PÁRT

BENYÚJTVA

ELFOGADVA

Kormány

521

472

Bizottság

37

24

KDNP

28

1

Fidesz

 110

5

MSZP

112

45

SZDSZ

18

4

MDF

25

3

Függetlenek

11

-

MSZP-SZDSZ

22

13

SZDSZ-MDF

3

-

Fidesz -MSZP

10

5

Fidesz -KDNP

44

2

Fidesz -KDNP-MSZP

3

1

Fidesz-KDNP-MSZP-SZDSZ

2

1

Fidesz-KDNP-MSZP-MDF

1

1

Fidesz-MDF- MSZP-SZDSZ

1

1

Fidesz-MSZP-SZDSZ-Független

1

1

MSZP-SZDSZ-MDF

1

1

Fidesz-KDNP-SZDSZ-MDF

2

-

Fidesz-KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF

8

7

Fidesz-KDNP-MSZP-SZDSZ-Független

5

4

ÖSSZESEN

965

591

A hatályos Btk.-ban szereplő azon aránytalanságot szüntették meg, mely szerint, „ha hivatalos személy bántalmaz eljárása során állampolgárt legfeljebb két évig tartó szabadságvesztés büntetéssel büntethető, a hivatalos személy elleni állampolgári erőszak alapeseti elkövetése esetén viszont három évig tartó szabadságvesztés kiszabását tette lehetővé." A kereszténydemokrata politikusok határozott álláspontja volt, hogy a két bűncselekmény tekintetében a hivatalos személyek részére kedvezőbb büntetési tételbeli különbözősége nem indokolható, ezért javasolták a bántalmazás hivatali eljárásban bűncselekmény bűntetté emelését, és a korábbi büntetési tétel szigorítását. A törvénymódosítás alapján „az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

A törvénymódosítás kiterjesztette a vagyonnyilatkozatban feltüntetendő adatok körét, amelyek révén így valóság-hűbb képet lehet alkotni az országgyűlési képviselők jövedelmi, vagyoni helyzetéről. A törvényjavaslat nyilvánossá tette mindazt az állami, illetve európai uniós támogatást, amelyet a képviselő (valamint a vele közös háztartásban lévő házas- illetve élettársa és gyermeke) kapott, kap. Ide tartoznak azok a támogatások is, amelyeket a képviselő, mint egyéni vállalkozó, mint ingó vagy ingatlan tulajdonos, bérlő, haszonélvező, vagy más jogcímen ezekhez kapcsolódóan kapott, kap. Nyilvánossá tette azokat a támogatásokat is, amelyeket az a gazdasági társaság kapott, amelyben a képviselő tisztségviselő, vagy amelyben anyagi érdekeltsége van.

Az új szabályozás kiszélesítette a nyilatkozattételre kötelezettek körét, ugyanis nemcsak a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem minden állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, akit jogszabály illetve társasági szerződés alapján az állami tulajdonosi rész alapján választottak meg. A vagyonnyilatkozat állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó gazdasági érdekeltségi részét nyilvánosságra kell hozni, így átláthatóvá válnak az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségei. További szigorítás, hogy nem kétévente, hanem évente kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Ugyancsak változás, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség független a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének nagyságától, azaz a korábbi 200 millió forintos jegyzett tőkére vonatkozó kritériumot esetükben nem kell vizsgálni.

2009. december 31.-i határnappal hatályon kívül helyezte a választási eljárás külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezéseit. E módosítás nélkül a külföldön tartózkodó választópolgárok nem élhetnének választójogukkal.

Az Országgyűlés fejet hajtott Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotta: 1.§ Az Országgyűlés Kercaszomor védőnek tántoríthatatlan bátorságát - örök emlékezetül - törvénybe iktatja; 2.§ Az Országgyűlés Kercaszomor községnek a „Legbátrabb falu" („Communita s Fortissima") címet adományozza; 3.§  Kercaszomor község címere a „Communítas Fortissima" jelszóval egészül ki.

A törvényjavaslat célja és benyújtásának indoka volt, hogy az országgyűlési képviselők maguk is hozzájáruljanak ahhoz a célkitűzéshez, melynek lényege a költségtakarékosabb állam megvalósítása. E célkitűzés magában foglalta, hogy csökkenjenek azok a juttatások, amelyek megilletik az Országgyűlés tisztségviselőit, a bizottsági rendszer egyszerűsítésével csökkenjen a bizottsági munka költsége és ésszerűbbé, életszerűbbé váljon a képviselői munkával kapcsolatos költségek megtérítése.

A víz a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike. Ezen kincs megőrzésének biztosítása sürgető, és határozott lépéseket kívánó feladat. Az éghajlatváltozás következtében várhatóan számolnunk kell a hazai vízforrások mennyiségének csökkenésével. Ez még fontosabbá teszi a meglévő víztartalékok minőségének megóvását és javítását. Magyarország szélsőségesen kiszolgáltatott a szomszédos országoknak, ahonnan vizeink mintegy 95 százaléka érkezik. Elsődleges érdekünk, hogy régiónkban kezdeményezői és elősegítői legyünk egy olyan vízpolitika kialakításának, 'mely felelősen bánik ezzel az erőforrással, és biztosítja a jó minőségű ivóvizet a ma élő és a jövő nemzedékek számára. Ahhoz, hogy ezek az erőfeszítések ne válhassanak semmivé egy váratlan esemény következtében, elengedhetetlen, hogy megelőzzük az olyan tevékenységek megvalósulását, amelyek súlyos kockázatot jelentenek. Ilyen kockázatos tevékenységnek kell tekintenünk a ciánvegyületek alkalmazásával folytatott bányászati eljárásokat. Hogy ezek mekkora veszélyt jelenthetnek, azt hazánknak a 2000. évi nagybányai balesetet követő tiszai szennyezés nyomán közvetlenül kellett megtapasztalnia. Annak érdekében, hogy ehhez hasonló balesetek ne ismétlődhessenek meg, ki kell mondani, hogy ennek a bányászati technológiának az alkalmazása nem kívánatos a Magyar Köztársaság területén. (Más országok - például Csehország - éppen a tiszai ciánszennyezés tapasztalataiból okulva ezt a lépést már korábban megtették a bányászati törvény módosításával.)

A hazai kiskereskedelmi piac egyszerre mutatja a magas koncentráció és az intenzív verseny jegyeit. Ennek a szituációnak egyértelmű elszenvedője a beszállító. A kereskedő által kínált szolgáltatások és az ezekért követelt díjak, hozzájárulások, sápok igen sokrétűek. A gyakorlatban az érvényesül, hogy a különböző jogcímeken szedett pénzeket a szállítók kénytelenek megfizetni, legfeljebb azok mértékét vitathatják, többnyire kevés sikerrel. Gyakori a formális okokra hivatkozó, semmilyen tényleges szolgáltatást nem kínáló, ad hoc követelés is a kereskedők részéről. Az erőfölényből fakadóan egyre magasabb árengedményeket követelnek, polcpénzt, listázási díjat fizettetnek a termelőkkel a marketingakciókhoz, a reklámújságok költségeihez hozzájárulást kérnek és az akvizíciós költségek egy részét is finanszíroztatják. A hosszabb fizetési határidők miatt a termelők sok esetben kénytelenek finanszírozni a kereskedelem forgótőke szükségletét is. Minél nagyobb egy lánc ereje méretét és szervezetét, eszközei fejlettségét tekintve, annál inkább él az erőfölény eszközeivel (hipermarketek, diszkont-láncolatok, stb.) A törvényjavaslat általános célja volt, hogy az élelmiszer termékpálya szereplői közötti üzleti kapcsolatok átláthatóbbá és etikusabbá tegye. A beszállítók és a kereskedők között alapvetően a termék kialkudott vételárát tekinti relevánsnak, egyéb utólagos visszatérítések alkalmazására csak a beszállító által igényelt és valós szolgáltatás nyújtása esetén lesz lehetőség. A versenytörvény hatálya alá nem tartozó, ugyanakkor a piaci szereplők között aszimmetrikus viszonyokat kialakító és szolgáló jelenségek jogi keretek közé szorításával, illetve tilalmával transzparens és kiegyenlített erőviszonyok alakíthatóak ki az egyes termékpályákon. Külön kiemelendő: a javaslat nem tesz tilalmazottá egyetlen olyan magatartást sem, ami az etikusan együttműködő felek között merülhet fel, kizárólag olyan tényállásokat határoz meg, amely „megmérgezi" a beszállító és a kereskedő viszonyát és amelyek az üzleti tisztesség keretei között nem tűrhetőek meg.

Az Alkotmány 70/A . §-ának (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Ezen alkotmányos előírás magában hordozza az állam azon kötelezettségét is, hogy a mezőgazdaság területén megélhetésüket kereső állampolgárok esetében a piaci viszonyok aszimmetriája során kialakuló feltételek miatt kieső bevételeket más forrásból (segélyek, támogatások) pótolja vissza a vidéki életforma és megélhetés, valamint a termelés fenntartásának biztosítása érdekében. A törvényjavaslat bevezeti a kiemelt termékpálya szervezet fogalmát, amely a nem nyereségérdekelt, reprezentatív érdekképviseleti és szakmai szervezetek számára biztosítja, hogy együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthessenek, továbbá tagjaik számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra vonatkozó felmérést végezhessenek, információt adhassanak, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathassanak. Ez utóbbi tevékenység korábban gyakran ütközött a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmába. A módosítás szerint a kiemelt termékpálya szervezetek, illetve tagjaik összehangolt piaci magatartása csak abban az esetben minősülhet jogsértőnek, ha a tevékenység révén a termékpálya szereplői számára megvalósuló gazdasági előnyök meghaladják a versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Felügyelete első körben az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, akinek bejelentésére indítható a Gazdasági Versenyhivatal által versenyfelügyeleti eljárás.

Figyelemmel arra, hogy a klímaváltozás miatt hazánkban is az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények (orkánszerű viharok, nagy kiterjedésű és erejű jégesők) sorozatos károkat okoznak a mezőgazdaságban, szükségessé vált e károk kárenyhítési törvényben történő kezelése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégeső miatti károkozásra az üzleti biztosítók csak az érintett termelők szűk körével kötnek biztosítási szerződést. A jégeső által okozott károk állami forrásból történő enyhítése az uniós jogszabályok értelmében állami támogatásnak minősül. Ilyen célú állami támogatás mezőgazdasági támogatásként, vagy agrárkár-enyhítésként nyújtható. A javaslat kibővíti az elemi károk körét, lehetővé teszi a jégeső által okozott károk rendszerbe történő bevonását, - egyúttal a kifizetéssel összefüggő eljárás gyorsítását szolgáló rendelkezést is tartalmaz.

Az európai parlamenti képviselők díjazására és juttatásaira vonatkozó uniós szabályok változása miatt vált szükségessé az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004.évi LVII. törvény módosítása. A módosítás lényege, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíját a 2009-es parlamenti ciklustól kezdődően az Európai Parlament fizeti. Átmeneti szabályként ugyanakkor a 2004-2009. ciklusban mandátumot szerzett képviselők részére lehetőséget biztosított a korábbi nemzeti szabályok alkalmazására is.

Annak érdekében, hogy a megalkotandó új törvény szabadon alakíthassa ki a médiafelügyelet új rendszerét, szükséges gondoskodni arról, hogy a megválasztandó testület mandátuma csak az Rttv. hatályon kívül helyezéséig tartson, amennyiben az négy éven belül bekövetkezik.

Az elmúlt tíz-húsz évben majdnem hogy eltűnt az igazi pálinka: pálinkaszerű termékek pálinkaként kellették, kelletik magukat a különböző kereskedelmi helyiségek polcain. Az Európai Unióban a pálinka földrajzi árujelző oltalom alá került. Ez azt jelenti, hogy Ausztria négy tartománya kivételével, (sárgabarack-pálinka esetében) kizárólag Magyarország használhatja a pálinka megnevezést, még akkor is, ha ugyanilyen technológiai eljárással készítenek máshol ugyanilyen szeszes italt.

Pálinkának csak olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Törkölypálinkának csak olyan törkölypárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinkát és a törkölypálinkát tilos ízesíteni, színezni, édesíteni, készítésük során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukor nem használható.  

A törvény lehetővé teszi a pálinkák megkülönböztetett színű zárjegyét, éppen azért, hogy garancia legyen: aki majd az adott színű zárjeggyel lezárt terméket kóstolja, az biztos legyen abban, hogy ami benne van az pálinka. Létrehozta a Pálinka Nemzeti Tanácsot, kidolgozza a „Nemzeti pálinkastratégiát" a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében. Segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását. A Tanács tagjait (az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felellős miniszter egy képviselőjét, valamint a szakmai szervezetek tíz jelöltjét) - az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát a törvényjavaslat szerint a jövőben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa helyettesíti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a vizsgálódási köre elsősorban a magánszférára terjedne ki. A törvényjavaslat a nyilvánosság felhasználása mellett csak eljárás-kezdeményezési jogokat biztosít a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa számára. Pontosítja továbbá az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvénynek a biztosi jogállásra vonatkozó szabályait, így többek között az illetményezés és az összeférhetetlenség szabályait is.

„Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történ ő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény hozta létre az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívott egyeztető testületet. A törvény alkalmazása során szerzett tapasztalok alapján szükségessé vált a testület összetételének módosítása, valamint feladatkörének kiegészítése."

„Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jövő nemzedékek iránt felelősség alapján lehetőséget teremtsen új intézmény létrehozására és ennek előkészítése az intézményi rendszer megújítása érdekében megszünteti az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének tisztségét. A törvényjavaslat elvégzi továbbá az általános helyettest nevesítő más törvények értelemszerű módosítását a jogrendszer áttekinthetősége érdekében úgy, hogy bevezeti az országgyűlési biztos gyűjtőfogalom egységes használatát."

A kárpótlásról szóló törvény újbóli megnyitása a jogosultak jogos igényeinek kielégítése céljából történt. A rendelkezésre álló adatok alapján szükséges volt a határidő meghosszabbítása.

2007-ben a tartósan állami tulajdonba sorolt vállalatok köréből egy jogalkotási folyamat eredményeként az akkori törvényalkotók, kezdeményezők kihagyták azt az öt víziközmű-társaságot, amely a rendszerváltás során kialakult jelenlegi ivóvíz-ellátási rendszer szerves részét képezi. Több mint 700 településen több millió ember vízellátását biztosítják, és további 400 víztársulat vízbázisát jelentik. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2009. április 3-án kiadott közleményében bejelentette, hogy a Tisza menti regionális vízmű és a Duna menti regionális vízmű állami tulajdonú üzletrészét az észak-magyarországi regionális vízmű vagyonkezelésébe adja. A bejelentés előzményeként már 2008 júniusában ismertették, hogy az új tulajdonosi programba többek között regionális vízműveket is besoroltak azzal, hogy a programban részt vevő cégek tulajdonának 25 százalékát intézményi és magánbefektetőknek értékesítik. 2008. augusztus 13-án nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a regionális vízműveket a tőzsdére vitel elősegítése érdekében két szervezetté kívánja összevonni. 2008. szeptember 24-én Veres János volt pénzügyminiszter ismételten megerősítette, hogy a cégméretekből eredő problémákat összevonással, holdingtársaság-szervezéssel, befektetési alap létrehozásával kívánják megoldani, a programba történő besorolás, illetve a tőzsdei bevezetés érdekében. A privatizációs folyamat a szakmai és érdekvédelmi tiltakozás eredményeként 2008 őszén megakadt. A 2009. április 3-ai bejelentésből kitűnően a kormány nem adta fel szándékát a vízművek privatizációjára, ezt a vízgazdálkodásról szóló törvény kikerülésével, a vagyonkezelés intézményének mind a nemzeti, mind a fogyasztói szándékot súlyosan sértő alkalmazásával kívánja végrehajtani. A magyar vízvagyonnal, valamint annak hasznosításával, működtetésével és üzemeltetésével kapcsolatban minden kérdés kiemelt jelentőséggel bír, ezért a tartós állami tulajdonban tartásuk kiemelkedő nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági kérdés Fónagy János és Ékes József törvényjavaslata azt a célt szolgálta, szolgálja, hogy az öt magyarországi regionális vízművet visszahelyezze a tartósan állami tulajdonban lévő vállalatok körébe. Megtörtént!

A legsúlyosabb hatást előidéző három adminisztratív korlát, illetve kötelezettség megszüntetésére haladéktalanul szükség van. 1. Az ún. napi standolás bevezetése óriási adminisztrációs terhet ró a vendéglátósokra és pontos betartása szinte lehetetlen. A gyakorlatban végrehajthatatlan törvényi rendelkezés célját nem, csak a vendéglátós szakma ellenállását és bizalmatlanságát érheti el a jogalkotóval szemben. 2. A készpénzes fizetés 250 ezer forintban való maximalizálása kimondottan nehéz helyzetbe hozhatja azokat a kis-és közép vállalkozókat, akik a körbetartozás elburjánzása s az alacsony fizetési fegyelem közepette az azonnali készpénzzel való fizetést az áru átadásával egy időben bonyolítják, elkerülendő az utólagos banki átutalás esetleges elmaradását. 3. Indokolatlan a házipénztárban tartott készpénzállomány további korlátozása is, ez a rendelkezés csak a pénzintézeteknek használ, míg a vállalkozások számára csak fölösleges nehézségeket jelent a készpénzkezelésnél és a készpénzes fizetéseknél.

Álláspontjuk szerint erre az Alkotmány bekövetkezett módosítása miatt vált szükségessé a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról szóló törvények módosítása, szigorítása.  

„A 18. életévét be nem töltött személyt dohányáruval kiszolgáló kereskedelmi egység üzemeltetőjének a dohánytermék forgalmazásától való eltiltása - csökkentheti a fiatalkori dohányzók számát, továbbá a dohányterméket árusítókat is a jogszabályok betartására ösztönözné."  

A szakértő csak olyan ügyekben köteles az összeférhetetlenséget bejelenteni, ahol a szakértő vagy hozzátartozója az adott ügy elbírálásában bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság tagjaként járt vagy jár el.

„A megkülönböztetés indokolatlan, az úgynevezett rendszerirányítási feladatok ugyanis a gyakorlatban nem válnak el a szállítórendszer üzemeltetésétől. Ráadásul a 2009/73/EK irányelv alapján bizonyos olyan feladatok, amelyeket a hatályos GET a rendszerirányítóhoz telepít, kifejezetten is a hálózat fejlesztésével, valamint a rendszeregyensúlyozással kapcsolatos kötelezettségek minden olyan engedélyesre vonatkoznak, amelyek földgáz-szállítórendszert üzemeltetnek. Mindezek miatt indokolt, hogy a villamosenergia-piaci szabályozás analógiájára a GET se írjon elő két külön engedélyt egymástól a gyakorlatban nem elváló feladatokra. Ez a szabályozás megfelel egyébként annak a jelenlegi helyzetnek, hogy az országban egyetlen szállítórendszer működik. A javaslat arra az esetre, ha a jelenlegi szállítórendszer mellé kiépítésre kerülnének új, másik engedélyes által üzemeltett szállítóvezetékek, a földgázrendszer irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatokat az úgynevezett kijelölt szállítási rendszerüzemeltetőhöz telepíti. A kijelölt szállítási rendszerüzemeltető a legnagyobb szállítórendszer üzemeltetője. Ez azonban nem jelent külön engedélyt a javasolt szabályozás értelmében."

A termőföldről szóló törvény (1994. évi LV.) főszabályként rögzíti: külföldi magán és jogi személy termőföld tulajdonjogát csak akkor szerezhet, ha önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. A nyugat-dunántúli területeken tömegével indultak olyan eljárások, amelyekben a tulajdoni igénnyel fellépők úgy kérték, s kapták meg magyarországi termőföld tulajdonszerzésük megállapítását, hogy valójában nem feleltek meg a tulajdonszerzés törvényi feltételeinek. Utólagos adóbevallást teljesítettek, amelynek alapján az adóhatóság igazolta a tulajdonszerzés előtti három év mezőgazdasági árbevételét, s így megkerülhető vált annak bizonyítása, hogy a vizsgált időszakban tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytattak. „Lényegében lehetőséget teremtett a földtulajdonszerzésére vonatkozó szabályok megkerülésére, kijátszására. Az ennek alapján kialakult visszaélésszerű gyakorlat a jogalkotói szándékkal ellentétes, és a termőföldvagyon védelméhez kapcsolódó nemzeti érdekek sérelmével jár. A törvényjavaslat célja ezen probléma orvoslása oly módon, hogy az adóhatósági igazolványt csupán egy, a környezettanulmány elkészítése során figyelembe veendő bizonyítékként rögzíti, amely önmagában nem eredményezi a hatósági igazolás kiállítását. A mezőgazdasági igazgatási szerv mérlegelésére bízza, hogy az adóhatósági igazolás alkalmas e a folyamatos mezőgazdasági tevékenység bizonyítására."

A módosítási javaslat lehetőséget teremtett az elektronikus úton történő ügyintézésre - az állami adóhatóság mellett - az önkormányzati adóhatóságoknál is.

A javaslat megteremtette a lehetőséget arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a piaci elégtelenségek mérséklése érdekében, a gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok éven túli forgóeszköz hitel és kölcsön felvételéhez készfizető kezességet vagy bankgaranciát vállaljon. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. készfizető kezesség vagy garancia vállalása következtében a gazdálkodó szervezetek és önkormányzatok könnyebben juthatnak éven túli lejáratú forgóeszköz hitelhez és kölcsönhöz.

A hatályos szabályozás értelmében a kizárólag energetikai célra használt termálvizet a meghatározott vízadó rétegekbe vissza kell táplálni. A törvényjavaslat hatósági hatáskörbe utalja a visszatáplálás mellőzésének az engedélyezését. Az engedélyezés alapfeltétele, hogy a termálvizet csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények.

A törvényjavaslat célja volt, hogy a digitális műsorterjesztésre való átállás jogi kereteinek pontosítása érdekében módosítsa a műsorterjesztésről és digitális átállásról szóló, valamint az audiovizuális média szabályozásának új alaptörvényének hatálybalépéséig szóló időszakra a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt az Alkotmánybíróság 46/2007. (VI. 27.) AB határozatának megfelelően módosítsa.

A módosítás célja volt, hogy az iskolaszövetkezetek, a tagok és az iskolaszövetkezettel valamilyen szolgáltatás ellátására polgári jogi jogviszonyt létesítő harmadik személyek közötti kapcsolat jogi kereteit konkretizálja, illetve pontosítsa.