Mint nagy éji felleg, úgy lengett - azóta is leng - a gyanú árnyéka a Gyurcsány-Bajnai-kormány fölött. Mint ördögnek a tömjén füstje, úgy hatott a kormányhoz hű erőkre és környezetükre a parlamenti Házszabály 35. paragrafusa:

„Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgáló bizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat."

Mielőtt bárki azt hinné, e passzus olvastán, hogy az elmúlt esztendőkben könnyű volt vizsgálódó bizottságot létrehozni a Tisztelt Házban, az téved. Főleg akkor, ha vészes mulasztásokat, s azok felelőseit kívánták feltárni. Az indítványok zöme fölöttébb kínos pillanatokat okozott a kormánypártok padsoraiban, pedig tudva-tudták: a parlament történetében nem volt még olyan bizottság, amely érdemi következményekkel járóan „bármit is" feltárt. A mindenféle maszatos ügyekben vizsgálódást szorgalmazók „költői kérdései" azonban – még így is fölöttébb beszédesnek bizonyultak. Tallózzunk közöttük!

Követhetetlen „kezelési költségek"...

Az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztő részletek összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szólt Latorcai János, Semjén Zsolt, dr. Rubovszky György indítványa, (Benyújtva:2009.05.05.) A kereszténydemokrata honatyák keserűen észlelték: „Az egyre nehezedő körülmények között családok tízezreinek okoz gondot a magas törlesztő részletek fizetése. A nyugtalanságot csak fokozza, hogy a pénzintézetek által küldött értesítő nehezen értelmezhető és a törlesztő részletek változása nincs arányban az árfolyam - és kamatváltozásokkal. Számos beérkezett panasz szerint a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladták. Gyakori, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak. Követhetetlen „kezelési költségek" és más, értelmezhetetlen hivatkozások alapján a törlesztő részletek is érthetetlen növekedést mutatnak." A létrehozandó vizsgálóbizottság által megválaszolandó kérdések voltak:

1. A devizahitelek törlesztő részleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak? 2. A pénzintézetek által küldött értesítő összeállításának milyen feltételrendszere van? 3. A törlesztő részletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal? 4. Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztő részletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét jellegzetesen meghaladják? 5. Mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének következményei nem azonosak? 6. A kezelési költségek változásait mi indokolja?

Az eredmény: a ciklus zárórájáig „tárgysorozatba vételre várt". - Reménytelenül. 

Bajnai: „Nem emlékszem visszaélésekre..!"

A „King's City" elnevezésű, Sukoró község külterületén létrehozandó „kaszinó- projekttel" kapcsolatos kormányzati tevékenységet feltáró vizsgálóbizottság létrehozását indítványozta Cser-Palkovics András. (Benyújtva: 2009.07.22.) Előzményeként számos, az állam vagyonvesztését előidéző visszaélések soráról szóló hír látott napvilágot. A Fidesz képviselője úgy vélte: indokolt a kormányzat felelősségét feltáró parlamenti vizsgálóbizottság felállítása, amely hivatott - lett volna! - a „körülmények" tisztázása érdekében, a következő kérdések megválaszolására:

A sukorói beruházásra tekintettel alkották-e a Veres János által előkészített vagyontörvényt, amely megteremtette a verseny nélküli földcsere lehet őségét? Milyen pénzügyi összefonódás állt Bajnai Gordon, akkor még volt nemzeti fejlesztési és Veres János volt pénzügyminiszter „King's Cityvel" kapcsolatos együttműködése mögött? Milyen számítások alapján állapította meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.  az albertirsai, illetve pilisi telek-együttes csereértékét? Miért olyan feltűnően nagy a különbség az ingatlanok értéke, és a korábban az állam saját tulajdonú ingatlanaként eladott, hasonló fekvésű ingatlanok ellenértéke között? Ki határozta meg a pályázat kiírásának és megnyerésének feltételeit? Mikor kezdődtek meg a tárgyalások Joav Blum üzletemberrel a kiemelt beruházás megvalósításáról, illetve a telkek cseréjéről? Milyen döntési joggal rendelkezett az ügyben Bajnai Gordon és milyennel Veres János? Milyen indokok alapján minősítette a kormány a „King's Cityt" kiemelt fontosságú nemzetgazdasági beruházássá?

Azóta tudjuk: a Központi Nyomozó Főügyészség különösen nagy, mintegy 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozása sem jutott sokkal előbbre. Pedig még Bajnai György Gordon miniszterelnököt is meghallgatták, 'ki tanúvallomásában megerősítette: „Nem emlékszem visszaélésekre..!"

Soros Found...

A Soros Found Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozását szorgalmazta Ágh Péter (Fidesz).  Benyújtva: 2009.04.17. Előzménye: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által feltártak szerint a magyar fizetőeszköz ellen összehangolt spekuláció valósult meg, melynek hatására jelentősen gyengült a forint. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. A Soros Fund Management LLC állt az OTP elleni 2008. október 9-i támadások mögött. A vizsgálóbizottság feladata lett volna a feltett kérdések érdemi, hiteles megválaszolására.

1. Milyen egyéb piaci szereplők vettek részt az OTP elleni támadásban? 2. Kinek a megbízásával járt el a Soros Fund Management LLC? 3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak? 4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse? 5. Az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában? 6. Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. részvényeladási tranzakciója között?

Senki sem csodálkozott midőn első alkalommal (2009.04. 17.) a parlamenti többség elvetette a napirendre tűzését. Miként azon sem, hogy később (2009.06.15.) módosításokkal elfogadta ugyan a T. Ház, ám hathatós, érdemi válaszok a feltett kérdésekre nem születtek.

Gripen...

A svéd vadászrepülőgépek korrupciógyanús lízingelésének körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte dr. Semjén Zsolt, és dr. Simicskó István (KDNP).  A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása, - lett volna:

1. Miért módosította az MSZP-SZDSZ kormány a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államkőzi szerződést?  2. Miért volt szükség arra, hogy a vadászrepülőgépeket levegőben utántölthetővé tegyék? Valamint precíziós bombavető eszközökkel lássák el, miközben ezek a beszerzések szakmailag és biztonságpolitikailag indokolatlanok voltak, ugyanakkor a központi költségvetés számára kiadásnövekedést okoztak? 3. Mennyivel nőttek a Magyar Állam kiadásai a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása nyomán? 4. Igazak-e azok a sajtóinformációk, amelyek szerint a lízingszerződésnek a Magyar Állam számára kiadásnövekedést okozó módosítása előtt egy osztrák üzletember több millió dolláros juttatásban részesült? 5. Volt-e, és ha igen, milyen összefüggés az osztrák üzletembernek juttatott dollármilliók és a lízingszerződés 2003-ban történt módosítása között?

Nem tűzte napirendre a Tisztelt Ház, - a jegyzőkönyvek mindvégig találóan jelezték: „tárgysorozatban"!

Együtt - egymásért..!

Navracsics Tibor és Demeter Ervin (Fidesz) szorgalmazta (2007.06.25.) az „Együtt Egymásért, Egy-másért" alapítvány működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyeinek, és annak nemzetbiztonsági kockázatait is feltáró vizsgálóbizottság létrehozását. Az előterjesztés indokaként megállapítatott: a megjelent - és érdemben azóta sem cáfolt - információk szerint az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány", karitatív céllal a Távol-Keletről hozott élelmiszer-szállítmányokat Magyarországra, így mentesülvén a hazai adó- és vámfizetési kötelezettségek alól. A nyomozó hatóság gyanúja szerint azonban, az Alapítvány közel 8500 tonna konzervet nem a rászorulóknak adományozott, hanem kereskedelmi forgalomba hozott, s így mintegy 1,22 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek.  A vizsgálóbizottság különösen a következő kérdések megválaszolása lett volna hivatott:

Mikor és milyen körülmények között jegyezték be az Alapítványt, mikor és milyen körülmények között vált az közhasznú szervezetté? Milyen eredménnyel zárult az ORFK szervezett bűnözés elleni egységénél a Földesi-Szabó László által vezetett nyomozás, amely az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítványt" (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozó, Jakubinyi György elleni, hamis váltókkal - több százmillió forintos - csalás vádjával indult? Milyen körülmények között került sor Jakubinyi Györgynek - az igazságügy miniszter által javasolt - köztársasági elnöki egyéni kegyelemben részesítésére? Milyen közhasznú tevékenységet végzett, illetve végez az Alapítvány? Milyen üzleti csoportokkal és gazdasági társaságokkal került kapcsolatba az Alapítvány? Milyen üzleti érdekek és politikai kapcsolatépítési tendencia figyelhető meg az Alapítvány tevékenységében? Milyen forrásból származó pénzek szétosztását végezte és végzi az Alapítvány? Milyen körülmények között nyújtott segítséget az Alapítvány egy részvénytársaságnak, hogy 1,4 milliárd forint értékű élelmiszersegélyt kereskedelmi forgalomban értékesítsen? Milyen körülmények között és milyen engedélyek alapján hozott forgalomba az Alapítványt irányítása alatt tartó személyek köre külföldről - az esetek többségében Távol-Keletről - származó élelmiszereket Magyarországon? Milyen körülmények között minősítette segélyszállítmánynak és vámkezelte vám- és áfa mentesen a vámhatóság az Alapítványhoz külföldről érkező élelmiszereket? Igaz-e, hogy a külföldről segélyszállítmányként érkezett élelmiszereket magyarországi áruházláncokban értékesítették? Mekkora összegű vám- és áfa fizetés alól mentesültek az élelmiszer importálói azáltal, hogy segélyszállítmányként tüntették fel a behozott élelmiszereket? Milyen engedélyezési (ellenőrzési) eljárást követően vált lehetségessé aktív nemzetbiztonsági tisztek közreműködése az Alapítvány működésében? Vizsgálta-e az Alapítványt a Nemzetbiztonsági Hivatal, munkatársainak az Alapítvány kuratóriumában történő szerepvállalását megelőzően? Ellenőrzi-e a Nemzetbiztonsági Hivatal volt alkalmazottainak az üzleti világban történő szerepvállalását? Adott esetben felhívja-e a figyelmüket, hogy tevékenységükkel bűncselekmény elkövetésének részesévé válhatnak? Az Alapítvány működtetői az ellenük megindult nyomozás megindítását követően milyen politikai jellegű kapcsolatépítésre törekedtek? Mely személyek irányába tettek „behálózási," „befolyásolási," lépéseket? Milyen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Alapítvány tagjainak Szilvásy György kancelláriaminiszter irányába történő kapcsolatépítési törekvése? Hogyan, mikor és milyen céllal kerültek az Alapítvánnyal kapcsolatba a polgári nemzetbiztonsági szolgálat irányításáért felelős miniszter, Szilvásy György testvérei, Szilvásy István és Szilvásy Péter, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Galambos Lajos?

Az „Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" szerteágazó összefonódása a Nemzetbiztonsági Hivatallal és más szervezetekkel azóta is talány.

Morális válság...

Navracsics Tibor és Kontrát Károly (Fidesz) nyújtotta be (2007.05.22.) a „rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság" létrehozásáról szóló indítványt. Észlelvén, hogy „a rendőrség az elmúlt időszakban, számos esetben nem élt, hanem visszaélt jogaival és rendelkezésre álló eszközeivel, ami gyakran kiszolgáltatottá tette az embereket. A rendőrség szakszerűtlen és jogsértő fellépéssel, bűncselekmények elkövetésével nem csupán személyi és anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz. Az alkotmányban és törvényekben kapott felhatalmazással visszaélve megrendítette a működésbe vetett bizalmat. Ennek helyreállítása érdekében szükséges feltárni a morális válság kialakulásához vezető folyamatokat, körülményeket, a szervezet vezetőinek személyes felelősségét, a kormányzat felelősségét, az egyes bűncselekmények pontos körülményeit, a felderítetlen bűnelkövetés arányát és a rendőrségi, rendőri bűnelkövetés megelőzésének kérdéseit." A vizsgálat tárgya a következő kérdések megválaszolása, - lett volna:

1. Milyen kormányzati döntések, intézkedések, mulasztások vezettek a magyar rendőrség morális válságához? 2. Milyen társadalmi, politikai, gazdasági és szervezeti okai vannak annak, hogy a közelmúltban számos, a rendőrök által elkövetett súlyos jogsértés történt? 3. Milyen miniszteriális döntések, rendőri vezetési és irányítási hibák vezettek odáig, hogy a társdalom rendőrség iránti bizalma alapvetően megrendült? 4. Milyen törvénysértő parancsokat, utasításokat kapott a rendőrség az őt felügyelő állami szervektől és tisztségviselőktől, illetve milyen törvénysértő parancsokat kaptak rendőrök a feletteseiktől, amelyek alapján egyes rendőrök már azt gondolták, hogy nekik is mindent szabad, hiszen következménye, feletteseik, illetve politikai vezetők esetéhez hasonlóan, úgysem lesz? 5. Milyen kormányzati nyilatkozatok bátorították a rendőröket sorozatos jogsértéseik elkövetése során? 6. Milyen folyamatok figyelhetők meg a rendőrök által elkövetett jogsértések számának és jellegének alakulását illetően? 7. Milyen arányban kerülnek eljárási szakaszba, illetve nyilvánosságra a rendőrök által elkövetett jogsértések? 8. Hány, a rendőrök által elkövetett jogsértés maradt következmény nélkül az elmúlt években? 9. Próbálták-e az állami szervek elhallgatni, és ha igen, hogyan a rendőrök által elkövetett jogsértéseket? 10. Fenyegették-e rendőri szervek rendőrségi jogsértések áldozatait annak érdekében, hogy ne kerüljön sor a jogsértések bejelentésére, kivizsgálására? 11. Tettek-e rendőrségi tisztségviselők olyan, a jogsértéseket tagadó vagy bagatellizálni, halogatni, illetve elhallgattatni akaró nyilatkozatokat, amelyekről később kiderült, hogy nem igazak?

Sürgős tárgyalás iránti kérelmüket (2007.05.29.) 112 igen, 163 nem ellenében 2 tartózkodással elutasították. A két óvatos tartózkodó Hajdu László (MSZP) és dr. Kis Zoltán (SZDSZ) volt. Egy hónap múlva (2007.06.04.) napirendre tűzték, (276 igen, 11 nem ellenében, 4 tartózkodással), tárgyaltak is róla, ám  2007. június 11.-e óta „zárószavazásra várt." - mindhiába...

Kormányzati negyed

A kormányzati negyed tervét Gyurcsány Ferenc még 2006 nyarán jelentette be, hangsúlyozván: „a kormányzati negyed kialakítása szorosan illeszkedik az államreform célkitűzéseihez; vagyis az olcsóbb, hatékonyabb, és az állampolgároknak jobb szolgáltatásokat nyújtó állam megvalósítása fele vezet." A tervből semmi nem valósult meg. A Tisztelt Ház különleges pillanata volt, (2008.03.05.), midőn  a megépítéséről szóló határozatot hatályon kívül helyezték. A Fidesz-KDNP felkérte a kormányt, hogy a kiadásokról, illetve a még hátralévő kötelezettségvállalásokról készítsen részletes beszámolót. A pénzügyminiszter június 30-ig ígérte, mely kötelességének azonban nem tett eleget.  Ezt követően Balsai István és Cser-Palkovics András (Fidesz) „a meg nem valósuló kormányzati negyed beruházására fordított sokmilliárd forintnyi közpénz elköltésének körülményeit vizsgáló bizottság létrehozásáról" országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, (2008.07.09.). Indoklásuk szerint:

„Az ország szociális-gazdasági válságát figyelmen kívül hagyva 142 milliárd forintért tervezték kormányzati negyed építését. A tervből semmi nem valósult meg, ugyanakkor a kormány mégis elköltött tízmilliárd forintot. A beruházás előkészítését sorozatos botrányok övezték, az építkezéshez szükséges jogszabály-változások hosszú ideig még csak napirendre sem kerültek az illetékes testületekben. Ugyanakkor „jutott szerződés a kormányhoz közel álló bizalmi embereknek, a KISZ KB-snak, volt Perfekt-igazgatónak, ráadásul a beruházás leállítása után 90 millió forinttal növelték a projektcég törzstőkéjét, arról nem is beszélve, hogy sajtóinformációk szerint a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai százezres-milliós jutalmakat kaptak néhány nappal a beruházás leállításának bejelentése előtt. Az emberek pénzével való takarékos és körültekintő gazdálkodás, valamint a kormányzati negyed megépítési szándéka egyáltalán nem egyeztethetők össze, ezért szükséges, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság tekintse át a több mint tízmilliárd forint közpénz elköltésének körülményeit."

Az előterjesztők a tények tisztázása és felderítése érdekében különösen fontosnak tartották a következő kérdések megválaszolását:

1. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed felépítéséről? 2. Ki, mikor és milyen indokok alapján döntött a kormányzati negyed beruházásának leállításáról? 3. Mennyi pénzt költöttek el eddig a költségvetésből a kormányzati negyed meg nem valósuló beruházására? 4. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed építéséhez kapcsolódó szerződések megkötéséről? 5. Ki és milyen eljárás alapján döntött a kormányzati negyed beruházás nyomán létrejött testületek személyi összetételéről? 6. Hogyan használta fel a kormány a beruházás és annak előkészítése során a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben biztosított forrásokat? 7. Maradtak-e a későbbiekben teljesítésre kerülő kötelezettségek? Amennyiben igen, mennyit kell még költeni az emberek pénzéből a meg nem valósuló beruházásra? 8. Miért emelték meg a kormányzati negyed felépítését felügyel ő cég (KoNeP Kft.) törzstőkéjét 90 millió forinttal a beruházás leállításáról szóló döntés után?   9. Miért költenek még az idei évben is több mint 300 millió forintot ingatlan-értékbecslésre, tanácsadásra, sokszorosításra, tervdokumentációra, ügyvédi költségekre? 10. Valós-e az a közelmúltban megjelent információ, amely szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság huszonkétmillió forint karácsonyi jutalmat osztott szét a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetői és munkatársai között 2007 decemberében?   11. Miért nem tett eleget a Kormány a 38/2008. (IV. 17.) számú országgyűlési határozatban foglalt kőtelezettségének, vagyis miért nem számolt be az országgyűlésnek a beruházás költségeiről, a közpénzek elköltéséről?

Megbotránkozva fogadták a kormányhoz hű honatyák, honifjak, honleányok és honanyák. Így a „tárgysorozatba" vételnél nem jutott tovább.

Későbbi hír: hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség a kormányzat negyed elszámolása ügyében. A kiindulópontot az Állami Számvevőszék évzáró, illetve a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. projektzáró jelentésében foglaltak képezik.  - Talány, hogy találnak e még valamit...

Végzetes tűzijáték!

A 2006. augusztus 20-i nemzeti ünnepen történt halálos tömegszerencsétlenség okait és felelőseit feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozását kérte Navracsics Tibor és Lázár János (Fidesz) 2006. augusztus 28.-án.  Emlékeztetőül: a 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijáték öt emberéletet és több száz személyi sérülést okozott. Az indítvány szerzői indokoltnak tartották:  

1. Mely kormányzati szerv, mikor és konkrétan mire vonatkozóan indított vizsgálatot a katasztrófával összefüggésben? 2. Van-e már olyan lezárult vizsgálat, amely megnevezett akár szakmai, akár politikai felelőst a tragédiával kapcsolatban, és a megnevezett személyről később nem derült ki, hogy objektív tényezők zárják ki felelősségét? 3. Elvárható-e objektív, tényszerű és minden részletre kiterjedő vizsgálat Szilvásy György kancelláriaminisztertől, aki személyében felelős az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért?  4. Rendelkeztek-e a tűzijáték megszervezésével és lebonyolításával megbízott cégek, illetve az állami ünnepségek biztosításért felelős állami szervek menekítési, terület-kiürítési tervvel? 5. Hány rendőr, biztonsági őr, szervező, illetve polgárőr felelt a nagyságrendileg másfélmilliós tömeg személyi- és vagyonbiztonságáért? 6. Hány mentőautó, rohamkocsi és mekkora mentőszemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 7. Hány tűzoltóautó és mekkora tűzoltószemélyzet állt a szervezők rendelkezésére a helyszínen, és milyen területi megoszlásban? 8. Mikor, milyen úton, mely szerveknek és milyen tartalmú tájékoztatást adott az Országos Meteorológiai Szolgálat a várható időjárásról? 9. Ki volt, illetve kik voltak azok a személyek, akik még időben leállíthatták volna a tűzijáték lebonyolítását? 10. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök? 11. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban az állami ünnepségek megszervezéséért és lebonyolításáért felelős Szilvásy György kancelláriaminiszter? 12. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban a katasztrófavédelmet felügyelő Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter? 13. Hol tartózkodott a tragédia idején és az azt megelőző órákban Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke? 14. Lehetőséget adott-e a Miniszterelnöki Hivatal és a Nexus Kft. között létrejött szerződés a tűzijáték átszervezésére, átalakítására, illetve más időpontra történő áthelyezésére? 15. Ki, illetve mely személyek a szakmai, valamint a politikai felelősei a tragédiának? 16. Van-e, és ha igen milyen jellegű jogszabály-alkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak a jövőbeni hasonló tragédiák elkerülése érdekében?

Majd' négy esztendő telt el. A parlamenti döntés: „folyamatban", - feltárásnak, valódi felelősöknek, se híre, se hamva...

Az ígéretek mezején...

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, még fénykorában, mindjárt a ciklus elején ígérte, hangoztatta, hirdette:   

– Amikor reformokról beszélünk, az már arról szól, hogy hogyan lehet egy egyensúlyban lévő gazdaságnak megteremteni azokat a feltételeit, hosszú távú működési kereteit, amelyek biztosítják azt, hogy hosszú távon és tartósan ne csak egyensúlyban működjön a gazdaság, hanem igazságosan működjenek a nagy állami, társadalmi rendszereink, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás vagy éppen az igazgatás.  Amikor pedig fejlesztünk, beruházunk, akkor azt a célt követjük, hogy a már egyensúlyban lévő gazdaság, az igazságosan és hatékonyan működő nagy rendszerek időt és jövőt állóan, európai minőségben, az európai minőséget a hétköznapokban is megteremtve biztosítsák szolgáltatásaikat, működhessenek.

– Költségvetési értelemben lesz kettő szűk év, beruházási értelemben pedig jönni fog hét bő esztendő.  A kormány azt mondja, hogy két nagy célt kövessünk: az egyik a foglalkoztatás, mert a foglalkoztatás teremt hosszú távon emberhez méltó életet, a foglalkoztatás és a munkahely, a saját jövedelem az, ami képessé tehet bennünket egy normális életre; a második pedig a gazdasági növekedés szolgálata, egy egyenletes, magas növekedés, amely munkahelyeket és foglalkozatást teremt. Az egyik egy nagyon rövid távú program, a kiigazítás programja döntően 2007-ről és 2008-ról szól, a másik pedig egy hosszú távú fejlesztési program. Az egyikben a spórolás éppen azt a feltételt teremti meg, hogy a másikban, hosszabb távon is egy átfogó, nagy, intenzív fejlesztési és beruházási időszak lehessen.

– Az európai uniós tárgyalásokon Magyarország számára rendkívül előnyös megállapodást értünk el. Csak emlékeztetnék rá, hogy egy főre vetítve Magyarország a második legtöbb fejlesztési forrást érte el. Hogyha 23-an vannak utánunk a sorban, és egyetlenegy valaki előz meg bennünket, énszerintem ezt nem kell szégyellni. 8000 milliárd forintról beszélünk a legközvetlenebbül, ami nagyjából úgy tevődik össze, hogy ebből 6000 milliárd forint az, amely a bonyolult nevű kohéziós és strukturális alapokból származik; 1000 milliárdnál egy picivel több, ami az ettől különváltan kezelt agrár- és vidékfejlesztés külön szabályok szerint érkezik; és nagyjából 1000 milliárd forint az, amit nemzeti hozzájárulásból, a saját költségvetésünkből kell beletenni ahhoz, hogy ez az összesen 7000 milliárd forint Magyarországra jöjjön. Ez a 8000 milliárd forint.

– Új Magyarország fog teremtődni. A fejlesztési programok hatásaként megváltozik a hétköznapi életminőség ebben az országban. Igen, értelme lesz a spórolásnak. Azt gondolom, és azt remélem, hogy amikor azt látják majd százezrek és milliók, hogy megmozdul az ország, akkor azt fogják mondani, hogy megérte mindaz az erőfeszítés, megérte mindaz a spórolás, amely 2006-07-et jellemezte, és érdemes volt megteremteni a fejlesztések feltételeit. Erről szól az Új Magyarország fejlesztési program.

Bármennyire tapsoltak is az MSZP-SZDSZ padsoraiban Rubovszky György (KDNP), Répássy Róbert, Pelczné dr. Gáll Ildikó, Nógrádi Zoltán (Fidesz) úgy vélte: ennyi pénz nem maradhat ellenőrizetlenül. Indítványozták, (2006.12.01.):

Az Országgyűlés a Házszabály 34 . § (1) bekezdése és 35 . §-a alapján, a végrehajtó hatalomnak a törvényhozó hatalom általi ellenőrzése alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében, a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítására eseti bizottságot hozzon létre. A bizottság feladata a fejlesztéspolitikai források felhasználása feletti országgyűlési ellenőrzés biztosítása. A bizottság megbízatása 2010. április 30-ig tart.

Lett bizottság, s megállapíthatták: az Új Magyarország Fejlesztési Terv - terv maradt csupán, a pénznek pedig bottal üthették a nyomát... 

Bartha Szabó József