Az előd: „Arra fogok törekedni, hogy ünnepi kijelentéseink és hétköznapi cselekedeteink között ne legyen semmilyen űr sem. Értem a feladatot. Legjobb tudásom, tisztességem alapján meg kívánok neki felelni. Demokrataként, hazafiként, büszke szociáldemokrataként, de olyanként, aki nemcsak elismeri, hanem tiszteletben tartja mások eltérő meggyőződését." – Az utód: „Mindig nyitott leszek az együttműködésre mindenkivel. Nekem senki sem illegitim, aki kész a válság kezelésére és a gazdaság élénkítésére." – Íme, a „konstruktív" valóság!
– Pontosan tudni fogom mindig, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik. Pontosan tudni fogom mindig, hogy miniszterelnökként nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a köztársaság parlamentjének felelős, számon kérhető, ellenőrizhető, demokratikus politikusa vagyok. Pontosan fogom tudni, hogy a kormányzásnak az a dolga, hogy törekedjen mindenki számára nyitott módon gondolkodni és cselekedni. Arra fogok törekedni, hogy ünnepi kijelentéseink és hétköznapi cselekedeteink között ne legyen semmilyen űr sem. Értem a feladatot. Legjobb tudásom, tisztességem alapján meg kívánok neki felelni. Demokrataként, hazafiként, büszke szociáldemokrataként, de olyanként, aki nemcsak elismeri, hanem tiszteletben tartja mások eltérő meggyőződését. A magyar nemzeti trikolór három színe azt is kell hogy jelentse nekünk, demokratikus politikusoknak, hogy együtt nem kevesebbek, hanem többek vagyunk, belőlünk áll a haza. (Hosszan tartó taps az MSZP–SZDSZ padsoraiban.)
A nyomdokaiba lépő Bajnai György Gordon sem szónokolt szerényebben:
– A válságkezelő kormány vezetőjeként mindig nyitott leszek az együttműködésre mindenkivel. Nekem senki sem illegitim, aki kész a válság kezelésére és a gazdaság élénkítésére. Nem politizálni akarok, hanem dolgozni, ezért hadd tegyem világossá itt a parlamentben is: az ajtóm továbbra is nyitva áll önök előtt. Nincs az a személyemet érő támadás, amely becsukatná velem, a személyem ugyanis sokadlagos, az ország érdeke az első. A válságkezelés azonnali beavatkozást igénylő lépései a szociális ellátórendszer átalakítását igénylik. Ehhez a feladathoz szakértelem és tapasztalat egyszerre szükséges. Ezért kérek önöktől konstruktivitást és bizalmat, támogatást a válságkezelő kormány megalakításához, a válságkezelő program végrehajtásához. (Hosszan tartó taps az MSZP–SZDSZ padsoraiban.)
Íme a „konstruktív" valóság!
A legtöbb szavazást hagyományosan a költségvetés igényelte: 2006-ban 507-et, 2007-ben 706-ot, 2008-ban 496-ot. A legutóbbi (2010-es) pedig túlszárnyalt minden konstruktivitást: 1786 módosítási javaslatról voksolt a Tisztelt Ház. S hogy mennyire nyitva volt előttük a miniszterelnök által ígért ajtó hűen példázta: az ellenzék több mint 1500 indítványából mindössze egy (nyelvtani hibát kijavító, hol kérdésre nem „ba, -be", hanem „ban, -ben") kapott a kormánypárti padsorokban zöld utat.
Pillanatnyilag 134 törvényjavaslat, és 66 országgyűlési határozat indítványa nyugszik (folyamatban, benyújtva, tárgysorozatban, részletes vitára, szavazásra várva) a Tisztelt Ház asztalán. A vak is látja: töredéke sem jut már „vigasztaláshoz", (legalábbis ebben a ciklusban), „kiváltképp" nem a Fidesz–KDNP által szorgalmazottak.
| BENYÚJTÓK | TÖRVÉNYJAVASLAT | HATÁROZATI JAVASLAT | ÖSSZESEN |
| Kormány | 35 | 2 | 37 |
| MSZP | 31 | 4 | 35 |
| Bizottságok | 6 | 28 | 34 |
| FIDESZ | 22 | 6 | 28 |
| FIDESZ-KDNP: | 12 | 9 | 21 |
| KDNP | 4 | 6 | 10 |
| MDF | 7 | 3 | 10 |
| SZDSZ | 5 | 3 | 8 |
| MSZP-SZDSZ | 5 | - | 5 |
| Függetlenek | 3 | - | 3 |
| FIDESZ-KDNP-MSZP | 1 | 2 | 3 |
| FIDESZ-KDNP-MSZP-SZDSZ | 1 | 1 | 2 |
| FIDESZ-MSZP-Független | - | 1 | 1 |
| KDNP-MSZP-SZDSZ | - | - | - |
| FIDESZ-MSZP | 1 | - | 1 |
| FIDESZ- MSZP- SZDSZ-Független | 1 | - | 1 |
| FIDESZ-MSZP-Független | - | 1 | 1 |
| ÖSSZESEN | 134 | 66 | 200 |
72...
„Megtisztelő" fogadtatásra talált az elutasítottak listáján Rubovszky György, Salamon László (KDNP) és Répássy Róbert (Fidesz) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását szorgalmazó indítványa. Rögtön a ciklus elején született, (2006.06.16), sürgős tárgyalást kérve. Lényege: túl nagy a parlament, - de nem az épület!
| A rendszerváltás óta eltelt évek demokratikus parlamenti működésének elemzése folyamatosan napirendjén tartotta egy hatékonyabb és egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozását. A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is. A javaslat az Alkotmányban kívánja korlátozni a képviselők létszámát – 386-ról 200 főre csökkenteni –, melynek alapján sor kerülhet az új választójogi törvény kidolgozására is. |
Két esztendő kellett hozzá, hogy „gyengébb pillanatában" az SZDSZ-MSZP duó, ha sürgősen nem is, de legalább napirendre engedje tűzni, (2008.10.27.). Eddig 73 alkalommal száműzték. Legutóbb 2009 tavaszán, (156 igen, 198 nem). Azóta is részletes vitára és zárószavazásra vár.
55...
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény (2006. évi LVII.) módosításáról szóló javaslat is elismerésre méltó fogadtatásban részesült. Indítványozói Rubovszky György (KDNP), Hirt Ferenc, Répássy Róbert, (Fidesz) állították, állítják:
| A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány időszaka alatt a miniszteri fizetések több mint duplájára emelkedtek a 2002-es szinthez képest. Az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja csökkenteni. |
Eddig 55-ször akadályozták meg, hogy érdemben döntsön róla a T. Ház. (Legutóbb: 2009.05.04).
51...
Latorcai János,Rubovszky György (KDNP), Varga Mihály, Répássy Róbert (Fidesz) szerint Magyarország fenntartható fejlődésének legfontosabb gátjává az elmúlt években a magas költségvetési hiány vált.
| „A kormány által kitűzött hiánykorlátok betartását az ígéretek és a törvényi kötelezettségek ellenére sem sikerült elérni, emiatt az állam fenntarthatatlan eladósodási pályára került. A költségvetési fegyelem iránti elkötelezettség meggyengülésének következménye a gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom fokozatos, ám annál mélyebb megrendülése. A gazdasági szereplők bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az államháztartásban zajló folyamatok átláthatatlanná váltak, a költségvetési gazdálkodás folyamatos ellenőrzésének feltételei csak formálisan állnak már rendelkezésre. A mai törvények és eljárások mellett kialakult felelőtlen kormányzati magatartási gyakorlat megváltoztatásához új garanciákra, intézményes szabályokra van szükség (a rossz, vagy gyenge hatékonyságú hatályos rendelkezések kijavításának igényén túl). A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormány felelősségének növelése és kikényszeríthetősége elérhető, ha a költségvetés átláthatósága, valódisága és hitelessége felett külön intézmény őrködik." |
A KDNP-Fidesz képviselői egy olyan intézménynek az Alkotmányban történő rögzítésére tettek, tesznek javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé válhat a gazdaság szereplői számára. Az intézmény - a gazdasági szereplők támogatása mellett - olyan biztosítékot jelenthet a költségvetési politikában, ami korlátozni tudja, vagy megakadályozhatja a felelőtlen kormányzati magatartást. Az általuk szorgalmazott Költségvetési Tanács tagjai lenne a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a Köztársasági Elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású független elméleti közgazdásza. Az SZDSZ és az MSZP ötvenegyszer (!) száműzte a Tisztelt Ház napirendjéről. Változatlanul, részletes vitára bocsátásra vár.
40...
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Latorcai János, Hargitai János (KDNP), Domokos László, Szijjártó Péter, Varga Mihály (Fidesz), indítványa is. Állították és állítják:
| A kormány tagjai anyagi felelősséggel tartoznak a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának túllépéséért. A felelősség mértéke, amennyiben az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által megállapított kormányzati szektor éves hiánya a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának mértékét a) legfeljebb 0,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag egyhavi, b) legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag háromhavi, c) több mint 1,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag hat havi illetményének megfelelő összeg. |
2006. június 16-án nyújtották be törvénymódosítási javaslatukat. Ahhoz képest, hogy a sürgős tárgyalandók közé sorolta a T. Ház, napirendre tűzését azóta negyvenszer megakadályozták. Állapota („tárgysorozatban") az MSZP és az SZDSZ jóvoltából, napjainkig sem változott.
36...
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánossá tételéről szólt, szól Rubovszky György (KDNP) és Répássy Róbert (Fidesz) törvényjavaslata. Indoklásukban, hangsúlyozzák:
| Alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága. A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat-tételi kőtelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyek az egységes rendezés igényét vetik fel. |
A szocialista és liberális padsorokban seregnyi kifogás kísérte eme indítványt: oly annyira hogy - eddig - 36-szor még a napirendre tűzését is megakadályozták, - változatlanul „tárgysorozatba" vételre vár.
27...
Népes csapat kezdeményezte a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítását: Hargitai János, (KDNP), Bányai Gábor, Becsó Zsolt, Bencsik János, Domokos László, Fülöp István, Gyimesi Endre, Horváth István, Kovács Ferenc, Kósa Lajos, Lasztovicza Jenő, Lázár János, Manninger Jenő, Ódor Ferenc, Rácz Róbert, Szakács Imre, Szalay Ferenc, Szűcs Lajos, Zombor Gábor, (Fidesz).
| Az uniós alapelvek alapján indokolt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok döntéseit is választott tisztségviselők hozzák meg. A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájában nagy legitimitással rendelkező közvetlenül választott (tehát nem kinevezett) vezetők vegyenek részt. |
A kormányhoz hű politikusok úgy ítélték meg, hogy a közvetlen választás hátrányos lehet számukra, ezért zsinorban 27-szer megakadályozták a napirendre tűzését. „Tárgysorozatban" leledzik azóta is.
26...
Az élelmiszerbotrányok irányította rá Latorcai János, Soltész Miklós (KDNP), Selmeczi Gabriella, Koszorús László, Répássy Róbert, Font Sándor (Fidesz) a fegyelmét a visszásságokra.
| A Btk. fogyasztóvédelmi tényállásai nem kellőképpen differenciáltak, mivel nem határoznak meg minősített eseteket Emiatt a kis mennyiségű termékre gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt elkövető személy magatartása azonos megítélés alá esik azzal, aki nagy mennyiségben, üzletszerűen követi el ugyanazt a cselekményt. Mindezek alapján indokolt, hogy a jogalkotó szigorúbban büntesse azt, aki üzleti haszonszerzés céljából, illetőleg bűnszövetségben követi el a bűncselekményt. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer, illetőleg az élelmiszeripar által előállított termék olyan speciális termék, amely egy esetleges visszaélés esetén komoly, széleskörű közegészségügyi problémákat okozhat, indokolt, hogy az élelmiszer-fogyasztó magasabb szintű törvényi védelemben részesüljön. Ebből adódóan a javaslat az élelmiszeripari anyagot vagy terméket, mint minősítő körülményt megalapozó speciális elkövetési tárgyat határozta meg. A javaslat célja, hogy a büntetési tételek felemelésével a jövőben megelőzze a hasonló típusú bűncselekmények elkövetését. |
A kormánypártok soraiban nem tartották oly vészesnek e „felfedezést", főleg nem, hogy sürgősséggel tárgyalják, később pedig már azt sem, hogy egyáltalán napirendjére tűzze az Országgyűlés. - Huszonötször száműzték. - Eddig...
24...
Tengernyi botránytól kísért budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló törvény (2005. évi LXVII.) módosítását szorgalmazta dr. Kupper András, Fónagy János indítványa. A Fidesz képviselői a Budaörsi úti virágpiacig meghosszabbítanák a budapesti 4-es metró nyomvonalát.
| „A Budaörsi út - Gazdagrét - Virágpiac szakasz elkészítése Budapest, agglomerációja és az egész 4-es metró projekt szempontjából létfontosságú. A szabad területeken kialakítható P+R parkolók lehetővé tennék, hogy az autósok nagy számban hagyják gépjárművüket a városhatár közelében, csökkentve ezzel a terhelést a Budaörsi úton, a Hegyalja úton, az Alkotás úton és az egész belvárosban. A virágpiaci hosszabbítás nélkül erre nincs mód!" |
24-szer akadályozták meg a kormányhoz hű padsorokban a napirendre tűzését! - Azóta is „tárgysorozatban" leledzik.
15...
A nemzeti filmvagyon privatizációjának megakadályozását tűzte célul Halász János törvénymódosító indítványa.
| A nemzeti filmvagyon felbecsülhetetlen kincs, ezért nemcsak meg őrzése, de bemutatása is csak akkor garantálható, ha az állam kizárólagos jogokkal rendelkezik felette. Ennek érdekében a törvényjavaslat egyrészről biztosítani kívánja, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő filmstúdiókat, amelyek a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói, ne lehessen elidegeníteni. A Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói jogaival rendelkező stúdiók magánosítása veszélyeztetné a magyar filmszakma jövőjét, hiszen magánkézbe adásuk következtében adhatóvá - vehetővé válna ez a jog, ami beláthatatlan következményekkel járna az állami támogatások elosztására, a filmfesztiválokon való magyar részvételre és a teljes filmszakmára. A nemzeti filmvagyon vagyonkezelői joga a Magyar Nemzeti Filmarchívumé. A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum csak közvetlenül forgalmazhassa a filmalkotásokat, mert a filmszakmai szempontok csak így teljesülhetnek maradéktalanul. |
Beterjesztése (2009.06.18.) óta 15-ször száműzték a napirendre tűzését. Legutóbb: 2009 december 14.-én. Szebb jövőt e kormányzati ciklus hátra lévő napjaiban sem remél(het).
Bartha Szabó József
