A szociális és gyermekvédelmi törvények egyszerűsítéséről, valamint a fenntartható fejlődésről is vitatkoztak a képviselők a parlamentben kedd este.

Egyszerűsödhetnek a szociális és gyermekvédelmi eljárások

Egyszerűsödhetnek a szociális és gyermekvédelmi eljárások, ha a képviselők megszavazzák az emberi erőforrások miniszterének erről szóló előterjesztését. Soltész Miklós államtitkár a javaslat expozéjában kiemelte: a cél az ügyfelek és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése, a két fél közötti kommunikáció fejlesztése.

Kifejtette: szociális alapszolgáltatás esetén megszűnhet az egyszerűsített előgondozás, az örökbefogadás engedélyezési folyamata is egyszerűbb lehet, valamint előírják, hogy a gyermek örökbe fogadhatóvá válása után készüljön szakvélemény egészségügyi állapotáról és személyiségfejlődéséről. További könnyítést jelent, hogy rokon gyermekének örökbefogadásánál ingyenes lesz a tanácsadás és a vizsgálatok elvégzése.

A jogalkotó áttekintette, hogy az ellátásból kikerült fiatal felnőtt hogyan és mennyi ideig részesülhet utógondozotti ellátásban, és ennek határát a 22. életévig tolták ki.

A vitában Talabér Márta (Fidesz) hangsúlyozta, hogy évente négyszáz örökbe fogadási ügylet egyszerűsödhet le és a járási gyámhivatal veheti át az ügyek intézését, az örökbe fogadhatóvá válás is rövid időn belül megvalósulhat. Hozzátette: a javaslat azt sugallja, hogy a megfogant élet érték.

Varga László (MSZP) szerint sok tekintetben valóban egyszerűsödik az ügyintézés és csökkennek az adminisztrációs terhek is. Kérdés azonban, hogy a korábban az állam által átvett ingatlanokkal, és az egész intézményrendszerrel mi fog történni. Hozzáfűzte, hogy ha szociálpolitikáról beszélnek, akkor szót kellene ejteni az éhezőkről, a létminimum alatt élőkről is.

Az LMP nevében felszólaló Szél Bernadett (független) úgy fogalmazott, egyetértenek a kormány alapvető szándékával, vagyis az egyszerűsítéssel, az adóterhek csökkentésével, ugyanakkor azt már nem tudják elfogadni, hogy ez sokszor szűkíti a szociális ellátásban érintettek jogait, így például jogorvoslati lehetőségeiket. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a szociális támogatások csökkentése helyett növelni kellene az ilyen irányú segítségnyújtást, mivel annak jelenlegi mértéke nem fedezi a megélhetést.

A jobbikos Vágó Sebestyén ezzel szemben azt kifogásolta, hogy szerinte a kormány kezdetben ugyan a konzervatív szociálpolitikát képviselte, most mégis eltér ettől azzal, hogy a szociális területen is bevezeti a halmozottan hátrányos helyzetű meghatározást, amelyről úgy vélte, az egyértelműen a cigánysághoz köthető. Mint mondta, megkérdőjelezhető, hogy az ebbe a besorolásba esők miért kapjanak könnyebb hozzáférést a szociális szolgáltatásokhoz.

Kibővítik a Magyarországon tartózkodó külföldi katonák nyilvántartását

A kormány az érintett katonák hozzátartozóira is ki kívánja terjeszteni az ország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint nemzetközi katonai parancsnokságok állományának nyilvántartását - közölte Vargha Tamás honvédelmi államtitkár az erről szóló törvénymódosítás általános vitájában. A kormány képviselője kiemelte, a 2011-ben elfogadott szabályozást kedvezően fogadták az érintett külföldi katonák, hiszen az megkönnyítette mindennapi életüket, a nyilvántartás kiszélesítése pedig családjaik magyarországi tartózkodását is segítheti.

Az előterjesztésről nem alakult ki politikai vita az ülésteremben, a kabinet javaslatához kizárólag a fideszes Ágh Attila kért támogatást, megjegyezve, hogy a változtatások egyhangú támogatást kaptak az érintett szakbizottságban.

Folytatódott a fenntartható fejlődés keretstratégiájának tárgyalása

Az előző héten elmondott előterjesztői expozé, valamint vezérszónoki felszólalások után képviselői felszólalásokkal folytatódott a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiájáról szóló határozati javaslat általános vita.

A javaslatot négypárti támogatással nyújtották be, az előterjesztő Szili Katalin mellett a KDNP-s Nagy Andor, a fideszes Ékes József, az MSZP-s Tóbiás József és a jobbikos Varga Géza is. A keretstratégia bemutatja a nemzeti erőforrások állapotát, rögzíti a jövőt "felélő" folyamatokat, bemutatja a szükséges irányokat és intézményrendszereket, miközben hosszú távra szól, ugyanis a 2012-2024 közötti időszakot öleli fel.

Az elsőként szót kérő fideszes Kővári János előremutatónak és követendőnek nevezte a stratégiában foglaltakat. Mint mondta, számos nemzetközi példa mutatja, hogy Magyarországnak elengedhetetlenül szükséges megóvnia természeti kincseit.

Az LMP nevében függetlenként felszólaló Szél Bernadett szerint paradigmaváltás van az emberi társadalom és a környezet kapcsolatáról alkotott gondolkodásban. Meglátása szerint a határozati javaslat nem hajtja végre ezt a fordulatot, hanem az emberiség egyfajta függelékeként tekint a természetre.

Ugyancsak kritikus hangot fogalmazott meg Szilágyi László (független), a Párbeszéd Magyarországért politikusa, aki szerint a Ház elé került stratégia nem tartalmazza a korábban megfogalmazott legfontosabb megállapításokat és célokat, így nem lesz képes érvényesíteni a fenntarthatóság szempontjait a gyakorlatban.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár reagálásában visszautasította ezt, és kiemelte, a kormány mindennapi intézkedései során is folyamatosan érvényesíti a fenntarthatóság szempontjait.

Ékes József előterjesztőként a három és fél órás vitában elhangzottakra úgy reagált: vannak olyan értékek, amelyeket óvni és védeni kell, de az elmúlt 20 évben a globális pénzügyi érdekek miatt voltak olyan politikai gondolkodók, akik az ország vagyonának 93 százalékát kiárusították.

A szociális közműszolgáltatások kialakításával kapcsolatos törvénymódosítások tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Jobbik: a kormány elindult a helyes úton

Volner János (Jobbik) emlékeztetett rá, hogy ez már a sokadik energetikai tárgyú törvényjavaslat, amit az Országgyűlés tárgyal, ráadásul szerinte azért képviselői indítványként került a parlament elé a javaslat, hogy a kormánynak ne kelljen társadalmi vitát folytatnia a javaslatról. Kiemelte: fel kell számolni a jelenlegi helyzetet, vissza kell venni állami tulajdonba az energetikai vállalatokat, mert a többségében külföldi állami kézbe privatizált cégek mára monopolhelyzetet alakítottak ki a piacon.

Hangsúlyozta: a kormány által tervezett 10 százalékos árcsökkentésnél jóval nagyobbra is lenne lehetőség, csak kormányzati szándék kellene ahhoz, hogy a szolgáltatók jelenleg megengedett luxusprofitját le akarják törni. A Jobbik ugyanakkor elismeri és örömmel fogadta, hogy a kormány elindult ezen az úton - mondta Volner János.

Fidesz: a javaslat szélesíti a fogyasztói jogokat

Varga Gábor (Fidesz) felszólalásában a kistelepülések érdekét szolgáló változtatások mellett érvelt. Kiemelte, hogy a jövőben az ötezer főnél nagyobb településeken a közműszolgáltatóknak alapvető ügyfélszolgálati tevékenységet kell folytatniuk. Szintén kiemelte: nem igaz, hogy a jövőben kötelezően negyedévente le kell olvasni a mérőórákat, továbbra is évente egy alkalommal kötelező a leolvasás, de valóban kérheti a negyedéves leolvasást bármely fogyasztó. Kiemelte azt is, hogy az első sikertelen leolvasás után időpont-egyeztetés előzi meg a második alkalmat, amely akár munkanapokon este 8 óráig is lehetséges. Varga Gábor szerint a javaslat a fogyasztói jogok kiszélesítését szolgálja, ezért annak támogatását kérte az Országgyűléstől.

LMP: a javaslat nem csökkenti érdemben a terheket

Lengyel Szilvia (független) azt mondta, hogy a javaslat nem csökkenteni jelentős mértékben a terheket. Az LMP véleménye szerint kiemelten kellett volna kezelni a rezsihátralékosok ügyét, aminek érdekében be lehetett volna vezetni az adósságkezelési szolgáltatást vagy ki lehetett volna terjeszteni a lakásfenntartási támogatást - közölte. Fogyasztóbarát intézkedésnek tűnhet, hogy az adósságát kifizető fogyasztót 24 órán belül vissza kell kötni a hálózatra. Ennél sokkal több értelme lenne, ha a kormány inkább arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy előzzék meg a tartozások felhalmozódását - hangsúlyozta.

A Jobbik a javaslat átgondolását kérte

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt emelte ki, hogy a jogszabály alapján számlatartozás esetén ki lehet kapcsolni a szolgáltatást, de kivetett kötbér esetén nem. Véleménye szerint ez azt jelentheti, hogy amíg a családok esetében lekapcsolhatják a szolgáltatást, addig az áramtolvajoknál nem.
Arra kérte az előterjesztőt, gondolja végig, mennyiben szolgálja az ország érdekeit egy olyan filozófia megerősítése, amelyik szerint a tisztességesen fizetőknél meg lehet szüntetni a szolgáltatást, míg a tolvajoknál ez akár évekig is eltarthat, addig amíg bírósági döntés születik az ügyükben.

DK: a változtatás ellátási problémákat is okozhat

Kolber István (független) arról beszélt, hogy a javaslat nem mérsékli a lakosság terheit, nem a szociális közműszolgáltatás kialakítását célozza és középtávon akár ellátási problémákat is okozhat. A Demokratikus Koalíció úgy gondolja, hogy a törvény igazából nem nyújt valódi védelmet a fogyasztóknak - tette hozzá.

Kormány: nem PR-programról van szó

Kovács Pál, klíma-és energiaügyért felelős államtitkár a kormány nevében a vitában azt hangsúlyozta, hogy nem "csúnya PR-programról" van szó. Ígéretet tett arra, hogy minden kérdésre választ adnak a részletes vitában.
Hozzátette: két évig vártak arra, hogy a piac megoldást adjon a fizetésképtelenség megállítására, most pedig egy olyan programot dolgoztak ki, amelyre Európában mindenki figyel, és amely javíthatja a szolgáltatás minőségét, és a fogyasztók komfortérzetét is.

Zsigó Róbert (Fidesz) az elhangzottakra reagálva közölte, részben tájékozatlanságból sok furcsaság hangzott el a vitában. Hangsúlyozta: nem akarnak a 90-es évek gyakorlatához visszatérni, amikor "elkótyavetyélték" a közműszolgáltatókat külföldi cégeknek és ezzel kiszolgáltatottá tették a fogyasztókat.
A felszólalást követően a vitát Jakab István levezető elnök lezárta.

Lezárták a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló vitáját kedden az Országgyűlésben. Ezután megkezdték a szociális közműszolgáltatások kialakításával kapcsolatos törvénymódosítások tárgyalását, amely a benyújtó fideszes képviselő szerint a fogyasztók védelmét szolgálja, az MSZP viszont nem tartja megfelelőnek a javaslatot.

Szávay István, a Jobbik képviselője a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló vitájának utolsó felszólalójaként felhívta a figyelmet arra, hogy a 2013-as költségvetés forrásai csak 13-14 ezer fiatal külhonba irányuló osztálykirándulását teszi lehetővé, holott 80-90 ezer fő körül van a vonatkozó évfolyam létszáma. A politikus bírálta az MSZP-t amiért kongresszusukra meghívták Victor Ponta, román miniszterelnököt, miközben a székelység az autonómiáért tüntet. Hangsúlyozta azt is: jó lenne, ha a külhoni magyarokat minél inkább megkímélné a magyar választási kampány.   

Szociális közműszolgáltatások - Fidesz: erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthetünk a családok terhein

Zsigó Róbert fideszes képviselő - aki két frakciótársával, Németh Szilárddal és Wintermantel Zsolttal együtt nyújtotta be a szociális közműszolgáltatások kialakításával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot - azt mondta: a szociális közműszolgáltatás kialakításának célja a hazai energiaszolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése, azzal, hogy ezen terhek jelentős részét a szolgáltatók legyenek kötelesek átvállalni.

A javaslat fontos részének tartotta, hogy a szolgáltatók megfelelően hozzáférhető, valódi ügyintézésre alkalmas irodát működtessenek. Emellett a javaslat szerint a szolgáltató negyedévente ingyen köteles lenne leolvasni a mérőórát, akár este 20 óráig is. Közölte: az indítványban rendelkeznek a társasházak villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolásának megnehezítéséről, a szolgáltatásminőséggel kapcsolatos rendelkezések megerősítéséről, illetve a különdíjas szolgáltatások egy részének ingyenessé tételéről is. Szerinte a javaslattal erősödhet a fogyasztók védelme, könnyíthetők a magyar családok helyzete.

Kitért arra is, hogy az 1990-es évek közepén az akkori MSZP-SZDSZ „hatnapos privatizáció” során eladta a közműszolgáltató cégeket, majd a Gyurcsány-Bajnai kormányok időszakában a rezsiköltségek az „egekbe szöktek” és érdemi fogyasztóvédelem nem nagyon volt. Magyarország már jobban teljesít, így képesek vagyunk megvédeni a fogyasztókat a monopolhelyzetben lévő közműszolgáltatók profitéhségével szemben - tette hozzá a képviselő, utalva arra, hogy 2013. január 1-jétől 10 százalékkal csökkent a gáz, a villany és a távhő ára, valamint miniszteri rendeletet alkottak a számlaképekről is.

Fidesz: szélesednek a fogyasztói jogok

Földesi Gyula, fideszes képviselő szerint a javaslattal szélesíteni tudják a fogyasztói jogokat. Pozitív változásnak tartotta, hogy fogyasztónak lehetősége lesz megválasztani, milyen sűrűn olvassák le villany- és gázóráit, erre negyedévente és félévente is alkalmat kell biztosítani a szolgáltatónak.

Kiemelte azt is, hogy a javaslat azokban a négy emeletnél több szinttel rendelkező társasházakban megtiltja a villamosenergia-szolgáltatás kikapcsolását, ahol beteg, idős, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos ember él. Itt elsősorban a liftek működtetéséhez és a folyosói világításhoz szükséges minimális szolgáltatás biztosításáról lehet szó – tette hozzá.

Fontosnak tartotta azt is, hogy az indítvány rögzíti a szolgáltatási minőséget, a fogyasztók döntő többsége ugyanis nincs azzal tisztában, hogy a garantált szolgáltatással kapcsolatos mutatók megszegése esetén automatikusan kötbér illeti meg a szolgáltatók részéről.

MSZP: a javaslat nem állítja helyre a 2011 előtti fogyasztói kedvezményeket

Göndör István az MSZP-frakció nevében üdvözölte, hogy a kormányoldal lépéseket tesz abba az irányba, hogy visszatérjen a 2011 előtti állapotokhoz, de szerinte ez a javaslat még mindig nem állítja helyre azokat a fogyasztói kedvezményeket, amiket akkor a törvény erejével biztosítottak. Számunkra ez kevés – jelentette ki a politikus, aki szerint jobb lett volna, ha önálló törvényt nyújtanak be a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban.

szocialista képviselő részletesen bírálta a javaslat egyes pontjait, mert szerinte azokat rosszul, átgondolatlanul fogalmazták meg, így valójában nem arról szólnak, mint amit a fideszes képviselők elmondtak. Mint mondta, a javaslatban szerepel például az „ingyenes szolgáltatás díjának megállapítása” kitétel is.

Felhívta a figyelmet arra, hogy mára 140 ezer fogyasztó van kizárva az áram, gáz vagy a távhőszolgáltatásokból, háromszor annyian, mint a 2010-es kormányváltás idején. Úgy fogalmazott: ilyen „színes, cizellált sebtapaszokkal” nem lehet ezt a problémát megoldani.

KDNP: sok baj volt a szolgáltatókkal

A KDNP-s Spaller Endre felelevenítette, mi adott alapot a törvénymódosításhoz: felmerült, hogy valami nincs rendben a szolgáltatókkal, például azért mert túl sok pénzt visznek ki az országból. Hangsúlyozta: a kormány azon lesz, hogy amit a szolgáltatók a változtatások által elveszítenek, azt ne tudják más csatornákon visszanyerni a fogyasztóktól. Felhívta az emberek figyelmét a jogaikra. Közölte: a jövőben a mérőórák leolvasásának időpontját egyeztethetik az ügyfelek, és azt is, hogy a szolgáltatás nem kapcsolható ki, ha nem számlatartozásból ered a fizetéselmaradás. Gyorsabbá válik a leállított szolgáltatás visszakapcsolása, és a vállalatok kötelesek lesznek járásonként legalább egy ügyfélszolgálati irodát működtetni – fűzte hozzá

A Jobbik az autonómiatörekvések melletti kiállásra kérte a kormányt a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló parlamenti vitájában, a független Varju László viszont úgy vélte, a kormánytöbbség megosztja a határon túli politikai életet.

Jobbik: a kormány álljon ki az autonómiatörekvések mellett!

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az autonómia biztosítása mellett érvelt felszólalásában, szerinte ez a magyar közösségek megmaradásának záloga és a kormánynak ehhez kell igazítania nemzetpolitikáját. Arra szólította fel a kormányt, hogy sokkal határozottabban, „nyíltsisakkal” álljon ki az autonómiatörekvések mellett.

Az elcsatolt területen élő magyarokért folytatott magyar politika legnagyobb hiányosságának azt tartotta, hogy a 89-90-es változások idején az önrendelkezési jog vagy a népszavazással történő területmódosítások felvetése helyett, a megalkuvás mentén tévútra lépett a politika, és alapszerződések kötettek meg a szomszédos országokkal. Hangsúlyozta: az autonómia nem egy új igény, hanem egy öröktől fogva minden őshonos nemzeti közösséget megillető jogosultság.

Úgy vélte: a székelyzászló-ügy jó lendületet adhat a székely autonómiatörekvésnek, és arra is rádöbbentette a kormányt, hogy nem lehet folytatni azt a jószomszédsági politikát, ami előtérbe helyezi a status quo fenntartását a szükséges konfliktusok felvállalása helyett. Azt is felvetette, hogy Magyarországnak feltételekkel szabadna csak támogatnia Szerbia uniós csatlakozását.

Független: a kormánytöbbség megosztja határon túli politikai életet

Varju László független képviselő a Demokratikus Koalíció (DK) nevében közölte: amit a jelenlegi kormánytöbbség törvényalkotásával és akcióival tesz, az nem használ, hanem kifejezetten árt a határon túli magyaroknak. „Önök szégyenteljes módon osztják meg a határon túli politikai életet, építik ott maguk klientúráját és nem titkolják, önöket egyetlen dolog érdekli, nevezetesen, hogy szavazatokat importáljanak a határon túlról a hatalmuk megőrzése vagy megszerzése érdekében” – fogalmazott.

Közölte: a DK szerint a magyar államnak a határon túli magyarokkal szemben kötelessége, hogy külpolitikai eszközökkel lépjen fel a kisebbségi jogok elismeréséért, anyagi és szellemi erőforrásokkal támogassa a kisebbségi oktatást és kultúrát, illetve a magyar kisebbségek politikai szervezeteit, pártjait, és segítse azoknak a politikai céloknak a megvalósulását, amelyeket ők maguk tűznek ki.

A politikus finn, dán és dél-tiroli példákat hozva arról is beszélt, hogy az itt élő kisebbségeket nem köti az anyaországhoz állampolgárság vagy kedvezményekre jogosító igazolvány. Ilyesmivel csak a Balkánon próbálkoznak, csak a Jugoszláv utódállamok és Románia köti magához állampolgársággal a határon kívül került kisebbségeket – jegyezte meg. Kijelentette: az állampolgárság vagy korábban a magyar igazolvány osztogatása szembefordítja a magyarokat a többségi népességgel. Szerinte most minden kisebbségi magyart választási kényszer elé állítanak azzal, hogy kéri vagy nem kéri az állampolgárságot, azonban a kisebbségben élők többsége nem kér ebből, ő magyar is, és szomszéd ország polgára is. Úgy vélte: a szlovákiai magyarok jó része is úgy gondolkodik, mint Bugár Béla, a Híd párt elnöke: „magyar vagyok, ugyanakkor Szlovákia a hazám”.

A KDNP-s Pállfy István „gyalázatosnak”, a jobbikos Szávay István pedig nemzeti összetartozás ügye ellen uszításnak tartotta a képviselő felszólalását.

Jobbik: a baloldal sértő módon beszél a határon túli magyarokról

Gyüre Csaba (Jobbik) felszólalásában élesen bírálta a vitában korábban felszólalt MSZP-s és DK-s politikusokat a kijelentéseik miatt. Szerinte a baloldali politikusok súlyosan sértő módon beszélnek és beszéltek már a múltban is azzal, hogy a határon túli magyarok lakóhelyükön történő integrációját szorgalmazzák.

Az ellenzéki politikus szintén szót emelt a magyarországi pártoknak a szomszédos országokban működő magyar pártokat megosztó politikája ellen. Hangsúlyozta: a magyar politikusoknak csak azt kellene nézniük, hogy „mit kíván a nemzet” és a határon túli magyarság érdekei.

KDNP: tovább kell fejleszteni a Nemzeti Regisztert

Pálffy István (KDNP) a Nemzeti Regiszter fontosságát hangsúlyozta felszólalásában és arra szólította fel a vitában résztvevőket, hogy szenteljenek egy kis időt a rendszer további fellendítésén és aktivizálásának lehetőségein való gondolkodásra.

Szili Katalin: a parlament többsége nemzetben gondolkodik

A parlament nagytöbbsége nemzetben gondolkodik, amikor a magyarság sorskérdéseit teszi az asztalra – mondta Szili Katalin független képviselő, az egység fontossággát hangsúlyozva. 

A gondolkodás fundamentumává a róluk, velük, értük mottót tenné a képviselő, aki a nemzetpolitika alanyainak meghallgatását szorgalmazta. Kiemelte: az európai döntéshozóknak is el kell gondolkodniuk azon, hogy a meglévő megoldások mellett segítik-e az autonómiatörekvéseket.

Jobbik: a kormánynak határozottan kell kiállnia a határon túl élőkért

Baráth Zsolt jobbikos politikus az elcsatolt országrészekben folyó magyarellenes atrocitásokkal kapcsolatban azt mondta: az anyaország határozott fellépésének hiánya is okolható ezekért. Szerinte az új alaptörvény szellemében olyan fellépésre van szükség, amelyben a kormány felelősséget visel a határainkon túl élőkért.

Pősze Lajos a téma fontosságát hangsúlyozta

Pősze Lajos független képviselő más törvényeknél fontosabbnak nevezte a beszámolót, amelyet szerinte méltó helyre kell helyezni. Kijelentett: amit napjainkban tesz vagy nem tesz a kormány a magyarság újraegyesítése érdekében, az később, történelmileg nem helyrehozható. Fontosnak nevezte, hogy a nemzetpolitika a fiatalokat is megszólítsa.

A Jobbik vezérszónoka szerint az irány jó, de az intenzitás nem elegendő, és sokkal határozottabb diplomáciai, nemzetpolitikai lépésekre lenne szükség.

Jobbik: a könnyített honosításon kívül csak szimbolikus eredmények vannak

Szávay István az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: a szocialisták „ámokfutásához” képest örömteli változásokat is hoztak a kormány intézkedései, de könnyített honosításon kívül nagyrészt csak szimbolikus eredményekről lehet beszélni. Az irány jó, de az intenzitás koránt sem elegendő, sokkal határozottabb diplomáciai, nemzetpolitikai lépésekre van szükség. Némi egészséges önkritikát szükségesnek tartottak volna, és elvárta volna, hogy az esetleges hiányokat legalább minimális mértékben feltárja az anyag, és, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes részt vegyen a beszámolón – közölte.

Megjegyezte, hogy a honosításról a beszámoló csak röviden szól, és sok érintett egészen másként vélekedik az ügyintézéséről, mint a kormányzat tagjai, a munka nem halad megfelelő tempóban, több alkalmazottra, konzulra, nagyobb háttérapparátusra lenne szükség. Szóvá tette, hogy a csángómagyarok sehová sem fordulhatnak segítségért állampolgársági kérdésekben, és probléma, hogy a hivatalos dokumentumok lefordítása nagy költséggel jár. Szomorú problémának nevezte, hogy magyarul nem tudók jutnak pénzért állampolgársághoz, és szerbiai, valamint ukrán példákat említett.

Üdvözölte a külhoni magyar óvodák éve programot, amely szerinte akkor lehet teljesen sikeres, ha a kisiskolák éve programot is hasonló szakértelemmel vezénylik le. Mint mondta, örömmel fogadták a Máért összehívását, de kritizálta a meghívottak szerinte önkényes kiválogatását. A képviselő az „elszakított magyarság megerősödését” szolgáló gyakorlati döntések meghozatalát sürgette a Máért-en. Szintén kritizálta a szervezetek kiválasztását a Magyar Diaszpóra Tanács esetében. Bírálta a nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztását is, és szóvá tette, hogy az ellenzéki pártoknak még javaslattételre sem volt lehetőségük, számos intézménynél a Fidesz baráti kapcsolatai döntöttek. A Jobbik tartózkodni fog a szavazásnál - jelezte az ellenzéki politikus.

Képviselői felszólalások

Fidesz: helyére került a határon túli magyarok ügye

A fideszes Csóti György fontosnak tartotta, hogy a kormányváltás után helyére került a határon túli magyarok ügye a magyar politikában, azt is üdvözölte, hogy ezt az Országgyűlés is deklarálta azzal, hogy létrehozta az ezzel foglalkozó bizottságát.

A képviselő a nemzetpolitikát nem külügynek, hanem speciális belügynek nevezte, amelynek azonban vannak külpolitikai vonatkozásai. Szerinte a nemzetpolitikának a jövőben az autonómiatörekvések támogatására kell fókuszálnia, arra, hogy segítse az elszakadt nemzetrészek önrendelkezési jogának kiteljesedését. A politikus kiemelten szólt az anyanyelv használatának jogáról is.

Mile Lajos: a beszámoló nem a valóságot tükrözi

A független Mile Lajos azt mondta: az LMP egyetért a kormánynak a határon túliak támogatására irányuló törekvéseivel, de szerinte a jelentés csak ezeket tükrözi, a valóságot nem tartalmazza. Hiányolta a „szekértáborok” harcáról szóló részt a beszámolóból.

A képviselő bírálta a baloldalt, amelynek politikájában nem szerepel kiemelt helyen a határon túli magyarokkal való törődés, de a jobboldalt is, amely szerinte kisajátítja az ügyet, és eközben „hajlamos elhanyagolni a demokratikus elemeket”, gyakran választ aránytalan, torz megoldásokat. Ezek között említette Nyírő József újratemetését. A jobboldal szerinte úgy viselkedik, mint aki jogosult megítélni, ki az igaz magyar a határon túl, és ki nem az.

Szerinte a határon túliaknak nyújtandó támogatások elosztásánál nem kapnak elegendő súlyt az érintettek, bizonyos szervezetek kiemelt elbánásban részesülnek, míg mások egy fillért sem kapnak.

Tragikusan fogy a magyar népesség – jelentette ki, hiányolva ennek kimondását a beszámolóból, és azt mondta:  a szembenézés bátorsága nélkül a beszámoló inkább elfed mint feltár. A képviselőt új fejezetet sürgetett a határon túli magyarokkal kapcsolatos bánásmódban, és azt, hogy túl lépjelnek a szekértáborok harcain. Mint mondta, a beszámoló erről nem tudta meggyőzni az LMP politikusait, ezért nem fogják azt támogatni.

Fidesz: az autonómia a magyarság megmaradásának eszköze

A fideszes Varga István szerint nagy ívű beszámolóról tárgyal a Ház, amelyet frakciója minden tekintetben támogat. Egyetértett azzal, hogy Trianon óta a népességfogyás tekintetében hatalmas veszteségeket szenvedett el a nemzet, ezrét azt mondta: „komolyabb és egyértelműbb kormányzati intézkedést kérünk, hogy a magyarság megmaradjon”, és a következő évszázadokban is éljenek magyar ajkúak Erdélyben.

Bírálta a szocialistákat, amiért Victor Ponta román miniszterelnökkel kívánják megvalósítani politikai törekvéseiket és sajnálatát fejezte ki, amiért más országokkal ellentétben Magyarország nem képes egységes nemzetpolitikát képviselni. Az autonómiát nevezte a magyarság megmaradását szolgáló egyetlen eszköznek, mint mondta, a szórványban élők, a felvidékiek vagy az erdélyiek számára egyaránt ez jelentheti a megoldást. Ugyancsak bírálta Szlovákiát, amiért úgy tölti be Európa kulturális fővárosának címét, hogy nem emlékezik meg a magyar múltról.

Dicséretesnek nevezte a határon túli magyar egyetemek támogatását, de bírálta, hogy a Bolyai egyetemet nem kapta vissza a magyarság. „Milyen európai politika ez, művelt politika ez, hogy elvették az egyetemeinket, elvették a könyvtárainkat, az épületeinket, mindent elvettek, és most, kilencvenvalahány esztendővel a trianoni békeszerződés után nem vagyunk arra képesek, hogy egy államilag finanszírozott egyetemünk legyen?” – tette fel a kérdést a politikus.

A külhoni magyarok egyszerűsített honosítását, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot és a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítását emelte ki a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló tárgyalásakor a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben. A Fidesz szerint fontos fordulat következett be a kormányváltással a nemzetpolitikában, míg az MSZP terjengős sikerpropagandának nevezte a beszámolót.

Rétvári: fontos eredmények a nemzetpolitikában

A külhoni magyarok egyszerűsített honosítását, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot és a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítását emelte ki a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló tárgyalásakor a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kedden az Országgyűlésben.

Rétvári Bence elmondta, mára a leadott honosítási kérelmek száma meghaladja a 370 ezret, az elbírált igénylések száma a 320 ezret; a legtöbb kérelem Erdélyből és Vajdaságból érkezett, illetve érkezik. Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült - fogalmazott. Felidézve a Magyar Állandó Értekezlet tizenegyedik, 2012 októberi ülését úgy fogalmazott: a tanácskozás tovább erősítette a Kárpát-medence, a diaszpóra magyar közösségei és Magyarország együttműködését.

Fidesz: 2010 gyökeres fordulatot hozott a nemzetpolitikában

2010 gyökeres fordulatot eredményezett a magyar nemzetpolitikában - kezdte felszólalását Potápi Árpád (Fidesz), aki fontosnak nevezte a külhoni magyarság véleményének figyelembe vételét a döntéshozatalok során. Ennek egyik eszközeként említette az ismét felálló Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT).

A képviselő kitért arra, hogy a feladatok között a cselekvési területek széles skálája található: demográfiai, egyházi, külpolitikai, örökségvédelmi, gazdaságfejlesztési, ifjúsági feladatai egyaránt vannak a kormánynak, de a civilekkel, a médiával vagy a sporttal kapcsolatosan is.
Hangsúlyozta: a kabinet a diaszpóra- és a szórványmagyarsággal is kiemelten foglalkozik. Ennek részeként említette a Magyar Diaszpóra Tanács működését.

Szólt arról is, hogy a cserkészszövetség támogatását, a külhoni magyar fiatalok identitástudatának erősítését szintén feladatának érzi a kormány. Örömtelinek nevezte azt is, hogy a kabinet nemzetpolitikai tárcaközi bizottságot állított fel, Semjén Zsolt vezetésével.

Célnak nevezte, hogy a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, vállalják identitásukat, és örömét fejezte ki, hogy már megközelíti a négyszázezret az állampolgársági kérelmek száma.

MSZP: a beszámoló terjengős sikerpropaganda, amely a gyakorlatról nem szól

Szabó Vilmos (MSZP) kifogásolta, hogy bár a kormánynak évente kellene beszámolnia nemzetpolitikája végrehajtásáról, 2010 óta ezt először teszi. Mint mondta, számára az sem világos, hogy a beszámoló mely időszakot ölel fel, mivel abban 2011-es és 2012-es események is szerepelnek. A képviselő a jelentést terjengős sikerpropagandának nevezte, amely azonban a valódi gyakorlatot szerinte nem érinti.

Szabó Vilmos számos ügyet hiányolt a dokumentumból, a többi közt az elmúlt időszak felelőtlen magyarságpolitikájáról szóló beszámolókat vagy azt, hogyan exportálta a kormány a határon túlra a belpolitikai küzdelmeket. Szerinte felbomlott az egyensúly a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között. Bírálta a jelentés készítőjét, amiért nem szólt az autonómiatörekvések kormányzati támogatásáról.

A határon túliakat érintő döntések gyakran a külhoni szervezetek vezetőinek megkérdezése nélkül születnek – mondta –, lekezelés, arrogancia jellemezte a kormány működését. Bírálta a kormánypártokat, amiért Erdélyben az RMDSZ ellen kampányoltak. Emiatt a helyhatósági választásokon fontos pozíciókat veszített a magyarság – mondta.

Nem szól a jelentés Nyirő József újratemetési kísérletről, amellyel nemcsak megosztották az ottani magyarságot, de a szomszédságpolitikának is ártottak – közölte. Kifogásolta az állampolgársági törvény szlovákiai választások környékére időzítését, és úgy vélte: a kormány a kárpátaljai magyarság jelentős részét is kirekesztette az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség jogainak csorbításával. A nemzetpolitika terén konszenzus megteremtésére van szükség, ebben az MSZP partner – mondta.

KDNP: jelentős előrelépések történtek a nemzetpolitikai célok megvalósításában

Stágel Bence, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: jelentős előrelépések történtek a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában, a kormányzat konkrét jogi és egyéb intézkedésekkel is sokat tett a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítéséért. A jelenlegi tendenciák mellett a félmilliomodik honfitárs is benyújtja kérelmét év végéig, és a ciklus végéig pedig leteszi az állampolgársági esküt – mutatott rá.

A magyar közigazgatás erőfeszítéseinek köszönhetően tarthatók a rövid ügyintézési határidők – tette hozzá a kereszténydemokrata politikus, aki kitért arra is: eddig összesen 65 ország állampolgára nyújtott be kérelmet 73 külképviseleten. Jellemzően nagyon sokan adnak be kérelmet a nagykövetségeken és konzulátusokon.

Kiemelt nemzetpolitikai cél a diaszpóra magyarsága felé nyitás, amelynek kulturális és gazdasági jelentősége is felbecsülhetetlen – jegyezte meg, és jelentős előrelépésnek nevezte, hogy kibővült a Határtalanul! program. Kiemelte a fiatal jogászoknak szóló Szász Pál ösztöndíjprogramot és jelezte: a KDNP frakciója egyhangúlag támogatja a beszámoló elfogadását.

A Fidesz törvénymódosítást nyújt be a szolgáltatók rezsicsökkentés-ellenes magatartása miatt - hangzott el kedden az Országgyűlésben napirend előtt. Az MSZP továbbra is igazságtalannak tartja a rezsicsökkentést, a KDNP a járásokkal, a Jobbik pedig a bentlakásos iskolákkal kapcsolatban szólalt fel a plenáris ülés elején.

A Fidesz törvénymódosítást nyújt be a szolgáltatók rezsicsökkentés-ellenes magatartása miatt

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes munkacsoport vezetője bejelentette: a szolgáltatók együttműködési készségének hiányát és a rezsicsökkentés-ellenes magatartását tapasztalva a fogyasztók érdekében törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. Ebben a már elfogadott 10 százalékos rezsicsökkentést a számlák végösszegének tekintetében törvényileg rögzítik, hogy „minden trükközést” kizárhassanak. Minden szolgáltatót köteleznek továbbá arra, hogy a rezsicsökkentés tényéről „számszakilag alátámasztva” tájékoztassák a fogyasztókat.

A fideszes képviselő a Fidesz-KDNP nevében a leghatározottabban visszautasította az ELMŰ-nek a rezsicsökkentéssel kapcsolatban minden fogyasztónak eljuttatott, szerinte „nyíltan politikai tartalmú” levelét, valamint közölte azt is: nem fogadják el Főtáv napokban tett bejelentését sem, amely arról szólt, hogy a januári számla a 10 százalékos díjcsökkenés ellenére magasabb lehet, mert a hideg miatt nőtt a hőfogyasztás. Bejelentette: az ELMŰ levele és a Főtáv bejelentése kapcsán soron kívüli vizsgálatot kér a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól, és a Magyar Engergiahivataltól.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, hogy ellenzéki képviselők részéről és a magyar sajtóban is megjelentek azok a kifogások, hogy nem sávos az eddigi árcsökkentés. Az, hogy valakinek magas az áram- vagy gázszámlája, nem szükségszerűen azt jelenti, hogy télikertet vagy jakuzzit fűt, hanem jelentheti azt is, hogy négy vagy öt gyereke van, vagy hogy a család által megörökölt házat nem tudta korszerűsíteni, szigetelni - tette hozzá.

MSZP: álságos és igazságtalan a rezsicsökkentés

Pál Tibor, az MSZP képviselője álságosnak minősítette a kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos intézkedéseit, mert szerinte az nem igazságos, nem szolidáris és nem a rászorulókat támogatja. Bírálta, hogy a kormány megszüntette azt a szerinte korábban jól működő rendszert, amelyben a fővárosban és vidéken egy alapítvány, az érintett közüzemi társaságok anyagi hozzájárulásából nyújtott támogatást a rászorulóknak a rezsiköltségekhez. Példaként hozta a Ferencvárosban élő „Horváth Kati nénit”, aki eddig az alapítványtól 20 százalékos támogatást kapott a távhőre, most a rezsicsökkentéssel viszont csak 10 százalékot. „Értem én: az Orbán-hegyen, a Böszörmény úton és a Hűvösvögyi úton, ahol a garázsokat is fűtik, ott nagy összegű megtakarítást jelent ez az 10 százalékos rezsicsökkentés” – fogalmazott a képviselő, aki képmutatónak tartotta Németh Szilárd felszólalását, mert szerinte korábban a csepeli polgármester kerületében is többet kaptak vissza az emberek.   

Fónagy János államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszázezer magyar családnál nem 2010 óta, hanem az elmúlt 6-8-10 évben szaporodott fel köztartozás. Szerinte Pál Tibor ugyan az elesettek védelmére hivatkozva mondta el felszólalását, de valójában azokat a szolgáltató társagaságokat mentegeti, akik csak 2011-ben – például a villamosenergia-szektorban – 31 milliárdos forint profitot értek el.

Mint mondta, nem baj, ha a szolgáltatók profitot érnek el, de nem engedhető meg, hogy ennek az üzleti tevékenységet minden terhét a lakosságra hárítsák. Hozzátette: ez társadalompolitikai és nem szociálpolitikai kérdés. Hangsúlyozta azt is: nem igaz, hogy ezek a szolgáltatók a profitjuk mérséklésével bármilyen működési bizonytalanságba kerülnek.    

KDNP a járásokról

Tarnai Richárd KDNP-s politikus a járási rendszer bevezetése kapcsán arról beszélt, hogy az első két hónap alapján az önkormányzatoktól átvett okmányirodák tekintetében több mint 10 százalékkal nőtt a forgalom, vagyis egyre több ügyben és többen keresték meg az ügyfélszolgálatokat. Kiemelte, hogy ügyfélbarát nyitvatartást sikerült elérni, minden megyeszékhelyen van olyan okmányiroda, ahol reggel 8-tól este 8-ig lehet ügyeket intézni.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszában részletesen beszámolt a járási rendszer kialakításáról és szintén külön sikerként értékelte a meghosszabbított nyitvatartás bevezetését.

Jobbik: a bentlakásos iskolák hálózatának kiépítése az ország érdeke  
    
Baráth Zsolt jobbikos képviselő a bentlakásos iskolák hálózatának kiépítése mellett érvelt felszólalásában, megjegyezve, hogy kizárólag szakmai alapon beszél a témáról, de „számolni kell ennek etnika vonatkozásaival is”. Ugyanakkor hangsúlyozta: senkit nem áll szándékukban sem gyermekkorában, sem származása alapján kiszakítani a családjából, legfeljebb abból a környezetből, ahol a felzárkózás szinte lehetetlen számára. Szerinte a bentlakásos iskolákban egyfajta kollégiumi elhelyezés lenne biztosítható azok számára, akik az otthoni alulszocializált környezetük miatt halmozottan hátrányos helyzetűek.   

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: felmérések szerint a gyerekek felzárkózását a szegregált körülmények akadályozzák, az intézményes nevelés sem olyan kedvező számukra, mint a családban nevelés. Hozzátette: jobban hisznek abban, hogy integrálva, a többi gyerekkel együtt kell nevelni őket.