Jelentős szakmai hibákat tárt fel az a vizsgálat, amelyet a romák elleni sorozatgyilkosságok kapcsán végzett az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága.

(Mint ismert, az elmúlt egy évben összesen kilencszer támadtak romákra fegyverrel és Molotov-koktéllal az eddigi adatok alapján. A támadásoknak összesen hat halálos áldozata van. 2008 novemberében két ember halt meg, amikor Molotov-koktélt dobtak, és rálőttek két család házára éjszaka Nagycsécsen. Idén februárban egy ötéves kisfiút és édesapját lőtték agyon Tatárszentgyörgyön, áprilisban pedig késő este saját háza előtt egy autójához tartó, éppen munkába induló férfit Tiszalökön. Augusztus elején a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán saját otthonukban lőttek rá sörétes fegyverrel egy anyára és kislányára; a 45 éves asszony meghalt. A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai a Terrorelhárító Szolgálat embereivel augusztus végén csaptak le a feltételezett gyilkosokra egy debreceni szórakozóhelyen. Négy embert vettek őrizetbe, köztük egy testvérpárt. Ők 28 és 42 év közötti férfiak, mindannyian Hajdú-Bihar megyében élnek, egy részük debreceni.)

A vizsgálat célja volt, hogy megállapítsák, a nemzetbiztonsági szolgálatok munkája mennyiben segítette a romagyilkosságok felderítését, és tisztázza azt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és munkatársaik, illetve a működésükért felelősséggel tartozó személyek a tőlük elvárható szakmai gondossággal jártak-e az ügy kapcsán. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Hivatala közzé tett jelentése, amelyet az általuk felállított Tényfeltáró Munkacsoport munkája alapján készítettek, kiemeli:

A Nemzetbiztonsági Hivatal működésében és a Rendőrséggel történő együttműködésében jelentős szakmai hibákat és hiányosságokat tárt fel." A vizsgálat szerint a hiányosságokért, az érdemi műveleti munka elmaradásáért a hivatal főigazgatóját, Laborc Sándort személyes, míg a szolgálat rendellenes működéséért Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket politikai felelősség terheli. A Hivatal már évekkel a sorozatgyilkosságok előtt is rendelkezett olyan információkkal, amelyek lehetővé tették volna, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a gyanúsítottakat. Mint kiderült, az egyik támadó 2009 elején újabb fegyverbeszerzésre készült, azonban az ehhez kapcsolódó információkat nem egyeztették az egy évvel korábbi adatokkal, és nem is továbbították azokat, ami súlyos hibának minősül.

Harc a szabad vasárnapért!

A szabad vasárnapért szállt síkra a Kereszténydemokrata Néppárt. Legyen a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azoknak kelljen ilyenkor is dolgozniuk, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik.

(A KDNP 2007 júniusában indította el vasárnapi pihenőnapért folytatott harcát, ehhez kapcsolódóan adta ki a Szabad vasárnap chartát, amelyhez eddig több ezer civil támogató, 13 érdekvédelmi szervezet, valamint több párt is csatlakozott. Az elmúlt két év alatt a kampány mozgalommá szélesedett, és a KDNP a vasárnapi munkavégzést szabályozó törvényjavaslat kidolgozásán túl, szakmai konferenciákat, valamint sikeres tiltakozó, és figyelemfelhívó akciót szervezett.)

A szabad vasárnapért síkra szálló indítvány beterjesztői, Semjén Zsolt, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet, Medgyasszay László és Firtl Mátyás hangsúlyozzák:

A pihenésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvető mércéje. Európában a vasárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé. A rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák. A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson. A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. A Munka Törvénykönyve a vasárnapot alapvető heti pihenőnapként határozza meg, és a vasárnap, rendes munkaidőben, történő munkavégzés elrendelésének lehetőségét kivételnek tekinti. A kivételt meghatározó jelenleg hatályos jogszabály azonban olyan széles körben enged kivételt az általános szabály alól, hogy az már lényegében megkérdőjelezte az általános szabály érvényesülését, a vasárnapi munkavégzés kivételes jellegét, megsértve egyúttal a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban kialakult társadalmi szokásokat, hagyományokat is. Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében, a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban megfogalmazta, hogy a vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul, jelenlegi célja az, hogy az állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson. Az Alkotmánybíróság arra is utal ebben a határozatában, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen egységes heti pihenőnap biztosítására törekszik a lehetőségek határain belül. A Munka Törvénykönyvének a kivételeket felsoroló paragrafusa nem felel meg a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos alkotmánybírósági értelmezésnek sem, hiszen azzal, hogy a szabályozás a „lehetőségek határain" aránytalanul és indokolatlanul túllépet, nem biztosított a munkavállalók számára a társadalmi hagyományokon alapuló egységes heti pihenőnap lehetőségét, s ezáltal alkotmányos jogokat sértett. A vasárnapi munkavégzés csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve lehet elrendelni. Az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemű terjedése, avagy az, hogy azok a hét 7 napján, a nap 24 órájában elérhetőek, társadalmilag nem fenntartható. Az éjjel-nappali társadalom szükségszerűen vonja magával a munkavállalók egyre hosszabb heti munkaidejét, és a hagyományostól eltérő munkaidő beosztását. A boltok vasárnapi nyitva tartása következtében – a számukra kötelezően elrendelt vasárnapi munkavégzés miatt – hazánkban hozzávetőlegesen százezer családot fosztanak meg rendszeresen a szabad vasárnap szociális vívmányától. A felmérések szerint a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként. A kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1-2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges. A vasárnapi nyitva tartás ma Magyarországon pár tucat multinacionális cég érdeke. Ha a nagy áruházláncok haszonmaximalizálási szándéka az európai társadalmak olyan történelmi vívmányával ütközik, mint a szabad vasárnap, akkor a modern államnak kötelessége felvállalni a munkavállalók multinacionális cégekkel szembeni védelmét. A jelen törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azoknak kelljen vasárnap is dolgozniuk, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. A törvénymódosítás egy határozott lépést jelent abba a z irányba, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza.

Legyen büntethetőbb a szabálysértés!

Törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Dávid Ibolya, a frakció megszűnésével „elfüggetlenedett" az MDF elnök asszonya is. Indítványa 20.000 forintról 5.000 forintra csökkentené a tulajdon elleni szabálysértések értékhatárát, hangsúlyozván:

A növekvő bűnözés és a szélsőséges gondolatok terjedése azzal okolható, hogy a kormány és a rendőrség nem tud megnyugtató válaszokat adni a tarthatatlan közállapotokra, mely szerint nem csupán a rendőrség alacsony létszámával van probléma, de a törvényi szabályozás sem biztosít megfelelő szankciókat. Ha ma valaki 18 500 forintos értékben követ el lopást, nem kell számolnia semmi komolyabb következménnyel.

MTV: S.O.S.!

Segélykérő levelet küldtek a Magyar Televízió regionális stúdióinak vezetői régiójuk országgyűlési képviselőihez, polgármestereihez. A címzettektől azt kérik:

Ha nem akarják, hogy eltűnjenek a tévéből a regionális műsorok, akkor a költségvetés végszavazásán vagy azt megelőzve „bármilyen formában hassanak oda", hogy a regionális hálózat tovább folytathassa munkáját. Varga Koritár László, a miskolci stúdió vezetője úgy nyilatkozott: félelmük megalapozott. A költségvetés tervezetében ugyanis az szerepel, hogy a Magyar Televízió költségvetésének egyharmadát akarja elvonni a kormány. Amennyiben ez valóban bekövetkezik, a televízió menedzsmentje a 33 éve működő regionális hálózatot felszámolja.

A Magyar Televízió ügyvezető alelnöke is levélírásra adta a fejét. Katona Bélának, az Országgyűlés elnökének címezte, 'ki nyomban a képviselőcsoportok vezetőihez továbbította, kérve fontolják meg a benne foglaltakat. 

Ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a jövő évi költségvetést, akkor 2010-ben központi bevételeinek több mint egyharmadát veszíti el a Magyar Televízió. Az utóbbi két hónapban napvilágot látott döntések és tervek azt mutatják, szabályos büntetéssorozat sújtja jövőre a köztévét, ami végső soron a képernyő elsötétüléséhez vezethet.

A köztársasági elnök visszaküldte!

Újra szavaznak a 2011-es népszámlálásról szóló törvényről, amelyet a köztársasági elnök küldött vissza (október 21.) megfontolásra a parlamentnek.

(Az Országgyűlés október 5-én fogadta el a népszámlálást elrendelő törvényt a kormánypárti és szabad demokrata képviselők 192 igen, egy nem szavazatával, 155 ellenzéki képviselő tartózkodása mellett. Az akkor elfogadott jogszabály szerint a teljes körű megkérdezésen alapuló népszámlálást 2011 őszén tartják, az adatfelvételt 2011. október 1. és november 30. között kell végrehajtani. A népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, a lakások, valamint az intézetek bizonyos adatköreinek összeírására terjed ki. Az adatszolgáltatás – a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás jelzésének kivételével – kötelező, egyben kötelező a valóságnak megfelelő adatot szolgáltatni.)

A köztársasági elnök nem értett egyet azzal, hogy nem gyűjtenének a termékenységre, az egészségi állapotra, fogyatékosságra, valamint a vallásra vonatkozó adatot, holott a korábbi, 2001-ben tartott népszavazáson valamennyi kérdéskör szerepelt. Az államfő úgy vélte, egyrészt valamennyi adat fontos jellemzője a társadalomnak, másrészt a társadalmi folyamatok könnyebben megérthetőek és elemezhetőek, ha a tíz évente sorra kerülő népszámlálásokon ugyanazok a kérdéskörök szerepelnek, és így a felvett adatokat össze lehet vetni. A köztársasági elnök kifogásolta azt is, hogy a 2011-es népszámláláson csak a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás kérdése szerepelne, nem pedig általában a nemzetiség, függetlenül attól, hogy a személy kisebbségi vagy többségi nemzetiséghez tartozónak vallja magát.

A kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány részben orvosolná az államfő által felvetett problémákat, így a kisebbséghez tartozás helyett a hovatartozásról és az anyanyelvről kérdeznék a népszámláláson az állampolgárokat, és a termékenység is felkerül a megadandó adatok közzé. Nem szerepel azonban az adatkörök között a vallás és az egészségi állapot, (fogyatékosság). 

A Fidesz-KDNP zárószavazás előtti módosító indítványa (Balogh Zoltán jegyzi) a lakások mellett az üdülőket, valamint a közösségi elhelyezést szolgáló intézményeket is felméretné. Szorgalmazza továbbá, hogy a népszámláláson kérdezzenek rá a vallási hovatartozásra, az egészségi állapotra, a nyelvismeretre, a nemzeti és etnikai hovatartozás helyett pedig a nemzetiségre és az anyanyelvre is, azzal a kikötéssel, hogy ezekre, illetve az egészségi állapotra és a vallásra vonatkozó kérdésekre nem lenne kötelező válaszolni.

Szavazás, szavazás, szavazás...

Újra „csak" kétnapos ülést tart az Országgyűlés. Hétfőn voksolnak a 2010-es költségvetéshez benyújtott második körös módosító indítványairól. Legutóbb, a kormányhoz hű padsorokban, e tárgyban következetesen leszavaztak több mint 1300 ellenzéki indítványt. Egyetlen egyet sem tartottak alkalmasnak arra, mely szerintük hasznos lehetne az országnak, vidéknek, városnak, egészségügynek, gazdaságnak, oktatásnak – tagadták ama legendás közmondás igazát, miszerint „még a vak tyúk is talál szemet!"

Ismét napirenden szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatáskörét kibővítő törvényjavaslat átalakítása. A kétharmados támogatást igénylő indítvány rendelkezésalkotási hatáskörrel is ruházná fel a PSZÁF elnökét – erre azonban csak elméletben van remény.

Nincs előrelépés az ORTT új elnökének jelölése ügyében sem. Pillanatnyilag az államfő és kormányfő közötti egyeztetés időpontjában sem tudtak megállapodni.  A Házbizottság legutóbbi ülésén téma volt az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztása is. A szocialisták támogatnák, hogy – az általuk elfogadható – három jelöltről egyszerre szavazzanak.

Döntenek a szakképzésről, valamint a felsőoktatásról szóló törvények módosításáról is.

Várhatóan a házszabálytól eltéréssel tárgyalják a választási eljárásról szóló törvény azon paragrafusának hatályon kívül helyezését kezdeményező javaslatot, amely az elektromos utón történő szavazásra vonatkozik.  A hatályos jogszabály szerint ugyanis, ha nem alakítják ki az elektronikus szavazási rendszert, akkor a külképviseleteken nem lehet voksolni a jövő évi országgyűlési választásokon. Mivel még nincs ilyen rendszer, ezt a paragrafust hatályon kívül kell helyezni.

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, a napirend előtti felszólalások, az aktuális interpellációk és kérdések sem. Íme, a T. Ház törvényalkotási menetrendje. 

Hétfő

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (A Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Keller László, MSZP képviselő.)

A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa. Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Béki Gabriella, SZDSZ képviselő.)

A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.)

A Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék-készletek tárolása terén való együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Tatai-Tóth András, Szabó Zoltán, Deák Istvánné, Botka Lajosné, Földesi Zoltán, Rózsa Endre, Katanics Sándor, Kormos Dénes, Kolber István, Mohácsi József, Szabó Gyula, Tóth Tiborné, Sós Tamás, Magda Sándor, Bókay Endre, Halmai Gáborné, Schvarcz Tibor, Keleti György, Zatykó János, Tittmann János, Horváth Klára, Lukács Zoltán, Winkfein Csaba MSZP képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Tatai-Tóth András.)

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Hiller István, oktatási és kulturális miniszter.)

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Zárószavazás. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter.)

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló törvényjavaslat. (Új változat. (Tóbiás József, Puch László MSZP képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Puch László.)

A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges. Az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat. (Határozathozatal. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter. A törvényjavaslat 1. § -ának elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat. (Nyitrai Zsolt (Fidesz), Tóbiás József (MSZP), Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa. Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. október 5-ei ülésén elfogadott, a 2011. évi népszámlálásról szóló törvény. (A köztársasági elnök által visszaküldött törvény. Záróvita és zárószavazás.)

A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné, Kárpáti Tibor, MSZP képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Herbály Imre.)

A vízitársulatokról szóló törvényjavaslat. (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (független) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Kuncze Gábor.)

A Centrum Parkoló Kft., valamint a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulásának tevékenységét és kapcsolatát vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Herényi Károly, független képviselő önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Herényi Károly)

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Magyar Bálint, Világosi Gábor (SZDSZ), Csapody Miklós, Karsai Péter (független) képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Magyar Bálint.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Hónig Péter, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A Gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványa. Részletes vita. A napirendi pont előadója: Podolák György, a Gazdasági és informatikai bizottság elnöke.)

A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen" szavazata szükséges.)

A nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A gondnokoltak és gondnokaik, a támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Székely Tamás, egészségügyi miniszter.)

A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Juhász Gábor, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának „igen" szavazata szükséges.)

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Bárándy Gergely MSZP képviselő önálló indítványa.(Részletes vita. A napirendi pont előadója: Bárándy Gergely.)

Kedd

A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Oszkó Péter, pénzügyminiszter.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. (Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszainak elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának "igen" szavazata szükséges.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Göndör István, MSZP képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Göndör István.)

A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.)

A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés. (A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter.)

A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Környezetvédelmi bizottság önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Orosz Sándor, a Környezetvédelmi bizottság alelnöke.)

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Herbály Imre, Frankné dr. Kovács Szilvia, MSZP képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Herbály Imre.)

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Herbály Imre, Frankné dr. Kovács Szilvia ,MSZP, képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Herbály Imre.)

Bartha Szabó József