Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének és helyettesének megválasztásáról szóló részletes vitával záródott a parlament keddi munkája. Kovács Tibor MSZP-s képviselő közölte: módosító indítványaikkal azt szeretnék elérni, hogy egy ellenzéki szavazat is kelljen a kinevezéshez. Hargitai János, a javaslatot benyújtó bizottság képviselője erre úgy reagált: csak ezzel a javaslattal látnak garanciát a probléma megoldására, ezért a módosító javaslatokat nem támogatják.
   
Név szerinti szavazással az Országgyűlés elfogadta a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatot, amely alapján ősztől kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.
 
Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát június második felétől, miután az Országgyűlés elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény átnevezi a köztisztviselők egy bizonyos körét: kormánytisztviselők dolgoznának a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.

Az Országgyűlés egyhangúlag döntött a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényben meghatározott pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzését szolgáló eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról. A testület elnöke Cser-Palkovics András (Fidesz), alelnöke Baja Ferenc (MSZP), míg tagjai Pálffy István (KDNP), Novák Előd (Jobbik) és Karácsony Gergely (LMP) lettek.

Az Országgyűlés kedden döntött a büntető törvénykönyv (Btk.) szigorításáról, az állami vagyonról szóló törvényről, a 2006-os események áldozatainak kártalanításáról, a közoktatási törvény módosításáról, valamint a közúti közlekedésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről. Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság javaslatára Rubovszky Györgyöt (KDNP), a számvevőszéki és költségvetési bizottság javaslatára Kerényi Jánost (Fidesz) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjává megválasztották.

A parlament 295 igen szavazattal 43 ellenében és 14 tartózkodás mellett döntött a közoktatási törvény módosításáról. Az indítványt a kereszténydemokrata Semjén Zsolt és Szászfalvi László nyújtotta be. Az előterjesztők azzal indokolták a változtatásokat, hogy a közoktatási törvény diszkriminálja az egyházi intézményeket, és ezt a helyzetet meg kell szüntetni. Álláspontjuk szerint a hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket rónak azokra az önkormányzatokra, amelyek az egyházaknak adnák át a közoktatás feladatát, ezért törölték a közoktatási törvény azon passzusát, amely értelmetlenné teszi az önkormányzat által nyújtott támogatást. Az Országgyűlés döntött arról, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A parlament 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett elfogadta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk. módosítása bevezeti a három csapást, visszaállítja a középmértékes büntetést, annak alapján szigorúbb szankcióra számíthatnak azok, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket, valamint ezentúl a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.
 
Az Országgyűlés 316 igen és 44 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslatot. Ezzel a Ház megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit 2006-ban - augusztus 20-án, illetve az ősz folyamán - akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. A törvényhozás egyúttal erkölcsi és anyagi kártérítést ígér számukra.

A közúti közlekedésben való részvétel alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot 341 igen szavazattal, 18 nem ellenében és egy tartózkodással fogadták el. A határozatban az Országgyűlés felkéri a kormányt: teremtse meg a jogi feltételeit annak, hogy a jogosítvány megszerzéséhez szükséges képzésre, elméleti vizsgára történő jelentkezés előfeltétele legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, azaz az általános iskola 8. osztályának eredményes befejezésé legyen.

A Fidesz és a KDNP szavazataival elfogadta az Országgyűlés az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés 257 igen (Fidesz 221, KDNP 36), 108 nem szavazattal fogadta el a jogszabályt; nemmel voksolt 48 szocialista, 45 jobbikos, 15 LMP-s képviselő. A többség arról is döntött, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kérik. Az új vagyontörvény szerint megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, valamint az ellenőrző bizottság, kormányhatározattal verseny nélkül is használatba lesz adható az állami vagyon, kormánybiztos irányítja az APEH és a VPOP összevonását.

Az árvízről, a kárenyhítési alapról, valamint az elmúlt 8 év gazdaságáról beszéltek a képviselők a parlament keddi ülésén napirend előtt.

Nagy Andor (KNDP) napirend előtt a árvízvédelemmel kapcsolatban azt mondta, sok milliárd forintot költenek a helyreállításra, de a megelőzésre nem. A képviselő hosszú távú megoldást sürgetett, amely együtt kezeli az árvizet és az aszályt is. Mint fogalmazott, ott, ahol most ár- és belvíz van, később aszály lehet. Azt is javasolta, hogy erre komplex programot dolgozzanak ki. Ángyán József államtitkár válaszában hangsúlyozta: az első Orbán-kormány idején az eredeti elképzelés az volt, hogy a folyóvölgyekre külön környezetgazdálkodási rendszert hoznak létre, de a Vásárhelyi-tervet az előző kormány kiürítette. Szerinte az ártereket másként kell hasznosítani, mint most, erre külön rendszert kell létre hozni és új vízgazdálkodási rendszert is ki kell dolgozni.

Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája miatt romlott az ország helyzete. A teljes adóterhelési mutató szerint az ország a világban a harmincadik, az unióban pedig az elsők között szerepel. Elmondása szerint 17 éves beruházási, 16 éves foglalkoztatási mélypont és 14 éves államadóssági csúcs van, az előző kormány elköltötte az idei deficittervezet több mint 80 százalékát. Ezen mozgástérben kell az új kormányzatnak stabilizálnia, majd versenyképességet növelnie - hívta fel a figyelmet.