Soltész Miklós: a társadalmi igazságosság szempontjából fontos az előterjesztés

Soltész Miklós államtitkár a szociális törvények módosításának vitájához elmondott zárszavában kiemelte: a lakóotthonokra vonatkozó létszámkorlát, miszerint 50 alá kell csökkenteni az ott élők számát, nem teljesíthető 2014 végéig, így erre nem vonatkozik a tárgyalt előterjesztés. Arra a felvetésre, hogy szigorodna egyes rokkantsági fokozatba tartozók felülvizsgálati köztelezettsége, közölte: az említett terület szabályozása nem változott. Az államtitkár nem tartja normálisnak, hogy egyes területeken az iskolai hiányzások száma különösen magas, ezért úgy látta: szükség van a szankcióra. Soltész Miklós elsősorban a társadalmi igazságosság szempontjából tartotta fontosnak az előterjesztést.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

MSZP: ne lehessen Erzsébet-utalványban kifizetni a nyugdíjjáradékot

A szocialista Sós Tamás az európai uniós tisztviselők nyugdíjbiztosításáról, valamint az egyes nyugdíjbiztosításról szóló törvények módosításának részletes vitájában azon módosító javaslata mellett érvelt, ami kizárná, hogy a nyugdíjjáradékot Erzsébet-utalványban is ki lehessen fizetni. Frakciótársa, Szanyi Tibor szerint a jogszabályban ugyanaz a logika érvényesül, mint az adótörvényekben, vagyis az alacsonyabb jövedelműekkel nem foglalkozik a kormányzat, csak a magasabb juttatásban részesülőkkel. Kiss Péter (MSZP) szerint feleslegesen van benne a jogszabályban, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése alatti nyugdíjazás esetén csak bizonyos összegig engedi a kereső tevékenységet.

Soltész Miklós: a szocialisták félreértették az előterjesztést

Soltész Miklós államtitkár szerint Sós Tamás és Szanyi Tibor is félreértette az előterjesztést. Cáfolta, hogy a nyugdíjakat Erzsébet-utalványban kívánta volna fizetni a kormányzat, a Szanyi Tibor által elmondottakat pedig badarságnak minősítette. Az államtitkár Kiss Péterrel viszont azt közölte: az által javasoltakat megvizsgálja a kormány.

Az ülés vezetője, Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta. Ezt követően Bana Tibor (Jobbik) napirend után a Dunántúli Református Egyházkerület fennállásának 400. évfordulója alkalmából megrendezendő körmendi eseményekre hívta fel a figyelmet.

Végül Lezsák Sándor az ülésnapot is lezárta, a következő ülést szerda reggel 9 órára hívta össze.

A lakhatási támogatás kialakítását emelte ki a kormány

A fogyatékossággal élők számára tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények átalakításának az érintettek jogainak maradéktalan érvényesítése és a szociális szolgáltatói szerkezet modernizálása a célja - mondta a szociális törvények módosításáról szóló javaslat vitájában Szócska Miklós. Az államtitkár részletekre áttérve a javaslat kiemelt jelentőségű rendelkezésének nevezte a támogatott lakhatás jogszabályi alapjainak megteremtését. Szócska Miklós hangsúlyozta, hogy a változtatás megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a fogyatékos, pszichiátriai beteg és hajléktalan emberek is családiasabb életmódon tudjanak kialakítani önmaguk számára. Újdonságként említette, hogy a lakhatást és a napközbeni tevékenységet lakhatási és az önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra bontják szét.

Az ötvenórás iskolai hiányzás szabályozására áttérve hangsúlyozta: a következő nemzedékek tagjainak élete biztos alapokon kell hogy nyugodjon és mindenki képesnek kell lennie arra, hogy munkával biztosítsa saját és családja jólétét. Ennek viszont alapeleme a rendszeres iskolába járás - jelentette ki. Az államtitkár azt mondta, hogy ha az igazolatlan órák száma eléri az ötvenet, akkor minden esetben szüneteltetik az iskoláztatási támogatás folyósítását. Hozzátette, hogy ezt követően a családi pótlékot nem fizetik ki visszamenőlegesen, még akkor sem, ha a diák újra elkezd iskolába járni. Hozzátette, a szüneteltetés időtartama alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és az ahhoz kapcsolódó juttatások viszont továbbra is járhatnak. Kiemelte, hogy a jegyző akkor kezdeményezheti a szüneteltetés megszüntetését, ha a gyermek nem mulaszt többet öt kötelező tanóránál.

Fidesz: 12 ezer ember él ápolást, gondozást nyújtó intézményekben

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) azt emelte ki, hogy a ma körülbelül 12 ezer fogyatékos személy él ápolást, gondozást nyújtó intézményben. Szavai szerint a kormány azért akarja kiváltani az intézményi férőhelyeket, hogy az ellátottak családias körülmények között élhessenek. A támogatott lakhatásban történő elhelyezéskor komplex szükségletfelmérést kell végezni, és ennek alapján lehet eldönteni hogy az ellátást határozatlan vagy határozott időszakra kell biztosítani. Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jelenleg hatályos törvény szerint házi segítségnyújtásban csak a gondozási szükséglettel bíró személyek kaphatnak. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat alapján azok az igénylők, akik vállalják a szolgáltatási önköltség megfizetését, anélkül juthatnak ellátáshoz, hogy vizsgálnák a gondozási szükségletüket vagy a jövedelmüket.

Komplex átalakítást vár a Jobbik

Vágó Sebestyén (Jobbik) kritikaként említette, hogy még mindig csak „toldozgatják-foldozgatják" a rendszert, a komplex átalakításra még javaslat sem készült. A politikus a támogatott lakhatás bevezetésével egyetértett, de véleménye szerint az csak akkor lehetne valóban teljes, ha azt követően felkészítenék az ellátottakat az önálló lakhatás kialakítására. A képviselő kérdésesnek nevezte, hogy a pályázatokra elkülönített összeg elégséges lesz-e arra, hogy az összes ellátottat kiszervezzék ebbe a rendszerbe. Az iskoláztatási támogatásra áttérve a pozitívumok között említette, hogy 50 óra hiányzás felett nem felfüggesztik, hanem szüneteltetik az ellátást. A Jobbik egyetért azzal, hogy a gyermekvédelmi szolgáltatást lakosságszámtól függetlenül minden településen kötelező önkormányzati feladattá kell tenni – szögezte le.

LMP-s bírálat a törvény beterjesztéséért

Szabó Tímea (LMP) élesen kritizálta a kormányt a törvények benyújtásának idejével és módjával kapcsolatban. Elmondta: sajnos nem az első alkalom, hogy egy nagy salátatörvény áttanulmányozására mindössze egy hétvégényi időt ad a kormánytöbbség az ellenzéknek. Ráadásul ebben a szerkezetben elrejtik a lényeges változásokat a jogszabályokon belül, hogy ne lehessen azokról külön-külön fontos vitát lefolytatni. Szél Bernadett (LMP) bírálta a módosítást amiért az megadja a lehetőséget a megváltozott munkaképességűek jogosultságának és ellátásnak csökkentéséhez. Szerinte a módosítások után a megváltozott munkaképességűek vagy elmennek a felülvizsgálatra és akkor valószínűleg csökkentik a besorolásukat, ha viszont nem, akkor csökkentik az ellátásukat. Ez az LMP szerint egy szegénységi csapda.

MSZP: sok a hiba a törvényekben

Sós Tamás (MSZP) szerint a módosítást rajtaütésszerűen terjesztették be és a kormánypártok a kivételből csináltak rendszert azzal, hogy rendszeresen pénteken este nyújtanak be törvényjavaslatokat, amelyeket a következő hét elején már tárgyal is az Országgyűlés. A szocialista politikus szerint ráadásul ennek a sietségnek az az ára, hogy rengeteg a hiba a törvényekben. Kiemelte: az MSZP nem támogatja az iskoláztatási támogatás végleges elvételének lehetőségét, a bölcsődei ellátási díj fenntartását és a rokkantsági rendszer módosításait sem. Kimaradt ugyanakkor a törvényből több olyan változás is, amely a költségvetésben, vagy a Széll Kálmán Tervben benne van, ezért szerepelnie kellene a módosításokban is. Példaként a nevelőszülői hálózat kiépítését, vagy a gyermekvédelmi gyámság bevezetését nevezte meg Sós Tamás.

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanolo kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat részlete vitájával, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának részletes vitájával, illetve a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

LMP: gondolják át a rendkívüli perorvoslat intézményét

Schiffer András (LMP) felkérte a kormányt, hogy hozza vissza az Országgyűlés elé a rendkívüli perorvoslat intézményét és próbáljanak meg újabb szűrőket beépíteni ezek elé. Hangsúlyozta: egy kis értékű per esetében egy szegény ember számára is biztosítani kell, hogy akár a Kúriáig is eljuthasson jogorvoslatra.

Répássy Róbert megköszönte a hozzászólásokat

Répássy Róbert államtitkár a vita végén megköszönte az „értékes hozzászólásokat", amelyeket a kormány tanulmányozni fog. Hozzátette: reméli, hogy a benyújtandó módosító indítványok segítenek a kormánynak megérteni, hogy az ellenzéki pártok mit is szeretnének pontosan elérni.

Fratanolo-ügy

LMP: a Miniszterelnökség fizesse meg a kártérítést!

Schiffer András (LMP) bírálta azt a kormánypárti módosító javaslatot, amely az egykori állampárt felelősségében osztozó pártok állami támogatásának terhére biztosítanák annak a kártérítésnek a megfizetését, amelyet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szabott ki a Fatanolo-ügyben. Szerinte veszélyes és demagóg játék a pártok támogatásával játszani. Közölte azt is: a terheket a Miniszterelnökségre kellene megfizetnie, hiszen ezen szerv feladata annak biztosítása, hogy a magyar jogalkotás a nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően működjön és ne kötelezzék fizetésre az államot.

Jobbik: végre kell hajtani a strasbourgi döntést

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kifogásolta, hogy az állam nem akar eleget tenni a strasbourgi döntésnek, mint mondta, az előterjesztés ezen motívumán a benyújtott kormánypárti módosító javaslatok sem változtatnak.

Répássy: adókat csak akkor kellene kivetni, ha nincs költségvetési fedezet

Répássy Róbert államtitkár az alaptörvény átmeneti rendelkezését idézve elmondta: akkor kell ilyen kártérítést adók útján megtéríteni, ha ennek hiányzik a költségvetési fedezete. Az államtitkár bírálta a szocialistákat, hiszen – mint mondta –, a díjat 2008-ban határozta meg a strasbourgi bíróság.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása

Két képviselő szólt csak hozzá a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az MSZP-s Göndör István ellenzéki módosítókat ajánlott a kormányoldal figyelmébe, Márton Attila, a javaslatot előterjesztő fideszes képviselők nevében pedig azt mondta: a javaslat célja, hogy a vámhivatalnál dolgozó pénzügyi nyomozók bérét emeljék fel a rendőrségnél dolgozó pénzügyi nyomozók bérének szintjére.

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslat

L.Simon László kulturális államtitkár expozéjában a javaslatot azzal indokolta: Magyarországon, a Múzeumok Éjszakája programsorozat mellett, az időszaki kiállítások sikere is megkérdőjelezhetetlen, s e folyamat további bátorítása kiemelt kulturális közérdek. Az államtitkár szerint a hatályos jogszabályi környezet ugyan nem akadályozza az időszakos rendezvények létrejöttét, sőt a kiállítási garancia jogintézményének bevezetésével igen jelentős lépést tett Magyarország, de világszerte egyre fontosabbá válik a kölcsönbe adók részéről egy sajátságos immunitási szabály létrehozása. Ez a szabály – folytatta – az időszaki kiállításokra kölcsönzött kulturális javak számára a kiállítás időtartamára különleges védettséget biztosít, garanciát ad arra, hogy az adott műtárgyat a kölcsönző országában ne vessék olyan hatósági illetve bírósági intézkedés hatálya alá, amely a műtárgy kölcsönzésének lejárta után a visszaadás jogi akadályát képezhetné. Hangsúlyozta, hogy ez a védelem korlátozott, meghatározott időtartamra szól. Utalt arra is, hogy a szabályozás szükséges a Szépművészeti Múzeum őszi Cézanne-kiállításának megrendezéséhez is.

Fidesz: a javaslat különleges jogi védelmet biztosít a kölcsönzött kulturális értékeknek

Kiss Attila, a Fidesz képviselője szerint a javaslatot kulturális területen világszerte végbemenő változások indokolják. Hozzátette: ahhoz, hogy még több magas színvonalú kiállítás érkezzen Magyarországra, szükség van a jogi immunitás bevezetésére, amely a kölcsönzött értékek számára egyfajta különleges védelmet biztosít.

Jobbik: a hazahozandó kulturális javakkal is foglalkozni kell!

Pörzse Sándor és Ferenczi Gábor, jobbikos képviselők támogatandónak nevezték a javaslatot, de felhívták a figyelmet arra, hogy a külföldön fellelhető, de valójában Magyarországot illető kulturális javakkal is foglalkozni kellene. A két politikus jelezte: ebben a témában határozati javaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé. L. Simon László a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, nem ebben a törvényben kell rendezni a műtárgyak visszaszolgáltatásának kérdését. A múlt héten kinevezett kulturális államtitkár ugyanakkor jelezte: az új kulturális irányítás tervei között szerepel egy olyan szakmai bizottság felállítása, amely elsősorban a magyarországi és bécsi műtárgyárveréseket figyelve, a jelentős nemzeti értékeket megvásárolja a magyar közgyűjtemények számára.

Az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az általános vitát.

Répássy Róbert: a javaslat hatékonyabbá teszi az eljárásokat

A rendkívüli jogorvoslatot biztosító Kúria előtti felülvizsgálati eljárásokat szabályozza az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítása - mondta expozéjában Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Hozzátette: a kormány értékhatárok megadásával kívánja ésszerű korlátok közé terelni az eljárásokat, amelyeknek jelenleg még túl nagy körben enged teret a szabályozás. Míg munkaügyi perekben az értékhatárt a minimálbér ötszörösében határozza meg a javaslat, vagyonjogi ügyekben az eddigi 1 millió forintról 3 millióra emelkedik az összeg. Az államtitkár szerint a módosítás nem veszélyeztetheti a bírói gyakorlatot, az alsóbb fokú bíróságok munkáját ugyanis elsősorban a jogegységi határozatoknak kell orientálniuk.

Répássy Róbert beszámolt arról, hogy a változtatások által javul a bíróságok közötti információáramlás, a joggyakorlat-elemzési csoport pedig a Kúria számára nyújt segítséget az ország különböző részein alkalmazott gyakorlatok megismeréséhez. Mint mondta, az előterjesztés az elektronikus ügyintézés törvényi hátterét is pontosítja és kiegészíti, meghatározva például az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások körét. A javaslat tartalmazza annak a részletszabályait, hogy hogyan váltható közérdekű munkára a kiszabott bírság. Répássy Róbert szerint a változtatások alkalmasak az eljárások hatékonyabbá tételére.

Fidesz: hiánypótló az előterjesztés

A fideszes Bohács Zsolt hiánypótlónak nevezte a javaslatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos munkaügyi kérdésben továbbra is a perértéktől függetlenül lesz helye a harmadfokú felülvizsgálatnak. Üdvözölte, hogy az elektronikus ügyintézés által költséghatékonyabbá és ügyfébaráttá, emellett gyorsabbá is válhat az ügyintézés, és kijelentette azt is: megteremtődnek a pénzbírság közérdekű munkára váltásának garanciális szabályai. Frakciótársa, Szakács Imre arra mutatott rá, hogy az Alkotmánybíróság szerint is alkotmányos az, ha perértékhez kötik az eljárás megindításának lehetőségét.

Jobbik: a kormány a kabátot varrja a gombhoz

A jobbikos Gyüre Csaba kifogásolta az értékhatár megemelését, és úgy fogalmazott: a kormány a kabátot varrja a gombhoz akkor, amikor jogorvoslati lehetőségeket vesz el a gyorsabb bírósági munka megteremtéséért. Úgy vélte, a megfelelő felülvizsgálati lehetőség szűnik meg a változtatás által, ez pedig a másodfokú bírókat is elkényelmesítheti. Szerinte hanyagabb munkát is eredményezhet körükben, ha nem vizsgálhatják felül döntéseiket. Azzal sem értett egyet, hogy kizárólag a nagyobb jelentőségű ügyek kerülhetnek a Kúria elé, mert ez szerinte nem az egységes joggyakorlat megteremtéséhez vezet.

LMP: elfogadhatatlan, hogy a perérték legyen az egyetlen rendező elv

Az LMP-s Schiffer András kifogásolta, hogy a kormány ismét saláta-törvényjavaslatot nyújtott be és botrányosnak tartotta, hogy a kormányváltás óta 22. alkalommal módosítják a polgári perrendtartást. Az embereknek kiszámíthatóságra lenne szükségük a mindennapi életben és a jogrendben is – figyelmeztetett az ellenzéki képviselő. Schiffer András a javaslattal kapcsolatban azzal egyetértett, hogy a rendkívüli perorvoslat nem alakulhat át egyfajta harmadfokká, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartotta, hogy kizárólag a perérték alapján, fűnyíróelv-szerűen próbálja a törvényalkotó leépíteni a garanciális szabályokat, korlátozni a felülvizsgálati eljárások lehetőségét. Szerinte ezzel sérül az igazságszolgáltatáshoz való jog, ezért azt javasolta, ne a perérték legyen az egyetlen rendező elv, hanem szelektáljanak például pertípusok szerint vagy az alapján, hogy milyen típusú és mélységű a jogszabálysértés.

Jobbik: a személyiségi jogi perekre ne vonatkozzon a megemelt értékhatár!

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik politikusa szintén kifogásolta, hogy a kormány ismét salátatörvényt nyújtott be a parlamentnek. Szerinte a felülvizsgálati eljárás újraszabályozása nem indokolatlan, hiszen a Kúria nem tud eleget tenni a 120 napos elbírálási határidőnek, ugyanakkor technokratának tartotta azt a megoldást, hogy a perértéket emelik. Úgy vélte, a három millió forintos értékhatár a személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perek nagy részét kizárja a rendkívüli jogorvoslatból, ezért azt javasolta, az ilyen perek kerüljenek ki a törvényjavaslat hatálya alól.

MSZP: a javaslat a kispénzű emberek jogérvényesítését korlátozza

Bárándy Gergely, az MSZP politikusa „vegyes salátának" nevezete a javaslatot, amelyben szerinte „ízharmónia nem fedezhető fel". A perérték emelésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy mást jelent egymillió forint egy csekélykeresetű embernek, és mást egy nagy cégnek. Szerinte a javaslattal a kormány egy igazságtalan rendszert fog létrehozni, mert a kispénzű emberek jogérvényesítési lehetőségeit szorítja korlátok közé.

Az állami földbérletpályázatok eredményét, a kormányoldal törvényhozási gyakorlatát és a magyar menekültügyi hatóságok munkáját kritizálták ellenzéki képviselők napirend előtt az Országgyűlésben, ahol kormánypárti felszólalás nyomán arról is szó volt, hogy 21 éve ezen a napon hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona.

MSZP: folytatódnak a botrányok az állami földbérletpályázatokkal kapcsolatban

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője napirend előtt arról beszélt, hogy nem csitulnak az állami földbérletpályázatokkal kapcsolatos botrányok, minden hétre jut egy kétes ügy. Hangsúlyozta, egyetlen tisztességes termelőt sem bántanak, de minden gyanús ügyben hatósági vizsgálatot követelnek. A szocialista képviselő a pártok és az érdekvédelmi szervezetek részvételével egyeztetést javasolt a földtörvénnyel kapcsolatban. Budai Gyula földművelésügyi államtitkár úgy reagált: valóban nem csitulnak az indulatok, mert a szocialisták 4-5 ügyben politikai hecckampányt folytatnak. Az államtitkár azt ajánlotta Gőgös Zoltánnak, hogy szívesen elmegy vele a 4-5 vesztes pályázóhoz, de akkor Gőgös Zoltán is látogassa meg a 700 nyertes gazdálkodót. Egyetértett azzal, hogy a földtörvénnyel kapcsolatban párbeszédre van szükség. Közölte: a kormány július 15-ig be fogja nyújtani a parlamentnek a földtörvényről szóló javaslatot, amelyről nyáron társadalmi egyeztetést folytathatnak, az őszi parlamenti időszakban pedig a pártok is beszállhatnak ebbe.

Az LMP a menekültek helyzetére hívta fel a figyelmet

Szabó Tímea (LMP) a menekültek június 20-i világnapja alkalmából arról beszélt, hogy idén áprilisban az ENSZ menekültügyi főbiztossága szokatlanul kritikus jelentést adott ki a magyar menekültügyi helyzetről. Eszerint a magyar határőrizeti szervek többek között a szerb-magyar visszafogadási egyezményre hivatkozva menekülőket toloncolnak vissza Szerbiába, anélkül, hogy helyzetüket megvizsgálnák, a menedékkérők nagy részét pedig börtönkörülmények között tartják fogva. Kontrát Károly belügyi államtitkár ugyanakkor úgy értékelte, hogy a magyar hatóságok tevékenysége kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Közölte: vizsgálják a jelentést, és a jogos kritikák esetében kidolgozzák majd a szükséges jogszabályváltozásokat. Hangsúlyozta: Magyarország befogadó ország, de fontos, hogy a menekültek is tiszteletben tartsák Magyarország törvényeit. Szerinte Magyarország gazdasági teljesítőképességéhez mérten nyújt segítséget a menekülteknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban 37 százalékkal nőtt a területtel foglalkozó magyar hatóságok költségvetése, így javultak a menekültek elhelyezésének körülményei is.

Fidesz: 21 éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona

Varga István fideszes képviselő arról beszélt, hogy 47 év szovjet megszállás után, 21 évvel ezelőtt ezen a napon hagyta el Magyarországot Záhonynál az utolsó szovjet katona. A politikus hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni azokról a gyalázatos évekről, amikor április negyedikén a megszálló szovjet csapatokat kellett ünnepelni. Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára szerint is fontos, hogy ne feledkezzünk meg a közelmúlt eseményeiről, amikor Magyarország visszanyerte függetlenségét és szabadságát. A múltat nem feledve, egyenrangú partneri viszont kell kialakítani a volt szovjet utódállamokkal és a Oroszországgal, ez Magyarország érdeke – rögzítette.

Jobbik: személyre szabott törvényhozást folytat a kormányoldal

A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy a kormányoldal szerinte személyre szabott törvényhozást folytat. Példaként L. Simon László frissen kinevezett kulturális államtitkár esetét hozta, aki – mondta – azért, hogy a Nemzeti Kulturális Alap vezetője maradhasson, saját maga nyújtott be törvénymódosító javaslatot. A kommunista luxusnyugdíjak ügye nem kerülhet a napirendre, de az L. Simon László álláshalmozását biztosító törvénymódosítás igen – fogalmazott Novák Előd. Simicskó István jelezte, nem tartja korrektnek, hogy a jobbikos képviselő úgy illette kritikával L. Simon Lászlót, hogy az államtitkár nem volt jelen az ülésteremben. Az államtitkár azt ajánlotta Novák Elődnek, hogy kérdezze meg az államtitkárt az ügyben.