Büntető Törvénykönyv

Kétszáz oldalnyi csomag a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat. Azokat a törvénymódosításokat tartalmazza, amelyeket az új büntető kódex hatálybalépése tesz szükségessé. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A büntetőeljárásról szóló törvény egyik új fejezete a vagyon-visszaszerzési eljárást szabályozza. Az eljárás nem független a büntetőjogi felelősség kérdésében folytatott nyomozástól, hanem ahhoz kapcsolódik..

A büntetések az intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendelet módosítását nagyobbrészt az új Btk. által bevezetett büntetési és intézkedési nemek végrehajtási szabályai alkotják. Szankciókkal kapcsolatos passzusai között szerepel - többek között -  hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján számos bűncselekmény elkövethető, így például terrorcselekmény, gyermekpornográfia, rasszista cselekmények, csalás, szerzői jogok megsértése, fogyasztó megtévesztése, személyes adattal visszaélés, rágalmazás, becsületsértés. Ezen intézkedés bevezetésével uniós kötelezettségnek is eleget tesz a magyar jogrendszer. A szabályozás a fokozatosság elvére épül, ezért elsősorban a tartalom eltávolítására helyezi a hangsúlyt annak érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát és az ebből eredő szólás- és sajtószabadságot, illetve ez utóbbi által felölelt informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát csak a szükséges mértékű korlátozás érje.

A javaslat pontosítja a szabadságvesztés végrehajtási szabályaiból alkalmazni rendelt jogszabályokat. Olyan módosításokat hajt végre, amely által erőteljesebben kifejeződik a szabadságvesztés és az elzárás mint szabadságelvonással járó szankciók eltérő súlya. Bevezeti a kimaradás jogintézményét az elzárás végrehajtása körében, pontosítja a nyilatkozattételre vonatkozó rendelkezéseket, bővíti a jutalmak és a fenyítések körét.

Az új Btk. bevezeti a jogrendszerbe a jóvátételi munkát is, ami részben a próbára bocsátáshoz, részben a közérdekű munka büntetéshez hasonló jogintézmény. Elsősorban a speciális megelőzésre helyezi a hangsúlyt, célja, hogy főként a fiatalkorú elkövetők a jóvátételi munka által hasznos tagja tudjanak lenni a társadalomnak.

Az új Btk. a szankciók végrehajtási szabályainak meghatározása mellett az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében is tartalmaz módosításokat.

Újra szabályozza a közérdekű munka kijelölésének rendszerét is. A jövőben nem a büntetés-végrehajtási bíró határoz a munkahely kijelöléséről, amely lényegét tekintve adminisztratív döntés, hanem a pártfogó felügyelő, aki a közérdekű munka végrehajtásának megszervezéséért és ellenőrzéséért felelős.

A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: 265 igennel, 52 nem, és 36 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

A járásbíróságok és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok működésének megkezdése a szervezeti változásokon túlmenően jelentős jogalkotási intézkedéseket von maga után. Az egyes igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a hatályos törvényeken vezeti át a szükséges változásokat. Elsősorban technikai korrekciókat hajt végre, azonban más, az igazságügyi szervezetrendszert érintő kérdésekre is kiterjed. (Szövege: PDF.   Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

Módosítja p – sok más mellett - a Kúria önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára vonatkozó eljárásának szabályait, előírja a bírósági végrehajtók számára a jogi végzettség követelményét, és tartalmaz egyes, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára vonatkozó, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által végzendő adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezéseket is.

Rögzíti a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumoknak a számát, elnevezését és illetékességi területét. A bírósági végrehajtói kinevezéshez a szakmai követelmények erősítése érdekében, az európai trendeket is figyelembe véve, feltételként szabja  az egyetemi jogi végzettséget.

A javaslat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának gazdálkodására vonatkozó szabályok konszolidációját is célozza azzal, hogy megfogalmaz egyes, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát erősítő rendelkezéseket, továbbá pontosítja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság piaci alapon nyújtott szolgáltatására, az adatvédelmi auditra vonatkozó rendelkezéseket.

A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az  Országgyűlés az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot 265 igennel, 56 nem, és 35 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország Alaptörvényének harmadik módosítása

Nem kísérte, kíséri csendes melankólia, pedig csak néhány sor, mindössze. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.) Tán éppen azért, mert a nemzet tulajdonáról rendelkezik.

Leszögezi: a termőföld és az erdők az Alaptörvény értelmében a magyar nemzet közös örökségének részét képezik, e nemzeti kincsek „védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”: kiemelt alkotmányos érdek. Ennek megfelelően indokolt, hogy a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása e célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A javaslat ezért a vonatkozó szabályozás stabilitásának biztosítása érdekében kiegészíti az Alaptörvényt e sarkalatos törvénnyel. Emellett a természeti erőforrások megőrzését és a közös szükségletek kielégítését szolgáló integrált mezőgazdasági termelésszervezés, valamint a termőfölddel összefüggő gazdasági egység, a mezőgazdasági üzem tekintetében is rögzíti, hogy az alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az  Országgyűlés 263 igennel, 87 nem kíséretében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A költségvetéshez igazodva

Az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló javaslat alapvetően három fő szerkezeti részre tagolható, melyek mindegyike közvetlenül vagy közvetetten a 2013. évi központi költségvetésről szóló törvény megalapozását szolgálja, illetve az államháztartási gazdálkodás szabályaival, valamint az adózási témájú törvényekkel függ össze.(Szövege: PDF.  Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)

1. A likvid hitelekre vonatkozó szabályozás egyszerűsítése, a likvid hitelek év végéig történő visszafizetésének erősítése érdekében rögzíti, hogy az önkormányzati adósságkonszolidáció miatti szerződésmódosításokhoz nem szükséges a kormány előzetes hozzájárulása.

2. Tartalmazza a 2012. év során a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésekkel összefüggésben szükséges törvények módosítását, valamint az államháztartásról szóló törvény alrendszereire vonatkozóan egyes költségvetési gazdálkodási szabályok kisebb jelentőségű korrekcióját.

3. Az adózást, a számvitelt és a vállalkozásokra vonatkozó egyes törvények módosítását érintő javaslatok elsősorban jogtechnikai jellegű módosításokat és pontosításokat, valamint az időközben az adózási területet érintően felmerült, szükségessé vált egyéb módosításokat pontosítja.

Az  Országgyűlés az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló javaslatot 232 igennel, 60 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.  

Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Számos egészségügyi tárgyú törvény kiegészítését tartalmazza az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere.)

Szorgalmazza - többek között - az egészségbiztosítási, gyógyszerészeti hatósági ellenőrzési feladatokat, az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak megállapításával összefüggő eljárások hatékonyabbá tételét.

Szándéka szerint, megteremti a jogi alapjait annak, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozhasson az Eurotransplant International Foundation (Eurotransplant) nemzetközi szervelosztó szervezetéhez. 

Változtatni kíván a működési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések több pontján, annak érdekében, hogy az aktívan egészségügyi tevékenységet végző orvosokról, egészségügyi szakdolgozókról minél pontosabb adatok álljanak rendelkezésre az úgynevezett humánerőforrás-monitoring rendszerben.

Pontosítja a visszamenőleges és folyamatos egészségügyi ágazati béremelésre vonatkozó részletszabályokat, a bérelemek rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem-jellegének rögzítésével.

Fenntartja az egészségügyi ágazati előmeneteli rendszerét, valamint az ahhoz kapcsolódó munkáltatói támogatás szabályait, amelyek 2013. január 1-jével hatályukat vesztették volna. Továbbra is előírja, hogy ágazati előmeneteli rendszer keretében megállapított illetmény- vagy bérnövelés ne képezzen pótlékalapot, meghosszabbítja az egészségügyi ágazati mozgó bérek - vagyis pótlékok - alapjának befagyasztását. Viszont az egészségügyi dolgozó kérésének megfelelő időpontban a kiadandó szabadságot az alapszabadság egynegyedét jelentő 5 munkanappal szemben 7 munkanappal meghosszabbítja.

Szerepel benne, hogy a jövőben a TAJ kártya mellett más személyazonosító okmányt is fel kell mutatni az egészségügyi vizsgálatok alkalmával, annak érdekében, hogy ne használhassa több ember ugyanazt a TAJ kártyát, s védjék a kasszát és a tisztességes járulékfizetőket.

A gyógyszertörvény módosítása többek között megteremtheti a hamisított gyógyszerek legális kereskedelmi láncba történő bekerülésének megelőzéséről szóló uniós irányelv törvényi átültetését, és biztosítja a legális gyógyszerellátási lánc magasabb fokú védelmét. A TAJ-szám alapján a gyógyszerész jogosult lesz lekérdezni - amennyiben a beteg erről nem tesz külön tiltó nyilatkozatot - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából a beteg korábbi gyógyszerezésére vonatkozó adatokat. A szexuális úton terjedő betegségek, illetve a mentális és viselkedészavarok kezelésére szolgáló gyógyszerekre azonban ez nem vonatkozik. A jövőben büntethető lesz, az is ha gyógyszerhatóanyagot tesznek a táplálék-kiegészítőbe.

Az  Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 266 igennel, 27 nem, és 7 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Energetikai tárgyú törvények

Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, kiemelten fontos része a lakossági fogyasztókat érintő 10 százalékos földgáz és villamos energia árcsökkentésre vonatkozó kormánydöntés végrehajtásához szükséges jogi háttér megerősítése.  (Szövege: PDF. A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.)

Kiigazítja a bányászati törvényt, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról szóló és a közbeszerzési törvényt, az energetikai tárgyú törvény, továbbá a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló  törvényt is. Az energetikai szabályozási rendszer számos jelentős területét érinti. Elősegítheti az aktuális energiapolitikai és ásványvagyon-gazdálkodási kérdések megoldását, elkötelezett amellett, hogy a lakossági energiaárak emelkedését megakadályozza. Részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályozó erőfeszítés-megosztási rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. (Szövege: PDF.  Előterjesztője:  Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.)

A törvényjavaslatban szereplő módosítások - sok más mellett -  2013-ban és 2014-ben is előírják a volt közüzemi nagykereskedőknek, hogy földgázforrásaikat megvételre ajánlják fel az egyetemes szolgáltatók részére. A felajánlás, valamint a volt közüzemi nagykereskedő és az egyetemes szolgáltató közötti szerződés részletes feltételeit a szolgáltatás egységességének érdekében kormányrendelet szabályozza majd. A rezsiköltségek szinten tartására vonatkozó célkitűzéseivel összhangban továbbra is garantálni kívánja, hogy a lakossági fogyasztók a piaci árnál kedvezményesebb áron vásárolhassanak földgázt. Annak érdekében, hogy a távhőszolgáltatásban részesülő lakossági felhasználók ellátása biztosított legyen, megteremti a távhőtermelők födgázellátásból történő kikapcsolásának garanciális szabályait, rendelkezéseket tartalmaz a hatósági ármegállapítással kapcsolatos eljárási rendelkezések módosítására is.

A bányászatról szóló törvény módosítása fontos rendelkezéseket foglal magában: mind az ásványi nyersanyagokkal, mind az állam vagyonával felelős gazdálkodást tesz lehetővé. Kiemelt célja a hazai ásványvagyon védelme, az importfüggőség csökkentése érdekében az új hazai források biztosítása, a hazai szénhidrogénkészletek kutatásának, kitermelésének és felhasználásának hatékonyabbá tétele. Az egyetemes szolgáltatás földgázbeszerzéseinek,  továbbá a távhőszolgáltatással kapcsolatos rendelkezések révén egyrészt a hazai lakossági fogyasztók helyzetének javítását szolgálja, másrészt a gáztőzsde működésének megkezdésével kapcsolatos rendelkezésekkel támogatja hazánk közép-európai szerepének megerősítését az energetikai piacon. Reményként rögzíti: a működését megkezdő gáztőzsde hozzájárulhat a földgázpiaci árak átláthatóságának növeléséhez, a kereskedelem volumenének növeléséhez, továbbá csökkentheti a földgáz-kereskedelemből adódó kockázatokat.

A törvényjavaslat részét képezi az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül eső szektorokkal - közlekedés, épületek, mezőgazdaság, hulladék - összefüggő tagállami kötelezettségvállalás teljesítése is. Ennek keretében Magyarország célja, hogy az ország területén a közösségi kibocsátási egységkereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ig kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége ne haladja meg 10 százaléknál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét.

Az  Országgyűlés az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 235 igennel, 5 nem, és 74 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Szakképzés és felnőttképzés

Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat sem számíthatott közönyös bólogatásra. (Szövege: PDF. Zlőterjesztője:  Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.)

Számos technikai jellegű kiegészítés mellett, az állami és uniós forrásból támogatott képzéseket folytató akkreditált intézményeknek naprakész adatszolgáltatást ír elő azért, hogy ténylegesen ellenőrizni lehessen, betartják-e a támogatási szerződésben foglaltakat. Célja szerint ezzel az intézkedéssel is hatékonyabbá, átláthatóbbá válhat az állami és uniós forrásokból képzésekre fordított közpénzek felhasználása.

Biztosítja a szakképzésben résztvevők számára, hogy a megkezdett szakképzéseket be tudják fejezni más munkarendre való áttérés nélkül. A tanulószerződés keretében tanulókat fogadó gyakorlati képző köteles a tanulót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni. Pontosítja azt a rendelkezést is, amely meghatározza, hogy együttműködési megállapodás alapján folyó nyári gyakorlat esetén kinek kell fizetni a tanuló részére a törvényben kötelezően előírt juttatást. Lehetővé teszi, hogy a tanuló az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztását a tanév szorgalmi időszakán kívüli nyári időszakban is pótolhatja. 

A törvényjavaslat alapján egyértelművé válik, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottságok nem csak részt vesznek az ún. decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, hanem javaslatot is tesznek a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira.

Az  Országgyűlés az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 234 igen, 81 nem társaságában, tartózkodások nélkül elfogadta.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egyik legfontosabb pontja annak biztosítása, hogy az új  hivatalokhoz átvételre kerülő 9853 köztisztviselő és munkavállaló illetménye nem csökkenhet. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

Jelentős lehetőséget teremt az a módosítás is, mely szerint valamely erre feljogosított szervezet által kibocsátott tanúsítványon alapuló jogok közvetlenül, konkrét hatósági eljárás, illetve döntés nélkül is gyakorolhatók. Mindez a hatósági eljárások kiváltásával nemcsak a hatóságok terheit csökkenti, hanem az állampolgárok szemszögéből nézve is nagyban egyszerűsítheti az ügyintézés. A hatósági eljárás ésszerű időn belül való befejezése érdekében például szigorítja a hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok határidő-meghosszabbítási lehetőségét, illetve megengedi, hogy azt akár ki is zárhassa. Követelményként azt is előírja, hogy a jövőben, kizárólag a megtámadott döntéssel tartalmilag közvetlenül összefüggő okból lehessen csak fellebbezést előterjeszteni. Mindezzel elkerülhetővé válhat, hogy az eljárás indokolatlanul elhúzódjon, ugyanis a fellebbezés indokoláshoz, illetve meghatározott hivatkozáshoz kötésével előzetesen kiszűrhetők lesznek a nyilvánvalóan megalapozatlan jogorvoslati kérelmek.

A törvényjavaslat további nagy jelentőségű koncepcionális eleme, hogy bővíti és konkretizálja a hatósági eljárások gyermekbarát szabályait is.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő törvények, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az  Országgyűlés 260 igen, 88 nem társaságában, tartózkodások nélkül elfogadta.

Egyszerűbben, gyorsabban

Anyakönyvi, valamint személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyeket, illetve állampolgársággal összefüggő eljárásokat gyorsít és könnyít a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.) 

A törvényjavaslat a következő eljárások egyszerűsítésének a megvalósítását szolgálja: 
– az anyakönyvi esemény anyakönyvbe történő bejegyzése,
– a magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezésére irányuló eljárások,
– az anyakönyvből történő hatósági bizonyítvány kiállítása,
– a személyazonosító igazolvány kiadása, cseréje, pótlása,
– a személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása (állandó lakóhely, tartózkodási hely) cseréje, pótlása,
– Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásának bejelentése,
– a három hónapon túli külföldi tartózkodás bejelentése, valamint a három hónapon túli külföldi tartózkodásból történő visszatérés bejelentése,
– házassági és bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése,
– nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése Magyarországon,
– tanúsítvány kiállítása,
– házasság és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének engedélyezése hivatali helyiségen kívül,
– házassági névviselési forma módosítása,
– születési és házassági név megváltoztatása,
– haláleset anyakönyvezése,
– állampolgárság igazolása hivatalos megkeresésre,
– egyszerűsített honosítás és a visszahonosítás,
– honosítási, visszahonosítási kérelem,
– honosításhoz, visszahonosításhoz kapcsolt névmódosítási kérelem,
– a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat,
– a magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat,
– lemondás a magyar állampolgárságról,
– az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem.

Tartalmazza még a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítását is, annak érdekében, hogy lehetőségük legyen a  célzott hazai és európai uniós támogatások elnyerésére.

Az egyes törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel összefüggő módosításáról szóló T/9244. számú törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az  Országgyűlés 302 igennel, 51 nem kíséretében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról

Az „egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása, a gyakorlatban felmerült nehézségek alapján pontosítja a rendelkezéseit, illetve pótolja a törvényből hiányzó szabályokat. (Szövege: PDF.  A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter).

Újra szabályozza a vezénylés és a berendelés jelenlegi átláthatatlan szabályait egy egységesebb rendszer kialakítása és az egyes jogintézmények közötti alapvető különbségek törvényi szinten történő rögzítése érdekében is.

Az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az  Országgyűlés 257 igen, 87 nem társaságában, tartózkodások nélkül elfogadta.

Összeférhető összeférhetetlenség – átmenetileg…

Fontos célja „az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslatnak, hogy a 2014. évi általános országgyűlési és önkormányzati választások közötti időszakban is garantálja Magyarország településeinek a biztonságos működést. (Szövege: PDF. Kósa Lajos, Láng Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

A javaslat szerint a  képviselők  önkormányzati posztjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok, - nem lehetnek párhuzamosan parlamenti képviselők -  mégsem az új Országgyűlés megalakulásakor, hanem 2014 októberében, a helyhatósági választások után lépnek hatályba.  Indoklása szerint a halasztás azért szükséges, mert a tavaszi parlamenti voksolás után az őszi önkormányzati választásokig, egyes települések hónapokig vezető nélkül maradhatnának. Az átmeneti időszakban azonban azok a  polgármesterek akik országgyűlési képviselők is,  parlamenti illetményre nem lesznek jogosultak, utána pedig el kell dönteniük: polgármesterként avagy országgyűlési képviselőként kívánják-e a köz javát szolgálni.

Az egyes törvényeknek az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az Országgyűlés 262 igen, 47 nem társaságában, 48 tartózkodás kíséretében elfogadta. 

Magyar Művészeti Akadémia

Hangerőben is hangzatos vitákat gerjesztettek a Magyar Művészeti Akadémia kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatok. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere.)

A Magyar Művészeti Akadémia országos közfeladatokat ellátó szervezet: célja a kulturális értékek védelme, gyarapítása, a művészeti és történeti hagyományok megőrzése, a magas színvonalú művészi alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, az alkotómunka szabadságának védelme, a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek személyes megbecsülése. A művészettel (különösen az irodalommal, a zenével, a képző-és az iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel), továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével kapcsolatos feladatellátás.

Szerepének megerősítése számos módosítandó jogszabályt érintenek. A hatékonyabb működés érdekében  lehetővé teszi, hogy 2013. január 1-jétől a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Tudományos Akadémia elnökéhez hasonlóan, részt vegyen az Országgyűlés Szent Korona Testülete munkájában.

A javaslat a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjainak maximális létszámát a jelenlegi 200-ról 250 főre emeli. Deklarálja a köztestület tagjai, a rendes tagok és a levelező tagok részére folyósított havi juttatást, amelynek jogcíme életjáradék; a Magyar Művészeti Akadémia elnökét, a Magyar Tudományos Akadémia elnökéhez hasonlóan, a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás; az akadémia főtitkárát pedig a Tudományos Akadémia főtitkárához hasonlóan a közszolgálati tisztviselői jogállása címén a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás illeti meg.

A törvénycsomag további eleme, amely a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi XCVI. törvény módosítását is tartalmazza. Egyértelművé teszi, hogy a közokirattá minősített, pártállami szervezetekhez köthető iratok közokiratnak minősülnek, így azok őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár. A nyilvános magánlevéltárként bejegyzett Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár őrizetében lévő közokiratnak minősülő levéltári anyagot is  az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.  Az ebben érintett iratok legfőképpen az 1944 és '89 között működött állampártoknak, ifjúsági, társadalmi és érdekvédelmi szervezeteknek az iratai. Ezen iratok közokiratnak minősítését a kommunista diktatúra pártállami státusa indokolja.

Az  Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémia kultúr-stratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatokat 266  igennel, 32 nem, és 1 tartózkodás kíséretében elfogadták.

A hegyközségekről

A jogi és a piaci környezetben történt változások tették szükségessé a hegyközségi rendszer átalakítását, új hegyközségi törvény megalkotását.  (Szövege: PDF. Tiffán Zsolt, Babák Mihály, Horváth István, Balázs József Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

Előterjesztői szerint a bornevek - az eredetvédelmi szabályok - piaci érvényesülését az szolgálja jobban, ha az egyes borvidékek mögött egységes termelői közösség áll. Ennek érdekében a szabályozási környezetnek az életképes és működését hosszú távon is fenntartani tudó hegyközségi rendszer elősegítését ösztönzi. Szigorítja a minimális területi feltételeket, egyben megteremti annak lehetőségét, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a jövőben kezdeményezhesse szakmaközi szervezetként való elismertetését. 

Módosítja hegybíró státuszát, a hegyközségi tagsági viszony és a tagságból adódó jogok és kötelezettségek rendszerét. Megszüntetni a szőlőterülettel nem rendelkező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát. A törvényjavaslat lényeges eleme az is, hogy a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004-es törvény módosításával a hegybírók feladatává tette a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadását, valamint az ehhez kapcsolódó újratelepítési jogok nyilvántartásának vezetését.

Az Országgyűlés hegyközségekről szóló törvényjavaslatot 235 igen, 75 nem társaságában, tartózkodások nélkül elfogadta.

Földgázellátásról és a nemzeti vagyonról

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat a lakossági fogyasztók érdekeinek előtérbe helyezése érdekében  született. (Szövege: PDF. Lázár János, Bencsik János, Rogán Antal Fidesz-képviselők önálló indítványa.)

Biztosítani szándékozik a stratégiai jelentőségű földgázkészletekkel való gazdálkodás jelenleginél szigorúbb társadalmi és állami kontrollját. Tartalmazza továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása miatt szükségessé váló rendelkezéseket is. Lehetőséget teremt arra, hogy a biztonsági földgáztározó állami tulajdonba kerüljön, és az elsődlegesen ne üzleti érdekeket, hanem a közjót szolgálja. Abban az esetben, ha egy gazdasági vállalkozás a biztonsági földgáztározóban meglévő üzletrészének értékesítését tervezi egy másik piaci szereplő számára, a magyar állam elővásárlási jogot fog élvezni, és az elővásárlási jogáról a törvényben meghatározott időtávon belül fog majd állást foglalni és döntést hozni.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az Országgyűlés 285 igen, 44 nem társaságában, tartózkodások nélkül elfogadta.

Agrár tárgyú törvények módosítása

Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat jelentős része az állampolgárok közigazgatásiterheinek csökkentésére irányul. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.)

 A zsebszerződések visszaszorítása érdekében tartalmazza az ingatlan-nyilvántartás azon keretszabályait, amelyek a jogellenes szerződések feltárásához szükséges adatkezelést lehetővé teszik. Pontosítja a termőföldszerzési és haszonbérleti előírásokat, amelyek így hatékonyabbá tehetik a jogellenes termőföldszerzés elleni fellépést. Megtiltja, azt is, hogy a termőföldön haszonélvezeti jogot lehessen alapítani.

Ugyancsak jelentős mértékű változásokat vezet be az állatok védelmében, illetve az állatok kísérleti használatának szabályozásában. Tartalmazza – több más mellett - az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését is.

 Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához a képviselők 2/3-ának igen szavazatára volt szükség. Nem hiányzott: az Országgyűlés 295 igen, 38 nem társaságában, 10 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Megállapodás Paks érdekében

Nem okozott különösebb vitát „a Magyarország Kormánya, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között Ukrajna területén keresztül történő nukleárisanyag-szállításról szóló megállapodás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter.)

A Paksi Atomerőmű a termeléshez szükséges üzemanyagot hagyományosan Ukrajnán mint tranzitországon keresztül az Oroszországi Föderációból szerzi be. A szállításra vonatkozóan az érintett államok között jelenleg hatályban lévő háromoldalú nemzetközi egyezményt 1992-ben kötötték meg, amelynek felülvizsgálatát több körülmény is indokolta. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség égisze alatt az elmúlt mintegy húsz évben számos, a témát érintő új nemzetközi egyezményt írtak alá. A nukleáris üzemanyagciklus lezárási módjában új technikai eljárásokat dolgoztak ki, a felelősségi köröket az 1963-as bécsi nemzetközi egyezmény szabályaihoz kellett igazítani. Mindezek mellett a szállítás során alkalmazandó állami fegyveres őrségre és a nukleáris kárfelelősség átszállására vonatkozó rendelkezések is felülvizsgálatra szorultak.

A törvényjavaslatban szereplő megállapodás szövegét a felek 2012 júniusában parafálták, és 2012 októberében írták alá. A mostani új kormányközi megállapodás immáron a nemzetközi tendenciáknak és előírásoknak megfelelve új nemzetközi közjogi kereteket teremt Magyarországra a nukleárisanyag-szállítás biztosítása, biztonsága érdekében.

Az  Országgyűlés a Magyarország Kormánya, Ukrajna Miniszteri Kabinetje és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között Ukrajna területén keresztül történő nukleárisanyag-szállításról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 329 igen, ellenszavazat nélkül, 12 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Minősített adtatok védelméről

Az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat sem okozott gondot. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

A megállapodás azt kívánja biztosítani, hogy a tagállamok az Európai Unió érdekében történő biztonsági együttműködés keretében egyrészről egymás között, másrészről közöttük és az Unió intézményei vagy az általuk létrehozott ügynökségek, szervek és irodák között EU minősített adatokat vagy nemzeti minősített adatokat cserélhessenek. Ezen megállapodással válik teljessé az Európai Unió biztonsági rendszere, amely a jövőben három pilléren fog nyugodni. Az első pillérét az Európai Unió Tanácsának biztonsági szabályrendszere, mások pillérét az Európai Bizottság biztonsági szabályrendszere, harmadik pillérét pedig e megállapodás rendelkezései képezik. A megállapodás által valamennyi, a minősített adatcserét érintő információáramlást lefedve megszületik az Európai Unió teljes körű szabályozása.

Az  Országgyűlés az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 302 igennel, 39 nem, és 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Megyeváltás

Balatonvilágos község megyeváltási kezdeményezéséről szóló határozati javaslat a községet jelenlegi területével Veszprém megyéből Somogy megyéhez csatolását szorgalmazta. (Szövege: PDF.  Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.)

Magyarország területi beosztásáról az Országgyűlés dönt, a megyehatárok megváltoztatása is az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati törvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete minősített többségű határozattal kezdeményezze a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolását.

Balatonvilágos község önkormányzata 2012. április 19-én kezdeményezte a Veszprém Megyei Kormányhivatal útján a közigazgatási és igazságügyi miniszternél a megyeváltást. Balatonvilágos három megye, Fejér, Somogy és Veszprém megye találkozásánál fekszik. Lakosságszáma 1400 fő. A település számára jelenleg egyes közszolgáltatásokat nyújtó Balatonfüred távolsága 41 kilométer, ezzel szemben Siófok csupán 16 kilométerre fekszik Balatonvilágostól, ami jelentősen elérhetőbbé teszi az egyes közszolgáltatások igénybevételének a lehetőségét a község lakosai számára.  A kezdeményezést a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése tiszteletben tartotta, a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlése pedig támogatta.

Az  Országgyűlés sem döntött másként: 344 igennel, nem nélkül, 1 tartózkodás kíséretében  elfogadta Balatonvilágos Veszprém megyéből Somogy megyéhez történő csatolását.

Salamon László

Alkotmánybíróvá választotta a parlament Salamon Lászlót, a KDNP országgyűlési képviselőjét. Az eredmény kihirdetése után - amelyet az ülésteremben megkülönböztetett figyelemmel követett Paczolay Péter, a Taláros Testüket elnöke és a testület több tagja is - ünnepélyesesen esküt tett.

A 65 éves kereszténydemokrata politikus - 1990 óta tagja a parlamentnek – ígérte: legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja ellátni új feladatát.

A titkos szavazáson 263 képviselő voksolt igennel, 35 nemmel. Az MSZP és az LMP képviselői nem vették fel a szavazólapot.

Mátrai Márta

Háznaggyá, vagyis a házelnök politikai helyettesévé választotta a parlament Mátrai Mártát. A titkos voksoláson 262 igen szavazattal, 37 nem, 4 tartózkodás kíséretében  megválasztott fideszes országgyűlési képviselő január 1-jétől tölti be új hívatását.

A most létrejövő háznagyi tisztséget az áprilisban elfogadott új országgyűlési törvény szabályozza, amely szerint a háznagy azokat a feladat- és hatásköröket gyakorolja, amelyeket a házelnök az Országgyűlés Hivatalának szervezeti és működési szabályzatában átad. 

Mátrai Márta 1998 óta országgyűlési képviselő, minden alkalommal a Fidesz Somogy megyei listájáról jutott be a parlamentbe. Megválasztása óta néhány megszakítástól eltekintve a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

A háznagyot mentelmi jog illeti meg, és más keresőtevékenységet - a képviselői munkán kívül - nem végezhet. Javadalmazása megegyezik a miniszterek fizetésével, képviselői munkájáért viszont nem kaphat külön díjazást.