Az Országgyűlés hétfőn lefolytatta az Orbán Viktor által beterjesztett A nemzeti Együttműködésről című politikai nyilatkozattervezet általános vitáját.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő építéséhez hiteles ember- és társadalomképre van szükség. Harrach Péter, a párt frakcióvezetője a politikai nyilatkozattervezet általános vitájában azt mondta, hogy a nyilatkozat a magyar emberek együttműködéséről és nem a politikai pártok mutyijáról szól. Hívőnek, és nem hívőnek, fiatalnak és idősnek, politikai nézettől és lakóhelyétől függetlenül helye van minden magyar embernek a nemzeti együttműködés új rendszerében.

Harrach Péter (KDNP) felszólalása után vita alakult ki a Trianoni emléknapról, valamint a Jobbik által kezdeményezett nemzeti együttműködésről a Kárpát-medencében. Harrach Péter arra szólította fel a Jobbikot, hogy a párt parlamentbe kerülésével a korábbinál felelősségteljesebben kell viselkednie. Zagyva György Gyula (Jobbik) is hozzászólt a témához, beszéde végén többen is bekiabáltak a kormánypárti képviselők közül, amire a jobbikos honatya a Fidesz frakció felé mutatva annyit mondott: ezt majd a folyosón megbeszéljük!

Az Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozatban kell deklarálnia, hogy világosan megértette a magyar emberek akaratát, és készen áll a Nemzeti Együttműködés rendszerének megalapítására - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője hétfőn a Nemzeti Együttműködésről című politikai nyilatkozattervezet általános vitájában. A politikus kiemelte: az emberek forradalmat vittek véghez a szavazófülkékben, amivel megbuktatták a bűnszervezetek korszakát, azt a rendszert, amely az államadósság növelésével elzálogosította a fiatalok jövőjét, felrúgta a szociális biztonságot, 16 éves csúcsra emelte a munkanélküliséget, valamint az összeomlás szélére sodorta az egészségügyet, a politikai döntések középpontjába pedig a magánérdeket tette a közérdek helyett.

Lázár János A Nemzeti Együttműködésről című politikai nyilatkozattervezettel kapcsolatos hétfői expozéjában az Országgyűlésben azt mondta: Magyarországon olyan volumenű változás következett be a parlamenti választások eredményeképpen, amely egy új politikai-társadalmi helyzetet teremtett. A nyilatkozat értékeket tartalmaz, a munka, otthon, család, egészség, rend az, amit a mai magyar társadalomban legfontosabb értéknek tekintenek. Lázár János kijelentette: akik a Fidesztől féltik a demokráciát, a választóktól féltik az ország működését. Nevetséges, sőt gyermekded, amikor a rendszerváltozás értékeit féltik azok, akik a demokrácia szót fosztóképzőként ismerték és alkalmazták - mondta a frakcióvezető.
   
Benyújtotta a Fidesz azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely kimondaná: az állam bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól és azokat teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg. Az indítványt Lázár János, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Ékes Ilona és Gulyás Gergely jegyezi. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és Magyar Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok megalapozott kártérítési igényét, akiknek a 2006 augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

Visszaállítaná a középmértékes büntetést, bevezetné a három csapást, szigorúbban büntetné a tanárokkal szemben elkövetett erőszakos bűncselekményeket, valamint a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetné a leendő kormánypárti frakciószövetség. A büntető törvénykönyvet (Btk.) több ponton módosító javaslatot a fideszes Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István és a KDNP-s Rubovszky György nyújtotta be.

Az úgynevezett középmértékes büntetés szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás lenne. Az előterjesztés egy másik rendelkezése a három csapás bevezetése. E törvénymódosítás a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelentene, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Rögzítenék, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye.
   
A javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtené azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelné a kiszabható büntetési tételek mértékét.
   
A Fidesz-KDNP a Btk.-módosítás részeként módosítaná a holokauszttagadásról szóló passzust is, és kimondaná, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az augusztus 20-i nemzeti ünnepen léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát, amelyet Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt terjesztett az Országgyűlés elé hétfőn. Az indítvány elsőként azt rögzíti, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.
   
A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok úgy szólnának: akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani.
   
A beterjesztők a javaslat indoklásában leszögezik, hogy az állampolgárságról szóló magyar döntés jogalapja a nemzetközi jogban vitathatatlan: az állam szuverenitása alapján szabadon határoz állampolgársága megszerzésének szabályairól. Megjegyzik azt is, hogy a javaslat nem teljesen újdonság a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók egyszerűsített honosítási eljárását.

Semjén Zsolt azt már korábban elmondta a Heti Válasznak adott interjúban, hogy három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva a gyorsított eljárás azok esetében, akik egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kérnek.

Országgyűlési határozatban kérné fel a Fidesz a kormányt, hogy jogszabályban rögzítse: a jogosítvány megszerzéséhez a nyolc általános iskolai osztály eredményes befejezésére van szükség. Kósa Lajos, Pósán László és Pokorni Zoltán előterjesztők szerint mindez ösztönzőleg hatna az aluliskolázott csoportok felemelkedésében. Hangsúlyozzák azt is, hogy a jelenlegi jogi környezet a jogosítvány megszerzésével kapcsolatban túlzottan liberális.

Salamon László, a KDNP egyik vezérszónoka felszólalásában kiemelte: a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról szóló törvényjavaslat része annak a csomagnak, amelynek elfogadása az új kormányzati struktúra kialakításához elengedhetetlen. A KDNP-s képviselő a törvényjavaslat két fontos elemére, a közigazgatási államtitkári tisztség és a megyei közigazgatási hivatalok visszaállítására hívta fel a figyelmet. A javaslat szerint a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása lehetővé tenné, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől. Salamon László súlyos hibának nevezte, ha egy köztisztviselő politikai megnyilatkozásokat tesz. Azt is megemlítette, hogy a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok 2010. szeptember 1-jei visszaállításával csaknem négyéves mulasztást pótolhat a jogalkotó. Közölte, a KDNP a kormányalakítással összefüggő három előterjesztést támogatja.
   
Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet: az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, a kormánynak teljes a szabadsága arra nézve, hogy miként alakítja ki a tárcákat. A Fidesz-KDNP 200 fős parlamentre vonatkozó javaslata kapcsán azt mondta: ahhoz, hogy egy párt megőrizze hitelességét a választópolgárok előtt, az kell, hogy megvalósítsa a kampányban megígért programját. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az alkotmányügyi bizottság által létrehozandó albizottság - mely egy új választási törvény kidolgozására áll fel - paritásos lesz majd. A képviselő az önkormányzatok feletti törvényességi felügyelet fontosságáról is beszélt.

Benyújtotta a Fidesz-KDNP a családi pótlék kifizetésével kapcsolatos törvénymódosítási javaslatát hétfőn a parlamentnek. A fideszes Kósa Lajos és a KDNP-s Soltész Miklós által jegyzett javaslat két részre bontja a családi pótlékot: a nevelési ellátásra, amely a tankötelezettségig folyósítható, valamint az iskoláztatási támogatásra, amely a tankötelezettség teljes időtartamára jár, de legfeljebb annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a közoktatási intézményben tanuló gyermek betölti huszadik életévét.
 
A legfontosabb változás, hogy az iskolába járáshoz kötné a Fidesz-KDNP a családi pótlék kifizetését. Az indítvány szerint az új tanévtől ha egy tanköteles korú gyermek egy tanévben ötven tanórát igazolatlanul hiányzik, akkor őt a jegyzőnek védelembe kell vennie, és el kell rendelnie, hogy a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig természetben nyújtsák. A javaslat szerint először csak figyelmeztetnék a szülőt: ha a gyermek egy adott tanévben tíz tanóráról igazolatlanul hiányzik, a jegyző gyámhatóságként eljárva felhívja a szülő figyelmét a lehetséges jogkövetkezményekre. A jegyzőnek emellett, a szülők véleményének figyelembevételével pénzfelhasználási tervet kell készítenie, ki kell rendelnie egy eseti gondnokot, a támogatás összegét pedig egy, a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára kell utalnia. Azért, hogy ezen összeget a gyermek szükségleteire használja fel a család, a gondnok felel.

A választásokon egyértelműen többséget kapott a kisebb parlamentről szóló elképzelés, tehát a választók támogatják azt, hogy a képviselők létszáma mintegy felére csökkenjen – mondta a kormányalakításhoz kapcsolódó javaslatokról a Fidesz vezérszónoka. Répássy Róbert hozzátette, bár rendelkeznek a szükséges többséggel, amellyel meg tudnák határozni, hogy mely választási reform szükséges a 200 főt plusz 13 kisebbségi képviselőt tartalmazó parlamenthez, mégis azt javasolják, hogy az Alkotmánynak ezt a rendelkezését egy külön törvény léptesse életbe. Emellett javasolják, hogy paritásos alapon hozzanak létre egy úgynevezett választójogi reform albizottságot, ahol az ellenzék és a kormány ugyanakkora létszámmal rendelkezik.

Navracsics Tibor szerint régi adósság a kisebb, kétszáz fős parlament. A kijelölt közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfői expozéjában a kormányalakítással összefüggő három javaslatukról azt mondta: ez az új korszak szimbolikus kezdete. Egy olyan korszakot szeretnénk a jövőben felépíteni, egy olyan magyar politikát szeretnénk megvalósítani, amelynek középpontjában a közjó szolgálata áll - hangsúlyozta a politikus.

A részleteket ismertetve kifejtette: bekerül az alkotmányba, hogy az Országgyűlés maximum 200 főből állhat, s ehhez legfeljebb 13 fő a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőjeként csatlakozhat. Megjegyezte: a szocialisták 71-szer utasították el a Fidesz e témában benyújtott javaslatát. Olyan országgyűlési határozati javaslatot nyújtanak be emellett, amelyben felkérik az alkotmányügyi bizottságot, hogy a választójogi törvény kidolgozására paritásos albizottságot hozzon létre.

A leendő miniszter kiemelte: új politikai korszak kezdődik Magyarország életében, új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel. Az elmúlt négy évben a magyar politikának számos tartozása alakult ki, aminek következtében a magyar adófizetők, a közügyek iránt érdeklődők azt gondolhatják, hogy a politika nem segíti, hanem akadályozza hétköznapi életüket.

A minisztériumok felsorolásáról szóló indítványt ismertetve úgy fogalmazott: azt az alapgondolatot szeretnék megjeleníteni, hogy az egymáshoz tartozó, szak-, ágazati politikai területek egy közös nevező mentén integrálódjanak, és hatékonyabb legyen a működés. A nyolc tárca között három klasszikus tárcát említett, a honvédelmi, a külügyi tárca mellett visszaáll a belügyi tárca önállósága. A többi - a vidékfejlesztési, a nemzeti erőforrás, a nemzeti gazdasági, a nemzeti fejlesztési, a közigazgatási és igazságügyi minisztérium - esetében részben vagy egészben új megoldásokat alkalmaznak.
   
Beszélt arról is, hogy az előző ciklusban a politika egy félresikerült törvényalkotói aktussal megszállta a közigazgatás felső régióit. Eltörölték a közigazgatási és helyettes államtitkári pozíciót derékba törve a magyar köztisztviselői életpálya-modellt - értékelte, hozzátéve: most ezt a hibát korrigálják, kettéválasztják politikát és közigazgatást e két államtitkári rang visszaemelésével.

A Fidesz-KDNP számára a magyar közjogi hagyományban, a magyar demokratikus államiság történetében az egyik legalapvetőbb érték a parlamentarizmus - közölte Navracsics Tibor. A politikus a miniszterelnök-helyettesi intézményt bevezető alkotmánymódosítás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy technikai változtatásról van szó, egy lehetőség bevezetéséről, amely szerint a kormányfő állandó helyettesítési joggal nevezhet meg minisztert. A parlamentarizmushoz ragaszkodunk a jövőben is, a parlamentarizmust nem lerombolni fogjuk más pártokkal ellentétben, hanem szilárdabbá tesszük - fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzátette: tévedés minden korábbi vélemény, miszerint a miniszterelnök-helyettesi poszt félelnöki, elnöki rendszert, vagy király nélküli királyságot jelent, vagy sértené a miniszterek egyenjogúságának elvét.

Navracsics Tibor felszólalásában kitért a miniszterek fizetésére is. Mint mondta, eszük ágában sem volt, hogy emeljék a juttatásukat. Azt mondta, hogy ennek a törvényhelynek kimaradása nem idézte elő a 15 százalékos emelést, de megköszönte, hogy a szocialisták figyelmeztették. A miniszterelnök a jövőben 20 százalékkal csökkentheti a kormánytagok fizetését.

Általános vitára alkalmasnak találta az alkotmányügyi bizottság hétfőn az alkotmány módosításáról, a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról, a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról szóló törvényjavaslatokat, valamint a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot. A kormánypárti előterjesztések általános vitára való alkalmasságát a Fidesz-KDNP frakciószövetség megszavazta, az ellenzék - az MSZP, az LMP és a Jobbik - azonban egyikre sem mondott igent. A bizottságban a legnagyobb vita az alkotmánymódosítás azon pontján alakult ki, hogy a választásokon kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP 200-ban maximálná az Országgyűlés létszámát.

Megtartaná a vegyes választási rendszert a Fidesz-KDNP, de megszüntetné a területi listákat, helyettük a pártok országos listáira szavazhatnának a választópolgárok. A frakciószövetség képviselőinek hétfőn az Országgyűléshez benyújtott előterjesztése szerint megmaradnának a kompenzációs mandátumok és megváltoztatnák az egyéni kerületek kialakításának szabályait.

A választójogi törvénynek a képviselők számának csökkentéséhez szükséges módosításáról szóló javaslattal  párhuzamosan a Fidesz-KDNP egy határozati javaslatot is beterjesztett, amelyben indítványozza, hogy jöjjön létre az alkotmányügyi bizottságon belül egy, a választójogi reform előkészítését végző paritásos albizottság, amely legkésőbb 2011. június 30-ig törvényjavaslatot készít az új választási szabályokról. Ezt az alkotmányügyi bizottság társadalmi vitát követően legkésőbb 2011. december 31-ig az Országgyűlés elé terjesztené.
   
A Fidesz-KDNP saját, a kisebb parlamentre vonatkozó törvényjavaslatát is előterjesztette. E szerint összesen 198 fős lenne az Országgyűlés, ehhez adódna még hozzá a 13 kisebbségi mandátum. A kormánypártok által indítványozott választójogi szabályok szerint 90 képviselőt választanának egyéni kerültben, 78-at országos listán, 30 mandátumot pedig a töredékszavazatok alapján kompenzációs alapon osztatnának ki. Országos listát az a párt állíthatna, amely legalább 23 egyéni választókerületben állított jelöltet. Megmaradna a két szavazat: egyéni jelöltre és listára lehetne voksolni, megtartanák az 5 százalékos érvényességi küszöböt és azt is, hogy a jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlása szükséges.
   
A Fidesz-KDNP áttérne viszont a relatív többségi választásra és második fordulóra kivételes esetben kerülne sor: az első választási fordulóban az a jelölt lehetne képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja, feltéve, hogy a választókerület választópolgárainak több mint fele szavazott. Ha az első fordulóban nem voksolt a választókerület választópolgárainak több mint fele, akkor második fordulót tartanak, amelyben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ehhez szükséges, hogy a helyi választók több mint egynegyede szavazzon.
   
Megváltozatnák az egyéni választókerületek kialakításának szabályait. E szerint a fővárosban kettő vagy több kerületi önkormányzat területére is kiterjedhetne a választókörzet. A fővárosi kerületet és megyei jogú várost két vagy több egyéni választókerületre is lehetne osztani, egyéni választókerület székhelyét lehetőség szerint városa kell tenni.