Nincs oly harminc fölötti ifjú, ki ne emlékezne lányai televíziós dallamára: „egy kicsi mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel..." Most ő mondja ugyanezt: a politikusoknak, pártoknak, szegények, gazdagnak, szép hazánkban bízó és nem bízó minden léleknek.  Igen, bárki megkérdezheti feleségét, gyerekit, barátait igazolják: álmodozó pillanataiban sem hitte soha, hogy az Országgyűlés elnöke lesz egykoron, azt aztán végképp nem, hogy ő lesz, lehet a Magyar Köztársaság elnöke.

Volt idő, amikor, mint olimpiai bajnokként ünnepelte az ország. Még a Párt is, mert úgy vélték, sportolóink sikerei igazából az MSZMP-nek köszönhető. (Az 1968-as mexikóvárosi olimpián B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal közösen olimpiai aranyérmet nyert a párbajtőrcsapat tagjaként. 1970-ben csapatvilágbajnok, amely sikerét 1971-ben meg tudta ismételni. Legnagyobb egyéni sikere a Világkupa-győzelem volt 1971-ben. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal közösen. További sikerei: vb-ezüstérmes (1973), vb-bronzérmes (1974, 1975). A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza.)

„Civilként" is fényes utat járt be

Schmitt Pál 1942. május 13.-án Budapesten született. Elvégezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. 1965-ben lépett be a Hungarohotels Vállalatba mint szállodai munkatárs. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A turizmus berkeiből 1981-ben került ki, amikor a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese lett.   A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett, mely tisztségét a mai napig betölti. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, amely posztot 1995-ig, NOB-alelnökké történő megválasztásáig viselt. Erről a posztjáról 1999-ben távozott, amikor a NOB protokollfőnökévé választották, mely pozíciót a mai napig viseli. Emellett 1995 óta a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke is. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére átvette az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért" díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek.  A World Olympians Association elnöke 1999 és 2007 között. 2002-ben független jelöltként elindult az önkormányzati választásokon, Budapest főpolgármesteri címéért. Jelöltségéhez csatlakozott többek között a Fidesz és az MDF is. A második helyen végzett az SZDSZ által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85 százalékával. 2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökének. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, azóta az Európai Parlament tagja és a Fidesz EP-delegációjának vezetője. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban" című Schmitt-jelentést.  2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választásikampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki poszt iránti jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett, az Európai Parlament alelnöke 2009-2010-ben. A 2010-es országgyűlési választásokon mandátumot az országos listáról szerzett a 2. fordulóban. 2010.május14.-e óta az Országgyűlés elnöke.

+

A Fidesz-KDNP frakciószövetség egyhangúlag támogatja megválasztását -  jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Schmitt Pál maximálisan képes arra, hogy a nemzeti együttműködés, összefogás jegyében a köztársasági elnök legfontosabb küldetését betartsa, vagyis ne kétharmadot, hanem háromharmadot vagy – a határon túli magyarokat is beleértve – négyharmadot képviseljen!"

Sokat mondó indoklásként érzékeltette: „Egy célhoz több út vezet. Ma más a helyzet, mint 2005-ben, és ez más típusú köztársasági elnököt kíván. Schmitt Pál habitusában markánsan más államfő lenne, mint a jelenlegi elnök."

Azon kifogásokra reagálva, melyek szerint Schmitt Pál politikai jelölt, a frakcióvezető felidézte: „Göncz Árpád a szabad demokraták ügyvivője volt, Mádl Ferenc az Antall-kormány minisztere volt, Sólyom László pedig az Alkotmánybíróság elnökeként számos olyan döntésnek volt a részese, amely társadalmi vitákra volt alkalmas, mégis mindhárman kiváló köztársasági elnöki munkát végeztek. Schmitt Pál maximálisan képes arra, hogy a nemzeti együttműködés, összefogás jegyében a köztársasági elnök legfontosabb küldetését betartsa, vagyis ne kétharmadot, hanem háromharmadot vagy – a határon túli magyarokat is beleértve – négyharmadot képviseljen majd!"

+

Eleget téve a meghívásának, Schmitt Pál a Fidesz frakcióvezetőjével, Lázár Jánossal együtt érkezett az MSZP frakció fellegvárába. Gyurcsány Ferenccel is kezet fogtak. A nem ki-, hanem meghallgatáson Schmitt Pál elképzeléseit ismertetve kiemelte: „A  köztársaság elnöke a magyar nép egyszemélyes megtestesítője, első számú őre a demokratikus berendezkedésnek. Az emberek emberének érzem magamat, senkivel szemben nincs fenntartásom."

Felhívta a figyelmet arra: a pártsemlegesség nem jelent értéksemlegességet. Ígérte: mindenkivel megpróbál együttműködni, és meghallgatja majd a különböző véleményeket. „Soha nem fogok olyan jelölést tenni, amiről előtte nem konzultálok."

Hangsúlyozta: megválasztása esetén nem lesz senki ellen, az alkotmány mellett teszi le a voksát, munkáját pedig a legjobb tudása szerint szeretné végezni.

Emlékeztetett arra, hogy mindegyik államfőnek volt egyéni célkitűzése, neki is van.  Jelezte: céljai között kiemelten fontos a környezetvédelem, a magyar nyelv megmentése és továbbfejlesztése, a nemzeti összetartozás erősítése, az oktatás, illetve az egészséges életmód népszerűsítése. Szeretné továbbá, ha az emberek szolidárisabbak lennének, de „erre nem lehet elég felszólítani az embereket, példát lehet mutatni..!"

A szocialisták megtapsolták, majd Mesterházi Attila sebtében összehívott sajtótájékoztatón bejelentette: „Egy embernek egész biztosan az embere már Schmitt Pál, s az Orbán Viktor. Semmilyen garanciát nem tudott adni arra, hogy szembe tudna menni Orbán, a Fidesz-frakció vagy a kormány döntéseivel. Az MSZP egyhangúan Balogh Andrásra szavaz majd, mivel alkalmasabb, autonómabb és felkészültebb jelölt." 

+

Orbán Viktor a szocialisták államfőjelöltjével folytatott találkozójáról szólva nem titkolta: Balogh András személyében tiszteletreméltó jelöltet állított az MSZP.  „Régóta ismerjük egymást, nem ez volt az első találkozónk, igaz, ebben a minőségünkben még egyikünk sem találkozott a másikkal. Egy érdekes beszélgetés volt, egy szimpatikus embert ismertem meg, úgy, ahogyan a korábbi találkozókból is az emlékeim között megmaradt Balogh András." Véleménye szerint: „A magyar közéletnek, a magyar alkotmányosságnak a hasznára válik, ha olyan kiváló jelöltek mutatkozhatnak be a parlament előtt és a közvéleménynek, mint amilyen Schmitt Pál és Balogh András"

+

A Jobbik parlamenti képviselői felveszik a szavazócédulákat, de egyik államfőjelölt neve mellé sem fognak ikszet tenni, azaz „kvázi tartózkodnak" – jelentette be Vona Gábor. Az elnök-frakcióvezető elmondta: Schmitt Pált „tisztességes magyar embernek" tartja, de a Fidesz-KDNP jelöltje az elmúlt időszakban pártpolitikai tisztségeket képviselt, egy kétharmados többséggel rendelkező frakciószövetségnek pedig illett volna önmérsékletet tanúsítania, és nem pártpolitikust jelölnie legfőbb közjogi méltóságnak.

+

Az LMP, belátva, hogy jelöltjüknek (Sólyom László) a szavazólapra történő feliratkozásra sincs esélye, előbb úgy vélték, támogatják az MSZP jelöltjét, ám a megbeszélések nyomán bejelentették: Balogh András rendszerváltás előtti és utáni időszak közötti különbségtételhez való viszonya „nem győzte meg őket."

Schmitt Pál szerepfelfogásával kapcsolatos aggályaikat Schiffer András frakcióvezető fogalmazta meg: „Amikor kétharmados túlsúllyal rendelkezik egy pártszövetség a parlamentben, roppant fontos, hogy olyan elnöke legyen a Magyar Köztársaságnak, aki kellő eréllyel tud ellensúlyt képezni adott esetben a kormányzati hatalommal szemben.  Bár, Schmitt Pál - az egyébként jó hangulatú találkozón - kijelentette, hogy esküjéhez és az alkotmány betűjéhez fog ragaszkodni megválasztása esetén, kis elmozdulás ez ahhoz képest, amit mondott, de nem elégséges!"

A két meghallgatás summázata: az LMP-frakció egyik jelöltet sem kívánja szavazataival támogatni.

+

A köztársaságielnök-jelöléshez az alkotmány értelmében legalább 50 képviselő aláírására van szükség. A Fidesz-KDNP Schmitt Pált, az MSZP Balogh Andrást, a Jobbik Morvai Krisztinát, az LMP pedig Sólyom László jelenlegi államfőt javasolta legfőbb közjogi méltóságnak. Az ajánló ívhez a Fidesz-KDNP 62, az MSZP 59, az LMP pedig frakciója 16 tagjának kézjegyét csatolta. A Jobbiknak - 47 képviselőjük lévén - sem sikerült kellő számú támogatót találniuk, így csak szimbolikusnak volt tekintető a vágyakozásuk.

A választási ceremónia ebéd után kezdődik, az ajánlók ajánlásával – majd 10-10 percben bemutatkoznak a jelöltek. Követi mindezt a titkos szavazás. Ha ez eredményes, vagyis az összes képviselő kétharmada igennel voksol valamelyik jelöltre, akkor az eredmény kihirdetése után a köztársasági elnök még aznap leteszi az ünnepélyes esküt

Eredménytelen szavazás esetén még aznap új ajánlást kell benyújtani, újabb, szavazási fordulót kell tartani, ahol ugyancsak az összes képviselő kétharmadának igen szavazatára van szükség, ahhoz, hogy az új köztársasági elnök letehesse az esküt. A jelenlegi parlamenti arányokat figyelembe véve valószínűsíthető, hogy már az első fordulóban, sikerül megválasztani az új elnököt, így nem lesz szükség a másik két fordulóra. (Ismételt eredménytelenség esetén - erre aligha van esély - a harmadik fordulót szerdán rendeznék, melyet újabb jelölés már nem előz meg, csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második fordulóban a legtöbb voksot kapták. Ebben a fordulóban a szavazatok egyszerű többségének elnyerése szükséges, tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára.)

+

Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés öt évre választ - és e tisztségre legfeljebb egy alkalommal választhat újra - kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet. Ő nevezi ki a miniszterelnök javaslatára a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Kinevezi és felmenti az egyetemi tanárokat, megbízza és felmenti az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, dönt az állampolgársági ügyekben és gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. A köztársasági elnök javasolja a miniszterelnököt és nevezi ki a kormányfő előterjesztése alapján a minisztereket, államtitkárokat. Az országgyűlési biztosokra, a Legfelsőbb Bíróság elnökére, a legfőbb ügyész személyére, illetve a költségvetési tanács egy tagjára is ő tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Az alkotmány szerint az államfő gondoskodik a törvények kihirdetéséről, de élhet a politikai vétó eszközével„: ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt (...) megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek". A parlament által újratárgyalt és elfogadott törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni. Van lehetősége alkotmányos vétóra is. Ez azt jelenti, hogy az államfő a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. "Ha az Alkotmánybíróság - soron kívüli eljárásban - az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdetni" - rendelkezik a jogszabály. Sólyom László ötéves hivatali működése alatt 31 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek: beiktatása évében csak egyet, a pártingatlanokról szóló jogszabályt, a legtöbbet, szám szerint 13-at, 2009-ben küldte vissza. A jelenlegi Országgyűlés három elfogadott jogszabályt kapott vissza megfontolásra az államfőtől: a kormánytisztviselők jogállásáról, az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatos alkotmánymódosításról és az ahhoz kapcsolódó Alkotmánybíróságról szóló jogszabály-változtatásról szólókat. (Göncz Árpád első ciklusában nem élt a politikai vétó lehetőségével, és második elnöki periódusa alatt is csupán kétszer küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek, Mádl Ferenc hat alkalommal döntött így.) Sólyom László 16 alkalommal fordult az Országgyűlés által hozott törvények ügyében az Alkotmánybírósághoz. A Taláros Testület majd minden alkalommal méltányolta a kifogásait. Beadványának köszönthetően - többek között - a köztársasági elnök megtagadhatja a kormány, illetve a miniszterelnök által az elé terjesztett kitüntetések adományozását, de indokolnia kell a döntését. (Az Alkotmánybíróság 2007 júliusában döntött erről, Sólyom László kezdeményezésére. Előzménye, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát az ország érdekében végzett tevékenységéért. Ezt végül az államfő visszautasította, az erről szóló előterjesztést nem írta alá. Távolságtartását jelezte több alkalommal is, midőn nem fogott kezet - Fekete János, stb. – a szerinte érdemtelennek tartott kitüntetettel.)   Sólyom László 2005 óta köztársasági elnökként 109 esetben élt az egyéni kegyelmezés jogával, míg 5.180 esetben - köztük  Zalatnay Sarolta kegyelmi kérvényét is - elutasította. A legtöbb kegyelmet 2006-ban adta, ekkor 26 kérelmet bírált el kedvezően. Idén például kegyelmet adott annak a borsodi házaspárnak, akiknek kiskorú veszélyeztetése miatt kellett volna egyszerre börtönbe vonulniuk két gyermekük iskolai hiányzásai miatt. A leköszönő köztársasági elnök - a társadalmi elismerésen kívül -  minimum háromszobás, legalább 100 négyzetméteres zöldövezeti lakásra jogosult, amelyet ő és felesége is élete végéig használhat. Az otthon beszerzéséről a Köztársasági Elnöki Hivatalnak kell gondoskodnia. (Mádl Ferenc volt államfő például egy 160 négyzetméteres rózsadombi otthont, Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni első elnök pedig 2000-ben egy 590 négyzetméteres budai villát kapott.) Ezt követően még 1 évig védi testőrsége, jogosult lesz havi másfél millió forintos fizetésre, két és fél évig kétfős titkárságra - irodával együtt -, és 5 éven át évi 30 ezer kilométert utazhat magáncélból is szolgálati autón.

Schmitt Pál államfővé választása esetén augusztus 5-éig, Sólyom László mandátumának lejártáig még ellátja a parlamentben a házelnöki feladatait. Kérdésre válaszolva közölte: köztársasági elnökké választása esetén lemond a MOB elnöki posztjáról is, mert az államfői szerep mellett semmilyen társadalmi megbízatást nem lehet ellátni.

Bartha Szabó József