Elkészült az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény tervezete. Ma kezdi meg általános vitáját a Tisztelt Ház. Fontosságát jelezve e napon más napirendi pontot nem tárgyal az Országgyűlés. Salamon László, az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kereszténydemokrata elnöke vezeti föl. A kereszténydemokrata politikus nem rejti véka alá: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelemének legfőbb támasza. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza meg. Olyan hatásköröket állapít meg az számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. Vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll) és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy alkalmazott jogszabályt (utólagos konkrét normakontroll és alkotmányjogi panasz). Olyan esetekben is lehetővé teszi a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be (utólagos absztrakt normakontroll).

Az ellenzéki szakértők „természetesen” egészen másként vélekednek. Látványosan idézik: „Az Alaptörvény az a keret, az a kaloda, amelyen belül az alkotmányos jogok védelmezői és a bírák a jövőben mozoghatnak. A keret igen szűkös, kényelmetlen és dohos. A törvénytervezet jól alkalmazkodik környezetéhez. Ebben a zord világban kell tehát majd eligazodnunk és megtalálnunk azokat a zugokat, amelyek a jövőben alkalmasak lehetnek az alapvető jogok védelmére, a csúfosan járt hatalommegosztás utolsó bástyáinak megóvására.”

A parlamenti vitában Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is felszólal. Előzetesen, az Alkotmányügyi bizottság ülésén, a törvénytervezet általános vitára alkalmasságának mérlegelésekor, hangsúlyozta: az új Alaptörvény az alkotmánybíráskodás új koncepcióját teremtette meg, ehhez pedig új típusú és szerkezetű Alkotmánybíróságra is szükség van. Koncepcionálisan jó az új alkotmánybírósági törvény, alkalmas egy hatékony bíróság létrehozására, azonban vannak még nyitott kérdések. Elengedhetetlen a folyamatban lévő ügyek kezelése. Fontos lenne – mondotta –, hogy a kormánypárti előterjesztés nem a két véglet – az 1600 folyamatban lévő ügy megoldása az új ügyrend bevezetése előtt, vagy az összes ügy kidobása – közül választana, hanem köztes megoldást próbálna megvalósítani.

Az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg…

A törvénytervezet – készítő szerint – az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály (mint általánosan kötelező közhatalmi döntés) Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja. Ez a hatékony rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb alkotmányos jogsérelmek esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára.

Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata továbbá annak biztosítása, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a jogrendszerben. A javaslat – a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel – meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket is, amelyekben az Alkotmánybíróság csak meghatározott szempontok alapján végezhet felülvizsgálatot.

A testület összetételének meghatározása garanciális kérdés bármely hatáskör gyakorlása során, egyúttal a megfelelő működés záloga.  A javaslat alapvető fordulatot jelent, eljárási szempontból is. Célja, hogy olyan szervezeti, működési, eljárási kereteket teremtsen, amelyben a nagyobb létszám előnyei érvényesülhessenek, ezért szükséges az ügyek-ügycsoportok elosztása a plénum és a kisebb létszámú testületek között. Erre való tekintettel az új eljárási rendben vannak általános, mindkét típusra (normakontroll, alkotmányjogi panasz) alkalmazható szabályok és csak az egyes hatáskörök gyakorlásakor alkalmazandóak is. A kétirányú becsatornázás szabályai révén azonban lényegében bármelyik alkotmányjogi panasz a teljes ülés elé kerülhet elbírálásra.

Az Alkotmánybíróság szervezete

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Székhelye Budapest.

Költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi összegnél.

+

Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlés képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, a 45. életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora, vagy legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik). Nem lehet tagja az, aki a választás napját megelőző négy éven belül a kormány tagja vagy valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be.

Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van alárendelve. Megbízatási ideje tizenkét év, nem választható újra. Megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, kivéve a tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, amennyiben az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső foglalkozást nem folytathat. Viszont, minisztert megillető díjazásra és juttatásokra jogosult, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői illetménypótléka a miniszteri illetménypótlék másfélszerese. Évi negyven munkanap szabadság is megilleti. Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan, vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. Elmulasztása esetén annak teljesítéséig a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja, díjazásban, juttatásban nem részesülhet.

Az Alkotmánybíróság tagja alkotmánybírósági hatáskörök gyakorlása során kifejtett tevékenysége, az általa közölt tény vagy vélemény miatt bíróság vagy más hatóság előtt – megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre, ellen bíróság, vagy más hatóság előtt eljárás nem indítható. Ez a mentesség nem vonatkozik a szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, a rágalmazásra, a becsületsértésre, valamint az Alkotmánybíróság tagjának polgári jogi felelősségére. Az Alkotmánybíróság tagját csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az

Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulásával lehet büntető, vagy szabálysértési eljárást indítani, folytatni, kényszerintézkedést alkalmazni.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az elnökhöz. Az indítványt az Alkotmánybíróság tagjának tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő az elnökhöz. Az Alkotmánybíróság tagja a mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik: a 70. életév betöltésével, a megbízatási időtartam leteltével, továbbá: halállal, lemondással, összeférhetetlenség miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával, felmentéssel, kizárással. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának napjával szűnik meg. Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha fel nem róható okból (például hosszantartó betegség, stb.) nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. Kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja vagy szándékosan lényeges adatot, tényt valótlanul közöl.  Ki kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki jogerős ítéletben megállapított közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követ el, vagy neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, illetve a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét egy éven belül nem teljesíti.

+

Az Alkotmánybíróság elnöke összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában. Összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, meghatározza napirendjét, az elbírálandó ügyek napirendre tűzésének ütemezését, az ügyek tárgyalási határnapjának kitűzését. Kijelöli az előadó alkotmánybírót, javaslatot tesz a tanácsok összetételére, a tanácsvezető alkotmánybírókra, ideiglenes tanács alakítására. Képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek, valamint a nyilvánosság előtt. Irányítja az Alkotmánybíróság Hivatalát, javaslatot tesz a teljes ülésnek a főtitkár személyére, kinevezi és felmenti a gazdasági vezetőt, gyakorolja a munkáltatói jogokat az Alkotmánybíróság hivatalának köztisztviselői és munkavállalói felett.

Az elnök díjazásának az összege megegyezik a köztisztviselői illetményalap harminckilencszeresével. Hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően személyi védelemre, elnöki rezidencia használatára jogosult, amelyet köteles igénybe venni. Jogosult továbbá - személyi, illetve hivatali célra - két személygépkocsi használatára, rádiótelefon- és internethasználatra, a kormányzati célú hírközlő-hálózat használatára, a kormány központi üdülőjének használatára, hivatalos külföldi kiküldetése idején kíséretre, az állami vezetők tekintetében irányadó napidíjra és költségtérítésre, első osztályú vagy annak megfelelő utazási komfortfokozat igénybevételére, valamint – szükség esetén – különjáratú légiutazásra. Valamennyi egészségügyi ellátást térítésmentesen vehet igénybe. Ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a mindenkori díjazás havi összegének megfelelő mértékű juttatás illeti meg, amely nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Halála esetén házastársát, ennek hiányában élettársát, örökösét, több örökös esetén örököseit – egy összegben hathavi tiszteletdíjának megfelelő összegű juttatás illeti meg.

+

Az elnök munkáját az elnökhelyettes segíti. Az Alkotmánybíróság tagjai sorából az elnök javaslatára az Alkotmánybíróság teljes ülése választja. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök jogkörében eljárva helyettesít.

Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala. Szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. Ellátja az Alkotmánybíróság szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Főtitkárát az elnök javaslatára a teljes ülés választja. Az Alkotmánybíróság ügyrendjében meghatározottak szerint közreműködik az Alkotmánybíróság döntéseinek előkészítésében.

Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörébe tartozó eljárások és jogkövetkezmények

ELŐZETES NORMAKONTROLL: az Alkotmánybíróság az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény indítványban megfogalmazott rendelkezéseinek az Alaptörvénnyel való összhangját az indítványozásra jogosult (Országgyűlés, Köztársasági elnök) által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja. Az indítványozó kötelezettsége, hogy az indítványban konkrét törvényi rendelkezést és konkrét alkotmányossági kérdést jelöljön meg, és részletesen indokolja a kettő közötti kapcsolatot.

Az Alkotmánybíróság hatásköre kiterjed a nemzetközi szerződés egyes rendelkezéseinek elismerését megelőző vizsgálatára is. A köztársasági elnök, a kormány, illetve az országgyűlési képviselők egynegyede kérheti a nemzetközi szerződés Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát.

+

UTÓLAGOS NORMAKONTROLL: az Alkotmánybíróság a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját.

Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok biztosának határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll.

Nincs helye az Alkotmánybíróság eljárásának, ha az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabállyal azonos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálatára irányul, és az indítványozó az Alaptörvénynek ugyanarra a rendelkezésére, illetve elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri az alaptörvény-ellenességet megállapítani.

+

BÍRÓI ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT EGYEDI NORMAKONTROLL: ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

+

ALKOTMÁNYJOGI PANASZ: alkotmányjogi panasszal Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és sérelmének jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

+

Alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Az ügy érdemben történő eldöntését megelőzően hozott – jogorvoslattal támadható – döntéssel szemben az érdemében hozott döntést megelőzően is az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett, Alaptörvényben biztosított jogában közvetlenül és súlyosan sértett személy vagy szervezet.

+

Az Alkotmánybíróság a bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja, a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja.

+

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.

+

Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított hatvan napon belül, az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított hat hónapon belül lehet írásban benyújtani. A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.

Különösen indokolt esetben az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül – az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg – igazolási kérelmet nyújt be. Az igazolási kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozó a kérelemben valószínűsíti.

A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől, az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.

+

Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az

Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.

Ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett panaszos által azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye.

+

A NEMZEI SZERZŐDÉSBE ÜTKÖZÉS VIZSGÁLATA: az Alkotmánybíróság a jogszabályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi.

Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a kormány, illetve az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.

+

AZ ORSZÁGGYŰLÉS NÉPSZAVAZÁSI ELRENDELÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁROZATÁNAK VIZSGÁLATA: az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozatát az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy megtagadás Alaptörvénnyel való összhangja és törvényessége tekintetében felülvizsgálja.

Az eljárásban az Alkotmánybíróság csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a hatóság, illetve bíróság nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.

Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja érdemben azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik.

+

ALAPTÖRVÉNY-ELLENESEN MŰKÖDŐ KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK FELOSZLATÁSÁVAL ÖSSZZEFÜGGŐ VÉLEMÉNY: az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben meghatározott véleményezési jogkörében a helyi önkormányzat és az önkormányzat képviselő-testületének alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan a kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít.

+

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK TISZTSÉGTŐL VALÓ MEGFOSZTÁSA: az Alaptörvény alapján a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására irányuló eljárásban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt - az Alaptörvény, vagy a köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben történő szabályok szándékos megsértésére, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó - indítvány alapján jár el.

Az Alkotmánybíróság megvizsgálja a megfosztási eljárás indítványozásának és megindításának jogszerűségét. Ha a megfosztási eljárás az Alaptörvényben foglaltaknak nem felel meg, az Alkotmánybíróság az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti.

Az Alkotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le.

Érdemi vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság a megfosztási eljárásban foglaltakon túl a vizsgált törvénysértés jellegének megfelelően a büntetőeljárásról, illetve a polgári perrendtartásról szóló törvényben foglaltak szerint más bizonyítási eszközt is alkalmazhat.

 Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnököt meghallgatja.

Az Alkotmánybíróság a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharmadának egyetértésével hozza meg döntését.

+

A HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉS FELOLDÁSA: ha – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével - az állami szervek, illetve állami és önkormányzati szervek között hatásköri összeütközés merül fel, az érintett szerv az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján történő megszüntetését.

Az Alkotmánybíróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre, és kijelöli az eljárásra kötelezett szervet.

+

ÖNKORMÁNYZATI  RENDELET, A KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK  ÉS JOGEGYSÉGI HATÁROZATOK VIZSGÁLATA: az Alkotmánybíróság a az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját akkor vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll eljárásban, bírói kezdeményezés alapján folytatott egyedi normakontroll eljárásban, alkotmányjogi panasz alapján, vagy nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata során felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, jogegységi határozatoknak az Alaptörvénnyel, illetve nemzetközi szerződéssel való összhangját.

Az indítványozókra, az eljárásra és a jogkövetkezményekre a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

+

AZ ALAPTÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE: az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, illetve a kormány indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, amennyiben az értelmezés - más jogszabály közbejötte nélkül - közvetlenül levezethető az Alaptörvényből.

Amennyiben a konkrét alkotmányjogi probléma állami szerv jogállásával, működésével, vagy feladat- és hatáskörével összefüggésben merül fel, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezésének értelmezését akkor végzi, ha az alkotmányjogi probléma az Alaptörvénnyel összhangban történő működést, illetve feladat- és hatáskörgyakorlást ellehetetleníti, illetve az értelmezési bizonytalanság a jogbiztonságot veszélyezteti.

+

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező, ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogkövetkezményeket maga állapítja meg.

+

Nem hirdethető ki a törvény, ha az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét.

Ha az Alkotmánybíróság ismételten lefolytatott eljárásában is megállapítja a törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény ellenességét, az Országgyűlést felhívja jogalkotói feladatának - a törvény ismételt tárgyalás a során - Alaptörvénnyel összhangban történő teljesítésére.

Ha az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződés rendelkezésének alaptörvény-ellenességét megállapítja, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére addig nem kerülhet sor, amíg a nemzetközi szerződést létrehozó államok vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel rendelkező egyéb alanyai az alaptörvény-ellenességet meg nem szüntetik, vagy a nemzetközi jog által elismert jogintézménnyel élve Magyarország nem zárja ki a nemzetközi szerződés és az Alaptörvény összeütközését.

+

Ha az Alkotmánybíróság eljárásában a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést – az Alaptörvényben foglalt kivételekre és feltételekre tekintettel – teljesen vagy részben megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett jogszabály alaptörvény-ellenességét akkor állapíthatja meg, ha a jogszabályt konkrét esetben még alkalmazni kellene.

+

Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amellyel a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabállyal az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes, a nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabályt teljesen vagy részben megsemmisíti.

Az ellentét feloldása érdekében – a körülmények mérlegelése alapján, határidő megjelölésével – felhívja a kormányt, illetve a jogalkotót, hogy a megjelölt határidőben tegye meg az ellentét feloldása érdekében szükséges intézkedéseket.

+

Ha az Alkotmánybíróság eljárásában alkotmányjogi panasz alapján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti.

A bírói döntést megsemmisítő alkotmánybírósági döntés eljárási jogkövetkezményei tekintetében a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezései az irányadóak.

A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni.

Az Alkotmánybíróság a bírói döntés megsemmisítése esetén megsemmisítheti a döntéssel felülvizsgált más bírósági vagy hatósági döntéseket is.

Az Alkotmánybíróság a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatályba lépésének ideiglenes felfüggesztéséről, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. A bírói döntést megsemmisítő határozatát a Magyar

Közlönyben közzé teheti, és elrendelheti más határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét is.

Az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetőek. A határozatok közzétételére az elektronikus információszabadságról szóló törvény bírósági határozatok nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

+

A megsemmisített jogszabály vagy annak rendelkezése az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozata hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.

Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, akkor a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.

A jogszabály megsemmisítése nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.

Az Alkotmánybíróság eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános, vagy egyedi ügyekben történ ő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság, vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

A jogszabály megsemmisítése nem érinti a megsemmisített jogszabályon alapuló, Alkotmánybíróság előtti eljárásban nem felülvizsgálható, vagy felül nem vizsgált bírói döntéseket, kivéve, ha az Alkotmánybíróság a megsemmisítésről szóló határozatában ettől eltérően rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása alapján jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás és szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendeli el, ha az eljárásban alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés semmisségéből a büntetés, illetve az intézkedés csökkentése vagy mellőzése, valamint a büntetőjogi, illetve a szabálysértési felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

A felülvizsgálat tekintetében a büntetőeljárásról, illetve a szabálysértésekről szóló törvény szabályai az irányadóak.

+

Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére.

A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, vagy kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.

Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal megállapíthatja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.

Az Alkotmánybíróság működési rendje, eljárási szabályok

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSHOZÓ SZERVEI: az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban, vagy egyes bíróként eljárva hozza meg. A teljes ülés az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve. A tanács és az egyesbíró döntéseit az Alkotmánybíróság hatáskörében eljárva hozza meg. Az Alkotmánybíróság eljárása – az alkotmányjogi panasz-eljárás egyes eseteit leszámítva – nem nyilvános.

+

Az Alkotmánybíróság döntéseinek túlnyomó részét az új hatáskörök és új eljárási rend mellett is a teljes ülés hozza. Teljes ülésén az Alkotmánybíróság tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt. Hivatalból vesz részt a főtitkár, továbbá részt vehetnek az elnök által meghívott személyek. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak kétharmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jelen van. Döntéseit szavazattöbbséggel, nyílt szavazással, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmánybíróság tagjainak a döntésben kötelező részt venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi kérdésekben titkos szavazással hozzák meg döntést, az érintett tag nem szavazhat.

+

A tanácsok számáról, összetételéről és a tanácsvezető személyéről az elnök javaslatára

a teljes ülés dönt . A tanácsok összetétele háromévente, a tanácsvezető személye évente megújul.

A tanács ideiglenes vagy állandó tanács formájában hozható létre. Ideiglenes tanácsot az elnök javaslatára a teljes ülés határozatával, az abban megjelölt indítványok elbírálására, soronkívüliség elrendelése esetén, az ügyteher mérséklése céljából hozhat létre.

A tanács szótöbbséggel hozza meg határozatát.

A tanács ülésén a tanácsvezető alkotmánybíró által esetenként meghívott személyek vehetnek részt.

A tanács napirendjén szereplő ügyet a teljes ülés elé kell terjeszteni döntéshozatalra, ha a tanács által érdemben vizsgált ügyben a törvény megsemmisítésének van helye, vagy a tanács tagjainak többsége ezt indítványozza, vagy az elnök elrendeli, vagy az Alkotmánybíróság öt, az adott tanácsban tagsággal nem rendelkező tagja indítványozza.

A tanácsok számát, az egyes tanácsok tagjainak számát, a határozatképességre és működésükre vonatkozó egyéb részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg. A tanács minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e törvény, vagy az Alkotmánybíróság ügyrendje nem utal a teljes ülés hatáskörébe.

+

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt az alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény, a tanács által érdemben vizsgált törvény megsemmisítése ügyében. A teljes ülés döntési jogköréhez tartozik továbbá, az Alkotmánybíróság ügyrendjének, szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, az elnökhelyettes és a főtitkár megválasztása, a mentelmi jog felfüggesztése, az összeférhetetlenség megállapítása, s annak alapján a tagsági viszony megszűntetése, a megbízatás alóli felmentés, és kizárás az Alkotmánybíróság tagjai közül.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt minden olyan ügyben, amelyben a teljes ülés döntését az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi jelentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének meg őrzése, illetve egyéb fontos ok indokolja.

Az indítványok teljes ülés általi elbírálását az elnök saját kezdeményezésére vagy az

Alkotmánybíróság öt tagja javaslatára rendeli el.

+

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA: az Alkotmánybíróság - az Alaptörvény, valamint e törvény szerint - arra jogosult indítványa alapján jár el.

Az alkotmányjogi panasz során kötelező a jogi képviselet. A képviseleti jogosultságot igazolni kell.

Jogi képviselőként eljárhat az ügyvéd (ügyvédi iroda), valamint jogvédő társadalmi és egyéb gazdálkodó szervezet jogi szakvizsgával rendelkező képviselője. Jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

A kötelező jogi képviselet - a szerényebb anyagi körülmények között élők esetében - a jogi segítségnyújtásról szóló törvény keretében is biztosítható. 

+

Az alkotmánybírósági indítvány kellékei: határozott kérelem és az azt alátámasztó okirati bizonyítékok.

 

Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmazni. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli:

– azt a törvényi rendelkezést, amely megállapítja az Alkotmánybíróság hatáskörét az indítvány elbírálására, továbbá amely az indítványozó jogosultságát megalapozza.

– az eljárás megindításának indokait, alkotmányjogi panasz esetén az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét.

– az Alkotmánybíróság által vizsgálandó jogszabályi rendelkezést vagy bírói döntést, továbbá az Alaptörvénnyel ellentétes működést, magatartást, vagy hatáskörgyakorlást.

– az Alaptörvény, illetve a nemzetközi szerződés megsértett rendelkezéseit,

– indokolást arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabály, jogszabályi rendelkezés, bírói döntés vagy az Országgyűlés határozata miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével, vagy a nemzetközi szerződéssel, továbbá az indítványban foglalt kérelem részletes indoklását.

– kifejezett kérelmet a jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés, vagy a bírói döntés megsemmisítésére, valamint az Alkotmánybíróság döntésének tartalmára.

Az Alkotmánybíróság által lefolytatott vizsgálat - a hivatalból megtehető megállapítások kivételével - kizárólag a megjelölt alkotmányossági kérelemre korlátozódik.

Az Alkotmánybíróság a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezést is vizsgálhat és megsemmisíthet, amennyiben ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené.

Az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia.

Az indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, illetve székhelyét, közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően.

Az indítványban mellékleteként meg kell küldeni az Alkotmánybíróság részére azokat a dokumentumokat, amelyek az indítványban foglaltakat igazolják.

Az indítványban meg kell jelölni az indítványozó nevét és lakóhelyét, székhelyét, közjogi tisztségviselő indítványozó esetén a betöltött tisztségét, továbbá az alkotmányjogi panasz eljárásokban nyilatkoznia kell adatai kezelését illetően.

+

A normakontroll hatáskörök esetében az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az alkotmányjogi panasz iránti indítványt, ettől eltérően az ügyben eljáró bíróságnál kell az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

A bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett az alkotmányjogi panaszt továbbítja az Alkotmánybíróság részére.

A bíróság az alkotmányjogi panaszban támadott döntés végrehajtását az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig felfüggesztheti.

Az indítványozó azonos tartalmú indítványt ismételten csak akkor terjeszthet elő, ha az előző kérelem alapjául szolgáló okok jelentős mértékben megváltoztak.

+

Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes.

Az Alkotmánybíróság eljárási bírsággal sújthatja és a keletkező többletköltségek megfizetésére kötelezheti azonban azt az indítványozót, aki az indítványozási jogát visszaélésszerűen gyakorolja, valamint azt az indítványozót és az eljárásában résztvevő más személyt, akinek szándékos magatartása késlelteti vagy akadályozza az alkotmánybírósági eljárás befejezését. (A „többletköltségek” alatt minden olyan, az ellenérdekű fél által igazolt, illetve az alkotmánybírósági eljárásban keletkező költség értendő, amely a szándékos magatartás nélkül nem állt volna elő.) Az eljárási bírság mértéke húszezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet, melyet az Alkotmánybíróság végzésében meghatározott időpontig köteles a bírságolt személy megfizetni. Az eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás, amelynek jogosultja az Alkotmánybíróság.

Az eljárási bírságban és a költségekben marasztaló döntés a bírságolt személy kérelme alapján, vagy hivatalból különös méltánylást érdemlő okból megváltoztatható.

+

AZ ELJÁRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS AZ INDÍTVÁNYOK BEFOGADHATÓSÁGÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATA: az Alkotmánybíróság eljárásának előkészítését a főtitkár végzi.

Előzetesen vizsgálja, hogy az indítvány alkalmas-e alkotmánybírósági eljárás megindítására, megfelel-e a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek, valamint fennállnak-e eljárást gátló akadályok.

Ha az indítvány a törvényben előírt formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, a főtitkár hiánypótlásra szólítja fel az indítványozót, aki annak harminc napon belül köteles eleget tenni. Ha az indítványozó a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem, vagy ismételten hiányosan tesz eleget, az indítvány érdemi vizsgálatára nem kerül sor.

Az indítvány akkor sem kerül érdemi elbírálásra, amennyiben:

– az indítványozó az indítvány előterjesztésére a törvényben meghatározott határidőt

– elmulasztotta, illetve a mulasztást felhívás ellenére sem igazolta.

–  nyilvánvalóan nem jogosult terjesztette elő az indítványt.

– az indítvány elbírálása nem tartozik Alkotmánybíróság hatáskörébe.

– a beadvány nem minősül indítványnak.

– az indítvány nyilvánvalóan alaptalan.

Az Alkotmánybíróság az indítvány érdemi vizsgálat nélküli visszautasításáról szóló döntését – a főtitkár javaslatára – az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva hozza meg.

+

Az Alkotmánybíróság az ügyrendjében meghatározottak szerint tanácsban eljárva dönt az alkotmányjogi panasz befogadásáról.

A tanács mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különös tekintettel az érintettség és a jogorvoslati feltételekre.

A befogadás visszautasítása esetén a tanács rövidített indokolással ellátott végzést hoz, amelyben megjelöli a visszautasítás indokát.

A befogadott alkotmányjogi panaszt - érdemi vizsgálatra - az előadó bíró javaslata alapján a befogadásról szóló döntést hozó tanács az ügy érdemi elbírálását az Alkotmánybíróság ügyrendje szerint végző állandó tanács elé terjeszti.

+

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK: az Alkotmánybíróság az indítványok érdemében a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

Elrendelheti az indítványozó vagy harmadik személy személyes meghallgatását. Nyilatkozattételre hívhatja fel, iratok megküldése és vélemény kérése iránt keresheti meg az indítványi kérelemmel érintett szerveket, hatóságokat, illetve azt a bíróságot, hatóságot, más állami szervet, az Európai Unió intézményét vagy nemzetközi szervet, melyek megkeresése a kérelem elbírálásához szükséges.

Egyedi üggyel összefüggésben további iratanyag megküldése céljából megkeresheti az alkotmányossági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárás bíróságát.

A személyes meghallgatásra meghívott személyek kötelesek megjelenni.

A nyilatkozattételre felhívott, illetve az iratok megküldése iránt megkeresett szervek, hatóságok és bíróságok együttműködésre kötelesek.

Amennyiben az alapjogi jogsérelem fennállásának eldöntése szakkérdés tisztázását teszi szükségessé, az Alkotmánybíróság kivételesen szakértőt rendel ki az eljárásban.

Nyilvános meghallgatást kell tartani a meghallgatás elrendelése esetén az indítványozó vagy az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárásban részt vevő ellenérdekű fél indítványára az eljáró tanács tanácsvezető bírájának, a teljes ülés eljárása esetén pedig az elnök döntése alapján.

Az indítványozó és az ellenérdekű fél a bizonyítási eljárás során keletkezett iratokba betekinthet.

A meghatározott bizonyítási eszközök tekintetében a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben –  e törvény eltérően nem rendelkezik – az Alkotmánybíróság eljárásában egyéb bizonyítási mód és eszköz nem alkalmazható.

+

Ha az előadó alkotmánybíró az indítvány érdemi vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az indítvány kiegészítésre szorul, határidő tűzésével hiánypótlásra hívhatja fel az indítványozót. A határidő eredménytelen eltelte esetén az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az ügyben.

Az előadó alkotmánybíró együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

Ha az előadó alkotmánybíró az ügy eldöntése érdekében célszerűnek látja, elrendelheti, hogy egyes vitás kérdések elkülönülve kerüljenek érdemi vizsgálatra, illetve elbírálásra..

+

Az Alkotmánybíróság - ügyrendjében meghatározottak szerint –  a nyilvánvalóan okafogyottá váló ügyek esetén az előtte fekvő folyamatban lévő eljárást megszüntetheti.

+

Az Alkotmánybíróság az eljárását bíróság, hatóság, más állami szerv, az Európai Unió intézménye vagy nemzetközi szerv előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig kivételesen

felfüggesztheti, ha az ügy Alkotmánybíróság általi érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes

eldöntésétől függ, amelyben e szervek előtti eljárás folyamatban van, és a felfüggesztést a jogbiztonság, az indítványozó különösen fontos érdeke, vagy más különösen fontos ok indokolja.

+

Az Alkotmánybíróság eljárásában kivételesen a kifogásolt döntés végrehajtásának felfüggesztésére hívja fel az ügyben eljáró bíróságot, ha az az alkotmánybírósági eljárás várható tartamára, vagy a várható döntésre tekintettel, súlyos és helyrehozhatatlan kár, vagy hátrány elkerülésére, vagy más fontos okból indokolt, és a bíróság a döntés végrehajtását nem függesztette fel.

Amennyiben az Alkotmánybíróság meghatározott hatáskörében kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály, vagy jogszabályi rendelkezés vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti, kivételesen felfüggesztheti az indítványban megjelölt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba lépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, valamint az Alaptörvény és a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség.

A felfüggesztés az Alkotmánybíróság érdemi döntésének meghozataláig tart. A felfüggesztő határozat hat hónap elteltével hatályát veszti, ha az Alkotmánybíróság nem dönt az intézkedés meghosszabbításáról.

+

Az alkotmányjogi panasz elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az indítványozó vagy jogi képviselője hozzátartozója, vagy az eljárás tárgyát képező bírósági eljárásban félként, vagy egyéb módon részt vett.

Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, aki az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítéséhez, benyújtásához, kidolgozásához személyes és érdemi munkájával járult hozzá.

Az indítvány elbírálásában nem vehet részt az az alkotmánybíró, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

Az alkotmánybíró haladéktalanul bejelenti az elnöknek, amennyiben vele szemben kizárási ok áll fenn.

Az alkotmányjogi panasz eljárás során az indítványozó az indítvány befogadását követően az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig indokolt és alátámasztott, írásbeli beadványban kezdeményezheti az eljáró bírói tanács tagjának (tagjainak) kizárását, amennyiben attól elfogulatlan döntés nem várható.

Az indítványozó által benyújtott kizárásra irányuló kifogást nyilatkozattételre be kell mutatni a kifogással érintett alkotmánybírónak. A kizárásához való hozzájárulása esetén az alkotmánybíró az ügy elintézésében nem vehet részt. Ellenkező esetben a kizárás tárgyában az Alkotmánybíróság másik tanácsa vagy a teljes ülés dönt. A kizárás tárgyában meghozott végzést közölni kell a felekkel és az érintett alkotmánybíróval.

+

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEI: az Alkotmánybíróság az ügy érdemében meghatározott ideiglenes intézkedés tárgyában határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.

Az Alkotmánybíróság döntését - a rövidített indokolással ellátott végzés kivételével részletesen indokolni köteles.

+

Az Alkotmánybíróság végzésben utasítja vissza az indítványt, ha érdemi vizsgálata során megállapítja:

– hatáskörének hiányát,

– az indítványozó jogosultságának hiányát,

– a hiánypótlás vagy egyéb nyilatkozattétel elmaradását, amely az ügy elbírálását ellehetetleníti, illetve a hiánypótlásra visszaadott indítvány ismételten hiányosan történő

– benyújtását,

– az indítvány törvényi feltételeknek nem megfelelő tartalmát,

– a vizsgált jogszabály hatályvesztését

+

Az Alkotmánybíróság érdemi határozatával elbírálja az indítványt, és dönt az eljárás a során szükségszerűen felmerülő egyéb kérdésekben is.

+

Az Alkotmánybíróság döntését kézbesítés útján közli az indítványozóval, a panaszossal és azzal az érintettel, akinek a részére a közlést szükségesnek tartja.

Ha az alkotmánybíró a szavazás során kisebbségben maradt, és az Alkotmánybíróság döntésével nem ért egyet, különvéleményét –  annak írásbeli indoklásával együtt –  jogosult a döntéshez csatolni.

A döntés érdemével egyetértő alkotmánybíró a többségétől eltérő indokait párhuzamos indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.

Az Alkotmánybíróság elrendelheti az ügy érdemében hozott határozatának a nyilvános kihirdetését.

+

EZ A TÖRVÉNY 2012. JANUÁR ELSEJÉN LÉP HATÁLYBA. Elfogadása estén  a bárki által, érdekeltség, érintettség nélkül kezdeményezhető normakontroll eljárás időszakának vége. Rendelkezései az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek.  Hatálybalépésével hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, s annak módosítását tartalmazó, még élő törvények. Minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint a jogszabályok mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvényben meghatározott indítványozó terjesztett elő.

A megszűnő eljárás indítványozói azonban alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a Taláros Testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, ha az el nem bírált indítványa meghatározott jogszabállyal összefüggő, s az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.