A személyszállítási törvény részletes vitájával fejeződött be a parlament keddi ülésnapja.

Az MSZP és a Jobbik felszólalásaival ért véget a személyszállítási törvény részletes vitája

A szocialista Gúr Nándor és Göndör István, valamint a jobbikos Bödecs Barna felszólalásaival ért véget a személyszállítási törvény részletes vitája. Göndör István többször is azt hangsúlyozta, hogy a napi három járatpár, amelyet a kormány garantálni akar a településeken, kevés, és nem felel meg a korábban megfogalmazott követelményeknek sem.

Gúr Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy a közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban a pályázati eljárás nélkülözése „nem szerencsés", mert torz helyezetek alakulhatnak ki. Hozzátette: szükséges összekapcsolni a közszolgáltatási szerződéseket a közbeszerzési törvényben leírtakkal is. Ezt követően a képviselő a versenyeztetési eljárás szükségességét emelte ki, mondván, ha valamit versenyeztetnek, akkor a szolgáltatás díja is olcsóbb lehet, ez pedig több területen is hasznot hoz.

Bödecs Barna (Jobbik) arról beszélt, hogy a közlekedésszervezői iroda úgy alakult át, hogy csak a „központi akarat" végrehajtására képes, nem tudja integrálni, közvetíteni a régiókban megmutatkozó közlekedési igényeket. Döntési joguk sincs arra, hogy milyen módon válasszák ki a szolgáltatót, és a párhuzamosságok kiváltására sem alkalmasak – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy egységes közszolgáltatási menetrendre tettek javaslatot, mivel jelenleg az egyes szolgáltatóknak külön-külön menetrendjük van. A képviselő hozzáfűzte: a minimális három járatpár közlekedését a Jobbik nem csak hétköznapokon, hanem hétvégén és ünnepnapokon is biztosítaná.

Fónagy János államtitkár a vitában elhangzottak után reagálásában jelezte: az, hogy több javaslatot nem támogattak, az nem azt jelenti, hogy a kormány azokat nem veszi figyelembe. Több javaslatnak ugyanis nem ebben a törvényben, hanem az ezt életbe léptető kormányrendeletben, illetve egyéb szabályokban van helye.

Több képviselő is kifogásolta a menetrendváltozást, amelyben több járatot megszüntetne a kormány. Ezzel kapcsolatban Fónagy János azt mondta, naponta több mint 10 ezer közösségi közlekedési járat indul el, ebből négyszázat érint a menetrend változása, amelyet az államtitkár ésszerűsítésnek nevezett. Az államtitkár szerint fenntarthatatlan az a rendszer, hogy 10 utasból csak egy vesz teljes áron jegyet, ezért ezt lépésről-lépésre meg kell szüntetni.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalások

Magyar Zoltán (Jobbik) Mi lesz veled magyar vidék? című felszólalás-sorozatában Széchenyi Istvánról, illetve a mezőgazdaságban betöltött szerepéről beszélt.

Baráth Zsolt (Jobbik) Solymosi Eszterre emlékezett, aki idén 130 éve tűnt el. Ő volt az a lány, akit Tiszaeszláron – a képviselő megfogalmazása szerint - zsidók ölhettek meg 1882-ben.

Fónagy János államtitkár a felszólalásra reagálva közölte, a Jobbik ezzel a napirend utáni felszólalással „oda sorolta magát, ahova sokan gondolják", hogy tartozik. Hozzátette: a tiszaeszlári vérvád felemlegetése évszázados sebeket tép fel, és a képviselőnek, aki ezt elmondta, és azoknak, akik megtapsolták, számolnia kell a magyar társadalom és a világ ítéletével.

A felszólalásokat követően Balczó Zoltán alelnök lezárta a keddi ülésnapot. A parlament jövő kedden 13 órakor folytatja munkáját.

A földmérési és térképészeti tevékenységről, majd a személyszállításról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése kedden.

Fidesz: a kor követelményeinek megfelelően módosul a földmérési szabályozás

Pócs János fideszes képviselő szerint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslat a kor követelményeinek megfelelően állapítja meg a térképészeti és földmérési fogalmakat. A javaslat lényeges elemének nevezte a háromdimenziós egységes ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtését.

Jobbik: szakmailag megalapozott a javaslat

Endrésik Zsolt, a Jobbik képviselője szakmailag megalapozottnak tartotta a javaslatot. Mint mondta, az elmúlt időszakban megvalósult technológiai fejlődés indokolja a jogszabályváltozást is. Az ellenzéki képviselő a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartással kapcsolatban ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy annak részleteit nem dolgozták még ki, és a műszaki háttér sem áll készen, így kérdéses a rendszer 2013-as bevezetése.

LMP: az információszabadságról szóló törvényt is módosítani akarják

Schiffer András, az LMP képviselője egy a térképészeti törvényjavaslathoz benyújtott fideszes módosító indítványt kritizált, amellyel a fideszes Font Sándor az információszabadságról szóló 2011-es törvényt is megváltoztatná. A módosítás lényege, hogy a megértéshez szükséges szakértelem miatt korlátoznák a közérdekű adatok megismerését, ami Schiffer András szerint azt jelenti, hogy csak az az állampolgár juthat hozzá bizonyos információkhoz, akinek van pénze megfelelő szakértelmet igénybe venni. „Önök hülyének nézik az embereket" – fogalmazott Schiffer András, aki szerint ez a módosítás az „oligarchák" érdekeit szolgálja. Az ellenzéki politikus azt kérte a kormánytól, hogy ne támogasson ilyen jellegű módosításokat.

MSZP: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítása különösen fontos

Schiffer Andráshoz hasonlóan a szocialista Lamperth Mónika is arról beszélt, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés maradéktalan biztosítása a mai világban különösen fontos. Arra kérte a kabinetet, hogy már most adjon választ Font Sándor említett javaslata miatti aggodalmakra. Az ellenzéki politikus szerint ha nem kezelik kellő kritikával Font Sándor módosító indítványát, akkor az beláthatatlan következményekkel járhat. Válaszában V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt mondta: a kormányzat még nem döntött arról, támogatja-e a fideszes Font Sándor javaslatát, amellyel kapcsolatban – mint fogalmazott – az információs önrendelkezési jog és a földmérésszakmai érvek ütköznek.

Ezt követően az ülés levezető elnöke, Jakab István lezárta az általános vitát.

A személyszállítási törvényjavaslat részletes vitája

MSZP: a Ház határozzon a szociálpolitikai menetdíj-támogatásról!

Göndör István (MSZP) arra a szocialista módosító indítványra hívta fel a figyelmet, amely szerint a szociálpolitikai menetdíj-támogatás meghatározásában nem az állam szerepelne mint jogszabályalkotó, hanem az Országgyűlés. Kitért arra is: kezdeményezik, hogy a helyi közlekedés díjainak megállapításához a közlekedésért és az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is szükséges legyen.

A Jobbik a vasút felértékelődéséről

Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy Mátészalka-Csenger-Fehérgyarmat háromszögben felértékelődik a vasúti szállítás szerepe, mert ezeknek a településeknek a kórházaiban más-más típusú osztályok maradnak meg, így az emberek kénytelenek utazni a települések között. Hozzátette, hogy eközben viszont Csenger-Mátészalka vonatkozásában a nyolc vonatpárból kettőt hagynának meg, de azt is a „legszerencsétlenebb módon". Szavai szerint ezentúl a vasúti dolgozók is Volán buszokkal jutnak majd be a munkahelyükre. A politikus úgy látta, lehetne ésszerű módon csökkenteni, de oda kellene figyelni arra is, hogy ezek a vonatok ne a leglehetetlenebb időpontokban induljanak.

Jobbik: száz kilométer legyen az elővárosi közlekedés határa

Bödecs Barna (Jobbik) elmondta, frakciójuk azt javasolta, hogy az elővárosi közlekedés külső határát ne hetven, hanem száz kilométerben határozza meg a törvény. Hangsúlyozta, hogy a munkahelyek koncentrálódása miatt az embereknek akár napi szinten is egyre komolyabb távolságokat kell beutazniuk. Kitért arra is, hogy a Jobbik előírná a szolgáltatók számára az együttműködés olyan formáját, amelyik alapján az utas érdekeit szem előtt tartva alakítanák ki a csatlakozások rendszerét és helyeznék el a megállókat. Véleménye szerint a szolgáltatók működésének vezérelve kellene legyen az egységes és integrált szolgáltatás bevezetése, amelynek során szolgáltatóktól független jegyeket kellene értékesíteni.

Az MSZP nagyobb kontrollt javasol a Országos Bírósági Hivatal elnöke felett

Lamperth Mónika, az MSZP képviselője emlékezetett arra, hogy a kormány azért nyújtotta be a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, mert az igazságszolgáltatás szerkezetétét illető szabályozást a Velencei Bizottság kritikával illette és módosításokat javasolt.

Közölte: módosító indítványaik többek között arról szólnak, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét jobban kontrollálja az Országos Bírói Tanács, amelynek ezért érdemi, ellenőrző hatásköröket adnának. Hozzátette: a bírói tanácsnak emellett egyetértési jogot is adnának a bíróságok költségvetésére vonatkozóan.

Vita az OBH-elnök jogköréről

Schiffer András, az LMP képviselője azt mondta, a jelenlegi helyzetben nem lehet tudni, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője vagy Polt Péter legfőbb ügyész mikor, milyen okokból terelget ügyeket másik bíróságokra.

Szerinte nem a bírák pártatlanságáról, hanem arról van szó, hogy súlyosan sérülnek azok az objektív intézményi garanciák, amelynek alapján mindenki csorbítatlanul hihet a bíróságok pártatlan és befolyásmenetes működésében.

A fideszes Mátrai Márta ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH elnökének februárban hatályba lépett ajánlása egy másik bíróság kijelölését „végső és kivételes" igazgatási eszközként határozza meg a munkateher arányosítása érdekében.

Schiffer András erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnöki ajánlás nem jogforrás. Mint mondta, elvből nem ért egyet azzal, hogy ügygazdaságossági szempontból lehessen ügyeket tologatni, de ha már erre tesznek javaslatot, akkor törvényben kellene meghatározni az objektív előírásokat, hogy mekkora ügyhátralék mellett lehet ügyeket áthelyezni.

Lampert Mónika, az MSZP képviselője egyetértett Schiffer András aggályaival, hozzátéve, hogy az elnöki ajánlásban megfogalmazott feltételek rendkívül szubjektívek, amelyeket „egy fideszes politikai megrendelés bármikor felírhat".

Mátrai Márta az ellenzéki kritikákra reagálva hangsúlyozta: az OBH elnöke a bíróságok kijelölésének jogát a bírói tanács ellenőrzése mellett gyakorolja. Azt is kiemelte, hogy nem a bíró, hanem a bíróság kijelöléséről van szó.

LMP: biztosítsanak többletkapacitásokat a bíróságoknak

Schiffer András (LMP) úgy látta, hogy folyamatban lévő ügyek esetén konkrét bíróktól vontak el személyeket. A törvényes bíróhoz való jog azt jelenti, hogy egy per vagy eljárás során kizárólag a semleges elveken nyugvó eljárásjogi szabályok alapján dől el, hogy ki bírálja el az ügyet – jelentette ki. A képviselő szerint a kormányoldal viszont ezt az objektív garanciarendszert bontotta meg. A politikus azt mondta, hogy ha az Országgyűlés úgy látja, hogy a bíróságok leterheltek, akkor azt úgy kell megoldani, hogy többletkapacitásokat biztosítanak a számukra. Hangot adott annak a véleményének is, hogy ma azért húzódnak hosszú évekig ügyek, mert nehéz szakértőket találni azokhoz.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik javaslatait ismertette

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik módosító javaslatait sorolva közölte, pártjuk szeretné, ha az OBH elnökét továbbra is megilletné a jogegységi eljárás indítványozásának joga. Elmondta, hogy a Jobbik nincs ellene annak, hogy az OBH elnökének lehetősége legyen jogszabályi kezdeményezéseket tenni, de emellett viszont azt is támogatnák, hogy az Országos Bírósági Tanács önállóan is megkapja ezt a jogot. Az OBT ülésén elképzelésük szerint részt vehetnének a soron kívüli eljárásban zajló ügyek érintettjei – mondta a politikus, aki egyúttal azt is kérte, hogy ezekre az ülésekre hívják meg a mértékadó jogvédő szervezetek képviselőit is. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály támogatását a javaslataik elfogadásához kötik.

Staudt Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy ha a kinevezésre jogosult véleménye eltér a véleményező testület javaslatától, azt részletesen indokolja. A képviselő kifogásolta azt is – és egy módosító javaslatban törölné el –, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogában áll eredménytelenné nyilvánítani a bírók kinevezési pályázatát.

Répássy: a bíróság kijelölése nem új keletű

Répássy Róbert államtitkár a vitára adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság kijelölése, vagyis ügyek áthelyezése nem új keletű. Ami új elem, hogy az ésszerű határidőn belüli befejezés érdekében is lehessen ügyeket áthelyezni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az OBH elnöke ezt hivatalból nem kezdeményezheti, csak az érintett bíróságok kezdeményezésére, a kijelölendő bíróságok közreműködésével.

Elmondta azt is, hogy az Országos Bírói Tanács határozatban fogja megállapítani, hogy minek alapján kezdeményezhető egy ilyen áthelyezés. Az államtitkár az önkényes ügyáthelyezésre vonatkozó kritikákat politikai vádaskodásnak minősítette. A pályázatok nyilvánosságára vonatkozó bírálatokról szólva azt mondta: azok éppen annyira lesznek nyilvánosak, mint eddig, a pályázatokba az eljárásban résztvevő bírói testületek, valamin az OBT tagjai tekinthetnek be. Az államtitkár visszautasította az OBH elnökének túlhatalmára vonatkozó kritikákat is, és kijelentette: senkiből sem lehet bíró vagy bírói vezető, akit a véleményező testület nem támogat. Hangsúlyozta: nincs lehetőség kívülről érkező, politikailag motivált bírók kinevezésére.

Az ülés levezető elnöke a részletes vitát lezárta.

Szimbolikus értékűnek nevezte a nemzeti örökségről szóló határozati javaslatot az azt beterjesztő L. Simon László. A javaslatot az MSZP és a Jobbik szót kérő képviselői egyaránt támogatásukról biztosították, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó képviselők ugyanakkor nem támogatták. Az Országgyűlés munkája ezután a 2012-es év világörökség éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat részletes vitájával folytatódott.

L.Simon László: szimbolikus értékű a nemzeti örökségről szóló javaslat

A nemzeti örökségről szóló határozati javaslat előterjesztőjeként L. Simon László azt mondta, a javaslat szimbolikus értékű, de jelzi azokat az irányokat, amelyeket a szakpolitikának figyelembe kell vennie a jogalkotás és a kormányzat munka tekintetében.

Ismertetése szerint az előterjesztésben a magyar Országgyűlés megerősíti, hogy Kárpát-medencei kulturális örökség a nemzet múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása, valamint az európai és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője. Emellett kinyilvánítja azt is, hogy a parlament határozottan támogatja a magyar-magyar örökségi turizmust annak érdekében, hogy a XX. században a történelem viharai által szétszakított nemzetrészek ismét egymásra találjanak - tette hozzá L. Simon László.

A fideszes képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy határon túli magyar képviselők, köztük Tőkés László személyesen kérte az egyetemes nemzeti örökségről szóló határozati javaslat benyújtását. Közölte azt is, hogy április 20-án nyílt napot tartanak a Parlamentben a kárpát-medencei örökségvédelem helyzetéről és az idén 140 éves magyarországi intézményesített örökségvédelemről, a tanácskozáson pedig Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter mellett, a romániai kulturális miniszter, Kelemen Hunor is részt vesz.

Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára közölte: a kormány egyetért a határozati javaslat céljaival és támogatja az előterjesztést.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Az MSZP is támogatja a határozati javaslatot, amit fenntartás nélkül és jó szívvel fognak megszavazni - jelentette ki Hiller István. A képviselő helyesnek nevezte, ha vannak olyan kérdések, amelyekben a pártok ki tudják fejezni az ország és a nemzet egységét. Hiller István egy részletet kiemelve nagyszerű és programnak nevezte a Duna menti országok összehangolt fejlesztéséről és az európai Duna-stratégiáról szóló részt.

Jobbik: borítékolható a teljes parlament támogatása

Vágó Sebestyén (Jobbik) előre borítékolta, hogy a határozati javaslatot a parlament valamennyi frakciója támogatni fogja. A történelmi egyházak szerepére áttérve hangsúlyozta, vannak példák, amikor valamely felekezethez való tartozás is a magyarságot jelzi, ezért a diplomáciának kiemelt figyelmet kell fordítania ezekre az egyházakra. Példaként említette, hogy Románia a világörökség részévé szeretné tenni a csíksomlyói búcsút. A képviselő viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy a határon túli magyarok jogainak „lábbal tiprása" magával hozhat egy felgyorsuló asszimilációt, amelynek során rendkívül nehéz lenne megőrizni a kulturális értékeket.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy az előterjesztés alaptételeivel nehéz lenne nem egyet érteni. A képviselő viszont aggályainak adott hangot, hogy a tervezet mellé nem készült valódi cselekvési terv. Példaként említette, hogy a költségvetésben nem látja a szükséges forrásokat. A képviselő az épített örökség védelmét hangsúlyozva azt mondta, szankciórendszert kell kialakítani, amellyel büntetni lehet azokat az önkormányzatokat, amelyek ennek egy részét elherdálnák. Hangsúlyozta, hogy egy határozati javaslat nem lesz feltétlenül elrettentő.

Ferenczi Gábor arról beszélt, hogy szerinte ez az előterjesztés egy „üres, lózungokkal teli és értelmetlen javaslat", mert bár neme gondolatokat tartalmaz, de ezek külpolitikailag aztán "rendre megbuknak".

A DK nem támogatja a javaslatot

Kolber István a Demokratikus Koalíció (DK) tagja, független országgyűlési képviselő felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a határozati javaslat a kárpát-medencei kulturális örökségről beszél, holott a magyar kormány irányítási hatás- és jogköre nem terjed ki a határon túli kulturális örökségre. Szerinte a kormánypártok tudatosan elmossák a politikai és kulturális összetartozás közötti különbséget, éppen ezért a DK elutasítja ezt a határozati javaslatot.

A KDNP támogatja a javaslatot

Pálffy István a KDNP nevében szimbolikusnak nevezte a határozati javaslatot és támogatásáról biztosította azt.

L. Simon László az előterjesztő nevében a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a támogató hozzászólásokat és észrevételeket.

Ezt követően az Országgyűlés áttért a 2012. év Világörökség Éveként történő megünnepléséről szóló határozati javaslat részletes vitájára.

Hiller István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a határozati javaslat az elsődleges célja mellett az UNESCO erősítését is szolgálhatja és szolgálja, ezért az ellenzéki párt támogatja is.

Pál Béla (MSZP) az egyik előterjesztő arról beszélt, hogy ez a javaslat az elsődleges célja mellett alkalmat ad a hatályba lépett világörökségi törvény gyakorlati működésének felülvizsgálatára, a nyolc magyar világörökségi helyszínen konferenciák megrendezésére és a világörökségi várományos helyek ismertségének erősítésére is. A politikus emellett felkérte a kormányt, hogy idén a különböző nemzetközi kiállításokon, konferenciákon tegyen meg mindent a magyar világörökségi helyszínek reklámozása érdekében.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) a részletes vitát lezárta.

Személyeskedésektől sem mentes éles vitát folytattak a képviselők a kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor kedden az Országgyűlésben.

Jobbik: felháborító az előterjesztés

Vágó Sebestyén szerint egy jól felépített lózunggyűjteményről van szó, ami semmi másról nem szól, mint, hogy a Fidesz-közeli befektetőket és „a gyarmatosító európai birodalmat" minél jobban megpróbálják kiszolgálni. Erre példaként azt hozta, hogy a javaslat mit minősít nagyberuházásnak. Azt mondta, ami "az európai birodalom" szempontjából fontos, ott a kulturális örökség szempontjait nem kell majd figyelembe venni. Az indítványt elfogadhatatlannak, a kulturális örökséget rombolónak minősítette, majd szóvá tette, hogy képviselőtársa Hegedűs Lorántné többi között Attila korát idéző felszólalása alatt - L.Simon Lászlótól (Fidesz) gúnyos kérdést hallottak arról, ki is volt Attila király.

Képviselőtársa Ferenczi Gábor egészen felháborítónak nevezte az előterjesztést, majd idézte a Magyar Régész Szövetség kritikai észrevételeit. A magyar nemzet érdekeit alávetik az unió, a nagyberuházók, a különböző tőkés lobbicsoportok érdekeinek - sorolta. Attól tartott, az a cél, hogy „az ősi múltból előkerülő csodás leleteket" elhallgassák a közvélemény elől. Miközben általában régészeti feltárásokra nincs forrás, de a finnugor nemzetközi konferencia szervezésére 150 millió forintot különítettek el, Jáksó László Marslakó című sorozatára pedig napi 6 millió forint áll rendelkezésre - mondta.

Kétperces vita

L. Simon László a felvetésekre azt mondta: sok mindenről lehet vitatkozni a javaslattal összefüggésben, de a jobbikos képviselők egy sor olyan kérdést vettettek fel, ami értelmezhetetlen. A fideszes képviselő szerint „ősmagyar paranoia", ami itt megnyilvánul, amikor azt vizionálják, hogy a kormánypártok a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó jelentőségű értékeket akarnak elrejteni az utókor elől. Ez már betegség - fogalmazott a politikus, aki szerint autópálya-lobbiról beszélni a javaslattal összefüggésben botorság.

Hegedűs Lorántné erre reagálva azt mondta: nem az a betegség, hogy a kulturális örökség védelmét tartják elsődleges szempontnak. Az a tünetegyüttes a betegség, amit a fideszes politikus verseiből lehet kiolvasni - jegyezte meg.

Gyimesi Endre (Fidesz) szerint nem egymás fejére kell olvasni, ki a jobb hazafi, reméli mindenki azért dolgozik, hogy a nemzet kulturális értékeit megtartsák, és továbbörökítsék.

Hiller István (MSZP) azt mondta, ő lesz  az utolsó, aki békéltetőként lép fel a Jobbik és a Fidesz között, de felhívta a figyelmet arra, hogy eddig szakmai vita folyt. A javaslat rossz, de vita eddig jó volt, érdemes ide visszatérni - jegyezte meg.

Novák Előd (Jobbik) szintén szóvá tette L. Simon László verseit, amelyeket szerinte „öncélú obszcenitás és trágárság jellemez, és amit szégyenszemre állami támogatásból adtak ki". Sérelmezte még, hogy Szőcs Géza államtitkár nincs jelen a napirend tárgyalásakor. Szerinte az államtitkár korábban maga is elismerte, hogy nem egy olyan módosításról van szó, ami a szakma érdekei alapján fogalmazódott meg.

„Nem a nagybetűs tudomány, nem a muzeológusok, vagy régészek viszonylag szűk kasztjának az érdekei, hanem makroszempontok érvényesülnek. Lehet, hogy ezek a makroszempontok egészen tágan, ki tudja meddig, Brüsszelig, Washingtonig, vagy szokás szerint Tel-Avivig is elérnek" - mondta.

L.Simon László szerint Novák Előd a parlamenti bizottsági üléseken is rendszeresen zsidózik, direkt módon és burkoltan, most is arról beszél, aminek semmi köze a tárgyhoz, és ami méltatlan az Országgyűléshez. Egy korábbi bizottsági ülésre és annak a jobbikos képviselők által kifogásolt vezetésére utalva, azt mondta, hogy nem szereti „a sunyiságot", amivel szerinte élnek a jobbikos képviselők.

Végül azt indítványozta, térjenek vissza, - ha még van érdemi hozzászólás ahhoz -, hogy milyen irányba kell haladnia az örökségvédelemnek.

Pörzse Sándor (Jobbik) azt mondta, hogy Novák Előd nem zsidózik rendszeresen, és nem mondta, amit a fideszes képviselő állít. „L. Simon László, Ön folyamatosan hazudik, (...) pofátlan és sunyi" - fogalmazott.

Az elnöklő Jakab István azt mondta, illő tisztelettel kéri, hogy a személyes sérelmeket ne az adott tárgy kapcsán vitassák meg, és ne a Házban.

Halász János visszautasította Novák Előd megjegyzéseit

Halász János zárszavában azt mondta, nem örül, hogy betekintést nyerhettek a kulturális bizottság vitáiba. A parlamenti államtitkár visszautasította Novák Előd megjegyzéseit, amelyek szerint méltatlanok, elfogadhatatlanok, és egy demokratikusan gondolkodó ember világképébe bele sem férnek. Arra, hogy Szőcs Géza kulturális államtitkár nincs jelen, válaszul elmondta: egy Kőrösi Csoma Sándor-szobor avatására kellett mennie. „Talán ezt Önök sem kifogásolják" - jegyezte meg, hozzátéve: az államtitkár el fogja olvasni az ülésről készült jegyzőkönyvet Kiemelte: a jobbikos és többi képviselő véleményét is köszönik, és igyekeznek azokat figyelembe venni.

Az elnöklő Balczó Zoltán ezt követően az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

A kormányoldal az ágazatok közötti összhang megteremtését hangsúlyozta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításának általános vitájában, míg az ellenzék úgy értékelte: az előterjesztés nem az örökségvédelmet, hanem a nagyberuházók érdekeit szolgálja.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény tavaly novemberben életbe lépett módosításának pontosítását tartalmazza a jogszabály jelenlegi változtatása – mondta expozéjában Szőcs Géza államtitkár, emlékeztetve arra, hogy tavaly az állami beruházások régészeti feltárásának gördülékenyebbé tétele érdekében nyúlt a törvényhez a jogalkotó. A tavalyi törvényi változtatás a régészeti próbafeltárások és feltárások idejét maximálta, és kimondta azt is, hogy a beruházónak legfeljebb a teljes bekerülési költség 1 százalékáig, de maximum bruttó 200 millió forintig kell kötelezettséget vállalnia ilyen munkákra.

A jelenlegi módosítás értelmében a próbafeltárást nem kell engedélyezni a hatóságnál, csak bejelentést kell tenni róla. A próbafeltárás időtartama legfeljebb 30 nap lehet, eredményei alapján pedig a feltárást végző intézménynek öt napon belül kell kezdeményeznie a további régészeti munkákat, ennek engedélyezéséről a hatóság 15 napon belül dönt. Szőcs Géza elmondta azt is: az előterjesztés megszünteti az állami nagyberuházás és az állami beruházás közötti különbségtételt, ez ugyanis - mint mondta - nemzetgazdasági szempontból nem indokolt.

Fidesz: az előterjesztés összhangot teremt az ágazati érdekek között

Gyimesi Endre (Fidesz) szerint az előterjesztés összhangot teremt az ágazati érdekek között, mert azt célozza, hogy a kulturális örökség védelmében végzett ásatások ne lehetetlenítsék el a fejlesztéspolitikai és infrastrukturális célokat. Üdvözölte azt is, hogy a javaslat pontosítja az eljárási határidőket. Hangsúlyozta: a nagyberuházások érdekében felgyorsítandó régészeti feltárások biztosítják az összkormányzati érdekek megjelenítését.

MSZP: felborult a kulturális érdek és a nagyberuházói érdek közötti egyensúly

A szocialista Hiller István szerint a régészeti szakma és a kutatás szenved kárt az előterjesztés által, amely szerinte a nagyberuházói érdekeket szolgálja. Mint mondta, felborult a kulturális érdek és a beruházói érdek közötti egyensúly, harmónia. Kifogásolta, hogy a javaslat igen szűk határidőket szab a feltárásra, amelyek ellehetetlenítik a szakmai munkát, és kevesellte, hogy legfeljebb bruttó 200 millió forintot kell a feltárásra fordítania a beruházónak. Hangot adott azon véleményének, hogy a javaslattal maga a kulturális államtitkár sem ért egyet - szerinte ez a bizottsági meghallgatáson ki is derült –, hiszen a javaslat nem szolgálja a kultúra érdekeit, mégis a kulturális államtitkárnak kell azt előterjesztenie.

Jobbik: a jogszabály kettős mércét alkalmaz és a beruházókat szolgálja

Hegedűs Lórántné (Jobbik) szintén azt vetette az előterjesztő szemére, hogy a javaslat nem a kulturális örökséget védi, hanem a beruházók számára hoz előnyt. Kifogásolta azt is, hogy a jogalkotási előírásokat figyelmen kívül hagyva a törvényalkotó nem egyeztetett a szakma képviselőivel. „Nyerges, Csányi, Simicska – velük bizonyosan megtörtén az egyeztetés" – jelentette ki a politikus. Vitatta az elfedés definícióját, vagyis annak leírását, hogyan kell egy lelőhelyet fizikailag megvédeni. Szerinte a javaslatban szereplő meghatározás nem értelmezhető egyértelműen. Kijelentette azt is, hogy az előterjesztő kettős mércét alkalmaz akkor, amikor az önkormányzatok vagy a magánemberek számára kötelező engedélyeztetést az állami nagyberuházások esetében nem írja elő.

LMP: a javaslat a beruházó oldalán áll

Az LMP-s Karácsony Gergely szintén azt az álláspontot képviselte, hogy az előterjesztés nem a kulturális örökséget védi, hanem a nagyberuházók érdekét szolgálja. Mint mondta, csökken a hatósági kontroll azáltal, hogy a próbafeltárásokat már nem kell engedélyhez kötni, és nehezen tarthatónak nevezte, hogy a feltárásokat öt napon belül kell kérelmezni. Az ellenzéki politikus – aki botrányosnak nevezte a javaslatot – kijelentette: annyi pénzt még sosem vontak ki a kultúrából, mint a jelenlegi kormány alatt, ez pedig azért van, mert az ágazat érdekérvényesítő képessége gyenge a kabineten belül. Azon aggodalmának is hangot adott, hogy hamarosan a természetvédelmi engedélyezéseket is könnyítik a kormány által preferáltak számára.

Schmitt Pál lemondása is szóba került napirend előtt az Országgyűlésben, egy jobbikos politikus Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárt javasolta államfőnek.

Szőcs a műemlékvédelem fontosságáról

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a műemlékvédelemről beszélt napirend előtt a nemzetközi műemlékvédelmi világnap kapcsán. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 20 éves a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, amely 43 műemlékegyüttesért felel az ország egész területén. Mint mondta, a gondnokság munkáját alapvetően költségvetési támogatásból végzi, de a felújításokat uniós pályázatokkal – jelenleg 14 nyertes projekttel – finanszírozza.

MSZP: a dolgozói szegénység Magyarország egyik legújabb kihívása

Kiss Péter, az MSZP képviselője szerint a dolgozói szegénység Magyarország egyik legújabb kihívása. Szerinte a minimálbér változásai, a munkanélküli ellátás szűkülése és az egykulcsos adó miatt veszélybe került a dolgozók biztonsága. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a kormány európai, „ortodox", kínálati oldali munkaerő-piaci politikát folytat. Hangsúlyozta: a kormány befagyasztotta a rezsiköltségeket, ez pedig egyfajta biztonságot ad az alacsony keresetűek számára. A minimálbér változásai és az egykulcsos adó kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2012 átmeneti év. A munkanélküli ellátás időtartamának rövidüléséről az államtitkár azt mondta, a hosszú időtartam nem biztos, hogy munkába állásra ösztönöz.

LMP: kilátástalanság Kolontáron

Szilágyi László, az LMP képviselője napirend előtti felszólalásában arra hívta a fel a figyelmet, hogy vannak olyan családok, akik a kolontári vörösiszap-katasztrófa után még mindig albérletben vagy rokonoknál laknak. Egy olyan családot említett példaként, akinek jelzáloghitellel terhelt házát vitte el a vörösiszapár, az állam pedig az osztrák bankot kártalanította, de tönkrement autójuk és ingóságaik után sem kaptak kártérítést. A politikus bemutatott egy műholdfelvételt is, amely szerint sokszorosával meghaladja a határértéket a térségben a porszennyezés, ezért arra szólította fel a kormányt, hogy akadályozza meg a tározó kiporzását és készítsen közép távú egészségmonitoring-vizsgálatot. A térség újjáépítési munkálatai kapcsán azt mondta: Fidesz-közeli vállalkozások, a „Simicska-, a Nyerges- és az Orbán-család érdekeltségei" igencsak sok megbízást kaptak. Az ülést vezető Jakab István jelezte, a kormány képviselője írásban válaszol majd a napirend előtti felszólalásra.

Fidesz: igazságos földbirtokrendszert!

Turi-Kovács Béla fideszes képviselő arról számolt be, hogy március 10-én a Kisgazda Polgári Egyesület földvédelmi mozgalmat indított el, mert véleményük szerint a magyar föld veszélyben van nem csak a külföldiek agresszív földszerzése miatt, hanem a hazai nagytőkével szemben is. Szerinte olyan igazságos földbirtokrendszerre van szükség, amelyben ott van a nagyüzemi termelést garantáló nagybirtok, az erős középbirtok, de közben biztosítják a kisbirtokok túlélését is. A kormány képviselője erre is írásban válaszol majd.

KDNP: az állam jobb iskolát akar

Michl József, a KDNP politikusa az oktatási intézmények állami átvételéről szólva azt hangsúlyozta, hogy az államnak nem az ingatlan kell, „az állam jobb iskolát akar". Szerinte az állami átvétel mellett ugyanakkor az önkormányzatoknak továbbra is van dolga az ügyben, továbbra is besegíthetnek az iskolák működtetésébe. Szőcs Géza államtitkár erre reagálva szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolák átvétele „állami biztosítókötelet" jelent, nem pedig  „elállamosítást". Az átvétel nem jelenti azt, hogy a települések eddigi szándékaival szemben haladjon a oktatási intézmények fejlődése, nem jelenti azt, hogy az állam „betarisznyázza" az épületet és továbbáll vele – fogalmazott.

Jobbik: ne legyen pártkatona a köztársasági elnök!

Pörzse Sándor jobbikos képviselő Schmitt Pál hétfői lemondása kapcsán arról beszélt, hogy a kormányoldal „pártkatonát" ültet majd az államfői székbe, és ha így lesz, akkor erkölcsileg részt vesznek „az elhazudott rendszerváltásban". Hozzátette: ha már pártkatonát akarnak odatenni, akkor egy ember van, aki felülemelkedett a pártérdekeken és az erkölcsöket vette alapul, Ángyán József professzor, ezért azt javasolta, hogy a volt vidékfejlesztési államtitkárt válasszák köztársasági elnöknek.