Az LMP szerint az új házszabálynak egyaránt garantálni kell a törvényhozási munka átláthatóságát és azt, hogy a gazdasági élet ne gyakorolhasson befolyást rá.

LMP: garanciákat kell építeni a házszabályba

Az új házszabályra vonatkozó javaslat kedden megkezdődött általános vitájának utolsó vezérszónokaként az LMP-s Schiffer András amellett érvelt, hogy a parlamenti eljárásnak garanciát kell adnia arra, hogy a választók beleláthassanak a jogalkotási munkába, és arra is, hogy a gazdasági érdekcsoportok ne avatkozhassanak be a munkába. Úgy ítélte meg, hogy számos formális, mára kiüresedett intézménytől mentesíti a parlament munkáját az új szabályozás, és áttekinthetővé is teszi azt.

Schiffer András üdvözölte, hogy a következő parlamenti ciklusban már kevesebb számban tárgyalhatnak kivételes sürgős eljárásban egy előterjesztést, ugyanakkor jelezte, lát olyan eljárási problémákat az előterjesztésben, amelyek szerinte kiskapukat hagynak a gazdasági érdekcsoportoknak. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy néhány órával a zárószavazás előtt még benyújtható módosítás, szerinte ezt 72 órával korábban kellene lezárni, mivel a szűk idősáv kizárja a nyilvánosság kontrollját. Szűkítené azt a kört is, amely esetben a parlament az úgynevezett "egynapos törvényalkotás" eszközéhez nyúlhat, és sérelmezte azt is, hogy a plenáris ülés kezdete előtt egy órával még kezdeményezhető változtatás a napirenden. Schiffer András ilyen esetekben csak napirendi pontok levételére nyújtana lehetőséget.

A politikus fontosnak ítélte, hogy a tévéközvetítés nyilvánossága ne a lényegtelen, hanem a fontos kérdések vitáját láthassa. Nem vonta kétségbe a plenáris részletes viták megszüntetésének racionalitását, ugyanakkor nagyobb betekintést tart szükségesnek a bizottságok munkájába. Az LMP politikusa bizonyos témákban továbbra is a plenáris üléseken tartana részletes vitát, ilyenek a sarkalatos törvények, a költségvetés és az adótörvények, valamint a nagy kódexek.

Szólt arról is: nemhogy gyengítené, de erősítené a Ház méltóságát, ha a képviselők véleményüket a választók számára egyértelműen érthető módon nyilváníthatnák ki. A Ház méltóságát szerinte azok sértik, akik felháborodnak a képviselői véleménynyilvánításon, vagy gondolkodás nélkül szavaznak.

Az elnöklő Ujhelyi István a vitát elnapolta.

Szociális biztonsági egyezmény Szerbiával

A Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy nem egy új keletű együttműködésről van szó, hanem egy 1957-es együttműködés újragondolásáról. Hozzátette: az egyezmény célja a két ország között a szociális biztonsági kapcsolatok rendezése, emellett a dokumentum a kétoldalú a gazdasági kapcsolatokra is jótékony hatással bírhat.

Az elnöklő Ujhelyi István felszólaló hiányában a vitát lezárta, a következő ülésen a javaslat elfogadásáról döntenek.

Szociális biztonsági egyezmény Moldovával

A Magyarország és a Moldovai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatról Halász János elmondta, az egyezmény hozzájárul a két ország közötti együttműködés újabb területre történő kiterjesztéséhez. Jelentősége abban áll, hogy a szerződő felek egymás állampolgárai számára kölcsönös előnyöket biztosítanak, rendezve a kétoldalú szociális kapcsolatokat, beleértve a kötelező nyugdíjbiztosítás keretében nyújtott ellátásokat, a baleseti ellátásokat is – ismertette. Az általános vitában nem volt felszólaló, Ujhelyi István azt lezárta, a következő ülésen a javaslat elfogadásáról döntenek.

Részletes viták

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájában egyetlen felszólalóként Staudt Gábor (Jobbik) a frakciótársa által benyújtott módosító indítványt ismertette, amely alapján Magyarországon belül tartanák ezt a tevékenységet. Úgy értékelte, hogy a vagyonkezelők intézménye nem szolgálja a választópolgárok érdekét.

Ujhelyi István a részletes vitát lezárta, következő ülésen a módosító javaslatokról döntenek a képviselők.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájában ugyancsak Staudt Gábor azt a jobbikos módosító indítványát ismertette, amely a címét változtatná meg a határozatnak, amely e szerint a magyarországi németek elűzetésének emléknapjáról szóló határozat lenne.

Az elnöklő Larorcai János a részletes vitát lezárta, következő ülésen a módosító javaslatokról döntenek.

A Jászkun önmegváltás emléknapjáról tartott részletes vitában nem volt felszólaló.

Napirend után az emberi jogokról beszélt Baráth Zsolt

Napirend után Baráth Zsolt (Jobbik) kért szót, aki az emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának 65. évfordulóján arról beszélt: az emberi jogok érvényesülése a modern demokrácia alapja, de a világban és Magyarországon is vannak esetek, amikor ez az alapelv nem valósul meg.

A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta a keddi napirend tárgyalását, a képviselők szerda reggel folytatják plenáris ülésen a munkát.

Az ellenzéki MSZP vezérszónoka szerint az Országgyűlés elmúlt 3,5 éves működése alapján nincs meg az erkölcsi alap az új házszabály elfogadásához. A Jobbik képviselője úgy értékelte, a kormánypárti javaslat elfogadhatatlanul csorbítja a képviselői alapjogokat.

MSZP: nincs erkölcsi alap az új házszabály elfogadásához

Bárándy Gergely, a szocialisták vezérszónoka azt mondta, bizonyos házszabályi változtatások szükségesek a következő Országgyűlés munkájához, de elég lett volna, ha csak a szükséges mértékben módosítják a jelenlegit, és a következő parlamentre bízzák az új házszabály megalkotását.

Szerinte nincs erkölcsi alap a javaslat elfogadásához, mert méltánytalanság, „jogállamiatlanság”, szakmaiatlanság, cinizmus jellemezte az Országgyűlés elmúlt 3,5 évét.

A kormány minden eszközt felhasznált, hogy a jogalkotás országgyűlési szakasza minél rövidebb legyen, és strómanként használta a kormánypárti képviselőket javaslatai benyújtásához – mondta. Úgy folytatta: nagy terjedelmű, komoly kodifikációt igénylő javaslatok is kerültek így a Ház elé, és számtalanszor hétvégén nyújtottak be törvényjavaslatokat.

További bírálatként hozzátette, a kormánypárti képviselők és a kabinet sokszor bojkottálták a vitát, a bizottságokban – ha a vita túl sokáig húzódott – ügyrendi javaslattal zárták le azt. Formálissá váltak a házbizottsági ülések is – mondta. Szólt az éjszakára időzített, időkeretben lefolytatott parlamenti vitákról is. Koncepció nélküli jogalkotás zajlott – értékelt.

Bárándy Gergely szerint önmagában nem nagy gond, ha a részletes vita a bizottságokba kerül, ha megfelelő környezetet alakítanak ki ehhez. A törvény a nyilvánosság előtt születik, és ha nem biztosítják ugyanolyan mértékben a nyilvánosságot a bizottságban, mint a plenáris ülésen, akkor ez az elv sérül – érvelt.

A szocialista szónok kritikával illette az általános vitára vonatkozó felszólalási rend szabályozását. A kétperces felszólalás lényege a soron kívüliség, ha egy vitában csak egy ilyen lehet, és nem kötelező módon, akkor ez problémát jelent – mondta, azt képviselve: a vitát nem mozdítja előre, ha az kinyilatkoztatások sorozatából áll. Helyesnek nevezte ugyanakkor a képviselői munka minimumának elmulasztása esetén szankció kiszabását.

Bárándy Gergely egyetért azzal, hogy túlterjeszkedő módosító javaslatok esetén újranyissák az általános vitát.

Álságosnak tartotta, hogy a képviselők felállva köszöntsék a házelnököt. Előbb megszüntetik a népszavazás lehetőségét, majd szimbolikus lépésekkel igyekeznek pótolni azt - mondta.

Az MSZP attól teszi függővé az előterjesztés támogatását, hogy a kormánypártok hajlandóak-e kompromisszumra – jelezte.

Jobbik: a javaslat elfogadhatatlanul csorbítja a képviselői alapjogokat

Balczó Zoltán, a Jobbik vezérszónokaként azt mondta: pártjának határozottan negatív véleménye van az új házszabályról, a tervezet elfogadhatatlanul csorbítja a képviselői alapjogokat, kiüresíti a plenáris ülést, sérti az egyenlő mandátumok elvét, félreérthetetlenül készíti elő az egyszerű többségű fideszes parlamentre számítva a mostani kiváltságok megtartását.

Arról, hogy a módosító javaslatoknak nem csak a tárgyalása, hanem a róluk való döntés is részben átkerül a bizottságokba, azt mondta: a kulcsszereplő a törvényalkotási bizottság lesz, és itt fog megszületni az alapvető határozat. Bizottsági kétharmados döntés is lesz? – kérdezte, s megjegyezte: két tárgyalóbizottság nagyon könnyen hozhat eltérő döntést.

Kritizálta azt is, hogy adott képviselők a törvényhozási aktusban részt tudnak majd venni, de a nagy részük nem.

A jobbikos politikus túl formálisnak és félreérthetőnek nevezte azt a megoldást, amit a választópolgárok közössége iránti tisztelet kinyilvánítására választottak.

A Jobbik – jelezte Balczó Zoltán - a kivételes sürgős eljárást eddig sem támogatta, de az, hogy az új rendszerben egyszerű többség kellene hozzá, érthetetlennek tartja. A házszabálytól való eltérést érintő pontokat szintén elvetette, mondván: aki ezt akarja, szerezzen négyötödös többséget hozzá. Arról, hogy az időkeretes tárgyalásnál a frakciók időkeretét 30-ról 20 percre csökkentenék, azt mondta: ez az idő egy lényeges témánál kevés. Az egykörös kétperces vitát is elutasítja az ellenzéki politikus, aki szerint a vita érdemi részét korlátoznák így. Kétséges, hogy alkotmányos-e, ha olyan helyzet áll elő, hogy a bizottságokban nem lesz képviselője minden frakciónak – jegyezte meg.

Az interpellációknál és a kérdéseknél szerinte furcsa a vagy kifejezés használata, mert nem világos, hogy ezt miként képzelik. Háromhetes ülésezésnél így akár kilenc hét is eltelhet, amíg egy azonnali kérdésre választ kapnak – fejtette ki aggályát.

Az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról és tizenegy kaszinó működésének engedélyezéséről döntött az Országgyűlés. A határozathozatalok után a parlament megkezdte az új házszabály és az országgyűlési törvény módosításának általános vitáját. A változtatás „korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének” – mondta a fideszes Gulyás Gergely előterjesztői expozéjában.

Titkos adatgyűjtés - Vizsgálóbizottság tárja fel a magyarországi szálakat

Március közepéig készíti el jelentését az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság, amelynek létrehozásáról egyhangúlag döntött az Országgyűlés. A testület feladata lesz feltárni, megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket, azaz hogy Magyarország az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által lehallgatott országok közé tartozott-e. Tisztáznia kell azt is, mi volt az információszerzés célja, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel.

A bizottság 2014. március 18-áig jelentést készít a parlamentnek. A nyolctagú – négy kormánypártiból és négy ellenzékiből, köztük egy függetlenből álló – testület elnökét a Fidesz jelöli.

Tizenegy kaszinó működését engedélyezték

Aradszki András és Balla György vasárnap benyújtott törvényjavaslatát kivételes sürgős eljárásban, kormánypárti szavazatokkal fogadták el. E szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. A kaszinókban egyenként legfeljebb háromszáz pénznyerő automata működhet. A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők. Azóta három kaszinó van az országban: kettő Budapesten, egy Sopronban.

Új házszabály, Országgyűlés-törvény általános vitája

Gulyás Gergely: korrekt ajánlat

Gulyás Gergely (Fidesz) előterjesztői expozéjában kifejtette: a 2014-es választást követően újonnan megalakuló, 200 tagú parlament nem tud majd a jelenlegi struktúrában dolgozni, így az új házszabály megalkotásának szükségességét senki nem vitatja. A javaslat célja az Országgyűlés tekintélyének helyreállítása, a parlamenti munka több tartalommal megtöltése és a törvényalkotás átláthatóbbá tétele – mondta. Reményei szerint a változtatások elősegíthetik a „tartalmasabb és kevésbé öncélú közéleti vitákat”.

A kormánypárti politikus szerint azért megfelelő az új szabályozás mostani elfogadása, mert a választás előtt senki sem tudhatja, hogy ki alakíthat kormányt jövőre. Így valamennyi oldal abban érdekelt – folytatta –, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely a kormányoldal számára hatékony törvényalkotást, az ellenzéknek pedig megfelelő ellenőrzési lehetőséget biztosít.

A leglényegesebb változás a törvényalkotás szabályait érinti, azon belül is a részletes viták bizottságokba kerülése a legfontosabb újdonság. Emellett a javaslat szűkíti a gyorsított eljárás lehetőségeit, bővíti az ellenzéki felkészülés lehetőségét azzal, hogy legalább hat napnak kell eltelnie egy javaslat benyújtás és tárgyalása megkezdése között – sorolta.

Ismertette: a bizottsági munka hatékonyságát növeli, hogy aki egy ülésszakban a bizottsági szavazások felét elmulasztja, annak csökkentik a fizetését. Szintén pénzbírságot kaphatnak az Országgyűlés szavazásairól igazolatlanul hiányzók.

A képviselő szavai szerint az új javaslat kiiktatja a felesleges intézményeket a jelenlegi rendszerből. Példaként említette, hogy nem kell általános vitára alkalmasnak szavazni és részletes vitára bocsátani a javaslatokat, álláspontjukat is a részletes vitában fejthetik ki a bizottságok, valamint az általános vitáknál csökkennek a felszólalások időkeretei.

Gulyás Gergely szerint az új házszabály és az Országgyűlés-törvény változtatása „korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi szereplőjének”. Úgy fogalmazott: az új javaslat olyan keret, amely több tartalommal tölthető meg, mint amennyit az elmúlt 20 év eljárásrendje biztosított, illetve amely alaposabb képviselői munkára, több megfontolásra és kevesebb formális, de több érdemi felszólalásra ad lehetőséget a képviselőknek. „Csak rajtunk múlik, mennyit váltunk valóra ebből” – mondta a politikus.

Fidesz: tervezhetőbb lesz a javaslatok benyújtásának határideje

Az új házszabállyal és az országgyűlési törvény módosításával 2014-től változik a törvényhozás menete, a plenáris ülésről egy kétszintű bizottsági rendszerbe terelődik a részletes vita, tervezhetőbbé válik az előterjesztések benyújtásának határideje, és megerősödik a nemzetiségek képviselete – összegezte a főbb átalakításokat Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka. Közölte, az új házszabály megalkotását az ország közjogi berendezkedésében bekövetkezett változások és az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolják.

Az egyik legfőbb változás a törvényhozás menetének átalakítása „egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb törvényhozási munka kialakítása érdekében” – mondta Vas Imre. Az új szisztémában a törvényalkotás öt szakaszra tagolódik: a javaslat benyújtásától az általános vita megkezdéséig tartó szakaszra, az általános vitára, majd a bizottsági részletesvita-szakaszra. A negyedik részben a törvényalkotási bizottságé mint új jogintézményé lesz a főszerep, végül pedig sor kerül a módosításokról szóló döntésre és a zárószavazásra – ismertette a Fidesz vezérszónoka.

Az emberi jogok napjáról és a múlt héten elhunyt Nelson Mandeláról is megemlékeztek napirend előtt az Országgyűlésben. A képviselők beszéltek a kishantosi vidékfejlesztési központról, az 1921-es soproni népszavazásról, a vízerőművekről, a nyugdíjasok helyzetéről és az egyszerűsített honosításról is.

Megemlékezés az emberi jogok napjáról

Balczó Zoltán (Jobbik), az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Véleménye szerint a múlt század történelmi tragédiái rámutatnak arra, szükség van nemzetközi védelemre, hogy semmilyen zsarnoki hatalom ne tapossa sárba a legalapvetőbb jogokat, jogot az élethez, a méltósághoz és a szabadsághoz. Hozzátette: az emberi jogok védelmezői között sok kiváló embertől vehetünk példát, ilyen személyiség volt a múlt héten elhunyt Nelson Mandela is. Az emberi jogok napján az ő életműve előtt is tisztelgünk - mondta.

LMP: kormányzati hazugságok Kishantos ügyében

Szél Bernadett (LMP) szerint a kishantosi vidékfejlesztési központtal kapcsolatos kormányzati hazugságokat a bíróság és az élet is megcáfolta. A bíróság kimondta – folytatta –, hogy Kishantosnak nincs díjhátraléka. A képviselő felolvasta Piszkei Öko Kft. vezetőjének levelét, miszerint komoly gondot okoz nekik a biogabona ellátása területén, ha megszűnik a biogazdaság.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nem jogerős bírósági döntésről van szó. Mint mondta, a Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben 27 millió és 9 millió forint megfizetésére kötelezte a gazdaságot a haszonbérleti díjból felhalmozott tartozása miatt. Ács Sándorné, a kft. ügyvezetője alá is írt egy dokumentumot, amelyben elismerte a 27 milliós tartozást – ismertette.

A KDNP az 1921-es soproni népszavazásáról

Firtl Mátyás úgy értékelte, hogy az 1921. decemberi soproni népszavazás megtartása Bánffy Miklós akkori külügyminiszter diplomáciai zsenialitásának köszönhető. Hozzátette: az erdélyi származású államférfi munkássága ma a nemzet egyesítését megélő magyarok számára üzenet, hogy a magyar nemzet egységes.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az egykori külügyminiszter személyében egy sikeres politikust lehet ünnepelni, aki célját tartósan elérte, hiszen Sopron és a környező települések ma is Magyarország részei. Mint mondta, ma az a kérdés, hogy határon túli magyarok megmaradnak-e magyarnak, ezért az elmúlt három évben igyekeztek nekik vonzó jövőképet kínálni.

Jobbik: lesznek-e vízerőművek?

Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, azt látják, hogy a kormány a világpolitikában vezető szerepre törekszik vízügyekben, itthon ezt a folyamatot nem tapasztalják, inkább a vízügyi ágazat folyamatos ellehetetlenítését látják. A problémák közé sorolta, hogy Magyarországon egyre szélsőségesebb a vízügyi helyzet, a termőföldek 5-10 százalékát tudják öntözni, és változtatni kell azon is, hogy a folyók az év felében nem, vagy csak korlátozásokkal hajózhatók. A vízerőművek építéséről kérdezte a kormányt, mert mint mondta, az elmúlt húsz évben csak ellenérveket hallottak.

Rétvári Bence válaszában közölte, többek között a kinyerhető energia csekély mennyiségére tekintettel újabb, nagy vízlépcsők, duzzasztóművek építésének lehetőségével nem számolnak, helyette a már meglevő duzzasztókba beépíthető törpevízerőművekkel, valamint a medrekbe telepíthető átáramlásos turbinák fejlesztésével számolnak.

MSZP: nem marad több a nyugdíjasok zsebében

Tóbiás József (MSZP) szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból nem látszik, hogy több maradna a nyugdíjasok zsebében, sőt a leggazdagabbak még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek. A KSH szerint a leggazdagabb felső 20 százaléknak nőtt a fogyasztása, ebbe nem tartoznak bele az időskorúak - mondta. A kormány szemére vetette az elmúlt évek intézkedéseit, például azt, hogy megszüntették a korhatár előtti, a korengedményes nyugdíjat, a meglévő ellátásokat átnevezték, több százezer ember ellátást elvették, van, akit meg is adóztattak.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára felszólalását úgy kezdte, hogy akkor most elmúlt nyolcévezünk egy kicsit, majd felsorolta a szocialista kormányok nyugdíjasokat sújtó intézkedéseit, azok között említve a 13. havi nyugdíj elvételét is, valamint azt, hogy csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Szerinte amikor átvették a kormányzást, 360 milliárd forint hiányzott a nyugdíjkasszából. Hozzátette: a jelenlegi kormány átalakította a nyugdíjrendszert, így biztosítják a nyugdíjak kifizethetőségét.

Fidesz: fontos a választási regisztráció a külhoniak számára

Hidvéghi Balázs (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy múlt héten tette le az ötszázezredik új magyar állampolgár, Böjte Csaba szerzetes az állampolgársági esküt. Arról is beszélt, hogy a 2014-es országgyűlési választás óriási esélyt jelent, hogy a magyar és a magyar közti szálak szorosabbra fűzésében. Cél, hogy a határon túli magyar közösségeket megerősítsék, ezért a választási regisztrációra és a választáson való részvételre való felhívás nagyon fontos.

Rétvári Bence közölte, 2004. december 5-e után senki sem gondolta volna, hogy rövid időn belül megteremtődik az egyszerűsített honosítás lehetősége, és azt is kevesen sejtették, hogy 2013 végére leteszik az ötszázezredik állampolgársági esküt is. Elmondta, bíznak abban, hogy sokan regisztrálnak a választásra.