Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Szolidan stilizálva tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Újabb akadályok az akadálymentesítésben?

TÓTH CSABA (MSZP): – Senkit sem hagyhatunk az út szélén, senkit sem hagyhatunk magára problémájával, mindenkiben meg kell találnunk a tehetséget - jelentette ki Kövér László az akadálymentesítésben élenjáró városokat elismerő díj február végi átadásakor.

Ezt a mondatot már lassan két éve hallgatjuk, de a rokkantak, a fogyatékkal élők nem ezt tapasztalják. Gondoljunk csak akár a rokkantnyugdíjak megszüntetésére, az utazási kedvezmények elvételére, vagy akár azokra a szociális szolgáltatásokra, amelyek főként a fogyatékossággal élőket érintik, amilyen a támogatószolgáltatás. De ha körbenézünk az országban, láthatjuk, hogy az akadálymentesítéssel is gondok vannak. Az egészségügyi intézmények zöme például a mozgássérültek számára segítség nélkül járhatatlan: sok helyen nem megfelelő az átalakítás, sok az elmaradás, a kormány pedig semmit nem tesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen, sőt egy rendelettervezet szerint, amely az országos területrendezési és építési követelményekről szóló előírásokat módosítja, bevezetnék, hogy az épületeknek csak azt a részét kelljen akadálymentesíteni, amelyet fogyatékos személyek rendeltetésszerűen használnak. Vajon mi alapján mondják majd meg, hogy mi számít egy épület rendeltetésszerű használatának?

– Államtitkár úr! Ma sajnos nem csak az a probléma, hogy az akadálymentesítés akadozik. Több tízezer embert érint hátrányosan a rokkantellátás átalakítása. Akiket az utcára tesznek - mondván, munkaképesek -, azok nemhogy munkahelyet nem találnak, de még oda sem jutnak. Például a metróban csak bizonyos állomásokon tud fel vagy leszállni a kerekesszékkel, ráadásul ellátás nélkül, utazási kedvezmény nélkül még az akadálymentes közlekedés sem elérhető az érintettek számára.

– Államtitkár úr! Magyarországon közel 600 ezren élnek fogyatékossággal, közülük több mint negyedmillióan mozgássérültek. De nem csak számukra, az idősek, kismamák számára is fontos az akadálymentesítés, hogy minél könnyebben, segédeszközzel vagy babakocsival megközelíthessék a közintézményeket vagy más helyeket. Mindezek miatt kérdezem:

• Hogyan kívánják folytatni az akadálymentesítés elakadt programját?
• Mit tesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élők számára a közlekedés feltételei, a közintézmények elérhetősége javuljon?
• Mit tesznek azért, hogy megfelelő szintű ellátás, illetve elérhető munka álljon rendelkezésre?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Mint az ön előtt is ismert, a 2007-2010-es időszakban, a kormányváltásig számos európai uniós forrás szolgálta a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megvalósulását. Ennek ellenére az akadálymentesség messze nem érte el azt a szintet, ami a törvényi határidők leteltével eredetileg várható volt. Az érintett fogyatékos emberek érdekeit szem előtt tartva, a kormányváltást követően ezért úgy döntöttünk, hogy folytatni kell az akadálymentesítés támogatását. Ennek megfelelően a 2011-2013-as akciótervben erre a célra 8 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást különítettünk el. Komoly nehézséget jelent azonban, hogy a korábbi támogatások hasznosulásáról semmilyen hitelt érdemlő adat nem áll rendelkezésre. Nem tudjuk, hogy az erre a célja elköltött közel 15 milliárd forintból pontosan hol és milyen közszolgáltatások váltak egyenlő eséllyel hozzáférhetővé. Ezt helyrehozandó országos kormányzati és önkormányzati akadálymentesítési felmérést indítunk. E felmérés eredménye alapján a valós hazai állapotokra építve, célzottan, ezáltal költség-hatékonyan folytatódhat és folytatódni is fog az akadálymentesítési források felhasználása.

– Képviselő úr! Ahogy arra az ombudsman jelentése is és az Egyenlő Bánásmód Hatóság állásfoglalása is rávilágított: ezt a szabályozást önök, szocialisták alkották, rosszul! A közeljövőben ezért áttekintünk minden vonatkozó jogszabályt, és megtesszük a szükséges jogalkotási lépéseket, hogy mindenki számára egyértelmű és tartható kötelezettségek szolgálják az egyenlő esélyű hozzáférés ügyét!

Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány?

SZILÁGYI LÁSZLÓ, (LMP): – Államtitkár úr! A két Széll Kálmán-terv közösen három év alatt nagyon drasztikusan a felére csökkenti a gyógyszertámogatást, miközben a magyar népesség egészségügyi állapota nagyon rossz, nemzetközi összehasonlításban. Már az első Széll Kálmán-terv végrehajtása is problémás, egyre több negatív jelenséget lehet tapasztalni a gyógyszerellátás területén, és ez a rendszer senkinek nem jó. Rossz a betegeknek, mert egyre kevésbé lehet biztosítani a biztonságos ellátást az ő terheik növekedése nélkül, rossz a gyógyszer-kiskereskedőknek, a patikusoknak, és rossz a gyógyszergyártóknak.

– Államtitkár úr! Az egyes betegségcsoportok terén a megbetegedések ugrásszerű növekedése lesz majd tapasztalható, és ez már középtávon indokolatlanul és jelentősen megterheli a kórházi rendszert. Tehát amit megspórolnak esetleg most a gyógyszerkasszán, az majd elvész a kórházi kasszában. A közforgalmú gyógyszertárak - különösen a vidéki, kisforgalmú gyógyszertárak - a forgalom és az árréstömeg lecsökkenése miatt gazdaságilag ellehetetlenülnek, már így is az a helyzet, hogy a gyógyszertárak negyede veszteséges, és így a gyógyszerhez való hozzájutás különösen vidéken nagyon nehéz lesz.

– Államtitkár úr! A gyógyszergyártóknak is rossz ez a rendszer és a -forgalmazóknak is, hiszen a költségvetési források drasztikus csökkenése miatt kivonják bizonyos termékeiket a magyarországi forgalmazásból, és emiatt a lakosság nem jut hozzá bizonyos korszerű gyógyszerekhez, terápiákhoz. A gyógyszergyártás adta a K+F kiadások mintegy felét Magyarországon, de most több gyártó jelezte, hogy külföldre viszik a kutató-fejlesztő bázisaikat, ami nagy veszteség lesz az országnak és az ország gazdaságának.

Államtitkár Úr! Köszönve előre is kimerítő válaszát, kérdezem:

• Milyen intézkedéseket kíván tenni a kormány a Széll Kálmán 2.0-tervben megfogalmazott, a közfinanszírozott egészségügyi ellátást érintő célkitűzések várható hátrányos hatásainak megakadályozására?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A Széll Kálmán-terv gyógyszer-támogatási rendszert érintő átalakítási céljainak megvalósítása érdekében több intézkedés már a tavalyi évben életbe lépett, ami a költségvetésnek mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalát érintette. A Széll Kálmán-tervben a gyógyszertámogatás kapcsán megfogalmazott célkitűzések hazánk adósságállományának csökkentése céljából is fontosak. A 2011 júliusában bevezetett, a bevételi oldalt célzó intézkedések – a 12 százalékos befizetési kötelezettség mértékének 20 százalékra történő emelése, az orvoslátogatói díj mértékének duplájára emelése, a támogatásvolumen-szerződések újrakötése – a gyógyszergyártókat érintették. A kiadási oldalt érintő intézkedések várhatóan további megtakarítást eredményeznek. Ilyen intézkedések például a generikus program, a preferált referenciaársáv-rendszer, a vaklicit bevezetése, a lejáró szabadalmak, első generikum térnyerésének elősegítése, egyes terápiás területek felülvizsgálata, kombinációs készítmények felülvizsgálata és a koleszterinszint-csökkentők támogatásának felülvizsgálata.

– Képviselő úr! A kormány kiemelt célja, hogy csökkentse a tetemes államadósságot, amelyet a szocialisták, és az önök liberális elődei óriási mértékűre dagasztottak. Ehhez a gyógyszer-támogatási rendszer további felülvizsgálata, átalakítása elengedhetetlen. A kormány ezzel együtt elkötelezett aziránt, hogy elsősorban olyan intézkedések szülessenek, amelyek biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak a jelenleginél nem drágább, ugyanakkor hatékony, a betegek által megszokott és ismert készítmények, terápiák, és hogy a folyamatos gyógyszerellátás biztosítva legyen.

Feltámad-e az egészségügy?

CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): – Államtitkár úr! Köztudott, hogy évtizedes vita övezi az egészségügyet és azokat a problémákat, amelyek gyakran ellehetetlenítik a szektor munkavállalóit, az ellátás színvonalas működtetését. Legutóbb az egészségügyi dolgozók fizetése vetett fel kérdéseket, ezzel kapcsolatban. Napvilágot látott ugyanis az a minisztériumi közlemény, amely szerint jelentős fizetésemelésre kerül sor az érintett szférában. Több mint 65 ezer forinttal emelkedne a jelenleg bruttó 350 ezer forint alatt kereső orvosok bére. A kormány elsődleges célja minden bizonnyal az, hogy az orvosokat és a dolgozókat partnerként kezelve hatékonyabb, fenntarthatóbb rendszert alakítson ki. Mivel 2002 óta nem történt béremelés ebben a szektorban, így most erre is sort kell keríteni.

– A béremelés közel 86 ezer embert érint: több mint 15 ezer orvost és közel 68 ezer egészségügyi szakdolgozót. A bérek sávos rendszerben, arányosan változnak meg: 350 ezer forintos fizetésig a dolgozók egységesen ugyanannyi, az e felett kereső dolgozók pedig arányosan kevesebb emelésre lennének jogosultak. A szakdolgozók esetében - a minisztériumban elkészült bértábla szerint - egyaránt figyelembe veszik a képesítést, illetve a szolgálati időt, így kerül megállapításra az új bér. Ez a lépés elősegítheti a kiszámítható életpálya rendszerének kialakítását az egészségügyi dolgozók számára, valamint meggátolhatja a külföldre való távozás lehetőségét a jobban fizetett munka reményében.

– A fizetésemelést a minisztérium szerint 2012 nyaráig szándékoznak végrehajtani, 2012. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal. Kérdezem tehát:

• Hatékonyabbá válik-e ezáltal az egészségügyi ellátás?
• Elégedettebbek lesznek-e a szektor dolgozói?
• Feltámad-e az egészségügy?

+

HALÁSZ JÁNOS, nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Kiemelten fontosnak tartjuk az orvosok és az egészségügyi dolgozók helyzetét, annak javítását! A Semmelweis-terv is külön fejezetet szentel az ő helyzetük megoldására. Köszönöm, hogy ezt ön is így gondolja, és hogy támogatja törekvéseinket.

– Az orvosi-szakdolgozói hiány kezelése érdekében az egészségügyi ágazat olyan folyamatot indított el, amelynek eredményeként elérhető, hogy a megfelelő szakembergárda álljon rendelkezésre. A krízis megoldására tett korábbi lépések 2012-ben az egészségügyi dolgozók bérrendezésére irányuló intézkedésekkel folytatódtak. Az összes érintett szakmai szervezet bevonásával került kialakításra a jelenleg rendelkezésre álló forrás felosztására vonatkozó javaslat, amelyet a kormány is elfogadott: 2012-ben az Egészségbiztosítási Alapnál rendelkezésre álló 30,5 milliárd forint béremelés formájában kerül meghatározásra. A bérfejlesztés 17 ezer orvost, 68 ezer egészségügyi szakdolgozót, továbbá körülbelül 1400 egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezőt, például klinikai szakpszichológust, biológust, fizikust érint. Összesen tehát közel 86 ezer szakember részesül a béremelésből. Az orvosok és szakdolgozók részére külön-külön 15-15 milliárd forint kerül felosztásra úgy, hogy a rendelkezésre álló forrás a legoptimálisabban tudjon hasznosulni.

– Képviselő úr! Fontos hangsúlyozni, hogy a fizetésemelés nem egyszeri juttatás, hanem beépül az egészségügyi ágazati bértáblába, garantálva ezzel az emelt összegű illetményt. Tekintettel arra, hogy a megfelelő anyagi helyzet a migráció és a pályaelhagyás tekintetében ez a leginkább motiváló tényező, úgy gondoljuk, hogy a béremelés mindenképpen pozitív hatással lesz az érintett egészségügyi dolgozókra.

Horgászok a pácban?

MAGYAR ZOLTÁN, (Jobbik): – Európa-szerte szinte minden országban a legnagyobb társadalmi tömörülést a horgászszervezetek adják. És ez alól Magyarország sem kivétel. Ezzel pedig nehezen összeegyeztethető az, hogy 2012-ben hazánk legtöbb folyóján még mindig halászás folyik az év minden napján, íváskor és vermeléskor is, amikor a halászok az éves mennyiség jelentős hányadát fogják ki.

– Államtitkár úr! A halállomány őrzése, védelme elengedhetetlen követelmény volna a horgászturizmus fellendítése miatt is. Hangsúlyozom: az élővizekről beszélek. Úgy gondolom, hogy minden horgász - és talán az egész társadalom - számára ezek a legértékesebbek, nem csak mint élőhelyek, de mint turisztikai célpontok is. Az élővizek tönkretétele nemcsak a horgászoknak fáj, nemcsak az ő zsákmányuk lesz kevesebb, de egész régiók számára jelent gazdasági megrekedést és tömegek számára munkanélküliséget.

– Államtitkár úr! Élővizeink halállománya vészesen fogy, ezt talán nem kell itt bizonygatnom, és a halállománnyal együtt fogy a horgászok türelme is. Rendet akarnak a vízparton és halat a vízben!  Elegük van abból, hogy a drága horgászjegyükért semmit sem kapnak, és nap mint nap látják a halakat levillanyozó rapsicot, az ívóhelyeken sorakozó végtelen varsasort, a százméteres nejlonhálót éjjel felszedő csónakost és a vermelő-helyeken gereblyézőket is. Elegük van azokból, akik a mi halainkat, a mi közös vagyonunkat, a mi pénzünket gátlástalanul és szinte a lebukás veszélye nélkül lopják!

– Államtitkár úr! Nem várhatunk! Meg kell vizsgálni, hogy a halászati hasznosítók minden törvény adta kötelességüknek eleget tettek-e, és ha nem, követeljük a vizek újrapályáztatását! Az új büntető törvénykönyv olvasása közben örömmel láttam, hogy az orvhalászattal részletesebben foglalkozik. Ez azonban önmagában kevés. Önök éve óta hitegetnek háromszázezer horgászt, kérem, hogy most már tegyék is meg a szükséges lépéseket. Sajnos a halászati hatóságnak nincs rá eszköze, kapacitása ezért is kérdezem:

• Miként is folyik ma a halászat az állami vizeken?

+

KARDEVÁN ENDRE, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Köszönöm, hogy kérdésével lehetőséget adott arra, hogy beszámoljak arról a fontos munkáról, amit a kormány a természetes vizek horgászati és halászati hasznosításának megújításáért végez. A kormány a komplex problémát átfogóan és hosszú távon kívánja kezelni. Ez több jogszabály módosítását, sőt, európai uniós szabályozások módosítását is igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai alapelvei adják a cselekvési stratégia főbb irányait. A halgazdálkodási tevékenységek között a horgászatnak kell elsőbbséget élveznie a természetes vizeken. A természetes vizek jelentős részén fenn kell tartani egy jelenleginél jobban szabályozott, átláthatóbb halászatot, amely legálisan láthatja el hallal a helyi kiskereskedelmet.

– Képviselő úr! A természetes vizek halállományára jelenleg a legnagyobb veszélyt az illegális halászat és horgászat jelenti, amely ellen több eszközzel is fel kell lépni. Ennek érdekében módosult a szabálysértési törvény, a Btk. módosításába önálló tényállásként kerül az orvhalászat. Az Európai Unió közös halászati politikájának reformja is elkezdődött. Cél, hogy a 2014-től működő európai tengerügyi és halászati alapból már lehessen a folyók és tavak halállományának védelmére is forrásokat biztosítani. 2012 júliusára elkészül a természetes vizek új horgászati, halászati szabályozásának koncepciója, amit társadalmi vitára bocsátunk. A keretek kialakítása után 2012 második félévében kerül sor a természetes vizek halgazdálkodási hasznosítását új koncepció alapján szabályozó törvénytervezet bemutatására.