A kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-KDNP által benyújtott, Magyarország alaptörvénye című javaslat parlamenti vitája március 22-én Kövér László házelnök előterjesztői felszólalásával kezdődött. A vita során 161 módosító indítvány landolt a szebb jövő reményében, új alkotmányunk jobbításának szándékával a Tisztelt Házban, 67 ért révbe. 

Az MSZP és régi klubtársának (SZDSZ) helyébe lépő LMP a kezdet-kezdet óta nem vett részt az alaptörvény parlamenti vitájában. Most sem lesz másként. A rossznyelvek szerint, képviselőik munkanélküli segélyként veszik fel ezen időszak parlamenti bérét.  Üzengettek, üzengetnek, és a leghatározottabban állítják: nem kell, felesleges, az új alkotmány! Visszatekintenek látványosan a szorgos múltra. Állítják: itt van a 49-es hagyományokra épülő, és azóta csak szépülő régi megbízható alkotmány. Holott a legfényesebb években a körmöket még a legóvatosabb szaggatóknak is ennek alapján volt jelszava: „féljen odakint bűnös és ártatlan egyaránt". Feledték, feledik, pedig ősi igazság: hitelesen lázadni, tiltakozni csak az képes, aki jogosan tudja becsülni önmagát.

Jobbik, bár tevékenyen részt vett a vitában, előre bejelentette: nem szavazzák meg az új alkotmányt.

Hétfőn már a végleges változatról dönt a Tisztelt Ház. Közvetlenül előtte azonban még van lehetőség az úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtására. Ezek elvileg ugyan csak a szövegben maradt esetleges ellentmondásokat lennének hivatottak kiküszöbölni, de volt már rá példa, hogy a kormánypártok az utolsó pillanatban is lényeges rendelkezéseket illesztettek a szöveghez.

Az új alaptörvényt – elfogadása esetén – az államfő várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn írja alá, ünnepélyes keretek között. Ha megtörténik, 2012. január 1-jén életbe léphet.

+

Kunhalmi Ágnes az MSZP elnökségi tagja levélben fordult a fiatalok nevében a Fidesz és KDNP-s országgyűlési képviselőkhöz, melyben azt kérte: „Ha velem együtt szabad és demokratikus jövőben szeretne élni, ne támogassa az egypárti alkotmány elfogadását." Hangsúlyozta: „Soha nem mossák le magukról a Fidesz-KDNP-s képviselők, hogy ezt az antidemokratikus és kirekesztő alkotmányt megszavazták. Szégyellni fogják a percet, amikor megnyomják a Parlamentben az igen gombot."

Megszólalt közleményében Lendvai Ildikó is. A szocialista politikus szerint: „Fekete nap, az ünnep visszavétele, a jogok kiterjesztése helyett a jogok szűkítése, a nemzeti egység megteremtése helyett a nemzetet megosztó új konfliktusok teremtése. Megteremtik a lehetőségét, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok szavazatával csökkentsék a Magyar Köztársaság polgárai szavazatainak értékét, erősítik a központi hatalmat, kisebb lesz a kormány fölötti ellenőrzés lehetősége. 1848-ban kiterjesztették a felekezeti és tanulmányi szabadságot, 2011-ben Zavaros viszonyt teremtenek egyház és állam között, és lehetővé teszik a tankötelezettség korhatárának leszállítását. Megtámadják a bíróságok és az Alkotmánybíróság függetlenségét, csökkentik az állampolgárok jogorvoslati lehetőségeit, előírják, hogy a bíróságok a törvények értelmezésénél az állampolgár jogaival szemben a »gazdaságosság«, a költségvetési takarékosság szempontjait is vegyék figyelembe."

+

Diszkriminatív az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik jövő évtől a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki a bírósági vezetők közös közleményéből, amelyet a kormányhoz, a parlamenthez, az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek. Szerintük azért rendelkezik majd az alaptörvény a bírák nyugdíjkorhatáráról, annak leszállításáról, hogy ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróságon. Mindez pedig politikai szándékot sejtet - teszik hozzá. (A rendelkezés jövő év januárban lépne hatályba, akkor 228 bírónak azonnal, minden átmenet nélkül megszűnne a munkaviszonya. A tiltakozó levelet az összes megyei bíró, a táblabíróságok elnökei és a legfőbb bíró, Baka András is aláírta.)

+

Napok óta tartanak alkotmányjavaslat elutasítását követelő tüntetések és további demonstrációkat ígérnek, ha az új alaptörvényt az Országgyűlés elfogadja. Csütörtökön például a Sándor palota előtt, arra szólítják fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az „egypárti alaptörvényt«.

+

A köztársaság és a demokrácia helyreállítását követelve demonstrált a Batthyány-örökmécsesnél a Magyar Demokratikus Charta és az MSZP Demokratikus Koalíció nevű platformja. Gyurcsány Ferenc, volt a rendezvény vezérszónoka. A volt miniszterelnök tizenkétszer mondta: „Vádolom Orbán Viktort és kormányát, mert elárulta a köztársaságot! Hosszasan sorolta:„Meghamisítják és ellopják történelmünket.  Lábbal tiporják a szabad sajtót, politikai célra használják fel az ügyészséget és megfélemlítik a bíróságot. Korlátozzák a szellemi-kulturális élet szabadságát. Bűnös érzéketlenséggel figyelik a szegénységet. Szétzilálják a közszférát. Tétlenül nézik és tűrik a legszegényebbek elleni erőszakot. Elszigetelik Magyarországot a világtól és Európától, Orbán Viktor pedig egyeduralomra tör!" Gyurcsány Ferenc szerint: „Veszélyben a köztársaság! Egy a tábor, de több a zászló. A feladat most az, hogy „meg kell szervezni a demokratikus ellenzéket, mert nem lesz elég leváltani ezt a kormányt, meg kell alkotni a nyugatos polgári Magyarország programját, és újra kell építeni a köztársaságot."  A volt miniszterelnök azt reméli: „A húsvéti alkotmány pünkösdi királyság lesz. Azok számára azonban, akik önként szolgálták ki Orbán rendszerét, nem lesz bocsánat!"

A szónokok között volt, többek között, még Bauer Tamás közgazdász, a néhai SZDSZ parlamenti képviselője, Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF korábbi szóvivője, valamint Székely Tamás a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének színeiben,  aki legfőképpen azt sérelmezte, hogy „az új alaptörvény nem jogként, hanem kötelességként azonosítja a munkát, és hadat üzen a szociális biztonság ellen." Bauer Tamás állította: „Orbán Viktor nem az 1949-es alkotmányt, hanem az 1989-ben elfogadott jogállami alkotmányt akarja érvényteleníteni, és meg akarja törni az igazságszolgáltatás függetlenségét." Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF korábbi szóvivője arról beszélt: hogy „az Orbán-kormány kevesebb mint egy év alatt több kárt okozott, mint buzgó féldiktatúrák évek során, most pedig egy zavaros, a történelmet hamisító, helyenként kirekesztő alaptörvény elfogadására készül."

Vágó István  néhai televíziós műsorvezető moderátor közreműködésével, video-üzenetben tiltakozott Heller Ágnes filozófus, Konrád György, Ungváry Rudolf és Görgey Gábor író, Vitányi Iván országgyűlési képviselő, Radnóti Sándor esztéta, Kende Péter politológus, Majtényi László korábbi adatvédelmi biztos, Pálfy G. István és Paul Lendvai újságíró, Debreczeni József közíró, Pusztai Erzsébet volt MDF-es képviselő, az első Orbán-kormány egészségügyi államtitkára. Andrassew Iván publicistának az üzenetét pedig Váradi Júlia olvasta fel.

+

Utcára vonult az LMP is. Hangsúlyozták: ennek a tervezetnek az elfogadása súlyos visszalépés lenne a jelenlegi alkotmányhoz képest a hatalommegosztás, az állampolgárok politikai részvételi lehetőségei, valamint a szociális és környezeti jogok szempontjából.

Az „egypárti alaptörvényt" elutasítására szólított fel az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport is, melyhez  több, mint húsz civil szervezet csatlakozott, a többi között az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Társaság a Szabadságjogokért és a Védegylet. Szónokoltak bőséggel.

Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet vezetője szerint „a jelenlegi alkotmány megteremtette a jogállamot és a demokratikus berendezkedést, az új alaptörvényt viszont csak a Fidesz-KDNP hataloméhsége indokolja, szövege átláthatatlan folyamat eredménye, amelyből kihagyták az állampolgárokat." Nehezményezte, hogy a tervezet a keresztény-konzervatív ideológiát tükrözi, valamint hogy a normaszöveg részévé tennék „a Nemzeti hitvallás hagymázas passzusait, amelyek az 1930-as éveket idézik."

Istvánffy András, a Negyedik Köztársaság mozgalom koordinátora egyetlen politikai erő „magánkalandjának" nevezte az alkotmányozást.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület nevében arról beszélt: az alaptörvény megteremti az abortusz szigorításának lehetőségét, noha a tapasztalatok azt mutatják, hogy a terhesség megszakításának tiltásával nem csökken az abortuszok száma, a nők viszont arra kényszerülnek, hogy illegálisan, kevésbé biztonságos körülmények között végeztessék azt el.

A zenész Kalányos Zsolt a romák elleni gyilkosságsorozatra emlékeztette a jelenlévőket, és követelte: az állam ne engedjen az erőszak-monopóliumából. Arra is felszólította a kormánypártokat, hogy ne szüntessék meg a kisebbségi ombudsman önállóságát, és az alkotmányban mondják ki a szegregáció tilalmát.

A demonstrációhoz több melegszervezet is csatlakozott. Képviseletükben Németh Attila kijelentette: az új alkotmány hátrányosan megkülönbözteti a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű állampolgárokat.

A demonstrációhoz több melegszervezet is csatlakozott. Képviseletükben Németh Attila kijelentette: „az új alkotmány hátrányosan megkülönbözteti a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű állampolgárokat."

+

A rendvédelmi szervezetek is tüntetnek. A tűzoltók, rendőrök, katonák, börtönőrök és vámosok szakszervezeti vezetői jelezték: mindaddig folytatják demonstrációsorozatukat, amíg a kormánnyal meg nem állapodnak szerzett jogaik védelméről és az illetményük emeléséről. Beszédükben állományuk helyzetéről panaszkodva hangoztatták: a „haza védelmében tett szolgálataikat" a kormány „semmibe veszi", őket teszi felelőssé az ország gazdasági és morális állapotáért.

Kónya Péter, a demonstráció szervező bizottságának elnöke szerint: „Itt az ideje, hogy a politikusok, legyenek bármilyen színűek is, megtanulják, hogy ne packázzanak velünk! Minden eszközzel meg fogjuk védeni a jogainkat, senkinek nincs joga egyoldalúan elvenni!" Ismertette a tüntetők követelését: ezek szerint kiszámítható, tisztes megélhetést biztosító életpályát követelnek, hogy a jelenlegi hivatásos állományúak változatlan feltételek mellett vonulhassanak nyugdíjba. Sürgetik: a már nyugállományúak státuszának és juttatásainak megőrzését és az illetményemelést, az illetményalap és a bértábla legalább az infláció mértékével történő emelésének törvénybe foglalását, a heti 40 órás munkaidőt, az egészség megőrzéséhez, továbbá a rekreációhoz szükséges feltételek állami biztosítását és a korszerű védő- és munkaeszközöket.

Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, - a belügyminiszteri tiltás ellenére egyenruhában - úgy fogalmazott: „Az ország és az emberek védelmére felesküdött magyarok és nem csürhe vagyunk, mi mindenütt ott vagyunk, ahol baj van, a vörösiszapnál, a műegyetemi tűznél, a győri gázrobbanásnál, mert hiszünk eskünk erejében, hivatásunkban és az életben!".

A mentősök, akik szintén csatlakoztak, kiemelt jogi védelmet követeltek.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a civilek „aggódva figyelik" a rendvédelmi dolgozókat, együtt éreznek velük és támogatásukról biztosítják őket.  (A beszédek végén a tüntetők menetoszlopa elindult, hogy légvédelmi szirénák, füttyszó és skandálások mellett megkerüljék a Parlament épületét a rakparton át. Menet közben több füstbombát is eldobtak.

+

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének válasza a tüntetésekre:  „Az Országgyűlés olyan új alaptörvény elfogadására készül hétfőn, melyre minden magyar ember büszke lehet, a Széll Kálmán Terv intézkedéseivel pedig a magyarok élete is könnyebbé válik. Az alaptörvény képes lesz arra, hogy megvédje Magyarországot az olyan súlyos politikai bűnöktől, mint amilyeneket a Gyurcsány-korszak kormányai követtek el. A Széll Kálmán Terv intézkedéseivel pedig  le fogjuk győzni az államadósságot, így Magyarország és a magyar emberek élete is jelentősen könnyebbé fog válni!".

+

Hamarosan benyújtja a kormány a köztisztviselőkről szóló törvény legújabb módosítását, hogy rendezze az Alkotmánybíróságnak az indokolatlan felmentésről szóló rendelkezéseket megsemmisítő döntése nyomán kialakult helyzetet. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ellenőrző albizottságának legutóbbi ülésén Sipos-Szabó Zsanett, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese közölte: a szakszervezetekkel már tárgyaltak, a szöveg közigazgatási egyeztetésen van.

(Az Alkotmánybíróság április 5-én határozott úgy, hogy megsemmisíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé tette a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését. Kimondta: az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.)

Bertha Szilvia, (Jobbik) az albizottság elnöke az ülés elején jelezte: a szektoron a kiszolgáltatottság érzése lett úrrá. Karvalics Ottó, a bizottság KDNP-s tagja arról beszélt, hogy bár sokan úgy gondolták, az elfogadott törvények miatt „vérengzés" várható a szférában, de nem volt akkora mértékű elbocsátás, miként azt a pánikot keltő híresztelések hirdették. (Tavaly nyár óta az idén február közepéig 505 kormánytisztviselőt bocsátottak el a tárcáktól.)

Szedlák Attila (Fidesz) szerint nemcsak a munkavállalói, hanem a munkáltatói oldalt is védeni kell, egyenlő félnek kell tekinteni őket hasonló jogokkal.

+

Új koncepció készül, így várhatóan csak szeptemberben kerül az Országgyűlés elé az új felsőoktatási törvény tervezete. Orbán Viktor kérte az új koncepció kidolgozását. A kormányfő többi között a hatástanulmányokat és háttérszámításokat hiányolta, és arra kérte a szaktárcát, hogy májusra dolgozza ki a felsőoktatás végleges változatát. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak az új koncepció elkészítésére néhány hét áll csupán rendelkezésére, ezt követően várhatóan májusban tárgyalja újra a kormány a felsőoktatás végleges koncepcióját. A nyár folyamán tekinti át az elképzeléseket a frakciószövetség, és szeptemberben kerülhet az Országgyűlés elé. Az új felsőoktatási törvényt szeptember 30-ig kellene elfogadni. A korábban tervezett hatálybalépés időpontja nem változik, azaz 2012 szeptemberétől élnének majd az új rendelkezések.

+

Sürgősségi javaslattal nyújtotta be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter a légimarsallok alkalmazásáról szóló magyar-amerikai megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. 2011. április 13-án megtartott magyar-amerikai belügyminiszteri találkozó keretében írták alá a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a légimarsallok alkalmazásáról szóló megállapodást. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a két ország között közlekedő kereskedelmi repülőgépeken „fegyveres hatósági védelmi kísérőket", vagyis légimarsallokat alkalmazzanak. Feladatuk a légi jármű, az utasok és a személyzet védelme - olvasható az indoklásban, amiben szerepel az is, hogy a kormány a közeljövőben és középtávon nem tervezi légimarsall alkalmazását magyar lajstromozású repülőgépeken. (Az American Airlines április 6-án indított közvetlen menetrendszerinti járatot New York és Budapest között a Malévval székmegosztási megállapodásban. A szintén amerikai Delta légitársaság pedig júniustól repüli a New York-Budapest útvonalat a KLM holland légitársasággal együttműködve.)

+

Természetesen nem maradnak el - a parlament legszínesebb műfajaként - a napirend előtti felszólalások, az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések sem.

Bartha Szabó József