A Fidesz a méltányosságot hangsúlyozta a közjogi méltóságok hozzátartozóinak nyugellátásáról szóló törvénymódosítás általános vitájában, míg a Jobbik szerint „ismét egy személyre szabott törvény születik". Az Országgyűlés ezt követően újabb két kormánypárti előterjesztés tárgyalásával folytatta munkáját kedd este.

A kormánypárti képviselők egyetértettek a javaslattal, az ellenzékiek viszont bírálták

A kormánypártok támogatásukról biztosították a közjogi méltóságok hozzátartozóinak nyugellátásáról szóló törvény módosítását. A fideszes Mátrai Márta üdvözölte az előterjesztést, és kitért a most születő szabályozáshoz hasonló nemzetközi rendelkezésekre. Mint mondta, Németországban még az elhunyt államfő árvái is jogosultak ellátásra, és az Egyesült Államokban is az államkincstár biztosít havi juttatást az özvegy számára. Vejkey Imre rövid felszólalásában fontosnak nevezete a hozzátartozók nyugellátásának biztosítását. A jobbikos Novák Előd személyre szabott törvénykezésnek nevezte a jogszabály módosítását. Az ülést vezető Lezsák Sándor többször arra utasította a felszólaló képviselőt, hogy a tárgyról beszéljen, Novák Előd ugyanis Antall József egykori miniszterelnök munkásságát bírálta, amelyet a rendszerváltás kisiklatásának nevezett. Schiffer András (LMP) azt mondta, egy parlamentáris demokráciában szükség van ilyen ellátásra, ugyanakkor a kormány most a politikai elitnek ad plusz „privilégiumokat", miközben az emberek szociális ellátását csökkenti.

Az előterjesztők nem reagáltak a vitában elhangzottakra.

Megszűnhet a mandátumuk a jogerősen elítélt önkormányzati képviselőknek

Megszüntetné a jogerősen elítélt helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselők mandátumát egy fideszes önálló képviselői indítvány. Gyopáros Alpár és Lázár János javaslata szerint - amelyet előbbi képviselő ismertetett a parlament keddi ülésén – a mandátum az eddigiek mellett akkor is megszűnne, ha a képviselő szándékos bűncselekményt követ el, és emiatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. Tállai András államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket, Szekó József fideszes képviselő pedig úgy vélte, ezáltal erősödhet a választók képviselők iránti bizalma. Spaller Endre (KDNP) szerint gyakorlattá vált, hogy ha valakit elítélnek, akkor magától nem mond le mandátumáról, ezért is szükség van ennek a javaslatnak az elfogadására. Az LMP-s Szilágyi Péter jó szándékúnak nevezte a javaslatot, amelynek céljával teljes mértékben egyetért, Apáti István (Jobbik) viszont azt kifogásolta, hogy csak az általános és részletes indoklásból derül ki az, aminek a normaszövegben lenne a helye.

Az előterjesztők nem válaszoltak a vitában elhangzottakra.

Vita a fővárosi zajszennyezés és a világörökségi helyeken működő éjszakai klubok elleni fellépésről

Az Országgyűlés este megtárgyalta azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a fővárosi önkormányzattól a kerületek hatáskörébe utalná a zajjal összefüggő szabályok meghatározását, továbbá amely rendőrségi engedélyhez kötné a világörökségi területen, éjfél után is nyitva tartó vendéglátóhelyek működését. Rogán Antal előterjesztőként felszólalva elmondta, azért kezdeményezik a zajterheléssel szembeni fellépés kerületekhez utalását, mert szerintük ez az a közösség, amely a leghatékonyabban képes fellépni ez ellen a probléma ellen. A kormánypárti politikus hozzátette, indítványuk a kerületeknek lehetővé tenné azt is, hogy – más törvény hatálya alá nem tartozó – fák védelme érdekében tulajdonjogot korlátozó előírásokat hozhassanak. Példaként említette, hogy így a kerületek megakadályozhatnák a magántulajdonú telken álló, de védett ősfák kivágását.

A javaslat harmadik elemére kitérve hangsúlyozta, a világörökségi helyeken található, éjfél után is nyitva tartó vendéglátóhelyek rendőrségi engedélyeztetésével a night klubokat kívánják visszaszorítani, és nem az éttermek és egyéb szórakozóhelyek üzemeltetését akarják „visszaszigorítani". Mint mondta, indítványuk legfeljebb 50-100 szórakozóhelyet érinthet országosan. „Nem vagyok nagyon lelkes attól, hogy polgármesterként, önkormányzatként gyakorlatilag semmi eszköz nincs a kezemben arra, hogy mondjuk a piarista épületek környékén működő night kluboknál azt mondjam, hogy hát ez azért így mégsem az igazi" – fogalmazott a főváros V. kerületének vezetője. A vitában felszólaló Kepli Lajos támogathatónak nevezte a kormánypárti politikusok kezdeményezéseit, míg az LMP nevében felszólaló Szilágyi Péter nem tartotta elfogadhatónak a javaslatot, mivel azzal szerinte csorbulnak a környezetvédelmi szakhatóságok jogkörei, mert a jövőben nekik csak véleményezési és nem egyetértési joguk maradna. Utóbbi állítást válaszában cáfolta Rogán Antal, mondván, a javaslat nem változtat a szakhatóságok jogkörein.

Az ülést levezető elnök valamennyi javaslat általános vitáját lezárta, a részletes vitákra várhatóan a Ház következő ülésén kerül sor.

Az ellenzék a munkahelyteremtést kérte számon a munkahelyvédelmi akcióterv keddi általános vitájában, míg a kormánypártok a korábbi kabinetek intézkedéseit bírálták az Országgyűlésben. Ezt követően a közjogi méltóságok hozzátartozóinak nyugellátásáról szóló törvénymódosítás általános vitáját folytatta le a Ház.

Jobbik: munkahelyteremtésre lenne szükség

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a javaslat arra alkalmas, hogy társadalmi csoportokat ugrasszon össze, ezért új munkahelyek létesítésére is szükség lenne. Hangot adott azon reményének, hogy a kormány, a korábbi terveivel ellentétben nem vezeti be a pályakezdő minimálbért. A képviselő a fiatal vállalkozók helyzetének javítása érdekében is szót emelt, szerinte a felsőoktatásból kikerülőknek támogatást kellene nyújtani saját vállalkozás indításához.

Fidesz: a korábbi kormányok hitelfelvételre alapoztak

Ékes József (Fidesz) a korábbi kormányok intézkedéseit bírálta, a többi közt az állami hitelfelvételeket. A mostani kormány eredményének tekintette, hogy sikerült visszaszerezni a szolgáltató szektor egyes szegmensét. Szerinte az előterjesztésnek garantálnia kell, hogy a vállalkozásoknak megérje munkahelyeket létrehozni. Úgy vélte, erre biztosított lesz a fedezet.

Jobbik: fejleszteni kell a napközbeni gyermekellátást

Dúró Dóra (Jobbik) döbbenetesnek nevezte, hogy a bölcsődei hálózat 130 százalékos kihasználtsággal működik. Hozzátette, hogy a térítési díj bevezetése ellenére még mindig óriási a túljelentkezés, ráadásul a díj bevezetése is arra sarkallja az anyákat, hogy ne menjenek vissza a munkaerőpiacra. Felhívta a figyelmet, hogy az óvodáskorú gyermekek tíz százaléka nem jár óvodába. Kétségesnek nevezte, hogy két év alatt sikerül megoldani, hogy hároméves kortól minden kisgyermeknek biztosítsák a férőhelyeket. Kiemelte, hogy azokban az országokban sikerült megállítani a drasztikus népességcsökkenést, ahol fejlesztették a gyermekek napközbeni ellátását, hogy a nők visszatérhessenek a munkaerőpiacra.

Fidesz: a megoldást nem a segélyezés jelenti

Magyar Anna (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv jól átgondolt céllal készült. A képviselő, aki szerint a megoldást nem a további segélyezés jelenti, azt mondta, hogy a javaslat az átlagosnál nehezebb helyzetű munkavállalókon segít majd. A javaslat a tartós munkanélküliek kezét sem engedi el, mert a munkáltatókat arra ösztönzik, hogy az ilyen helyzetű embereket foglalkoztassák – tette hozzá.

Czomba: a kormány elkötelezett a terv végrehajtása mellett

A kormány egyértelműen elkötelezett a munkahelyvédelmi akcióterv mellett, azt végre fogják hajtani – jelentette ki Czomba Sándor államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva. Hangsúlyozta, hogy a törvénytervezet elsősorban a 25 év alattiakon és az 55 év felettieken akar segíteni. Egyúttal visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy a kormány nem támogatta volna az ötven éven felülieket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a program több mint egymillió, jelenleg is dolgozó embert érint és reményeik szerint további 50-100 ezer új belépőre lehet majd számítani. Arra is kitért, hogy nem hogy nem csökkent, de éppen hogy kibővült a Start-kártya kedvezményköre. Czomba Sándor egyetértett azokkal a felszólalásokkal, hogy a gazdaságban tartós és érdemi növekedést nem lehet elérni a foglalkoztatottság növelése nélkül.

Ezt követően az ülést vezető elnök lezárta az általános vitát.

Közjogi méltóságok hozzátartozóinak nyugellátása

Lázár: a rendszerváltás miniszterelnöke özvegyének jár a kiemelt nyugdíj

A rendszerváltás után számos képviselővel megesett, hogy nem tudtak visszatérni a civil világba és egzisztenciális problémáik voltak. Ugyanez elmondható a legmagasabb közjogi tisztségviselőkről és hozzátartozóikról - indokolta előterjesztését Lázár János (Fidesz), aki a kereszténydemokrata Salamon Lászlóval közösen terjesztette be a közjogi méltóságok halála esetén járó hozzátartozói nyugellátással összefüggő törvények módosítását. Kitért arra, jelenleg a korábbi államfők özveggyé váló házastársai jogosultak az egykori államfő nyugdíjának bizonyos százalékára, ez a szabály azonban nem vonatkozik azokra, azoknak az özvegyeikre, akik hivatali idejük alatt veszítik el életüket. A módosítás számukra is biztosítaná ezt a juttatást – közölte. Lázár János emlékeztetett arra, hogy a volt kormányfők vagy államfők özvegyei eddig szinte semmilyen nekik járó juttatásra nem tartottak igényt. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy ugyanígy kijár ez az állami juttatás annak az özvegynek is, akiknek a férje miniszterelnöki hivatala idején hunyt el. Lázár János azt is hangsúlyozta, hogy a hivatalban lévő miniszterelnökök halála esetére a módosítás csak az özvegyi nyugdíj alapjának meghatározását érinti. Ebben az esetben a mindenkori miniszterelnöki illetmény havi összegét kell a miniszterelnök öregségi nyugdíjaként figyelembe venni.

Rétvári: a juttatást a költségvetés állja

Rétvári Bence államtitkár arra hívta fel a figyelmet, milyen jótékonysági feladatokat vállalnak az egykori köztársasági elnökök feleségei. Úgy vélte: az államnak nem kiemelkedő, de méltányos ellátást kell biztosítani nekik nyugdíjas éveikre. Fontosnak nevezte, hogy ezt nem a nyugdíjbiztosító kerete állja, hanem a költségvetés finanszírozza. Ugyancsak fontosnak tartotta, hogy az életüket vesztő köztársasági elnökök hozzátartozói az elnöki tiszteletdíj hat havi összegében részesüljenek.
A Jobbik bizonytalannak tartja a munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét, noha a tervezett intézkedések egy részével egyetért.

Jobbik: helyes célok is vannak az akciótervben, de bizonytalan a fedezet

A jobbikos Bertha Szilvia a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges törvénymódosítások vitájában helyes célnak tartotta a járulékcsökkentést, de véleménye szerint a munkahelyvédelmi akcióterv sok sebből vérzik. Félő, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szakképzett dolgozókat fognak elküldeni azért, hogy a kedvezményezett csoportokhoz tartozókkal pótolják őket – hozta példaként. Szerinte előállhat, hogy egy családfenntartó elveszíti az állását, és azt egy pályakezdő vagy egy 55 éven felüli kapja meg. Volner János, a Jobbik második vezérszónoka dicséretesnek nevezte, hogy a kormány korábbi szándékaival szemben mégis szociális szempontokat érvényesít az adórendszerben. A munkahelyvédelmi akcióterv fedezetét viszont bizonytalannak ítélte, mondván, hogy az államkincstár bevonása a tranzakciós illetékre kötelezettek körébe valójában azt jelenti, hogy az állam önmagát adóztatja meg, és a tartalék felhasználása is csak egyszeri intézkedés lehet. Kifogásolta továbbá, hogy az akcióterv nem jelent érdemi támogatást az iparnak és a mezőgazdaságnak. Az ugyancsak jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy a munkahelyek megtartása és számuk növelése érdekében olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, amely segíti, hogy a magyar vállalkozások több megrendeléshez jussanak. Sneider Tamás arról beszélt, hogy ha járulékcsökkentés valósul meg, az a nyugdíjalapból kerül majd ki, és ha nincs további adókivetés, akkor 10 százalékos nyugdíjcsökkentés várható. Azt kérte, adjon a kormány biztosítékot, hogy nem fognak az emberek kevesebb nyugdíjat kapni. Ennek érdekében módosító javaslatot is beadtak – jelezte.

Az LMP kevesli az intézkedéseket

Magyarországon EU-s viszonylatban nagyon alacsony a foglalkoztatottság, ezért pedig minden korábbi kormány felelős – hangoztatta az LMP álláspontját, a párt képviselői közül elsőként felszólaló Szél Bernadett. A politikus egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a foglalkoztatási statisztikák az ötnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások és a közmunkaprogramok miatt javultak. A képviselő felszólalásában rendszerszintű átalakítást sürgetett a helyzet megoldásának érdekében. Kijelentette azt is, hogy a kormány eddigi intézkedései önmagukban nem fogják megoldani a válságot. Hozzátette, ha nagyobb költségvetési tételek kiesnek, akkor a járulékcsökkentés fedezete sem lesz meg. Az őt követő Ertsey Katalin azt hangsúlyozta, hogy a járulékkedvezmény azt valóban elősegíti, hogy a gyes vagy gyed után a nők visszatérjenek a munkába, a kisvállalkozások munkahelyeinek bővítésére viszont nem alkalmas.

Fidesz: a javaslat óriási vállalást tesz

Az írásban előre jelentkezők közül elsőként felszólaló Puskás Imre (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat óriási vállalást tesz, mert több mint egymillió embert érinthet. Hozzátette, ha sikerül a munkahely elvesztésétől való félelmeket csökkenteni, akkor azzal nagyon sokat adnak az embereknek. A javaslat által preferált rétegeknek nevezte a nyugdíj felé közeledőket és a fiatalokat. Szavai szerint fontos üzenetet fogalmaznak meg amikor kimondják: azt szeretnék, ha a fiatalok itthon találnának állást és ehhez a kormány, az állam és a parlament is segítséget kíván nyújtani.

MSZP: hol a program költségvetési fedezete?

Simon Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte a programnak nincs meg a költségvetési fedezete, valamint a program megszüntet már létező munkahelyteremtő és -védő intézkedéseket, miközben az MSZP álláspontja szerint ez a program szegregál a munkavállalók között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az MSZP „szurkol", hogy ez a programcsomag sikeres legyen. Az ellenzéki politikus hozzátette: a kormánnyal ellentétben az MSZP szerint a nem a közfoglalkoztatás az egyetlen és leghangsúlyosabb eszköz a foglalkoztatás problémáinak megoldására. Hosszas kétperces vita alakult ki a képviselők között, amelyben az ellenzék kevesellte a kormány programját, míg a kormányoldal képviselői az akcióterv előnyeit hangsúlyozták. A jobbikos Bertha Szilvia arra várt választ, hogyan tud belső és külső piacot teremteni a kormány, szerinte ugyanis erre lennek szükség az új munkahelyek létrejöttéhez. A szocialista Göndör István arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vállalkozások kevesebbet fizetnek be az államkasszába, akkor a költségvetés bevétele nem lesz tartható. A fideszes Mágori Józsefné szerint az előterjesztés az alkalmi munkavállalók rétegét vezeti vissza a munka világába.

Czomba Sándor: a kormány biztosítja a forrásokat

Czomba Sándor államtitkár szerint az ellenzéknek nem az akciótervvel van problémája, csak vitát generál. Hangsúlyozta: a miniszterelnök többször kinyilvánította már, hogy a munkahelyvédelmi programhoz a kormány biztosítani fogja a forrásokat.

Fidesz: mélyszegénységben élők foglalkoztatását célozza a terv

Farkas Flórián kiemelte: a magyar gazdaság sikerének kulcskérdése az akcióterv sikeres végrehajtása. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan társadalmi csoportok foglalkoztatását tűzi ki célul a terv, amelyek mélyszegénységben élnek. Az akcióterv emellett fontos mérföldkő is a kormány és az ORÖ keretmegállapodásának megvalósulása érdekében – állapította meg. Balázs József azt mondta, hogy a terv a magyar társadalom számára fontos kérdésekre ad választ, azaz, hogy megőrizzék és megvédjék a munkahelyeket. Megjegyezte: a kisvállalati adó a foglalkoztatás növelését célozza.

Míg a kormányoldal több százezer új munkahely létesítésének eszközeként beszélt a munkahelyvédelmi akciótervről – amelynek általános vitáját kedden kezdte meg a Ház -, az ellenzék szerint ez kétséges, mert a kormány az eddig is alkalmazott munkaerő-piaci megoldásoktól vár jelentős javulást.

Matolcsy: célzott foglalkoztatáspolitikai program az akcióterv

A munkahelyvédelmi akcióterv 1,5 millió munkahely megvédését és több százezer új munkahely létesítését eredményezheti – emelte ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve: "egyszerre kell védeni a meglévő munkahelyeket és újakat létrehozni". Azt mondta, hogy a 2013. évi költségvetés a szükséges 300 milliárdos forrást "odateszi" a program mögé.

Fidesz: célzott járulékcsökkentésre van szükség

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az előző kormányok gazdaságpolitikáját bírálva kijelentette: a szocialista kormányok alatt a foglalkoztatottak száma mintegy százezerrel csökkent, míg a munkanélkülieké csaknem duplájára, 475 ezerre emelkedett. A képviselő  szerint ez bizonyítja, hogy az akkor alkalmazott  általános járulékcsökkentés nem hatékony eszköz. Úgy vélekedett: nem a beruházások segítésére, hanem a vállalkozások, elsősorban a magyar vállalkozások támogatására van szükség. Ezért a munkahelyvédelmi akcióterv preferáltjait úgy választották ki – mondta –, hogy az alacsonyabban foglalkoztatott rétegeket segítsék, ezeket célzott járulékcsökkentéssel támogatják. Mint mondta, az előterjesztés megoldást nyújt arra is, hogy a kis- és közepes cégeket megvédjék a bankokkal szembeni kiszolgáltatottságtól. Fontos lépésnek nevezte, hogy a kormány a számla kiegyenlítéséhez köti az áfabefizetési kötelezettséget, és azt is, hogy a kisvállalkozások egy újabb adózási formát választhatnak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kisadózás bevezetése a legegyszerűbb adózási forma, ami a magyar adójogban létezett. Közölte még: a Fidesz módosítást javasol egyes számlák elszámolhatósága érdekében, ezt azonban csak korlátozásokkal engednék. A kisvállalati adó lényegéről szólva kijelentette: azok számára kedvező, akik nagy arányban számolnak el munkaerőköltséget, tehát komoly foglalkoztatók.

MSZP: a kormány meglévő eszközöket alkalmaz

Gúr Nándor (MSZP) pártja álláspontját ismertetve elmondta: támogatnak minden olyan törekvést, amely munkahelyek megőrzését vagy létesítését eredményeznék, kifogásolta azonban, hogy munkahelyek létrejöttére egyelőre nem látnak példát. Emlékeztetett arra, hogy a pályakezdők 28 százaléka munkanélküli, és szerinte a foglalkoztatotti létszám még mindig nem érte el a válság előtti szintet. Frakciótársa, Tóth Csaba azokat az eseteket sorolta, amelyek esetében hátrányt jelentenek a vállalkozásoknak a változtatások. Ezek között említette, hogy a kisadózók nem tudják költségeiket levonni, vagy táppénzalapjukba nem számít bele az így megszerzett jövedelem, sőt a nyugdíjalapot sem növeli. A munkavállalók után kifizetett bérköltség esetében társasági adót kell fizetni, bruttó 150 ezer forintos bejelentett bér alatt pedig szerinte a foglalkoztató kárára válik a váltás – sorolta kifogásait a képviselő. Nem értett egyet azzal sem, hogy a változtatásoknak meglenne a fedezete, mert szerinte a kormány túlzottan optimista makropájára építette a 2013-as költségvetést. Szerinte kiszámíthatóbb környezetre és az adminisztrációs terhek csökkentésére lenne szükség.

Kiss Péter (MSZP) szerint nem könnyen belátható, miért kell úgy csinálni, mint ha a bejelentett munkaerő-piaci eszköz már nem létezne évek óta. Kommunikációs trükknek nevezte az előterjesztést, és vitatta, hogy a meglévő eszközök alkalmazásával fordulatot lehetne elérni. Úgy vélte: más intézkedésekkel éppen ellentétes hatásokat ér el a kormányzat, például a minimálbér drasztikus emelésével. Úgy vélte: az új munka törvénykönyve is a munkahelyek megőrzése ellen hat.

KDNP: az akcióterv összhangban áll a családtámogatási programmal

Aradszki András a 25 év alatti és az 50 év feletti munkavállalók támogatását emelte ki, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók  adókedvezményét. Azt is hangsúlyozta: a gyesről visszatérők segítse összhangban áll az eddigi családtámogatási programokkal. Úgy vélte: nem vitatható, hogy a járulékkedvezmények fehéríteni tudják a munka világát, mint mondta, ennek is köszönhető, hogy az érdekképviseletek jó része egyetértett a tervben foglaltakkal. Fontosnak tartotta, hogy a kedvezmények a már munkát végzők számára is igénybe vehetők, ezzel munkahelyek megtartását segíti a program.

Seszták Oszkár is fontosnak nevezte a munka alapú gazdaság megteremtését, amelyhez szerinte megalapozást nyújt az akcióterv. A politikus a kisadózók tételes adójáról és a kisvállalkozási adóról szólva elmondta: két gyökeresen új, egyszerű és választható adónemet vezet be a módosítás, amely jelentős munkavállalói kört érint. Üdvözölte, hogy olyan kedvezményeket terjeszt ki a javaslat széles társadalmi csoportokra, amelyeket eddig az eva vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás révén csak szűk réteg alkalmazhatott. Seszták Miklós célnak tartotta, hogy egy olyan adózási stílust vezessen be a kormányzat, amely minél szélesebb kört von be az adófizetők körébe. Kiemelte, hogy az adófajtát csak azok vehetik igénybe, akik legalább egy munkavállalót bejelentenek a vállalkozásba. Megdöbbentőnek tartotta, hogy az aktív korúak egy jelentős része jelenleg nem rendelkezik társadalombiztosítással, mint mondta, az akcióterv bővíteni kívánja az ellátottak számát.

LMP: félelem és bizonytalanság az oktatásban

Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt, hogy az idei tanév a jogos félelem és a bizonytalanság jegyében fog eltelni, többek között azért, mert nem készültek el időben a szükséges kormányrendeletek, nem volt kellő felkészülési idő az iskolák számára. Bírálta, hogy a minden napos testnevelést úgy vezette be a kormány, hogy számos iskolában nincs tornaterem és tisztálkodási lehetőség sem. Az alapítványi iskolák kiegészítő támogatását is számon kérte a kabineten. Úgy fogalmazott: fel kellene hagyni a kormányzati struccpolitikával és meg kellene hallgatni az oktatás szereplőit. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: valamennyi iskolában és óvodában rendben megkezdődött a tanév, nyugalom van a tantermekben, ezzel szemben az LMP félelmet és bizonytalanságot vizionál. Az elhangzottakra reagálva azt mondta: mást sem tesz a kormány, mint meghallgatja az oktatás szereplőit. Szerinte minden átalakítás szül bizonyos bizonytalanságot, ami rendjénvaló, de ezt úgy feltüntetni, hogy mindenki bizonytalanságban van, cinizmus és szégyen. A minden napos testnevelésórákkal kapcsolatban azt mondta: ahol nincs tornaterem és tisztálkodási lehetőség, ott is volt eddig heti három testnevelés óra. Miért baj az, ha most heti öt óra után lesznek izzadtak a gyerekek? – kérdezte. Az alapítványi iskolákkal kapcsolatban jelezte, az állam nem vonul ki erről a területről, ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – 260-an pályáztak arra a keretre, amit 27 felé lehet elosztani.

KDNP a magyar sportolók teljesítményéről

Lukács Tamás a londoni olimpián és paralimpián elért magyar eredményekkel kapcsolatban arról beszélt, hogy ma olyan világban élünk, amelyben a „média ontja ránk a celebvilágot" és teljesítmény nélkül kerülnek címlapokra „percemberkék", azonban a sportolók bebizonyították, hogy Magyarország kiemelkedő teljesítményt érhet el. Hoffmann Rózsa azt hangsúlyozta, a kormány sokat tett az olimpikonok felkészüléséért, nemcsak a források biztosításával, hanem a sporttörvény elfogadásával is.

Az MSZP visszaadja az iskolavárosok rangját

A szocialista Hiller István úgy értékelte, hogy a kormány abszolutizált rendszert hozott létre az oktatásban: a teljes mértékben államosított iskolákat állam által kinevezett igazgatók vezetik az állam által kiadott tanterv szerint állami tanfelügyelőkkel, és mindezt egy állami központ felügyeli. Az egykori oktatási miniszter szerint ez egy időutazás a múltba, 1973-ba, azonban ez a rendszer már akkor sem működött jól. Az államosítással a kormány elveszi a polgármesterek méltóságát, hiszen míg eddig fenntartók voltak, most raktárost csinálnak belőlük – tette hozzá. Kijelentette: az MSZP vissza fogja adni az önkormányzatoknak az iskolákat, és újra meghirdeti a magyar iskolaváros címet. Hoffmann Rózsa ezzel szemben kijelentette: szó sincs államosításról, ezt az MSZP elődje csinálta meg, amikor az egyházaktól elvette az iskolákat. Mi nem veszünk el semmit – tette hozzá az államtitkár, aki szerint retorikai csúsztatás azt állítani, hogy a polgármester raktáros lesz, hiszen az önkormányzat továbbra is részt vesz az iskola működtetésében. Hoffmann Rózsa azt üzente az önkormányzatoknak, hogy az iskolaváros cím ezen túl is megilleti őket, ez független az új irányítási rendszertől.

Fidesz: 250 ezer devizahiteles családon segített a kormány

Zsigó Róbert fideszes képviselő ismertette, hogy eddig a kormány 250 ezer magyar családnak nyújtott segítséget devizahitelükkel kapcsolatban. A kabinet kétszer is meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, megteremtette a végtörlesztés és az árfolyamgát lehetőségét. Ez mind azt a célt szolgálja, hogy senki ne maradjon az út szélén – fogalmazott. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt mondta: a végtörlesztésben 169 ezer adós vett részt, piaci áron 1200 milliárdot, a valóságban 900 milliárd forintot kellett visszafizetniük, ami 23-24 százalékkal csökkentette a devizahitel-állományt és csökkentette az ország devizakitettségét is. Hozzátette: az árfolyamgát lehetőségére az augusztusi előzetes adatok szerint 71 ezren jelentkeztek be, és a kormány azzal számol, hogy az érintettek fele tud belépni ebbe a rendszerbe.

A Jobbik az orvosok elvándorlása miatt aggódik

Z. Kárpát Dániel a Jobbik részéről egy kutatásra hívta fel a figyelmet, amely szerint a 2008 és 2011 között külföldre költözött magyar orvosok 58 százaléka azt mondta, két éven belül nem jön haza, és csak 2 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy visszatérne Magyarországra. Szerinte ez az alacsony jövedelem, a heti hatvan óra munkaidő és a családi élet ellehetetlenülése miatt van így, miközben orvosokból és szakápolókból olyan a hiány, hogy az már egészségügy összeomlásával fenyeget. Halász János, az erőforrás-minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása régóta jellemző, a kormány ugyanakkor mindent elkövet ennek a folyamatnak a megfordítása érdekében. A kabinet intézkedéseit sorolva közölte: a rezidensek számára támogatási formákat vezetettek be, bérrendezést indítottak el, és bíznak abban, hogy ez üzenetértékű a egészségügyi dolgozók számára.