A víziközmű vállalatoknak közösségi tulajdonban kell maradniuk – mondta Fónagy János (Fidesz) a nemzeti vízvagyon privatizációjának megakadályozásáért benyújtott javaslat hétfői általános vitájában, az Országgyűlésben. A javaslat célja, hogy az öt magyarországi regionális vízművet visszahelyezze a tartósan állami tulajdonban lévő vállalatok körébe. Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt hangsúlyozta az előterjesztés általános vitájában, hogy a kormány nem tervezi e cégek privatizációját. Közölte: a javaslat megfogalmazásával egyetértenek, ám a megvalósításával nem.

A Magyar Televízió Közalapítvány létrehozásáról szóló 1996-os országgyűlési határozat módosítására tett előterjesztést a parlament kulturális és sajtóbizottsága. A Fidesz és a KDNP felszólaló képviselői az általános vitában azt hangsúlyozták, hogy nyilvánosságra kell hozni az MTV új, Kunigunda útján lévő székházának szerződéseit. Hírek szerint az összeg jóval meghaladja a 100 milliárd forintot, amelyet a költségvetésnek a következő években ki kell majd fizetnie. A felszólaló fideszes képviselőkkel együtt a KDNP-s Lukács Tamás is érthetetlennek nevezte, hogy miért titkolóznak a szerződésekkel kapcsolatban.

Önkéntes tartalékos haderő felállítását szorgalmazta Szekeres Imre honvédelmi miniszter hétfőn az Országgyűlésben. Nincsen haderő tartalék nélkül – jelentette ki Simicskó István. A javaslat szerinte egy apró és szerény lépés a tartalékosi rendszer létrehozásában. Véleménye szerint az egyik fő probléma az, hogy veszélyhelyzet esetén sincs lehetőség arra, hogy kiképzett tartalékosokhoz forduljon az ország. A javaslattal kapcsolatban megjegyezte: kérdéses, hogy a szükséges anyagi fedezete mennyire biztosítható az említett négyezer önkéntes tartalékosnak.

Önálló képviselői indítványban szorgalmazza három SZDSZ-es és egy MSZP-s politikus, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről.

A KDNP szerint a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekről szóló javaslat elfogadhatatlan, és kérik beterjesztőit, vonják vissza. Hoffmann Rózsa elmondta: ha csak arról lenne szó, hogy egy hiátust pótolnának a törvénnyel, akkor nyitottak lennének, azonban az előterjesztés vitájában az oktatási és tudományos bizottságban egészen már érvelés hangzott el. Mint mondta, a testületben az előterjesztők legalább hússzor említették a legfontosabb indokként a magyar felsőoktatás versenyképessé tételét. Ezzel összefüggésben Hoffmann Rózsa megjegyezte: a verseny önmagában nem garantál semmilyen minőségi javulást, a verseny abszolutizálása pedig káros út lenne a felsőoktatásban.

Számos törvény módosításáról szavazott hétfőn az Országgyűlés: változik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a közoktatási törvény, s a képviselők többek között jóváhagyták a szennyezőanyag-kibocsátásról, a vasúti fuvarozásról és a vasúti közlekedésről, a fémek begyűjtéséről és értékesítéséről szóló jogszabály módosításokat is.

A közoktatási törvény módosítását 337 igen és 17 nem szavazattal fogadták el. A változás értelmében a szakiskolában a tanulók az általános iskolából történő kilépést követően bekapcsolódhatnak a szakmai vizsgára történő felkészítésbe.

A parlament 206 igen, 148 nem, 1 tartózkodással fogadta el a csődeljárásról szóló törvény módosítását. Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós, valamint a hitelezője is kezdeményezheti.

Az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat előterjesztő által támogatott módosító indítványait. A parlament a Fidesz és a KDNP több módosító javaslatát is megszavazta.

Az Országgyűlés többsége szerint az SZDSZ ellenzéki párt, a parlament hétfői ülésén ugyanis leszavazták a Fidesz azon indítványát, amely elutasította volna az alkotmányügyi bizottság korábbi állásfoglalását ebben a kérdésben.

A parlament 201 igen, 148 nem szavazattal és 4 tartózkodással fogadta el hétfőn a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvényt amely a biztosítás megkötésétől, és nem január első napjától számítja a biztosítás egyéves tartamát, továbbá kötelezővé teszi a kártörténeti nyilvántartást.

Az autóbusszal történő menetrend szerinti személyszállításról szóló törvényt 198 igen, 153 nem és két tartózkodással hagyta jóvá a parlament. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítását 203 igen, 3 nem és 148 tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály mérsékli a közúti bírságösszeg minimumát, meghatározza az egy eljárás keretében kiszabható bírság legfelső határát és pontosítja az objektív felelősség szabályait.

A képviselők 349 igen és 3 ellenszavazattal fogadta el a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélésekről szóló törvényjavaslatot, a jogszabálytól a fémlopások és az illegális fémkereskedelem visszaszorulását várja a kormány.

Az Országgyűlés 199 igen, 2 nem és 154 tartózkodással szavazta meg a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az uniós bíróságok magyar állampolgárokkal szembeni ítéleteinek nyilvántartásáról, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot.

Soltész Miklós a pénzügyi államtitkárhoz fordult a tervezett adócsökkentés ügyében. A képviselő azt mondta, a kormány olyan hirdetéseket jelentetett meg, amelyekben egy adókalkulátor segítségével ki lehet számolni, hogy mennyivel több marad az embereknél. A politikus szerint viszont ez nem igaz, mert a hirdetésben a kormány nem említi a természetbeni támogatások megadóztatását, a családi pótlék adóalapba való beépítéséről, az elvett 13. havi jövedelmet, illetve a vagyonadó jövőre tervezett bevezetését.

Nagy Kálmán az egészségügyi miniszterhez fordulva az mondta, hogy a kórházszövetség rendkívüli ülést tart a héten, amelynek egyetlen témája a kórház-finanszírozás súlyosbodó válsága. Közölte, hogy az új finanszírozási rend súlyos változást hoz a kórházak életében. A képviselő közölte, hogy a rendszer egy 10-12 milliárd forintos országos egészségbiztosítási pénztári (OEP) bevételű intézménynél havonta 100 millió forintos kiesést jelentene.
    
Puskás Tivadar az egészségügyi intézmények finanszírozásáról beszélt. Mint mondta, 2009 április elsejétől új finanszírozási rendszer lépett életbe az egészségügyi intézményekben. Az új rendszer hatására éves viszonylatban tíz százalékos bevételcsökkenése lesz az intézményeknek - tette hozzá.

Molnár Béla arra kereste a választ, hogy mikor csökkenhet a lakossági energiaár a világpiaci tendenciáknak megfelelően. A politikus kiemelte: például a Magyarországon használt orosz gáz ára az elmúlt időszakban 26 százalékkal csökkent, ez azonban nem jelent meg a lakossági árakban. Pedig akár tíz százalékos importár csökkenés 6-7 százalékos végfelhasználói árcsökkenést tenne lehetővé - tette hozzá. Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter válaszában kiemelte: a kormány a következő fűtési szezon kezdetétől lát lehetőséget a földgáz árának csökkentésére. Július 1-jétől azonban megjelenik az ötszázalékos áfa-emelés hatása, ezzel párhuzamosan viszont a távhő áfája tizennyolc százalékkal csökken - tette hozzá. A miniszteri választ a KDNP-s politikus nem, az Országgyűlés azonban elfogadta.

 – A miniszterelnöknek józan eszére hallgatva be kellett volna jelentenie hétfőn a lemondását – közölte Semjén Zsolt hétfőn napirend előtt a parlamentben a miniszterelnök szavaira reagálva. A magyar nép vasárnap beírta az elégtelent a miniszterelnök bizonyítványába, ez azonban nem évismétlést jelent, hanem kicsapást, miközben a Fidesz-KDNP szövetség abszolút többséget kapott – fogalmazott a politikus.

Szerinte Bajnai beszéde nem volt más, mint szánalmas magyarázkodás, nem értette meg sem az idő, sem a nép szavát. Mint fogalmazott: minden szempontból tönkretették az országot, így érthető az emberek elkeseredettsége.

– Önök nem tudják úgy lerombolni az országot, hogy mi ne tudnánk azt újra felépíteni – szögezte le kétszer is a pártelnök. A KDNP elnöke szerint a politikai agónia nem vezet sehová, és felszólította a kormányt, hogy a hátralévő időben ne privatizáljon, és ne adósítsa el jobban az országot, és kvázi ügyvezető kormányként tevékenykedjen.

– Történelmi vereség érte az MSZP-t és az SZDSZ-t – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette: miközben Bajnai arról beszél, hogy ez egy eredményes kormány, nem veszi észre, hogy a politikája mögött álló politikai hátország tegnap megsemmisült, a kormánynak és a miniszterelnöknek nincs stabil politikai támogatottsága, történelmi vereség érte az SZDSZ-t és az MSZP-t. A politikus közölte: nem csak gazdasági, hanem társadalmi és lelki problémák is vannak az országban.
   
Az SZDSZ elnöke szerint az egész magyar közéletnek le kell vonnia a tanulságot az európai parlamenti választásból, sem a Fidesz, sem az MSZP, sem az MDF nem mehet el szó nélkül amellett, hogy a középpárttá vált a szélsőjobb – mondta Fodor Gábor. Az SZDSZ vereségét komoly kudarcnak nevezte, ami egy több éves politikának az eredménye. Hangsúlyozta, hogy a szükséges következtetéseket pártvezetőként le kívánja vonni.

Lendvai Ildikó szerint az ország nagy része még kivár, mert nem tudja, hogy melyik politikai alternatívát válassza. Az MSZP-frakció egyhangúlag támogatja a Bajnai-kormány programjának végrehajtását –  mondta Mesterházy Attila frakcióvezető hétfőn.

Bajnai Gordon napirend előtti felszólalásában azt mondta: az Európai Parlamentben több jobboldali képviselő lesz a mint baloldali, illetve tovább nőtt az érdektelenség és a radikális pártok ereje, szerinte a Jobbik térnyerése óriási probléma. Mint mondta: a kormány az ország hosszútávú érdekeiért tovább végzi a munkáját, amíg a parlament stabil többsége mögöttük áll.

– A választók tegnap átrajzolták Magyarország politikai térképét - jelentette ki Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese. Azt üzenték, hogy a szövetség az egyetlen kormányképes erő az országban, míg az MSZP-ből középpártot csináltak, az SZDSZ-t levették, míg a Jobbikot feltették a politikai térképre. Szerinte a Jobbik erősödésének két oka van: a rossz gazdasági és szociális politika, valamint a rendőrség politikai befolyásolása.  

kdnp.hu
Forrás: MTI