A huszonkilenc pontos igazolni látszik, hogy a II. Orbán-kormány nem kér 100 napos türelmet, esztendős haladékot. Nagy lendülettel hozzálátott a választási ígéretei megvalósításához. Eskütételüket követően, röpke idő alatt, sorjáznak a törvényjavaslataik, határozati javaslataik. Folyamatosan tárgyalják őket - a héten nyolcat el is fogadott belőlük a Tisztelt Ház.

Vége a diszkriminációnak

Az Országgyűlés a héten döntött a közoktatási törvény módosításáról. Az indítványt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és Szászfalvi László nyújtotta be. Hangsúlyozták: a magyar történelem során az egyházak bebizonyították, hogy jó gazdái az iskoláknak. Az államnak nem megvédenie kell magát az egyházak oktatási-nevelési tevékenységétől, ellenkezőleg, segíteni kell az egyházakat, ha ebből a nemzet jövője szempontjából kulcsfontosságú stratégiai feladatból részt vállalnak. Az elmúlt években a szocialista-liberális kormány azonban hátrányos helyzetbe hozta az egyházi fenntartású közoktatási intézményeket. A közoktatásról szóló törvény többszöri módosításával olyan jogi helyzetet teremtett, amely szinte lehetetlenné tette annak a széles társadalmi elvárásnak a kielégítését, amelyet az egyházi közoktatási intézmények iránti igény mutatott, mutat. Nem tartotta be az azonos finanszírozás elvét, különbséget tett az állami, önkormányzati, illetve az egyházi iskolákba járó gyermekek között, az utóbbiak kárára. Az egyházak nem kapták meg maradéktalanul az óvodáiknak, iskoláiknak járó állami finanszírozást. A tiltakozásuknak nem lett eredménye, csakúgy, mint az Állami Számvevőszék vizsgálatának, amely e tekintetben többmilliárdos elmaradást állapított meg.

A mostani törvénymódosítás esélyegyenlőséget teremt az együttműködésben részt vevő, eddig diszkriminatív intézkedésekkel sújtott önkormányzatoknak és egyházaknak. Biztosítja, hogy az önkormányzattól egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása - az átadást követően - zavartalan legyen. Közoktatási megállapodást kötnek egymással, melynek alapján az egyházi jogi személy jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. A kiegészítő támogatást a központi költségvetés terhére kell kifizetni.

A parlament 295 igen szavazattal 43 ellenében és 14 tartózkodás mellett elfogadta az indítványt. A Jobbik támogatta, az LMP tartózkodott, az MSZP ellene voksolt. Sürgős kihirdetését kérték a köztársasági elnöktől.

Legnagyobb cirkusz az önkormányzat törvényt kísérte

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot Kósa Lajos, Rácz Róbert, Lasztovicza Jenő, Tasó László, Tiba István, Tóth József, Rogán Antal, Tarlós István, Szűcs Lajos, Kocsis Máté, Kovács Zoltán, Cser-Palkovics András, Dorkota Lajos (Fidesz) kezdeményezte.

Az Alkotmány módosítását is igénylő indítvány szükségesnek tartotta a helyi önkormányzati választások szabályozás rendszerének alapjaiban való átdolgozását. A törvény megalkotása során a szerkezeti és jogszabály-szerkesztési szempontok megvalósítása mellett elsődleges cél volt a választási szabályok egyszerűsítése, a testületek létszámának csökkentése.

Az LMP képviselői A/4-es sárga lapot mutattak fel a kormánypárti padsorok felé, majd még a szavazás kivonultak. Név szerinti szavazást kért a Jobbik.  Egyes képviselőik nevük elhangzásakor felálltak, kezükben szintén narancssárga lapot tartva, melyeken egy-egy betű szerepelt.  Ezekből a következő felirat áll össze: „Egypártrendszer!"

Majd miután hivatalosan is kihirdették, hogy az Országgyűlés 259 igen szavazattal, 94 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a törvényjavaslatot, dr. Lenhardt Balázs, Z. Kárpát Dániel és Zagyva György Gyula egy transzparenst emeltek a magasba, amelyen egy koporsó volt látható, és gyászkeretben a következő szöveg: „Önkormányzatiság: Élt 20 évet!"

Három csapás

Háromcsapás néven híresült el a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló javaslat. Lázár János, Kósa Lajos, Balsai István (Fidesz), Rubovszky György (KDNP) képviselők önálló indítványa. A indokolás szerint egyértelmű választói akarat kötelezte az Országgyűlést a szigorításra, mivel több százezer választó is támogatta aláírásával.

A kihirdetését követő 30. napon hatályba lépő törvénymódosítás visszaállítja a 2003. március 1-jét megelőző büntetéskiszabási szabályt, azaz az úgynevezett „középmértékes büntetést". E szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás. Beemeli a Btk.-ba a „három csapás" bevezetését. „Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye." A róla szóló paragrafus a „bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A törvénymódosítás a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét is megteremtette azzal, hogy a közfeladatot ellátó pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemelte a kiszabható büntetési tételek mértékét. A zárószavazás előtt kiegészítették e tételt: az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt megtámadó támadó büntetését is megszigorítják. A büntetési tétel: egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztés. A parlament változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is. A legújabb európai felfogásnak és a magyar Alkotmánybíróság évtizedes gyakorlatának megfelelően, a totalitárius rendszerek bűneinek, és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében kiegészítette az előző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amely „a holokauszt nyilvános tagadása” néven került beiktatásra a magyar büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is egyaránt büntetni rendeli. Kimondja: aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvénymódosítást 253 igen, 61 nem kísérte. Ellene szavazott: Tapolczai Gergely (Fidesz), MSZP, LMP. Tartózkodott: Jobbik. Utóbbi érdekessége, a Jobbik frakciója azért nem szavazta meg a „három csapást" tartalmazó büntető törvénykönyv módosítást, mert a változtatásokhoz hozzárendelték a nemzetiszocialista és a kommunista bűnök tagadására vonatkozó rendelkezést is, amit a párt a szólásszabadság korlátozásának tart. „A szólásszabadság elkötelezett híveként nem mondhatunk igent egyetlen szájzártörvényre sem” – közölte Volner János.

Nem egyenlőbbek többé az egyenlőknél

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat – a rendszerváltás óta eltelt 20 év közigazgatási működési tapasztalatai alapján – számos ponton korrigálja a központi közigazgatásban dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának rendszerét. Navracsics Tibor, Répássy Róbert (Fidesz) és Rétvári Bence (KDNP) képviselők fémjelezték. A közszolgálat lényegi eleme, hogy a jogviszony létrejötte nem egymás mellé rendelt felek kötöttségektől mentes egyeztetésének és megállapodásának tárgya és eredménye, hanem az állam egyoldalú aktusa, melynek során – jogszabály által részletesen kidolgozott feltételrendszer szerint – kinevezi a jövendő köztisztviselőt, kormánytisztviselőt, megbízva bizonyos feladatkör, munkakör vagy tisztség ellátásával. A magánszemély ebben a viszonyrendszerben érdemben pusztán a kinevezés elfogadásáról vagy el nem fogadásáról dönthet, annak feltételeiről nem. Nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest kiemelt védelmet élvezzenek és de facto felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során.

A módosító javaslat a Munka törvénykönyvének szabályait rendeli alkalmazni a felmondási tilalom körében. Két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát június második felétől, miután az Országgyűlés elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

A törvénymódosítást 257 igen, 94 nem kíséretében fogadta el a Tisztelt Ház. Ellene voksolt: Domokos László (Fidesz), MSZP, Jobbik, LMP.

Nemzeti vagyongazdálkodás

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szólt Matolcsy György, Fónagy János előterjesztése.

Az állami tulajdon tekintetében – az új kormányzati struktúra rendszeréből is adódóan – az új típusú nemzeti vagyongazdálkodás egységes rendszerét kívánja megteremteni. Ennek során az átlátható tervezéssel és forrás-kezeléssel, a tevékenység optimalizálásával, takarékosabb és hatékonyabb rendszer kialakításával, a folyamatokba épített következetes ellenőrzés megvalósításával, továbbá egyértelmű felelősségi viszonyok következetes alkalmazásával emeli az állami vagyonnal való gazdálkodást (nemzeti vagyongazdálkodásként) önálló ágazati szakpolitika szintjére. A jelenlegi, az állami szervezeten belül széttagolt, egységes működési elveket jórészben nélkülöző állami vagyongazdálkodás a jövőben önálló ágazatként jelenik meg. Ennek a szervezeti megnyilvánulásaként az újonnan létrehozott Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Állam vagyonával való vagyongazdálkodás kizárólagos ágazati irányítója és felügyelője.

Az Országgyűlés 257 igen 108 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt. Nemmel voksolt 48 szocialista, 45 jobbikos, 15 LMP-s képviselő. A többség a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérték.

Jogsértések, áldozatok, kártérítés

Az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozatot Lázár János, Kovács Zoltán, Kósa Lajos, Balog Zoltán, Ékes Ilona és Gulyás Gergely (Fidesz) kezdeményezte. A javaslat a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorlók elleni 2006 őszén történt rendőri fellépés áldozatainak kárpótlásáról szólt. Azt kívánták elősegíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, továbbá a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjenek, így állami bocsánatkéréssel az áldozatok teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlása megtörténjen.

„A rendőrség és a rendőrség felett utasítási joggal rendelkező kormány nem tett különbséget a bűncselekményt megvalósító erőszakos demonstrációk és a békés tüntetők között. A jelen eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított, illetve azok, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg. Ezt azért szükséges külön rögzíteni, mert az áldozatok által tett feljelentések döntő többségében az ügyészség az azonosító jel hiánya miatt nem tudott vádat emelni a bűncselekményt elkövető rendőrrel szemben, ezért a büntetőeljárást bizonyítottság hiányában megszüntette, azonban a megszüntető határozatban rögzítette, hogy a feljelentő sérelmére a beazonosíthatatlan rendőr bűncselekményt követett el. Ugyanilyen elvi megfontolásból szükséges kártalanítani mindazokat, akiket állami vezetői felelőtlenség, az állam által elmulasztott jogalkotási kötelezettség miatt, közvetve vagy közvetlenül alapjogi sérelem ért."

A határozatot az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el. Egyedül az MSZP voksolt ellene.

Jogosítvány

A közúti járművezetői képzésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szólt Kósa Lajos, Pósán László, Pokorni Zoltán.  (Fidesz) országgyűlési határozati javaslata. A Tisztelt Ház által 341 igen szavazattal, 18 nem ellenében és egy tartózkodással elfogadott határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezésé legyen.

Műsorterjesztés

Az Országgyűlés egyhangúan döntött a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról is. A testület elnöke Cser-Palkovics András (Fidesz), alelnöke Baja Ferenc (MSZP), tagjai pedig Pálffy István (KDNP), Novák Előd (Jobbik) és Karácsony Gergely (LMP) lettek.

Bartha Szabó József