A stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolási eljárásairól szóló módosító indítvány általános vitájával, valamint a rezsicsökkentések végrehajtásáról és a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló törvényjavaslatok részletes vitáival zárult a parlament keddi ülése. A képviselők szinte a török-magyar világbajnoki selejtezőmérkőzés kezdetével egy időben fejezték be munkájukat, az utolsók között felszólaló Tállai András belügyi államtitkár jó szurkolást is kívánt politikustársainak. Az Országgyűlés április 8-án folytatja munkáját.

Vita a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolási eljárásairól

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló módosító javaslat vitájában az előterjesztőként felszólaló Román István (Fidesz) kiemelte: a változtatás hosszabb határidőt adna a kormánynak ahhoz, hogy közérdekből utólag is kiemelt jelentőségűvé tehessen egy felszámolás alatt álló céget. A kormánynak lehetősége lesz arra, hogy már folyamatban lévő ügyeket is kiemeltté minősíthessen.

A kormány nevében hozzászóló Répássy Róbert azt hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. állami felszámolóként jár el azokban az esetekben, amikor stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetek felszámolásáról van szó.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg az állami felszámoló a csődtörvényben meghatározottakon kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet. A változtatás alapján viszont a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdasági szervezetek esetében üzletviteli vagy egyéb tanácsadásra is jogosult lehetne.

A tervezet lehetővé teszi, hogy a kormány 365 napon belül nyilvánítsa kiemelt gazdasági szervezetté a felszámolás alatt álló céget – mondta.

Dancsó József (Fidesz) is nagyon fontosnak nevezte, hogy kitolódik az állami beavatkozás határideje. Szavai szerint előremutató, hogy új feladatok is kerülnek a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-hez – tette hozzá.

Göndör István (MSZP) kifogásolta, hogy a javaslatot csak hétfőn lehetett megismerni. A politikus szerint nem indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy akár a vállalkozói, akár az állami szférából pénzt tudjanak pumpálni a reorganizációs szervezetbe.

Staudt Gábor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy teljes mértékben meg kell reformálni a felszámolási eljárások rendszerét. Szavai szerint ezek az eljárások nagymértékben hozzájárultak ahhoz, ahogy korábban az állami vagyonnak „lába kélt”.

A Jobbik is szorgalmazza, hogy készüljön új felszámolói névjegyzék – tette hozzá. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, a javaslat szellemiségét és irányultságát is támogatják, mert szerintük az erős államnak azt kell jelentenie, hogy ne érvényesülhessenek az elmúlt évtizedekben megismert „rablókapitalista” elvek.

Végül kijelentette: a Jobbik jó döntésnek tartja, hogy a kormánynak megnő a mozgástere és ideje lesz eldönteni, hogy mely társaságokat minősíti stratégiailag fontosnak.

A rezsicsökkentés végrehajtása

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló javaslat részletes vitájában Varga Zoltán (MSZP) hangsúlyozta, hogy több, a mérséklésben érintett szolgáltatás a társasházak közös költségben jelenik meg. A határidőre áttérve közölte: a törvényjavaslat szerint a január 31-i állapotot kell figyelembe venni, de a szocialisták szerint ha valóban komoly csökkentést akarnak elérni, akkor a 2012. december 31-i állapothoz kellene mérni.

Az előterjesztők nevében a fideszes Ékes József vette védelmébe a kormányzati rezsicsökkentést.

Az ülést vezető Latorcai János ezt követően lezárta a fenti két javaslat vitáját, majd a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szóló részletes vitát is.

Napirend után

Csóti György (Fidesz) napirend utáni felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 2013 az autonómia éve a Kárpát-medencében.

Korondi Miklós (Jobbik) Gál József birkózó előtt tisztelgett, akit Cegléd legnépszerűbb múlt századi sportolójának nevezett, valamint szólt a birkózás olimpiai sportágként történő megőrzése érdekében.

Stágel Bence (KDNP) a kormány azon programját ismertette, amely a külföldön munkát vállaló fiatalok hazatérését támogatja.

Latorcai János lezárta az ülést. A Ház egyhetes húsvéti szünetet követően április 8-án folytatja munkáját.

A privatizációs szerződések felülvizsgálatának eredményeit tartalmazó jelentés és az azzal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat tárgyalásával folytatódott a parlament keddi ülése.

Vita a privatizációs szerződések felülvizsgálatáról

Az előterjesztő gazdasági és informatikai bizottság nevében felszólaló Román István (Fidesz) arról beszélt, hogy a parlament az ökológiai egyensúly megóvása, a biztonságos ipari termelés, a lakosság és a munkahelyek megvédése érdekében, a 2010. október 4-ei kolontári katasztrófa következményeit észlelve kérte fel a kormányt a privatizációs szerződések környezetvédelmi felülvizsgálatára.

Az összefoglaló jelentés nem a konkrét tranzakciókkal kapcsolatos problémákat, hanem az általános észrevételeket rögzíti – emelte ki. Hangsúlyozta, a privatizációról elmondható, hogy felelőtlen módon történt.

A képviselői felszólalásokat megnyitva Vas Imre (Fidesz) is azt hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálatot egyebek között a kolontári ipari és természeti katasztrófa tette szükségessé. A politikus arra is kitért, hogy habár 5731 előprivatizációs és körülbelül 12 ezer privatizációs szerződésről van szó, azok közül mégis alig százban vállaltak a vevők környezetvédelmi kötelezettségeket.

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, hogy frakciójuk támogatta a felülvizsgálatot, de véleményük szerint aggályos, hogy a szerződéseknek csak egy töredékét vizsgálták. A képviselő – több később felszólaló frakciótársához hasonlóan – úgy vélekedett, hogy a korábbi „rablóprivatizációt” teljes egészében ki kell vizsgálni.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hangsúlyozta, a kormánynak minden ágazatra kiterjedő vagyonleltárt kellett volna készítenie, és büntetőjogi következményeket kellett volna érvényesítenie a törvénytelen szerződésekkel szemben. Mint mondta, a Jobbik soha nem hagyja következmények nélkül a történteket, és elszámoltatja az abban érintetteket.

A szintén jobbikos Apáti István hozzátette: a Fidesz azért vesz részt a bűnök elhallgatásában, mert maga is érdekelt a „maffiaszerű privatizációban”. A politikus a privatizációt a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legnagyobb botrányának nevezte az olajszőkítés és az ügynöklisták titkosítása mellett.

Pálffy István (KDNP) hangsúlyozta, a sok ezer privatizációs szerződést vizsgálva kiderül, hogy azok a szakértelem teljes hiányával, esetleg gondatlansággal vagy akár hűtlen és gondatlan kezeléssel készültek. Az érintett szerződések túlnyomó része három fő szakaszban, 1989-91 között, a spontán privatizáció időszakában, 1994-1998 között, a Horn-kormány ideje alatt, a harmadik pedig 2002-2007 között, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinetek idején született – emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelentés szerint a jövőben a pályázati kiírások során szankciókkal kell biztosíttatni a kötelezettségek betartását. A szerződések ugyanis gyakran nem vagy kikényszeríthetetlen módon tartalmaztak ilyen rendelkezéseket – hangsúlyozta.

Göndör István (MSZP) a jelentés pozitívumának nevezte, hogy abban elismerik: a privatizációs gyakorlat 1990-től kezdve folyamatosan alakult és fejlődött. Hozzátette: Magyarország a rendszerváltozás után – jogi értelemben – nem volt felkészülve a privatizációra. Kiemelte, hogy 1994 és 1998 között a privatizációs bevételeket teljes egészében az államadósság törlesztésére fordították. A jelentésben egyes részleteivel lehetne vitatkozni, de az MSZP azt összességében korrektnek tartja – foglalta össze pártja véleményét.

A független Szél Bernadett az LMP nevében azt mondta: a környezetvédelem a privatizáció során huszadrendű értékként sem szerepelt. Az ellenzéki politikus szerint a kormány nem tudott megbirkózni a privatizáció átfogó jelentésével, hiszen abban semmilyen újdonság nem található a korábbi vizsgálóbizottságok megállapításaihoz képest.

Hegmanné Nemes Sára fejlesztési államtitkár válaszában úgy fogalmazott, nem lehet azt állítani a kormányról, hogy ne lenne elég bátor a privatizációs szerződések felülvizsgálatában. Példaként említette a Sukoró-pert, ahol a kabinet kezdeményezésére semmissé nyilvánították a privatizációs ügyletet, és büntetőjogi per is indult. Az államtitkár szerint több hasonló kezdeményezés is várható a jövőben, ám azokat nem kívánta megnevezni. Hozzátette: a legtöbb privatizációs szerződéssel szemben nem lehet fellépni, hiszen még akkor sem lehet akár csak részleges semmiséget sem követelni, ha a vevők megszegték kötelezettségvállalásaikat.

Ezt követően az ülést levezető elnök lezárta az általános vitát.

A nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosítások általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése, majd a képviselők áttértek a privatizációs szerződések felülvizsgálatának eredményeit tartalmazó jelentés, és az azzal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat tárgyalására.

Jobbik: az ÁSZ-nak kellene ellenőrizni az eszközkezelőt

Nyikos László (Jobbik) felszólalásában kiemelte: a Nemzeti Eszközkezelő esetében nem szerencsés, hogy részvénytársaság formájában hozták létre, inkább nonprofit szervezetként kellett volna megalakulnia. Szerinte ugyanis jelenleg bizonyos tevékenységek kiesnek a könyvvizsgálat hatálya alól, így csökken a külső ellenőrzés.

Emellett arról is beszélt, hogy kudarcos az ócsai lakópark története, mert a vártánál lényegesen kevesebb új otthon valósul meg. Éppen ezért szerinte az Országgyűlésnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a devizahitelesek segítését, ehhez pedig az kellene, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megvizsgálja az eszközkezelő működését és erről jelentést is készítsen a parlamentnek. Ebben szerepelhetne, hogy az eszközkezelő megfelelően és hatékonyan teljesíti-e a számára kitűzött célokat és ha nem, akkor kik a felelősök és mi a teendő – mondta Nyikos László.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a devizahitelek hibás termékek voltak és a jelenlegi helyzetre a legjobb megoldás az árfolyamkülönbözetek teljes leírása lenne. Ez azonban egyrészt komoly állami terhet jelentene, másrészt pedig azokat érintené hátrányosan, akik eddig sikeresen fizették a megemelkedett törlesztőrészleteket.

Arra is emlékeztetett, hogy a magas törlesztőrészletek kifizetése a családok egyéb költéseinek visszafogását eredményezte, ami szintén rossz a gazdaságnak.

Az MSZP támogatja a javaslatot, de kevésnek tartja azt

Göndör István (MSZP) elmondta: alapvetően támogatják a javaslatot, de kevésnek tartják azt. Álláspontjuk szerint nem szabad kísérletezni a devizahiteles családokkal, a kormánynak pedig „kutya kötelessége”, hogy megpróbáljanak egy igazságosabb és tényleges megoldást jelentő javaslatot alkotni.

Jobbik: az eszközkezelő a bajba jutottak töredékén segít

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) „ősbűnnek” nevezte, hogy lehetővé vált 2011-ben az egyoldalú szerződésmódosítás. Szerinte az igazi katasztrófát az hozta, amikor a szocialista kormányok kivezették a lakáscélú hiteltámogatást, majd 2007-ben, annak ellenére, hogy az IMF és a Világbank is bajt kiáltott a devizahitelekkel kapcsolatban, a kormány mégsem tett semmit. Ekkor „a kormány cinkos csendben nem vett tudomást a problémáról”.

Kifogásolta, hogy bár a kormány 25 ezer lakás megmentését ígérte az eszközkezelő által, eddig ennek mintegy huszadát sem éri el a szerződések száma, a károsultak négyötödének pedig semmilyen megoldás sem nyújtottak.

Közölte: az összeghatár szinte lehetetlenné tette a lakások megmentését. Bírálta, hogy „a vélhetően bűnelkövető kereskedelmi bank” jelöli ki a segítségben részesülők körét, és szerinte a kormánynak nem a Bankszövetséggel, hanem a jogvédőkkel kellene asztalhoz ülnie.

Csalásnak nevezte, hogy a bankok azon tételek összegét is folyamatosan növelték, amelyek nem függtek az árfolyamtól. Szerinte minden hitelesnek a felvételkori árfolyamon kellene forintosítani a hitelét. Tételes elszámoltatást követelt, és azt, hogy a kapukat mindenki számára nyissák meg.

Hegmanné: a jogszabály folyamatosan változhat, ha az igények ezt kívánják

Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca államtitkára hangsúlyozta: a kormány a tapasztalatok és statisztikai adatok alapján hozta meg döntéseit, és folyamatosan jobbítja a rendszert, a speciális problémák figyelembevételével. Megemlítette: emiatt vélhetően a jogszabály további módosítására is sor kerül.

A tervek között említette, hogy 2013 második felére mintegy tízezer érintett lakását mentse meg az eszközkezelő, és megerősítette, hogy az eszközkezelő rendelkezik független könyvvizsgálóval.
Beszámolt arról, hogy a bajba jutottak megsegítésekor komoly gondot jelent az eladósodottak rezsitartozása, és felhívta a figyelmet arra: az érintetteknek is tenniük kell azért, hogy kikerüljenek a bajból.

Privatizációs szerződések felülvizsgálata – Hegmanné: csak száz szerződés tartalmazott kötelezettségeket

Mindössze száz privatizációs vagy előprivatizációs szerződésben talált a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium környezetvédelmi, örökségvédelmi vagy foglalkoztatási kötelezettségeket a mintegy 5700 előprivatizációs, valamint csaknem 12 ezer privatizációs szerződés átvizsgálása során – mondta az erről szóló jelentést ismertetve a tárca államtitkára.

Hegmanné Nemes Sára ezt azzal egészítette ki: ahol volt is kötelezettség, szankció nem párosult azzal, vagy ha mégis, azok a polgári jogi szerződések okán már elévültek. Az államtitkár a rendszerváltástól kezdődően az elmúlt évek önkormányzati értékesítéseivel bezárólag megkötött szerződések átvizsgálásának „legszomorúbb tapasztalataként” említette, hogy rendkívül hiányos jogi környezetben zajlott az állami vállalatok és ingatlanok értékesítése, ami miatt számos vagyonelemet áron alul értékesítettek.

A jelentés javaslatként fogalmazza meg a stratégiai ágazatok visszaszerzését az állam tulajdonába, így biztosítva, hogy értékalapú szolgáltatást nyújtsanak a lakosság számára. Az államtitkár hozzátette: „a zsákmányszerűen lerabolt cégek” a válság általi csőd közeli helyzetbe kerülése után segítségnyújtást csak az államtól remélhetnek.

Az államtitkár felülvizsgálatra javasolta az önkormányzati közműcégek, valamint a hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok privatizációjának felülvizsgálatát, valamint az energiacégek értékesítését.

A nemzeti eszközkezelővel kapcsolatos törvénymódosítások apropóján a devizahitel-probléma kialakulásáról vitáztak a képviselők kedden a parlamentben. A Jobbik szerint sokkal több embernek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelőt, míg az LMP nemzeti ingatlanalap létrehozását szorgalmazta.

Fidesz: több háztartás ajánlhatja fel ingatlanát az eszközkezelőnek

Varga Gábor (Fidesz) felidézte a kormány eddig tett intézkedéseit a devizahitelesek megsegítésére. Ugyanakkor jelezte: a nemzeti eszközkezelő felállítása óta megmutatkoztak olyan kisebb-nagyobb technika problémák, amelyeket kezelni kell. Mint mondta: a javaslat elfogadásával bővülhet azon háztartások köre, amelyek felajánlhatják ingatlanukat az eszközkezelőnek megvételre, valamint visszavásárlási jogot is kikötnek, amely a korábbi tulajdonost illeti meg.

Szerinte a mostani javaslat segíthet azokon a családokon, amelyek eddig nem tudtak élni a devizahitelesek érdekében hozott intézkedésekkel.

Vita a devizahitel-probléma okáról

Hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy mi az oka a devizahitelek problémájának. A kormánypárti és jobbikos képviselők a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok felelősségét hangsúlyozták, az MSZP-sek viszont a jelenlegi kormány árfolyam- és adópolitikáját hibáztatták.

A szocialista Józsa István azt mondta: kormánynak a forint árfolyamát kellene rendbe tenni, ha erős lenne a forint, akkor nem lenne devizahitel-probléma. Mint mondta, a szocialista kormányok időszakában hat év alatt 30 százalékkal nőtt az emberek keresete, ebből ki tudták fizetni a hiteleiket, most viszont siralmas a helyzet, lefelé megy a gazdaság, és csökken az emberek keresete is.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ugyanakkor arcátlanságnak nevezte, hogy a szocialisták azt állítják, nekik semmi közük a probléma kialakulásához, hanem a mostani kormány forinttal kapcsolatos politikája az „ősbűn”. A kormányt arra szólította fel, hogy az igazi megoldást keresse. Szerinte a bankok profitját teljes mértékben el kell vonni, és „a lakosság mögé kell állni”.

A fideszes Márton Attila azt mondta: a szocialista kormányok felszámolták az első Orbán-kormány által létrehozott államilag támogatott lakáshitelrendszert, és ezzel belehajszolták az embereket a devizahitelekbe.

Frakciótársa, Tóth Gábor arról beszélt, hogy a devizahitelek esetében egy „ősátverésről” van szó. Meg kellene nézni, hogy a devizahitelezés idején hány banknak volt a trezorjában valuta, amennyiben ez nem volt, akkor csaltak, és minden szerződés semmis, ami csaláson alapul - fejtette ki.

Az LMP-hez tartozó független Vágó Gábor úgy vélte: a Fidesz és az MSZP egymásra mutogat, ahelyett, hogy a probléma megoldására fókuszálna. Szerinte ez például egy bérlakás-építési program lehetne.

Az MSZP-s Kovács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első Orbán-kormány idején bevezetett támogatott lakáshitel-rendszer az első évben 30 milliárd forintba került, a következő szocialista kormánynak viszont a harmadik évben már 150 milliárdjába, vagyis nem volt fenntartható. Hangsúlyozta: nem az akkori kormány találta ki devizahiteleket, hanem a bankok, és ezt a Fidesz számos vezető politikusa, többek között Kósa Lajos is felvette.

Jobbik: sokkal több embernek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelőt

A jobbikos Vágó Sebestyén arról beszélt: az emberek kényszerből vettek fel devizahitelt, és a bankok félrevezették őket, amikor tagadták ennek kockázatait.

Szerinte az Orbán-kormány intézkedései csak tüneti kezelésnek minősíthetők, a megoldás az lenne, ha a devizahiteleket azon az árfolyamon forintosítják, amelyeken felvették őket. Azt mondta: erre lehetőség lett volna, ha a kormány nem vezeti be az egykulcsos adórendszert, és erre használja fel az államosított magánnyugdíjvagyont.

Arról is beszélt, hogy a nemzeti eszközkezelő segítségét a szigorú feltételek miatt csak kevesen tudták igénybe venni – a tavalyi év végéig hatszázan, máig alig több mint ezren –, és bár ezen a javaslat most valamelyest segít, a változtatás nem elégséges, még tágabb körnek kellene elérhetővé tenni az eszközkezelő szolgáltatásait.

Rossznak nevezte az ócsai lakóparkberuházást is, kiemelve, hogy még a nyolcvan felépült házat sem tudják benépesíteni, mivel a csaknem hatszáz pályázóból mindössze húsz család felelt meg a kritériumoknak. Megemlítette azt is, hogy ugyanennyi pénzből sokkal több városi panellakást lehetett volna vásárolni a rászorulóknak.

LMP: szociális bérlakásokra van szükség

Vágó Gábor, az LMP-hez tartozó független képviselő azt mondta: az Orbán-kormány valódi megoldások helyett a szőnyeg alá söpörte a devizahitelesek problémáit. Szerinte az árfolyamgát csak elodázza a gondokat, a végtörlesztéssel pedig csak a tehetősek jártak jól.

Az ócsai lakóparkról azt mondta, a kormány teljes alkalmatlanság bizonyítja. Hozzátette: a lakóparkberuházás lehetett volna egy közösségi bérlakásprogram alapja, de erre már nincs lehetőség. Kitért arra is, hogy a nemzeti eszközkezelőről szóló jogszabályt negyedszer módosítják, a szervezet azonban alig működik. Szerinte ennek nem a pénzhiány az oka, hanem a rossz szabályozás.

Megismételte, hogy az LMP olyan nemzeti ingatlanalap létrehozását tartja szükségesnek, amely bevonja a devizahitelesek ingatlan-tulajdonrészét, a bankok követeléseit és az állami szociális bérlakásokat annak érdekében, hogy a bajba jutottak kedvezményes áron bérelhessenek lakást.

Lefolytatta az Országgyűlés az állam és az önkormányzatok elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden. Ezt követően megkezdték a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat vitáját. Az indítvány nyomán előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az adósok – mondta a kormány képviselője.

Schiffer: nem tudni, a részletszabályozás később mire terjed ki

Schiffer András, az LMP-hez tartozó független képviselő kifogásolta, hogy nem kapták meg a szakbizottságok a szükséges hatástanulmányokat az állam és az önkormányzatok elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatról, és nincs információ arról sem, hogy a jogalkotásban való társadalmi részvétel mennyire érvényesült. A javaslat nagy általánosságban elfogadható lenne, de úgy tűnik, ismét kerettörvényt terjesztettek be, és nem világos, hogy később kormányrendeletek, salátatörvények formájában milyen szabályozás lesz az egyes szektorokban – fejtette ki, és bírálta, hogy az elektronikus információbiztonságért felelős kilétét szinte homály fedi.

Párttársa, Vágó Gábor azt hangoztatta, hogy az infokommunikációval kapcsolatos stratégiában több elem van, ami papíron jól néz ki, de ezek bekerültek egy minisztériumi asztalfiókba. Szerinte kiváló informatikusokat képeznek, akik azonban ritkán találnak megfelelő állást Magyarországon. Úgy látta: a szabadszoftveres felhasználási módra kellene a közigazgatásnak áttérnie, és akkor a magyar informatikusokat tudnák foglalkoztatni.

Fidesz: a további szabályozás végrehajtási rendeletekben jelenik meg

Román István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az előterjesztés az állam és önkormányzati szervek széles körű információbiztonságáról szól, és azt kívánja nagyobb védelem alá helyezni. A javaslat egyértelmű felelősségi pontokat állapít meg, segíti az információbiztonságot, figyelembe veszi a nemzetközi normákat – fejtette ki, és kiemelte: kerettörvényről van szó, azaz a további szabályozás végrehajtási rendeletekben jelenik meg. Fontos elem a képzés megerősítése: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem járul majd hozzá, hogy a megfelelő szakemberek rendelkezésre álljanak – jelezte.

Képviselőtársa, Bodó Imre a javaslat azon passzusát idézte, amely arról rendelkezik, mely adatokat kell és milyen feltételek mellett elektronikusan közzétenni. Megállapította: a szándékos károkozás egyre gyakoribbá vált az utóbbi időben, ezért fontos, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak az elektronikus információs rendszerek területén. Fontos feladat továbbá a biztonságtudatosság kialakítása, növelése – mutatott rá.

Répássy Róbert: a jogalkotási törvénynek megfelelően történt az egyeztetés

Répássy Róbert zárszavában kiemelte: az egyes tárcák mint központi államigazgatási szervek a törvény hatálya alá tartoznak, de a kormánynak nincs önálló információs rendszere, ezért szükségtelen lenne rá vonatkozó szabályozás. Külföldi adatfelhőben nem kívánnak adatot tárolni, ezeket ugyanis nem tartják kellően biztonságosnak – jelezte az igazságügyi államtitkár. Hozzátette: a jogalkotási törvénynek megfelelően megtörtént az előzetes egyeztetés, a szakmai szervezeteknek minden módjuk megvolt, hogy véleményt nyilvánítsanak.

A javaslat részletes vitáját később tartják.
 

Módosulnak a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos jogszabályok

Tovább bővülnek a Nemzeti Eszközkezelő nyújtotta lehetőségek, azaz előnyösebb helyzetbe kerülhetnek az adósok - mondta a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat expozéjában Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca vagyonpolitikáért felelős államtitkára.

Kifejtette: a felajánlható ingatlanok forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban 15 millióról 20 millió forintra, egyéb településeken pedig 10 millióról 15 millió forintra emelkedik.

Módosulnak a hiteltartozásra vonatkozó feltételek is – folytatta az államtitkár –, így a 180 napos hiteltartozásból eredő késedelemnek 2012. január 1-je helyett idén január 1-jén kell fennállnia.
 

Fidesz: a kormány minden bajbajutott lakáshitelesen segíteni akar

Szabó Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta: a kormány minden olyan hitelesen segíteni akar, aki lakáskölcsöne miatt bajba került. Véleménye szerint a lakáshitelesek bajba kerülésének három felelőse van: a korábbi kormány, amely engedte, hogy felvegyék ezeket a kölcsönöket; a hitelt felvevő; valamint a bankok, amelyek a devizahitelekkel extraprofitra tettek szert.

A jelenlegi kormánytöbbség a minél szélesebb körű segítség érdekében megemeli az átveendő ingatlanok értékét, és bővíti azok körét, akik igénybe tudják venni az eszközkezelő támogatását – ismertette a fideszes képviselő.

MSZP: a mostani javaslat visszaigazolása a korábbi szocialista észrevételeknek

Simon Gábor (MSZP) felszólalásában felidézte: pártja korábban jelezte azokat az érdemi felvetéseit, amelyeket már az eszközkezelőről szóló első előterjesztésbe bele kellett volna foglalni, ám a kormányoldal ezt elutasította.

Az MSZP álláspontja szerint az eszközkezelő segítséget ad, de nem biztosít átfogó támogatást a bajbajutott lakáshiteleseknek. A mostani módosítást támogatandónak nevezte az MSZP-s politikus, de hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez az indítvány sem fogja teljesen megoldani a devizahitelesek problémáját.

Az előterjesztés a szocialisták korábbi szakmai észrevételeinek a visszaigazolása – összegezte álláspontját Simon Gábor.

Törvényesen lehet aláírásokat gyűjteni bizonyos feltételek mellett a jövőben az állampolgárok otthonában, miután az Országgyűlés kedden elfogadta fideszes képviselők erre vonatkozó indítványát. A parlamentben emellett döntöttek arról is, hogy május végéig meghosszabbítják az árfolyamgát igénylésének határidejét, továbbá megszavazták, hogy ne lépjen hatályba a fordított adózás a sertéságazatban. A Ház ezt követően megkezdte az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló javaslat általános vitáját.

Törvényesen lehet aláírásokat gyűjteni lakásokban

Az adatvédelmi törvény hétfőn benyújtott módosítását 251 igen és 3 nem szavazattal – kivételes sürgősséggel – hagyták jóvá a képviselők.
A fideszes előterjesztők – Cser-Palkovics András, Vas Imre és Gyopáros Alpár – szerint javaslatuk egyensúlyt teremt a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánszféra védelme között. Rögzítették, hogy munkaszüneti napokon vagy gazdasági célból nem lehet felkeresni az állampolgárokat otthonukban, a személyes adatokat pedig az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell kezelni.

Nem lép hatályba a fordított adózás a sertéságazatban

Mégsem lép hatályba április 1-jén a fordított adózás az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan. A fideszes Dióssi Csaba és Ékes József javaslatát házszabálytól eltéréssel fogadta el az Országgyűlés 257 igen és 4 nem szavazattal.

A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy Magyarország nem kapta meg az intézkedés bevezetéséhez szükséges felhatalmazást. Az Európai Bizottság március 19-i közleményében ugyanis elutasította Magyarország kérelmét, utalva egyebek mellett a csalás átterelődésének veszélyére.

Május végéig lehet belépni az árfolyamgátba

Május 31-ig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét az Országgyűlés. A fideszes Dióssi Csaba erről szóló, a hétvégén benyújtott indítványát – házszabálytól eltéréssel – fogadták el a képviselők egyhangúlag, 260 igen szavazattal.

Így március vége helyett május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de – a jelenlegi szabályok szerint – legkésőbb 2017 júniusának végéig.

Törvényjavaslat az állam és az önkormányzatok elektronikus információbiztonságáról

Az elmúlt időszakban egyre gyakoribbá váltak az információs rendszereket érintő olyan események, amelyek a kormányzat figyelmét is felhívták az információs rendszerek és az azokban kezelt elektronikus adatok sebezhetőségére – mondta az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló kormányzati törvényjavaslat expozéjában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Hangsúlyozta, ez mielőbbi intézkedéseket kíván, amit a kabinet is felismert, ezért elkészült az ország kiberbiztonsági stratégiája, amelyhez igazodva megszületett a mostani, hiánypótló jellegű törvényjavaslat.

A törvény hatálya alá tartozó szerveknek egy 1-től 5-ig terjedő skálán kell elektronikus információs rendszereiket biztonsági osztályba sorolni, és a szervezetük biztonsági szintjét meghatározni.

Répássy Róbert szólt arról is, hogy a biztonsági események kezelése, a károk mérséklése érdekében a javaslat megfogalmazza a kormányzati eseménykezelő központ alapfeladatait.

Fidesz: védeni kell a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartásokat!

A Fidesz vezérszónoka, Koszorús László azt mondta, az elektronikus rendszereket érintő szándékos károkozások különböző formái – például a hackertámadások – egyre gyakoribbak és vakmerőbbek. Ezért nagyon fontos a kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások védelmének biztosítása.

A kormányzat javaslata egy megelőző jogszabályi környezet alapjait kívánja megteremteni, és így a biztonsági problémák kialakulásának mérséklését célozza meg – közölte a kormánypárti politikus.

MSZP: a javaslat alkalmatlan a társadalom megvédésére az informatikai támadásoktól

Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka úgy vélekedett, hogy az informatikai biztonság területére vonatkozó kormányzati stratégia nincs harmóniában a Ház előtt fekvő törvényjavaslattal, amely az egész problémának csak egy szűk szeletét – a közigazgatást és az önkormányzatokat – kívánja szabályozni, a többi terület gondjait pedig nem orvosolja.

„Ki fog eljárni abban az esetben, ha külföldi szereplők például a legnagyobb magyar bankokat megtámadják”, veszélybe sodorva ezzel az ügyfelek adatait? – tette fel a kérdést a szocialista politikus, akinek összegzése szerint a javaslat eszközrendszere alkalmatlan a magyar társadalom megvédésére az informatikai támadásoktól.

Jobbik: fontos alapkérdéseket nem rendez a javaslat

Schön Péter, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a helyzet az információbiztonság szempontjából súlyos, így azt kezelni kell. Meglepőnek tartotta, hogy a törvényjavaslat személyi és tárgyi hatálya nem terjed ki a kormányra és kormánybizottságokra mint potenciális célpontokra.

Fontos, szükséges, de nem elégséges a javaslat, amely jelentős alapkérdéseket nem rendez. Az indítványt jelen formájában nem tudják támogatni – jelezte.

Az MSZP és a Jobbik is az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését javasolta, a KDNP a hitelkárosultak lakhatásának segítéséről, a Fidesz pedig az Együtt 2014 adatgyűjtéséről beszélt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a kormány elveszi az embereik többségének életesélyeit

Tóbiás József, szocialista képviselő arról beszélt: bár a miniszterelnök azt tartja botránynak, hogy a független magyar bíróság szerint a kormány alá rendelt hivatal nem tartotta be a jogszabályokat, valójában az a botrány, ha a kormány rosszul szervezi „közös dolgainkat”. Szerinte az is botrány, hogy évente közel 100 ezer forinttal többet fizet minden család az extra adók miatt, miközben mindössze 20-30 ezret takarít meg a rezsicsökkentéssel.

Ugyancsak botrányosnak tartotta, hogy az elmúlt két és fél évben 2700 milliárd forintnyi megszorítást vetett ki a kormány, kétszer akkorát, mint a Bokros-csomag és idén is 200-300 milliárdos megszorítás várható. Kijelentette: a kormány elveszi az emberek többségének életesélyeit. A szocialista képviselő szerint kormánynak is támogatnia kellene az MSZP alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére vonatkozó javaslatát.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ugyanakkor azt tartotta botrányosnak, hogy csak ezen a héten 310 millió eurót fizet vissza az ország, abból az IMF-hitelből, amit a szocialista kormány vett fel. Ez veszi el az életet - jelentette ki. Az államtitkár álságosnak tartotta, hogy most az MSZP a rezsiköltségek nagysága miatt aggódik, miközben a szocialista kormány idején duplázódott meg a villany ára, valamint 2002 és 2010 között 15-ször emelték a gáz árát.

A Jobbik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolja

Apáti István, jobbikos politikus pártja egy évvel ezelőtti javaslatát idézte fel, amely szerint az alapvető élelmiszerek áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentenék. Szerinte ez azért fontos most is, mert csak tavaly 15-20 százalékkal emelkedett az alapvető élelmiszerek ára, és Magyarországon sokan élnek a „biológiai minimum” szintje alatt, amikor nem jut tejtermék, hús, zöldség, gyümölcs és a pékáru sem az asztalra. Úgy vélte: elő lehetne teremteni az intézkedéshez szükséges 200 milliárd forintot.

Cséfalvay Zoltán államtitkár viszont úgy vélte: a rezsiköltségek csökkentése az, ami a költségvetés veszélyeztetése nélkül lehetővé teszi a családok terheinek mérséklését, míg az áfacsökkentés 70-240 milliárd forintos kiesést jelentene. Szerinte ezzel azt kockáztatnák, hogy az ország nem kerül ki a túlzott deficit eljárás alól.

KDNP: önkormányzati bérlakással kellene segíteni a hitelkárosultakat

Habis László, kereszténydemokrata képviselő azt javasolta, hogy az önkormányzatok kezében lévő bérlakások hasznosításával segítsék a nehéz helyzetben lévő deviza-hitelkárosultakat. Mint mondta, a károsultak jelenleg általában nem jogosultak szociális bérlakásra, mert van ingatlanuk, ezen azonban helyi önkormányzati rendeletekkel változtatni lehet. Azt javasolta, hogy piaci bérletre bárki legyen jogosult, az is, akinek van ingatlana, valamint szociális helyzet alapján soron kívül legyen adható a bérlakás, különösen azoknak, akik kiskorú gyermeket nevelnek, vagy fogyatékkal élőt ápolnak.

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint eddig összesen közel egymillió érintett helyzetén sikerült javítani a hitelkárosultakon segítő intézkedésekkel, de még mindig vannak olyan hitelesek, akik segítségre várnak. Ezért minden olyan javaslat támogatható, ami az önkormányzati bérlakások igénybevételét elősegíti – tette hozzá.

Fidesz: Bajnai Gordon válaszoljon az Együtt 2014 adatgyűjtésével kapcsolatos kérdésekre!

Selmeczi Gabriella, fideszes képviselő arról beszélt, hogy a 2010-ben megbukott Bajnai Gordon most vissza akar térni, hogy folytassa azt a veszélyes politikát, amit 2010-ban abbahagyott, és ennek érdekében nem válogat sem a politikai eszközökben, sem a támogatókban. Úgy fogalmazott: a „Bajnai-gárdát” arra képzik ki, hogyan kell erőszakos utcai demonstrációkat tartani, egy épületet elfoglalni, ártatlan tizenéves fiatalokat felhasználni, és gyűlöletkampányt indítani.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy ombudsmani vizsgálat indult az Együtt 2014 Facebook-os adatgyűjtő kampánya miatt. Szerinte ebben az ügyben az emberek választ várnak Bajnai Gordontól arra, hogy kik, miért, és milyen szervezeteken keresztül összesítik ezeket az adatokat, miért továbbítják azokat Európán kívüli szervezeteknek, illetve, hogy alkalmasak-e ezek az eszközök a választások tisztaságának befolyásolására.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt: egyre inkább látszik, hogy a spontánnak tűnő akciók valójában nagyon is jól megszervezett akciók voltak. Jelezte: az adatgyűjtéssel kapcsolatban várják a ombudsman jelentését.

Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta, hogy az adatgyűjtés szervezője előre kijelentette, hogy amennyiben törvénytelenséget állapít meg a hatóság, az a jogállam állapotát mutatja majd, nem pedig szándékolt törvénysértést vagy mulasztást.