A harmadik napon a legnehezebb, a harmadikon. E héten nem csütörtökre, hanem péntekre igaz.  Hétfő s kedd után, újra összeül az Országgyűlés, és hozzálátnak a jövő évi költségvetés részletes vitájához. 

Félkilenckor rajtolnak, s tart, ameddig tart, késő estig mindenképpen. Napirend előtti felszólalásokkal kezdenek (az interpellációk és a kérdések elmaradnak), majd tucatnyi törvény, törvénymódosítás tárgyalása következik. Közülük mindenképpen kiemelkedik a 2013-as költségvetésről szóló törvény megalkotása. A általános vitáján  túljutottak az elmúlt hét három napján. A kormánypártok és az ellenzékiek testvériesen megosztoztak a 30 órás időkereten. Most, a részletes vitában már rövidebbek lesznek.

+

A kormány által előterjesztett 2013 évi büdzsé kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14 799,7 milliárd forint. 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett 677,2 milliárd forint hiánnyal számol. Az államadósság GDP-hez mért arányát 78-ról 76,8 százalékra kívánja csökkenteni.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiányt tervez, 1649,4 milliárd bevétel és 1675 milliárd kiadás eredményeként.

A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási egyensúlyt tart, mindkettő 2874,5 milliárd forint lesz.

A helyi önkormányzatok bevételeit 2248,3 milliárd forintra, kiadásait 2308,3 milliárd forintra tervezik, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint.

Az előterjesztés 4,7 százalékos export-növekedéssel szemben jövőre 8,8 százalékos emelkedést, az importban az idei 2,8 százalékos emelkedéssel szemben jövőre 8 százalékos bővülést tervez. A fogyasztói árindexet pedig 4,2 százalékra prognosztizálja, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

+

A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig a jövőben 16 százalékos kisvállalati adót választhatnak. A szociális hozzájárulásból levonható kedvezmények a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelenthetnek. A 25 év alattiaknál 200 ezer, az 55 év felettieknél pedig 500 ezer főt érinthet kedvezően a bejelentett intézkedéscsomag.  A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: a tervezett 1,6 százalék helyett akár 2 százalékkal is növekedhet jövőre a bruttó hazai termék, annak a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagnak köszönhetően, amelyről a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség megegyezett. Hangsúlyozta: a foglalkoztatást segítő, 300 milliárd akcióterv egyik lábaként kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi műveleteire is a tranzakciós illetéket, ezzel 100 milliárd forintot biztosítanak a programhoz, és ugyanennyit tesznek hozzá a Magyar Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletekre kiterjesztett tranzakciós-illeték bevételéből.

+

Röpke idő alatt slágertéma lett mindez Simor András jegybankelnök jóvoltából idehaza és külföldön egyaránt. Félreérthetetlenül jelezte: értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes a tranzakciós adó kiterjesztése az MNB-re. Uniós jogot sért az Orbán- kormány, mert a nem csak az MNB, de az Európai Központi Bank felé is véleménykérési kötelezettsége van. „Az EU működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése szerint ugyanis az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban, így a jegybankot érintő jogszabály tervezetét illetően, az EKB véleményét is ki kell kérni, és a véleményét figyelembe kell venni” – üzente az MNB elnöke, hozzátéve: ez pedig nem történt meg.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a hírre egyszerűen reagált: „Ha minden kereskedelmi bankban fizetni kell az átutalások után, akkor nehéz megmagyarázni, hogy az MNB-ben miért nem. Nem vagyok benne biztos, hogy ez a lépése az elnök úrnak helyes, de mivel a jegybank független, ezért ezt a lépését nem kívánjuk kritizálni.”

Legfrissebb hír: a Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte Róna Péter, a testület tagja. A pénzügyi szakember azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert a felügyelőbizottságnak állást kell foglalnia a Nemzeti Bank tervbe vett megadóztatásáról. Róna Péter szerint ugyanis nem kevesebbről van szó, mint a Nemzeti Bank, mint önálló monetáris politikai intézménynek a romba döntéséről.

+

Eddig 316 módosító indítvány érkezett a 2013-as büdzsé tervezetéhez. Ebből 288-at a Jobbik és az LMP jegyez. Az MSZP „elvi megfontolásból” nem nyújtott be egyetlen egyet sem.

Az MSZP teljes mértékben elutasítja a 2013-ra tervezett költségvetést. Állítják: „homokvárra épül” és máris megbukott. Tíz-tizenkét évre eladósítja az ország jövőjét, drágább államról és a tönkremenő önkormányzatokról szól. Minden 100 forintból 40-re ráteszi a kezét, az aktív betegellátás szűkítése pedig „intézményesített népirtás”. Az elmúlt 22 évben nem látott mértékű adóterhekre, az elmúlt 16-17 év legnagyobb inflációjára, évi 4 százalékos reálbércsökkenésre és versenyszférában sohasem tapasztalt mértékű munkahelyek megszűnésére lehet számítani. Mindezt egyenesen bűnnek nevezték, melyért személyes felelősség terhel minden kormánypárti politikust, és minden, a költségvetést megszavazó képviselőt. Ezért úgy döntöttek, hogy nem nyújtanak be hozzá egyetlen módosító javaslatot sem. Ehelyett őszre alternatív költségvetést, igazságos többkulcsos adórendszert dolgoznak ki, és több százmilliárd forintos átrendezésre tesznek majd javaslatot, amellyel stabilizálni lehet az államháztartást.

A Jobbik szerint a 2013-as költségvetés szociális témájú kiadásainak csökkenése azt eredményezi, hogy jövőre sem szűnik meg az elszegényedés, Magyarország a 4 millió koldus országa lesz. Nem emelkedik a családi pótlék, a gyes, a gyed, sem az ápolási díj, csökken viszont a hajléktalan ellátórendszerre szánt összeg, a mozgáskorlátozottak támogatásai, a gyermekápolási táppénz, a civil és a nonprofit szociális szervezetek támogatása, valamint a drog-revencióra szánt összeg is. Kevesli a külhoni magyarok támogatására szánt összeget is. „Mély felháborodással tapasztalta”, hogy – a százmilliós elvonásokat és az inflációt is figyelembe véve – reálérték tekintetében közel egymilliárd forintos megszorítással sújtja a külhoni magyarságot.  Összességében 14 milliárd forintot szán a kabinet a külhoni magyarok támogatására, „ez az összeg nem éri el a teljes költségvetés egy ezrelékét sem, azaz  a magát nemzetinek mondó, az elszakított nemzetrészek ügyét elvileg szívén viselő kormány kevesebb támogatást biztosít nemzetpolitikai célokra, mint Gyurcsány Ferenc tette”.  A költségvetés nemzetpolitikát érintő fejezeteihez 13 módosító javaslatot nyújtott be, amelyek összességében 4,5 milliárd forint pluszforrást kívánnak biztosítani az „elcsatolt területeinken élő” magyarság támogatására. Sok más mellett javasolja, hogy a családtámogatások legalább az infláció mértékével növekedjenek, emellett azt is szeretné, ha a kormány végre elszánná magát a szociális kártya országos bevezetésére, amellyel átláthatóbbá lehetne tenni az egész rendszert.

Ímemég néhány módosító javaslatuk a százat meghaladóból. Magyar Zoltán a Terrorelhárítási Központtól vonna el kétmilliárd forintot, abból az édesvízi haltenyésztést és -feldolgozást támogatná. Milliárdokat fordítana arra is – több módosító javaslattal -, hogy az állam a tervezettnél többet költsön termőföldvásárlásra. Z. Kárpát Dániel másfél helyett 6,5 milliárd forintot adna az iskolatej-programra, míg a nemzeti eszközkezelőnek 33 helyett 93 milliárd forintot juttatna, emellett szükségesnek tartja a cigány-magyar együttélést kutató intézet felállítását is százmillió forintból. Párttársa, Lenhardt Balázs 742 millió forintot szánna a Regnum Marianum templom újjáépítésére, amit az 1947-es párizsi békeszerződésből fakadó kárpótlási kötelezettség rovására garantálna, de e cél érdekében megszüntetné és átirányítaná a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, valamint a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény költségvetési támogatását is. Arra is javaslatot tesz, hogy a Fidesz és az MSZP – együtt több mint másfél milliárd forintos – állami támogatását töröljék el, és a pénzt fordítsák a kommunizmus áldozatainak megsegítésére. Saját pártja és az LMP támogatását viszont meghagyná, mondván, új pártként szükségük van rá. Szilágyi György a futballstadionok beléptető-rendszerére szánt 864 millió forintot venné el, és a pénzt a meddőség kezelését szolgáló eljárások támogatására fordítaná. Novák Előd – aki tavaly hiába próbálkozott ugyanezzel – idén is elkülönítene kétmilliárd forintot történelmi filmek gyártására.

Az LMP nagyjából 800 milliárd forintos átrendezést hajtana végre a jövő évi büdzsében. Több más mellett megszüntetné a Terrorelhárítási Központot és nem engedné felállítani az Országgyűlési Őrséget sem. A két szervezet felszabaduló forrásaiból 8,8 milliárd forintot fordítana a rendőrség béremelésére, további 1,5 milliárd forintból pedig rendőrségi mintaprojekteket hozna létre. Harminc százalékkal, 300 millió forinttal emelné a polgárőrök támogatását, 200 millió forint juttatnának a költségvetésben egyébként nem nevesített Szomszédok Egymásért Mozgalomnak. További módosító javaslataikkal hétszáz millió forinttal emelnék az áldozatok kárenyhítésre fordítható összeget, a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak és az Áldozatvédelmi Szolgálatnak pedig további egymilliárd forintot adnának.

Több pénzt juttatna a gyógyszerkasszának és az egészségügyi szakellátásra és önkormányzati feladatokra, és csökkentenék a közmédia támogatását. Többet költene szociális és oktatási kiadásokra, hajléktalan-ellátásra, valamint a társadalmi felzárkózást segítő programokra és tanyafejlesztésre. A bányajáradékból tervezett 95 milliárd forint bevételt több mint 26 milliárd forinttal növelnék meg, míg a bírságbevételek 32 milliárdos előirányzatát 29 milliárddal. A környezetterhelési díjból származó bevételt 6 milliárddal emelnék, a 39 milliárd forintos cégautó-adót pedig 25 milliárddal. Az állami osztalékbevételeket megkétszereznék.

Osztálykán Ágnes húszmilliárd forinttal gyarapítaná a felsőoktatás a támogatását, amit állami ingatlanértékesítésekből fedezne. Juttatna belőle 2,5 milliárdot a szak- és felnőttképzésnek is.

Schiffer András korrupcióellenes feladatokra és antikorrupciós stratégia kidolgozására fordítana 400 millió forintot, amit a Miniszterelnökségtől és a közigazgatási tárcától venne el. Tizenegymilliárd forintot pedig azért adna a települési önkormányzatoknak, hogy szolgálati lakásokkal ösztönözzék tanárok, orvosok odaköltözését.

+

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétközi ülésén egyetlen ellenzéki módosító javaslatot sem támogatott, míg a 13 kormánypárti mindegyikét elfogadásra javasolta, ezek közül hármat a kormány álláspontja ellenére is. Feltehetően a többi bizottság sem kanyarodik el ettől az irányelvtől. Nem újszerű eme gyakorlat. Számosan emlékeznek még a Gyurcsány-Bajnai időszak azon nemes pillanatára, amikor a szocialista frakcióvezető, Lendvai Ildikó harcos támogatásának köszönhetően az 1387 ellenzéki módosító indítványból mindössze egyet fogadtak el, nevezetesen azt, hogy a törvényben a vaj szót ne valy-nak írják.

Zöld utat kapott a Számvevőszéki és költségvetési bizottságban – egyebek mellett – Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető módosító indítványa, amely a vasúti hidak felújítására szánt összegből csoportosítana át 35 millió forintot az erdei kisvasutak működtetésére. Támogatták a szintén KDNP-s Sáringer-Kenyeres Tamásét is, amely 150 millió forinttal növelné a turisztikai célelőirányzatot, hogy biztosított legyen a szúnyogirtás a kiemelt idegenforgalmi övezetekben.

A Fideszes Sebestyén László és Zsiga Marcell félmilliárd forintot csoportosítana át a diósgyőri stadion fejlesztésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzeti sportközpontokra tervezett beruházási keretéből. Frakciótársuk, Tilki Attila ötszázmillióról kétmilliárd forintra növelné az aszfaltozatlan utak burkolására szánt keretet, az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására pedig 760 millió forintot csoportosítana át. Bóka István három módosító javaslatot is beadott, hogy 9,4 milliárd forinttal segítse az önkormányzatok üdülőhelyi feladatainak ellátását. Tapolczai Gergely 46 millió forinttal növelné a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását. Riz Levente 670 millió forintot szán – Rákoshegy tehermentesítése érdekében – a Ferihegyi út meghosszabbítására.

A bizottságok közül, elsőként az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága jelezte az igényét: 1,568 milliárd forint többletforrást szeretne szerezni négy módosító javaslatával.

Font Sándor bizottsági elnök által jegyzett módosító javaslatok egyike 500 millió forinttal megnövelné a tanyafejlesztési program támogatását, amely így 1,940 milliárd forintra nőne, s ehhez a gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatását csökkentené ugyanennyivel, amely az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik.

Másik módosító javaslat a Nemzeti Környezetügyi Intézet létszámát növelné 18 fővel, ehhez 377,9 millió forint többlettámogatást biztosítana, a módosított előirányzat így 12,4 milliárd forint lenne. Ehhez a Budapest Környéki Törvényszék épületének rekonstrukciójától vonnák el a szükséges forrást.

Harmadik módosítás a határon átnyúló vidékfejlesztési feladatok támogatását növelné 50 millió forinttal, ehhez a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól vonna el ugyanennyit a nemzetpolitikai tevékenység támogatásából.

A negyedik módosítás 640,3 millió forint plusztámogatást juttatna a Nemzeti Földalapnak, hogy 90 fővel bővíthesse 145 fős létszámkeretét, melynek forrását a gazdasági társaságok által ellátott kulturális feladatok támogatására szánt keretből vonnának el.

+

Elvileg már a jövő héten megszavazhatják a büdzsé fő számait, az egyes fejezeteken belüli osztozkodásra, a teljesen kész költségvetésre azonban őszig még várni kell. Így aligha okoz majd komoly meglepetést, ha jelentősen megváltoznának akár a fontosabb számai, akár a 2013-as gazdasági várakozások. Addigi pedig a kimerítő vitanapok után megváltásnak ígérkezik a jól megérdemelt nyaralás idehaza vagy a világ bármely egzotikus táján. 

Péntek

Az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László, Cser-Palkovics András Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. A törvényjavaslat egyik pontja sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József  KDNP-, Hoppál Péter Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József /KDNP/, dr. Hoppál Péter /Fidesz/ képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Vinnai Győző Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az Erzsébet-programról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Balla György, Budai Gyula, Font Sándor, Varga István Fidesz-, Simicskó István, Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)