Elfogadva

Átnevezték: Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. A minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabály módosítását Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter terjesztette elő.

A szavazás nem okozott meglepést: a május 14-én életbe lépő névváltoztatást 225 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Tisztelt Ház.

+

Az Országgyűlés 278 igen szavazattal egy tartózkodás kíséretében (Nyikos László, Jobbik) hozzájárult a Világbank-csoport tagjaként működő Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség fejlesztési potenciáljának kibővítéséhez. A pénzintézet hatásköre a működéséről szóló nemzetközi egyezmény megváltoztatása után kiterjedhet a beruházásokhoz nyújtható garanciavállalásra, így az ügynökség mostantól például politikai kockázatok elleni biztosítást is nyújthat az új külföldi beruházóknak.

A Világbank Csoport tagjaként működő Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség 2010. november 15-i közleményében jelentette be a Kormányzótanács által jóváhagyott, az Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt egyezmény módosításáról szóló határozat 2010. november 14-én történ hatálybalépését. A szervezet 1988-as alapítása óta ez az első alkalom, amikor lényegi cikkeket érint módosításokat hajtanak végre az egyezményen. A változtatások - elősegítve a beruházások számának növekedését – Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökség fejlesztési potenciálját hivatottak bővíteni.

Az Egyezményben foganatosított módosítások általánosságban véve kiterjesztik az Ügynökség hatáskörét a beruházásokhoz nyújtható garancia-vállalás területén, a szervezet által támasztott követelményeknek megfelelően. Az Ügynökség által garancia-vállalással biztosított projektnek pénzügyileg és gazdaságilag életképesnek, környezetvédelmi szempontból megfelelőnek, és a fogadó ország által támasztott fejlesztési célokhoz illeszkedőnek kell lenniük.

A módosítás központi eleme, hogy az Ügynökség immár biztosítani tudja az egyes projekthiteleket akkor is, ha az adott projekthez kapcsolódó egyéb befektetésekhez nem nyújt biztosítást. Eddig, mivel az Ügynökség nem tudta fedezni a különálló hiteleket, el kellett, hogy utasítsa azokat az ügyleteket, amelyeknél a hitelezők aggódtak a projektkockázatok miatt, de a tőkebefektetők nem voltak képesek vagy érdekeltek biztosítás-vásárlásban. Ez azzal járt, hogy számos esetben egyes potenciális hitelezők visszaléptek, kiváltva ezzel a tranzakciós és hitelfelvételi költségek megnövekedését, ami negatív hatással volt a fejlesztésre és a beruházás teljesítésére egyaránt.

Az Ügynökség mostantól nyújthat politikai kockázatok elleni biztosítást az új külföldi beruházók számára a már létező beruházások felvásárláshoz kapcsolódóan. Ezt megelőzően az Ügynökség – a potenciálisan jelentkező fejlesztési előnyök ellenére – nem fedezhette az ún. barnamezős beruházásokat. A szervezet mindezek mellett biztosíthatja azokat a projekteket is, melyeknek már létező és új elemei is vannak.

Az Egyezmény módosítása – az Ügynökség hatékony működése elősegítésének érdekében - kiterjed az eljárási folyamat egyszerűbbé tételére: a garancia-vállaláshoz kapcsolódó eljárási folyamat egyszerűsítésétől egészen az ügyfelektől kért visszacsatolás előírásáig. E változtatások és módosítások legfőbb célja volt, hogy – a külföldi közvetlen

beruházások ösztönzése által – elősegítsék a Nemzetközi Beruházás-biztosítási Ügynökséget a fejlesztésekhez fűződő rendeltetésének betöltésében.

+

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elsődlegesen az Európai Unió jogharmonizációs elvárásainak tesz eleget, amellett, hogy a hazai energiastratégiai célok megvalósítását is szolgálja, a távlati célkitűzések mellett pedig egy olyan aktuális problémát is rendezni kíván, amely a jóhiszemű fogyasztókat védi az érintett hatóságok hatáskörének tisztázásával. Az Unió szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési terve a megújuló energiaforrások maximális hasznosítása mellett a szén-dioxid geológiai tárolásának alkalmazásával valósítható meg. Kulcsszerepet szán a szén-dioxid leválasztására, tárolására és újrahasznosítására irányuló technológiáknak. Ezek révén a kőolaj és földgáz további alkalmazása, valamint a hazai szén- és lignitvagyon hasznosítása is klíma-barátabbá tehető. A szén-dioxid geológiai tárolására vonatkozó jogi szabályozás megteremtése Magyarország energiaimport-függőségének csökkentése miatt is szükséges. A hazai szén-, lignit- és földgázvagyon hasznosítása a klímavédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából a jövőben már szinte kizárólag ilyen technológia alkalmazásával valósítható majd meg.

A törvényjavaslatban szerepel a koncessziós díj bevezetése is. Indoklása szerint az eddigi gyakorlat szerint megkötött szerződésekben az egyedi bányajáradék fizetés kötelezettségének kikötése nem jelent olyan jellegű ösztönzést, amely a bányavállalkozókat a kitermelésre sarkallná. E törvény révén a koncesszió jogát elnyerő bányavállalkozók rászoríthatók lesznek a gyorsabb és hatékonyabb kitermelésre és az ásványi nyersanyagok mihamarabbi hasznosítására.

Mindezeken kívül módosításokat tartalmaz a felszíni ingatlantulajdon korlátozásával, vezetékjoggal, használati joggal kapcsolatosan is. Pontosítja a villamos energiáról szóló törvényt és a földgázellátásról szóló törvényt is annak érdekében, hogy a Magyar Energia Hivatal jogköre és eljárási szabályai világosabbak legyenek a lakossági fogyasztói panaszok tekintetében. A jogalkalmazói visszajelzésekből ugyanis kiderült, hogy egyes lakossági fogyasztói panaszokkal kapcsolatos eljárásokban nem egyértelmű a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal hatáskörének jogszabályi elhatárolása. A fogyasztói érdekek maximális védelme érdekében a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a villamosenergia-szektor és a földgázszektor területén a szerződés nélküli vételezéssel, a szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel összefüggő panaszokkal kapcsolatos hatósági eljárások egyértelműen a Magyar Energia Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozzanak.

Megszokott visszafogottsággal kísérve, 229 igen, 99 nem, 3 tartózkodás kíséretében fogadta el a T. Ház.  Ellene szavazott az MSZP, az LMP, a Jobbik és az elfüggetlenedett Gyurcsány- csapat, viszont, - szolid meglepetésre – a Fidesz padsoraiban Ángyán József és Horváth László tartózkodott, a Jobbik harcos frakciójából pedig Kiss Sándor igennel voksolt.

+

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat alapvető jogszabályként határozza meg a földmérési és térképészeti állami alapadatként rögzített fogalmát, előállításának, kezelésének, illetve szolgáltatásának alapvető szabályait, továbbá rendelkezik a kötelező felhasználásáról is.

Koncepcionális változtatás a földmérési és térképészeti adatok adatbázis-szemléleten alapuló megközelítés. Papíron megjelenő térképek helyett digitális térképi adatbázisokat szabályozza. Új elemként jeleníti k meg az állami távérzékelési adatbázisok fogalmát, hivatkozva arra, hogy a távérzékelési technológiák ugrásszerű fejlődésével – nagy felbontású műholdfelvételek, digitális ortofotók, lézerszkennerek – van szükség ezen adatok szabályozására; napjaink földmérési és térképészeti tevékenysége ugyanis elképzelhetetlen ezen technológiák és adatbázisok nélkül. További fontos, gazdasági és társadalmi szempontból is jelentős elemét képezi az, hogy a létrehozandó nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. Ez a szabályozás összhangban van az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló irányelvben foglalt ajánlásokkal.

Lényeges újdonsága a nemzetközi szakmai irányokhoz igazodó háromdimenziós, egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése. Kiemelkedő jelentősége azon alapul, hogy általa lehetőség nyílik olyan földalatti, föld feletti objektumok nyilvántartására, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzésére, amelyeket korábban nem vagy csak részben lehetett megtenni. Példaként említhetők a felüljárók, hidak, alagutak, mélygarázsok, közművek, egyéb földalatti létesítmények, amelyek jelenleg nem szerepelnek önálló ingatlanként az egységes ingatlan-nyilvántartásban.

Az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának bővítése egyértelmű gazdasági haszonnal is jár mind az állam, mind a gazdaság szereplői számára, mivel a bejegyezhető és újonnan ábrázolható objektumok, illetve jogok további jogalapításra – adásvétel, bérlet, jelzálogjog-bejegyzés – adnak lehetőséget. Ugyanakkor, a nyilvántartás közhitelességére tekintettel az érdekelt személyek megbízható adatok, információk birtokába juthatnak tervezett gazdasági vagy más céljaik megvalósításához.

A háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás megteremtése érdekében a törvényjavaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyes fejezeteit is. A korábban sajátos célú, földmérési és térképészeti tevékenységnek nevezett fogalmat szétbontja ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési tevékenységre. Az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges előírásait az egységes ingatlan-nyilvántartás szerepének világszerte növekvő fontosságára tekintettel állapítja meg.

A törvényjavaslat a nemzeti téradat infrastruktúra rendszer létrehozása érdekében kötelező alapjaként határozza meg a szakterülethez tartozó téradat-témákat hordozó állami térképi adatbázisokat. Ágazati irányítását a vidékfejlesztési miniszter és a honvédelmi miniszter a törvényben meghatározott hatásköri megosztás szerint látja el, ugyanakkor az állami alapfeladatok összehangolt végzéséért együttesen felelősek. A honvédelmi miniszter irányítja a honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet. Amellett, hogy bővíti a civil és a honvédelmi szakterületek együttműködését, az alapadatok cseréjét, biztosítja a speciálisan honvédelmi célra készült adatbázisok használatának kizárólagosságát is. A honvédelmi célú térképi adatbázisok megfelelő alapot biztosítanak a honvédelmi feladatok tervezéséhez és végrehajtásához mind a Magyar Honvédség, mind Magyarország katonai szövetségesei számára, békében és rendkívüli esetben egyaránt.

Ritka kivétel: egyetlen ellenszavazattal sem ostromolva, az LMP egységes tartózkodása ellenére – hozzászólásaikból ítélve, aligha tudják miért – 320 igen szavazattal fogadta el  T. Ház.

+

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő törvények módosítását is. Ennek alapján az Eximbank és a MEHIB közvetlen állami tulajdonba, kerülnek. A törvénymódosítás szerint a két intézményhez fűződő kormányzati, külgazdasági és államháztartási kapcsolatok teszik indokolttá az állami tulajdon kizárólagosságát, illetve a tulajdonosi jogok a nemzetgazdasági miniszter általi gyakorlását.

A törvényjavaslat indoklása szerint szakmai és gyakorlati szempontok alapján célszerűtlen az egységes állami tulajdon valamint a tulajdonosi joggyakorlás megosztása több állami, illetve kormányzati szereplő között. „Ezért szükséges, hogy az Eximbank és a MMEHIB állami tulajdonban álló részvényei, (a 25 % + 1 szavazattal  egy időben a többi 75 % - 1 szavazattal) átkerüljenek a közvetett állami tulajdonból közvetlen állami tulajdonba, s ezáltal azon társasági részesedés is a  külgazdaságért is felelős a nemzetgazdasági miniszter szakmai irányítási, felügyeleti hatásköreit biztosító tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljön.”

Megtörtént! A nemzetgazdasági miniszter gyakorolhatja az Eximbank és a Mehib Zrt. tulajdonosi jogait. Az Országgyűlés, alkalmazva a házszabály-módosítást követően a kivételes sürgős tárgyalási rendet, amely lehetővé teszi a kivételes sürgős tárgyalást, 218 szavazattal, 47 ellenében fogadta el Matolcsy György által szorgalmazott törvénymódosítást. Az LMP látványosan távol tartotta magát a szavazástól, egyetlen képviselőjük sem nyomot meg semmilyen gombot. Az MSZP, a „Gy-csapat” és a Jobbik (Hegedűs Lorántné kivételével) egységesen nemmel voksolt.