A titoktörvény, valamint az állatok védelméről szóló jogszabály részletes vitájával, illetve a kiskunfélegyházi Ganz-Röck megmentésére tett lépések megtárgyalásával fejezte be munkáját az Országgyűlés. Ezek mellett az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló törvény, vízügyi tárgyú törvényjavaslatok, a közlekedést, a bűnügyi nyilvántartást és az egészségügyet érintő törvénymódosításokról szóló javaslatok, valamint az egyes egészségügyi tárgyú törvények részletes vitájára is sor került. 

Az utóbbiban Nagy Kálmán kereszténydemokrata képviselő hangsúlyozta: a törvény alkotmányossági kritériumai nem biztos, hogy megállnak és az sem, hogy egységes törvényként alkalmazható lenne. Hozzátette: bizonyos paragrafusok elhagyását javasolják, ilyen a próbavásárlásról szóló javaslat is, amely méltatlan az orvoslásban kialakult helyzethez. A méltányossági gyermekápolási táppénzről szóló javaslat teljes elvetését kérik, mert bár maga a szándék nem elvetendő, a törvény szövege annyira rossz, hogy nem lehet javítani. Puskás Tivadar közlése szerint a méltányossági gyógyszertámogatás rendszere diszkriminatív.   

Az Országgyűlés elfogadta a szabálysértésekről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló, valamint a büntető törvénykönyvről szóló törvény tulajdon elleni szabálysértések felderítésének javítása érdekében megfogalmazott módosítását. A most elfogadott jogszabály értelmében a tulajdon elleni szabálysértések felderítésének javítása érdekében az eljárás lefolytatására az a hatóság lesz illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették.
  
A Ház döntött a választási eljárásról szóló törvény 2005-ös módosításának hatályon kívül helyezéséről is. Az MSZP, a Fidesz és a KDNP által benyújtott előterjesztés alapján jövőre is szavazhatnának a külföldön tartózkodó állampolgárok a választáson, mivel érvényben maradnak a külképviseleti szavazás szabályai. A parlament 336 igen, 24 nem szavazattal és tartózkodás nélkül hagyta jóvá a törvényt.

Elutasította a parlament az MSZP által kezdeményezett pártfinanszírozásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat; az előterjesztő által is támogatott javaslatok sem kapták meg a kétharmados többséget.

A köztévé 2010-ben egyáltalán nem kap céltámogatást, miután a parlament 190 igen, 151 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett elfogadta Jánosi György (MSZP) a kormány által is támogatott javaslatát, amely elvonta az MTV 2,4 milliárd forintos, a közalapítványhoz rendelt támogatását, és azt a Hungária Televízió Közalapítványhoz, azaz a Duna Televízióhoz rendelte. Ezzel az MTV jövőre az ideinél 9,4 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat.

Közel 10 milliárd forintot mozgattak meg a minisztériumi fejezeteken belül a szocialista, a kormány által támogatott módosító indítványok. A parlament 201 igen, 5 nem szavazat mellett, 149 tartózkodással elfogadta a 2010-es költségvetéshez benyújtott, a kormány által támogatott második körös módosító indítványokat. A kabinet nem támogatott egyetlen Fidesz-KDNP javaslatot sem, az SZDSZ indítványi közül pedig csupán hármat.

Az M60-as autópálya Pécs és Szentdénes közötti szakaszának előkészítési munkálatainak befejezésére csoportosított át 1 milliárd forintot az a gazdasági bizottsági módosító javaslat, amelyet a kormány ellenében fogadott el az Országgyűlés többsége. A parlament 182 igen, 180 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a gazdasági bizottság módosító indítványát: a 21 szocialista képviselő mellett igennel voksolt a Fidesz, a KDNP és 11 független képviselő, nemmel szavazott 161 MSZP-s, 18 SZDSZ-es és egy független képviselő. A Fidesz is megszavazott egy, a kormány és az MSZP által támogatott költségvetési módosító indítványt, amely megemelte és elosztotta a fogyatékos szervezetek támogatását. Az elfogadott javaslat szerint a fogyatékosok esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatására 527 millió forint lesz. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Szövetsége, illetve a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 70-70 millió forintot, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 105 millió forint állami támogatást kap jövőre a költségvetésből.

Az Országgyűlés  203 igen és 147 nem szavazattal elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását. A megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetként való átsorolására, a felsőfokú tanulmányi időre, a szakkollégiumi központi és kutató egyetemi cím adományozására. A jogszabály értelmében egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat, s új címként jelenik meg a kutatóegyetem. A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell.

Az Országgyűlés 188 igen és 162 nem szavazattal elfogadta a szakképzési törvény módosítását. A változtatással az Európai Uniós irányelveknek megfelelő irányba változtatták a szakképzési vizsgaszervezési tevékenységet, amely egyszerűsíti a jogosultság megszerzésének eljárását. A jövőben a szakmai vizsgák szervezését bonyolító mostani rendszert egy a kormány által kijelölt hatóság által lefolytatott engedélyezési eljárás váltja fel.

A képviselők 346 igen és 1 ellenszavazattal fogadták el az Olaszországgal kötött, a kötelező kőolaj- és kőolajtermékkészletek tárolásáról szóló megállapodás törvényjavaslatát.
  
A parlament 207 igen, 135 nem és 1 tartózkodással elfogadta a kábítószerügyi eseti bizottság 2008 december és 2009. október közötti tevékenységéről szóló határozati javaslatot.
   
A képviselők 344 igen szavazattal egyhangúlag fogadták el a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényjavaslatot.
   
Cser-Palkovics András (Fidesz) az azonnali kérdések során arról beszélt, hogy a kormányfőnek korábban még miniszterként hétezermilliárd forint uniós forrástömeg állt rendelkezésre, hogy segítsenek a gazdaságon, de ezzel mind a mai napig nem éltek, ennek alig öt százalékát használták fel.

Fónagy János (Fidesz) az Emfesz gázipari cég kapcsán azt kérdezte, igaz-e, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. be kívánja vásárolni magát a társaságba.

A kereszténydemokrata Rétvári Bence a szilárdhulladék-feldolgozás támogatási pénzeinek felhasználásáról kérdezett a Parlamentben. Szerinte Magyarország nem tudja teljesíteni az európai uniós előírásokat a mezőgazdasági komposzt ügyében, és a szelektív gyűjtés ügye is rendezetlen.

Rétvári Bence kidobott hulladékpénzekről beszélt, és az Állami Számvevőszék vizsgálatára utalva azt mondta, hogy Magyarország a települési szilárdhulladék lerakásában 5-10 százalékkal van lemaradva az unióhoz képest. Az ily módon begyűjtött hulladék hasznosítására még csak koncepció sem volt a vizsgált időszakban. Az ÁSZ jelentésére hivatkozva közölte: a környezetvédelmi termékdíj hatására sem csökkent az egyszerhasználatos csomagolások felhasználásának aránya.
    
Hozzátette: jelenleg az önkormányzatok számára ez nem kötelező feladat, ráadásul az is gondot jelent, hogy az önkormányzatok meglévő közszolgáltatási szerződéseinek érvényessége 2012. december 31-ig tart, míg a hulladékkezelési rendszerek üzembe léptetését legkésőbb 2010-ig megkezdik. Jellemző továbbá, hogy az önkormányzatok gyakorta a közszolgáltatók egyéni mérlegelésére bízzák a díjak megállapítását. Mit tesz a tárca vezetője ezek ismeretében? – kérdezte a politikus.

Az interpelláció teljes szövege:

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Állami Számvevőszék nyáron fejezte be a szilárdhulladék-gazdálkodásra nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzését és a következő megállapításokat tette.
Magyarországon még mindig lerakásra kerül a települési szilárd hulladék 65 százaléka (más források szerint 75 százaléka — Hulladéksors, 2009. július) szemben az Unió által előírt maximális 60 százalékkal.

Várhatóan nem tudjuk teljesíteni a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentésére vonatkozó 2009-es kötelezettségeinket sem, amely akár az Unió részéről pénzbírsággal is járhat. Ennek elsődleges oka, hogy szabályozás hiányában, a hulladékból előállított komposztok mezőgazdasági felhasználása nem megoldott.
Ami az energetikai hasznosítást illeti, a Mátrai Erőműben történő égetéshez továbbra is hiányoznak a mechanikai-biológiai előkezelés műszaki feltételei.

A szelektív gyűjtéssel is hadilábon áll az ország: az ily módon begyűjtött hulladék hasznosítására még csak koncepció sem volt a vizsgált időszakban. Jelenleg az önkormányzatok számára ez nem kötelező feladat, ráadásul az is gondot jelent, hogy az önkormányzatok meglévő közszolgáltatási szerződéseinek érvényessége 2012. december 31.-éig tart, míg a hulladékkezelési rendszerek üzembe léptetését legkésőbb 2010-ig megkezdik.

Jellemző továbbá, hogy az önkormányzatok gyakorta a közszolgáltatók egyéni mérlegelésére bízzák a díjak megállapítását. Az ellenőrzött önkormányzatok 61,5 százaléka egyáltalán nem, 12,8 százaléka pedig csak részlegesen határozta meg a közszolgáltatás díjának tartalmát.

Az ÁSZ által végzett (231 ezer háztartást lefedő) lakossági elégedettségmérés szerint nem történt meg a lakosság kellő tájékoztatása sem a lakókörnyezetében megvalósult vagy megvalósulni készülő szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások kivitelezéséről, és az egyes hulladékkezelési technológiák díj aha gyakorolt hatásáról.

Az ÁSZ megállapítása szerint az Újonnan életbeléptetett termékdíj-szabályozások hatására egyáltalán nem csökkent az egyszer használatos csomagolás mennyisége.
A szilárd hulladékkezelésre 2003-2008 közötti időszakban 95 milliárd forintot költött az ország, aminek 74 százalékát az Unió finanszírozta a Kohéziós Alapból. Sajnos a források felhasználásának hatékonyságát rontja a célok teljesítésében mutatkozó elmaradás, projektek kivitelezésében jelentkező késedelem.

Ezért az Állami Számvevőszék júliusban javasolta a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a jelenleginél hatékonyabb szabályozás kidolgozását elsősorban a hulladék keletkezésének megelőzésére, valamint stratégia készítését a hulladékgyűjtésből keletkező másodlagos nyersanyagok hasznosítására.

Kérdezem a Tisztelt Minisztert, hogy ennek fényében megfelelőnek tartja-e a hazai szabályozást, illetve milyen módosításokat és mikor kíván az ügyben a tisztelt Ház elé terjeszteni?

Várom megtisztelő válaszát!

Szabó Imre szakminiszter válaszában kiemelte: a kormánytól számon kért feladatok önkormányzati hatáskörbe tartoznak, mint mondta: az önkormányzatok az elmúlt években 1,5 milliárd forintot kaptak szelektív gyűjtésre. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 180 igen, 154 nem és 1 tartózkodással igen.

Harrach Péter napirend előtt a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentésére hivatkozva elmondta: 2009 első 8 hónapjában az előző év azonos időszakához képest 2,3 százalékkal kevesebb gyermek született, és 7,7 százalékkal kevesebben kötöttek házasságot; így legkésőbb jövőre 10 millió alá esik a magyarországi lakosság létszáma. Az okok között említette a neoliberális értékrombolást, a foglalkoztatás problémáit, a biztonságérzet hiányát és a jövő kiszámíthatatlanságát. Érvelt a családi adózás, a hatékony család- és foglalkoztatáspolitika, illetve az értékcentrikus nevelés mellett.

Szijjártó Péter (Fidesz) az azonnali kérdések és válaszok között arról beszélt, hogy Magyarországnak még mindig nincs az euró bevezetéséhez céldátuma. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munkanélküliség mértéke eléri a 10,3 százalékot, ezzel pedig 13 éves csúcsot döntött az ország.
    
Kupper András (Fidesz) interpellációjában bírálta, hogy az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) ampullánként 460 forintot kap az új influenza elleni vakcina után, amely 2 millió darab esetén majdnem egymilliárd forintos bevételt jelent.

Puskás Tivadar, kereszténydemokrata képviselő emlékeztetett arra, hogy a háziorvosokat egy régi törvény alapján megbüntetik akkor, ha a betegük huzamosabb ideig nem jelenik meg a rendelésen. A kormány szerinte rosszkor kezdi alkalmazni ezt a régi szabályt.

Sajóbábony a nyolcéves szocialista kormányzás szimbóluma – mondta el napirend előtt Lázár János (Fidesz). A politikus szerint az országban rendre van szükség, amit a Fidesz a kormányváltást követően biztosítani fog. Lázár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány képtelen megoldani a rendőrség problémáit, az elmúlt három évben nyolcezer rendőr hagyta el a pályát. A politikus szerint a kormány rendőrség helyett gittegyletet szervezett.

Hétfőn bemutatkozott a Parlamentben Kocsis Máté, a VIII. kerület új polgármestere (Fidesz-KDNP) és Gyopáros Alpár (Fidesz-KDNP), Csorna új országgyűlési képviselője is.