Miután elvonult a tévések és az újságírók hada, kimúlt a propaganda, s maradt az értelem, az ellenzék is elfogadott, megszavazott kormánypárti indítványokat. Íme, a legfrissebben elfogadottak.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Hétfőn reggel nyújtotta be a kormány – a Házszabálytól való eltéréssel – és már estébe hajló délután elfogadta a Tisztelt Ház a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A lényege: január 1-jéig visszamenőleg díj- és illetékmentessé nyilvánította a földhasználati nyilvántartási eljárást a parlament. Az Országgyűlés tavaly év végén döntött úgy, hogy az idei évtől a terület nagyságától függetlenül minden földművelő köteles bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba. Nagy felháborodást váltott ki, korábban ugyanis az egyhektárnyi vagy annál kisebb területek tulajdonosainak nem volt előírva a hírtelen jött költségekkel járó bejelentési kötelezettség. A mostani módosítás alapján a bejelentés továbbra is kötelező marad, azonban ingyenessé teszi az eljárást. A már január 1-je óta indított földhasználati nyilvántartási eljárásokért befizetett díjakat – hat-, illetve tizenkétezer forintot – a kormányhivataloknak vissza kell téríteniük.
Mindezekre tekintettel ritka pillanat következett: az Országgyűlés a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül (!) 296 igen szavazattal elfogadta.
+
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítását a trafikrendszer hosszú távú működőképessége tette szükségessé.
Az Országgyűlés tavaly szeptemberben határozott úgy, hogy 2013 júliusától állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme, koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafiktörvény rendelkezései alapján a kétezer lakosúnál kisebb településeken legfeljebb egy, a népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet üzemeltetni úgy, hogy kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
A trafikokban a dohánytermékeken kívül eredetileg mást nem lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben bővítette az árusítható termékek körét, engedélyezve, hogy lottót és sorsjegyeket is kínáljanak. Azóta több szakmabeli szervezet is jelezte, ha csak a dohányárut és hozzá kapcsolódó kiegészítőket forgalmazhatnak, abból nehezen tudják majd fenntartani magukat.
A mostani módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a dohányboltban szeszes ital, energiaital, kávé, üdítőital és ásványvíz, illetve újság, napilap, folyóirat és periodikus kiadvány is forgalmazható legyen. (A szocialista szerettek volna még ezen is túltenni, ám módosító indítványuk – amely azt szorgalmazta, hogy a nemzeti dohányboltokat nemzeti vegyesboltnak kereszteljék át, és ott akár péksüteményt, tejet és tejtermékeket, húst és húskészítményeket, sültkolbászt, szalonnát, virslivel díszített szendvicseket, rántottát, étolajat, zsírt, cukrot, mézet, levesporokat és tésztát is árulhassanak – elvérzett.)
A törvény módosítása révén az engedéllyel rendelkezők július 1-je helyett már május 1-jén megnyithatják dohányboltjukat. Azok a kiskereskedők pedig, akik a hatályba lépő új szabályok miatt nem folytathatják tevékenységüket, két héttel tovább, július 16-áig értékesíthetik megmaradt készletüket. A törvénymódosítás emellett visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedőknek a dohányárusítást befejező kiskereskedők megmaradt árukészletére.
A termékkör bővítéséről 228 igen szavazattal, 46 nem ellenében, 38 tartózkodás mellett döntött a Ház. A kormánypártiak két kivétellel (Dióssy Csaba, Tóth Gábor) igennel, az MSZP-frakció tagjai és a függetlenek többsége nemmel voksolt, a Jobbik padsoraiban pedig egységesen tartózkodtak.
+
A kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, a részükre nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelentés - (Szövege: PDF) - elfogadásáról szóló határozati javaslatot – (Szövege: PDF) – a Gazdasági és informatikai bizottság jegyezte.
A jelentés 2009-2010-ben a gazdasági válság alapvetően a hazai vállalkozási szektor dualitását mutatja: létezik egy nagy hatékonysággal működő nemzetközi multinacionális vállalatcsoport, és mellette a kis- és középvállalkozások alacsonyabb termelékenységgel működő szektora, - a különbség közöttük folyamatosan növekedett. Megállapítja: a 2010 előtti gazdasági szerkezet, gazdaságszabályozási környezet nem segítette, nem védte kellően a hazai kis- és középvállalkozásokat a válság által rájuk gyakorolt hatásától, hanem pont erősítette ezeket a hatásokat, megmutatkozott mindez az export, a foglalkoztatás és egyéb gazdasági mutatókban.
A jelentésből kronológiailag megismerhetők azok a fontosabb lépések is, amelyeket 2010 júniusa után hozott a kormányzat. „Csak” a felsorolás kedvéért néhány: a társasági adó kulcsának 500 millió forintos adóalapig 19 százalékról 10 százalékra való csökkentése;, az egykulcsos adó bevezetése, a tíz kisadó eltörlése, a beruházási engedélyek számának csökkentése; az alkalmi foglalkoztatás, illetve a kistermelői élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -értékesítés egyszerűsítése; a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztése beruházási forgóeszköz és önerőhitelre, illetve az agrár Széchenyi-kártya bevezetése; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi határ; az egyszerűsített végelszámolás, és még jó néhány intézkedés.
A jelentésből következő megállapítások nem teszik kétségessé a tennivalók sokaságát sem: a kis- és középvállalkozói szektor ugyanis változatlanul a legfontosabb a magyar gazdaságpolitika szempontjából, valóban a magyar családok, a magyar gazdaság építésének a legfontosabb építőkövei. Mindezt persze a kormány és ellenzéki oldalon nem egyformán gondolták, gondolják. Pazar ütközések után a parlamenti többség azonban – (225 igen, 46 nem, 31 tartózkodás) – elfogadta a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről szóló jelentést.
+
Az atomenergia 2009., 2010. és 2011. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés – (Szövege: PDF) – elfogadásáról szóló határozati javaslatot, (szövege: PDF) szintén a Gazdasági és informatikai bizottság helyezte a T. Ház asztalára.
Három igen jelentős évről volt szó. Folytatódtak a paksi atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbítása előkészítésének a munkálatai, az Országos Atomenergia Hivatal értékelte a hozzá benyújtott üzemidő-hosszabbítási programot, majd elrendelte annak végrehajtását. Folytatódott a kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas nemzeti radioaktív hulladéktároló felszín alatti létesítése, a paksi kiégett kazetták átmeneti tárolójának felújítása és bővítése is.
Fontos hangsúlyozni: sugárbaleset, személyek baleseti sugárterhelésével járó rendkívüli esemény egyik évben sem következett be. A Nemzetközi szakértők is pozitívan értékelték a magyar biztonsági jelentésben leírt eredményeket. Felülvizsgálatuk során megállapították: kellően alapos, nem tártak fel olyan biztonságnövelési lehetőséget, amelyet a hazai szakemberek ne vettek volna figyelembe, az elhatározott intézkedéseket pedig megfelelőnek tartották.
A jelentés nem tette kétségessé: Magyarországnak szüksége van az atomenergiára. A Paksi Atomerőmű a most vizsgált három évben átlagosan a hazai villamosenergia-termelés 42,7 százalékát adta, stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában. Ezzel párhuzamosan kiemelten hangsúlyozta: az atomenergia alkalmazására csak és kizárólag a nukleáris biztonság mindenek felett álló érdekének elfogadásával kerülhet sor.
Az Országgyűlés mindezzel meggyőző többséggel (295 igen, 12 nem, tartózkodók nélkül) egyetértett.
+
Zöld utat kapott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF.)
Az egyezmény egységes, összefüggő szerkezetben tartalmazza a létező nemzetközi tengerészeti munkaügyi egyezmények előírásait, valamint az egyéb nemzetközi munkaügyi egyezményekben található alapelveket. Rendelkezései kiterjednek a munkaerő-felvételnél alkalmazandó minimális követelményekre, a foglalkoztatás feltételeire, a fedélzeti szállás követelményeire, az egészségvédelemre, a szociális védelemre és az ezekkel kapcsolatos tagállami felelősségi körök meghatározására. Megerősítését 2007. évi határozatában az Európai Unió is támogatta, elősegítve a tengerészekre vonatkozó nemzetközi szabályok egységesítését.
Magyarország tengerihajó-lajstroma jelenleg üres, azonban több száz magyar állampolgár teljesít szolgálatot tengerészként, idegen lobogó alatt közlekedő hajókon. Az egyezményhez való csatlakozás is segítheti érdekeik jogaik érvényesítését.
Mindezekre tekintettel ritka pillanat megismétlődött: az Országgyűlés a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot ellenszavazat és tartózkodás nélkül (!) 296 igen szavazattal elfogadta.
+
Az Európa-Ázsia közötti kombinált fuvarozás szervezési és üzemeltetési szempontjairól szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslata, sem ütközött lényeges ellenállásba. (<span '="">Szövege: PDF.)
Eme egyezményt a kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítményeiről szóló 1991. február 1-jén létrehozott ENSZ-megállapodás alapján alkották meg a Vasutak Együttműködési Szervezete égisze alatt. Az egyezmény célja a keleti irányú kombinált fuvarozás elősegítése. Az egyezmény magyar részről történő aláírása és hatályba léptetése 1997-ben megtörtént, hazai kihirdetésére azonban eddig nem került sor.
Megtörténik: szép hazánk a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján az egyezmény normaszövegét törvénnyel, míg annak mellékleteit kormányrendeletben hirdeti ki. Az Országgyűlés 301 igennel, mindössze 1, azaz egy ellenszavazat kíséretében, tartózkodások nélkül az erről szóló indítványt elfogadta.
