata szükséges. A napirendi pont előadója: A napirendi pont előadója: Varga Zoltán önkormányzati miniszter.)

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Gy. Németh Erzsébet, Hajdu László, Dr. Mester László, Molnár Gyula, Pál Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gy. Németh Erzsébet.)  

A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Herczog László szociális és munkaügyi miniszter.)

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

Az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

A „King's City” elnevezésű, Sukoró község külterületén megvalósuló turisztikai projekt létrehozásával kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz) képviselő önálló indítványa. A napirendi pont előadója: Cser-Palkovics András.)

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról.  A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Herczog László szociális és munkaügyi miniszter.)

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.(Részletes vita. A napirendi pont előadója: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.)

Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Tóbiás József, Göndör István (MSZP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Göndör István.)

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat. (Tóbiás József, Lendvai Ildikó, Mesterházy Attila, Fogarasiné Deák Valéria, Frankné dr. Kovács Szilvia, Gúr Nándor, Gy. Németh Erzsébet, Podolák György, Szabó Lajos, Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Tóbiás József.)

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter pénzügyminiszter.)

Kedd

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Szekeres Imre, honvédelmi miniszter.)

A  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény és ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.  A napirendi pont előadója: Juhász Gábor a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Rózsa Endre, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Deák Istvánné, Katanics Sándor, Mohácsi József, Rónavölgyi Endréné, Sós Tamás, Szabó Gyula, Tóth Tiborné dr. Bókay Endre, Halmai Gáborné (MSZP) képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita megkezdése. A napirendi pont előadója: Hiller István oktatási és kulturális miniszter.)

Szerda

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 14-ei ülésén elfogadott, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény. (Vita.)

Bartha Szabó József