Egy az élelmiszerbiztonság növelését célzó kereszténydemokrata előterjesztésről, valamint a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság jelentéséről kezdődött vita kedden délután az Országgyűlésben.

A rossz minőségű élelmiszerek elleni fellépésről vitatkoztak

A mindennapok tapasztalata jelenik meg az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvényjavaslatban – mondta a jogszabályt ismertető Tarnai Richárd (KDNP). A képviselő a javaslat céljának nevezte, hogy ne lehessen „minden vacakot megetetni" a magyar emberekkel. Leszögezte, a javaslat intézkedéseinek költsége minimális és a szöveg definiálja a hamisított élelmiszer fogalmát. Fontos szabálynak nevezte, hogy az ellenőrzés során az iratokat azonnal át kell adni az ellenőrző hatóságoknak. Hozzátette, a hatóságoknak már akkor is lehetőségük van belépni a magánterületekre, ha csak a gyanú merül fel, hogy ott rossz minőségű élelmiszereket készítenek. Emellett azonnal lefoglalhatják a termékeket, miközben a minimális birság 15 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik.

A fideszes Pócs János arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírságok szigorítása alkalmas lehet a hamisítások és csalások visszaszorítására. Mint mondta, az előterjesztés segíthet a rákos betegségek előfordulásának csökkentésében, mivel a betegséget gyakran élelmiszerekből származó anyagok okozzák.

A szocialista Józsa István támogathatónak nevezte a kereszténydemokrata javaslat céljait, ám - mint fogalmazott – további garanciákat várnak az abban foglaltak teljesüléséhez.

A jobbikos Magyar Zoltán úgy fogalmazott, pártja „mindig is az élelmiszerbiztonság élharcosa volt", és úgy gondolják, hogy a „végső megoldást az élelmiszer önrendelkezési elvének bevezetése jelenthetné".

Szabó Rebeka, az LMP-frakció véleményét ismertetve pontosításokat kért. Mint mondta, a javaslat célját az LMP is támogatni tudja, de ehhez szerinte olyan hibákat kell kijavítani a szövegben, amely akár a hamis termékeket vásárló fogyasztók büntethetőségét is bevezetné.

Kardeván Endre vidékfejlesztési államtitkár a vita végén időszerűnek nevezte a KDNP-s képviselők előterjesztését, amely szerinte nagy előrelépést hoz majd az élelmiszerhamisítás visszaszorítása felé.

Cukorgyárak privatizációjának vizsgálata

A rendszerváltás utáni privatizáció, a Horn-kormány alatti privatizáció, valamint a 2005 utáni európai uniós cukorkvótákkal kapcsolatos döntések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy jelenleg Magyarországon egyetlen cukorgyár működik a korább tizenkettőből – mondta Font Sándor (Fidesz) a cukorgyárak privatizációját, valamint az unióban képviselt magyar álláspontot vizsgáló bizottság jelentését ismertetve. A képviselő elmondta: az 1988-tól kezdődően előkészített privatizáció során bennfentesek juthattak vállalatokhoz. Az Antall-kormány csak 1992-ben állította le a folyamatot, ekkorra azonban angol, francia, osztrák és német vállalatok teljes irányítási jogot kaptak. Az 1994-es kormányváltás után az állam további öt gyárat privatizált.

Magyarország az uniós csatlakozási tárgyalásakor még 400 ezer tonnányi termelési lehetőséget ért el, azonban később az ország Gráf József minisztersége alatt olyan uniós kvótarendszerhez járult hozzá, amely hátrányosan érintette a magyar termelést – mondta Font Sándor. Ekkor dőlt el a magyar cukorgyárak sorsa – jelentette ki, hozzátéve: bár az unió a dél-amerikai cukorra számított, az ottani stratégiaváltás miatt kevesebb, így drágább cukor érkezett Európába. Rámutatott: a megszüntetett 300 ezer tonnányi cukorgyártás újraindítása 300 milliárd forintba kerülne.

Czerván György államtitkár elmondta, hogy a jelenlegi uniós kvóta- és támogatási rendszer 2015-ig lejár, az ország érdeke azonban az, hogy – bár megnövelt kvótákkal – de 2020-ig fennmaradjon. Elmondta azt is: kizárólag a kaposvári gyár bővítése csak részben fedezné a magyar szükségleteket, egy új gyár beindítása azonban nem biztos, hogy megtérül.

Obreczán Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi uniós rendtartás lejártakor a kormány hatékonyan képviselje a hazai érdekeket. A képviselő a cukoripar jelentőségére hívta fel a figyelmet és egy stratégia kidolgozását javasolta a kormánynak.

Az MSZP-s Józsa István azt mondta, hogy frakciója nem tudja elfogadni a jelentést, mert abba politikai prekoncepciók alapján olyan dolgokat fogalmazott bele a kormányoldal, ami a bizottságban el sem hangzott. Szerinte a bizottság felállítására is azért volt szükség, mert a kormány nem tudta kezelni a magas cukorár problémáját.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) szerint a rendszerváltás utáni privatizáció nem spontán módon zajlott, a külföldi befektetők tudták, mi lesz a hazai termelés jövője. A képviselő stratégiai üzletágnak nevezte a cukoripart, és szükségesnek nevezte a talpra állítását.

A jobbikos Varga Géza szerint politikai kollaboránsok segítették a rendszerváltáskor megvalósított privatizációt. Hiányolta annak tisztázását, hogy az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) hogyan kezelte a többségi tulajdonát, emellett kifogásolta, hogy a bizottság egyik szakértője, Pongrácz Tibor az ÁVÜ egykori igazgatósági tagjának fia, ezért szerinte összeférhetetlenül segítette a bizottságot.

Szilágyi Péter (LMP) kifogásolta, hogy a jelentés az első Orbán-kormány felelősségét nem firtatja, és azt is, hogy szerinte a kormánynak jelenleg sincs stratégiája a cukoripar vagy akár a mezőgazdaság helyreállítására.

A Jobbik és az LMP vezérszónoka is arról beszélt az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó büdzsémódosítás általános vitájában a parlamentben, hogy a bérkompenzáció szükségtelen lenne, ha a kormány nem ragaszkodna az egykulcsos személyi jövedelemadóhoz.

Jobbik: betarthatatlan és ellenőrizhetetlen a bérkompenzáció

Bertha Szilvia, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a kormány az elvárt béremeléssel a kommunista rendszer bukása óta először szól bele magánvállalatok bérpolitikájába.Hangsúlyozta, hogy a bérkompenzációra nem lenne szükség, ha visszatérnének a progresszív személyi jövedelemadózáshoz. Az egykulcsos adóval, az adójóváírás megszüntetésével viszont százezrek járnak rosszul, amit a kormány most kapkodva próbál orvosolni – tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a kormány mostani javaslata – amely szerint pályázati úton kiegészítő bérkompenzációt vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akiknek gondot okoz az ötszázalékos elvárt béremelés kifizetése – kiskapukat nyit meg, például azzal, hogy a munkaügyi ellenőrzéseken már nem volna kötelező az elvárt béremelés teljesítésének vizsgálata. A bérkompenzáció rendszerét betarthatatlannak és ellenőrizhetetlennek ítélve Bertha Szilvia megkérdőjelezte, hogy az valójában megtakarítást hoz. Mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy a kompenzációs rendszer a fenntartási költségeivel együtt többe kerül, mint amennyi pénzt az állam az adójóváírás megszüntetésével megspórol.

LMP: a kormány kétségbeesetten próbálja mérsékelni az egykulcsos adó káros hatásait

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka arról beszélt: a bérkompenzációs rendszerrel a kormány beismerte, hogy hiba volt az egykulcsos szja-rendszer bevezetése, és most szociális megfontolásokat akar az adórendszerben érvényesíteni. Véleménye szerint a kabinet kétségbeesetten próbálja a népszerűtlen egykulcsos adó kedvezőtlen hatásait mérsékelni, az elhibázott adórendszer árát azonban a cégekkel, így a kis és közepes vállalkozásokkal fizetteti meg. Kitért arra, hogy a kompenzáció szükségtelen volna, ha a kormány nem vezeti be az egykulcsos adórendszert, amit most tervgazdasági logikával próbál kompenzálni. Az LMP-s politikus kifogásolta azt is, hogy a bérkompenzációs rendszer bevezetése előtt a kormány nem egyeztetett a munkaadókkal, részben ezért is kényszerül most módosítani rajta. Ehhez viszont – jelezte – az LMP nem asszisztál majd.

Jobbik: a törvényjavaslat részleges kompenzációt nyújt

Ez a törvényjavaslat az alacsonyabb jövedelműek adónövekedését próbálja részlegesen kompenzálni – jelentette ki Volner János (Jobbik). A politikus azt mondta, hogy a Fidesz által meghirdetett adóváltozások – például az egykulcsos adó - azt eredményezték, hogy az emberek többsége kevesebb nettó bért vihetett haza. Véleménye szerint a kabinet most a saját elhibázott intézkedéseit próbálja kompenzálni. A politikus kijelentette, hogy a kormányt teljesen hidegen hagyják a piaci viszonyok, ehelyett a kabinet elvárja a gazdaság szereplőitől, hogy emeljék meg a dolgozók bérét. Volner János megjegyezte azt is, hogy az új munkahelyek nyolcvan százaléka a közfoglalkoztatásban jött létre, a versenyszférát nem sikerült növekedésre bírni az új adórendszerrel.

Czomba: az ellenzék az egykulcsos adóra hegyezte ki a vitát

Czomba Sándor államtitkár az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki oldal az egykulcsos adórendszerre hegyezte ki a vitát. Szavai szerint lehet, hogy az ellenzéki politikusok szükségtelen rossznak tartják ezt a rendszert, de a kormányoldal szerint a többkulcsos adórendszer „nyűgjeit" kell végre levetni ahhoz, hogy az egykulcsos adórendszer pozitív hatásai megvalósuljanak. Arra a felvetésre, hogy nettó szinten nem történt bérnövekedés, azt mondta, hogy ez a folyamat már 2007 óta tart. Hozzátette, hogy tavaly 5,2 százalékkal nőtt a reálbér, de ez nem automatikusan származott a minimálbér növekedéséből. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bérkompenzációs rendszer az év elejétől él és a kormány egyetlen pillanatra sem hagyta magára a vállalkozókat.

A politikus előre borítékolta, hogy a pályázatokon döntő többségben a magyar kis- és középvállalkozói szektor tagjai nyernek majd. Elmondta, még nem tiszta, hogy a jövő év elején milyen rendszer fog működni, mert még létezik a bérkompenzációval kapcsolatos problémák egy része, de a kormány akkor sem akarja magára hagyni a munkáltatókat. Amíg a költségvetés nem engedi meg, hogy általánosságban érdemi járulékcsökkentést hajtsanak végre, addig csak célzott csökkentésre van lehetőség - jelentette ki az államtitkár.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta az általános vitát.

Pályázati úton kiegészítő bérkompenzációt vehetnének igénybe azok a munkáltatók, akiknek gondot okoz az ötszázalékos elvárt béremelés kifizetése – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az elvárt béremelés végrehajtásáról szóló törvény és a 2012-es költségvetési törvény ezzel összefüggő módosításának általános vitájában, az Országgyűlésben.

Czomba: munkahelyek megőrzését segíti a kiegészítő bérkompenzáció

Czomba Sándor államtitkár az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggő törvények és az idei költségvetéséről szóló törvény módosításának együttes általános vitájának expozéjában hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az adóváltozások következtében idén a munkavállalók keresete ne csökkenjen. Mint mondta, ennek érdekében a vállalkozásoknak ötszázalékos elvárt béremelést írtak elő, azzal, hogy a béremelés fölötti költségeket levonhatják a szociális hozzájárulási adóból.

Az államtitkár szerint a kormány a munkabérek emelésének további elősegítése és a munkahelyek megőrzése érdekében, ezt a már meglévő kompenzációs formát kívánja egy új támogatási forma bevezetésével kiegészíteni, azon munkáltatók számára, akiknek még az ötszázalékos béremelés teljesítése is nagy nehézséget jelent. Mint mondta, a mostani törvénymódosítás arra teremt lehetőséget, hogy aki nem tudja teljesíteni még az ötszázalékos béremelést sem, megpályázhassa legalább a béremelés 3 százalékának a forrását.

Czomba Sándor ismertetése szerint azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek 2012. június 30-ig az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést január 1-jére visszamenőleg. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Mint mondta, a támogatás fedezete – 21 milliárd forint – a költségvetési törvény technikai jellegű módosításával a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban áll majd rendelkezésre. Szerinte ebből az összegből 450 ezer fő foglalkoztatásának támogatására van lehetőség. Az államtitkár szerint a pályáztatást a megyei és fővárosi kormányhivatalok munkaügyi központjai folytatják le.

Fidesz: 25-30 ezer vállalkozást érinthet bérkompenzáció

Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a kiegészítő bérkompenzációs rendszer célja, hogy minél több munkáltató teljesíthesse az elvárt béremelést. Szerinte a törvénymódosítás a versenyszférában 25-30 ezer vállalkozást is érinthet, és adott esetben több mint 400 ezer ember számára jelenthet konkrét segítséget. Az a célunk, hogy az adóváltoztatások következtében a munkavállalók ne járjanak rosszabbul – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a bérkompenzációra 21 milliárd forint áll majd rendelkezésre a  Nemzeti Foglalkoztatási Alapban, így összesen 178 milliárd forintot fordítanak majd bérkompenzációra. Közölte: a Fidesz-KDNP frakciószövetség támogatja a javaslatot, de módosító indítványokat tesznek majd.

MSZP: bérszívó kormánya van az országnak

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, szó sincs arról, hogy „idegen földről" bárki is „fondorlatos módon" csökkenteni akarta volna a magyar munkavállalók zömének nettó fizetését, ugyanis maga a kormány az, amely már a második évben csökkenti a dolgozók nagy részének nettó bérét. „Miért ez a sajátos bérszivattyú?" Miért ezt a bonyolult kompenzációs rendszert hozta létre a kormány? Mi értelme mindennek? – tette fel kérdéseit az ellenzéki politikus, aki válaszában úgy fogalmazott, hogy egy „makacs ragaszkodás" hozott létre egy alapvetően elhibázott adórendszert.

KDNP: nem érheti jövedelemveszteség a kevesebbet keresőket az adórendszer átalakítása miatt

A KDNP vezérszónoka, Aradszki András kijelentette: pártja támogatja azt az elvet, hogy az adórendszer átalakítása miatt az alacsonyabb keresetű munkavállalókat nem érheti jövedelemveszteség 2012-ben. A kormánypárti politikus elmondta: a bérkompenzációs támogatás azokat a vállalkozásokat ösztönözné, amelyek az ötszázalékos béremelésből két százalékot képesek saját erőből biztosítani. Emlékeztetett arra, hogy az a munkáltató, aki a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti – a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig –, nem kaphat az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési támogatást. Szavait azzal zárta, hogy a jelenlegi kormányzati politika egyik fő oka az, hogy a szakszervezetek tevékenysége nem elég erős, így az ő munkájuk pótlásaként hajtja végre a kormány a bérkompenzációt.

A személyszállítási törvényjavaslat vezérszónoki felszólalásaival, majd azt követően a migrációs tárgyú törvények módosítását célzó javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

KDNP: egy jó személyszállítási törvénnyel csökkenhet az autózók száma

Spaller Endre, a KDNP vezérszónoka szerint az új személyszállítási törvény egy régóta várt jogszabály. Hangsúlyozta, egy jó személyszállítási törvénynek az lehet a következménye, hogy sokan – akik életvitelszerűen kocsival közlekednek – feladják az autóhasználatot. Az előző kabinetek politikájáról szólva úgy fogalmazott: egy zavaros kormány idején mindenki a zavarban volt érdekelt. Szerinte gyakorlatilag nincs olyan szeglete az ágazatnak, amely ne érdemelne ki egy vizsgálóbizottságot, mindezt pedig tetézi a polgármesterek, országgyűlési képviselők olyan érdekérvényesítési képessége, amelynek a korábbi kormányok foglyai voltak. Az elmúlt húsz év pazarlásai közé tartozott az egymással párhuzamosan közlekedő, félig üres vonatok és félig üres buszok is – tette hozzá. A jegyrendszerre rátérve a kereszténydemokrata politikus azt mondta: jelenleg a menetjegyeket – a vonatokra, a buszokra és a BKV járataira – külön-külön kell megvenni, holott logikus lenne, hogy ezt egyszerre lehessen megtenni, és az sem egy „futurisztikus elvárás", hogy a jegyeket ne kelljen kinyomtatni, így ugyanis százmilliós tétel lenne megspórolható.

A Jobbik az utasok igényeit szolgáló tömegközeledést hozna létre

Bödecs Barna, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy nem támogatják a személyszállításról szóló javaslatot, mert rögzíti azt az elavult struktúrát, ami ma is létezik, ezzel ellentétben a Jobbik egy valóban „utazási igény központú", átlátható rendszert szeretne elérni. Hangsúlyozta: a javaslatnak a munkába, iskolába járó, családi kapcsolataikat ápoló utasok érdekét kellene szolgálni, nem a szolgáltatókét. Hangsúlyozta, hogy a tömegközlekedés szolgáltatói, megrendelői és döntéselőkészítői szerkezete rendkívül széttagolt, közel 100 szereplő van jelenleg a tömegközlekedési piacon, ennyi eltérő érdeket összehangolni nem lehet, főként, hogy ezek a szereplők nem az utasok kiszolgálásban, hanem a költségvetés megcsapolásában érdekeltek. Közölte: a Jobbik megszüntetné az önkormányzatok megrendelői, működtetői és finanszírozási szerepét, ehelyett a megrendelői és finanszírozói feladatokat összevontan kezelnék.

LMP: átláthatatlan marad a tömegközlekedés finanszírozása

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka a javaslat legnagyobb hibájának azt tartotta, hogy nem szolgálja az autóbusz és a vasúti közlekedés párhuzamosságainak felszámolását, a finanszírozás kérdésében pedig fenntartja az átláthatatlan, zavaros rendszert. Mint mondta, az LMP német mintára regionális közlekedési szövetségek létrehozását javasolja, valamint egy új kedvezményrendszer felállítását. Közölte: javaslatuk szerint csak a 6 éven aluliak utazhatnának ingyen, a 65 év felettiek 90 százalékos kedvezményt kapnának, szintén kedvezményesen utazhatnának a gyerekek, diákok, kismamák és a fogyatékkal élők. Emellett a jövedelmi rászorultság alapján 33, 50 és 90 százalékos kedvezményt lehetne adni. Mint mondta, az LMP annak függvényében alakítja álláspontját, hogy a kormány miként viszonyul módosító javaslataikhoz.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

Kontrát Károly: jogharmonizációs célt szolgál a javaslat

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár előterjesztői expozéjában leszögezte, hogy az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célokat szolgál: az európai parlamenti és -tanácsi elvek biztosítása érdekében szükséges a módosítás. A javaslat a közös európai menekültügyi rendszer megteremtése érdekében tett lépés, az uniós irányelvet ráadásul a magyar EU-elnökség alatt fogadták el. A módosítások a nemzetközi védelmet élvező személyek jogbiztonságát, valamint az őket befogadó társadalomban történő beilleszkedésüket szolgálják. Magyarországnak 2012 május 20-ig kell az uniós irányelvet beillesztenie a magyar jogrendszerbe.

A Fidesz és az MSZP támogatja a javaslatot, a Jobbik elutasítja, az LMP-nek aggályai vannak

Vargha Tamás a Fidesz és Harangozó Tamás az MSZP részéről is arról beszéltek, hogy tartalmilag és szellemiségében is támogathatónak találják a javaslatot, amely valóban csak jogharmonizációs célokat szolgál.

Ezzel szemben Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint az MSZP és Fidesz felszólalók elhallgatják, hogy mi volt a lényege az uniós tagságnak, vagyis hogy az Európai Unió csak diktál Magyarországnak és az Országgyűlés pusztán a „diktátumok bekottázását" végzi el. Szerinte ez a mostani javaslat is csak egy „házi feladat mára" és ebből a szemszögből teljesen elfogadhatatlan a Jobbik számára.

Szabó Tímea az LMP részéről úgy reagált: a Jobbik alaptalan dolgokkal riogat és nem veszi figyelembe a nemzetközi szerződéseket. Hozzátette: a törvényjavaslat által kezdeményezett módosítások többsége valóban szükséges, de az LMP-nek vannak aggályai. Így például szerinte emberi jogi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a javaslat a hatóságok diszkrecionális jogába utalja a menekültügyi státusz visszavonását a védettség megszűnését követően, ezért az LMP ezen paragrafus elhagyását javasolja.

Kontrát Károly államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a támogatást és visszautasította azokat az állításokat, hogy Magyarországra tömegével érkeznének a menekültek Nyugat-Európából. Hangsúlyozta: a javaslat megfelel az uniós szabályoknak és a magyar nemzeti érdekeknek is.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Egységes menetrend, valamint jegy- és bérletrendszer bevezetését, a közösségi közlekedés hosszú távú és kiszámítható finanszírozásának megteremtését tartalmazza az új személyszállítási törvény - mondta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára va javaslat általános vitáját megnyitó beszédében, az Országgyűlésben. A Fidesz szerint az indítvány rendet tesz a közlekedésben, az MSZP viszont úgy látja, az előterjesztés semmitmondó.

Fónagy: hatékony együttműködésre ösztönzik a közösségi közlekedési szolgáltatókat

Egységes menetrend, jegy- és bérletrendszer, valamint egységes szolgáltatási és minőségbiztosítási követelmények bevezetését tartalmazza az új személyszállítási törvényről szóló javaslat – mondta expozéjában Fónagy János. Az államtitkár szerint az előterjesztés szabályozási, irányítási és finanszírozási eszközökkel ösztönzi a közösségi közlekedési szolgáltatókat a hatékony együttműködésre, megteremti a közösségi közlekedés szervezésével kapcsolatos megrendelői és tulajdonosi hatáskörök centralizációját, az érintett vállalatok egységes szakmai és tulajdonosi irányításának lehetőségét.

Javaslatot tesznek a közösségi közlekedés hosszú távú és kiszámítható finanszírozásának megteremtésére, meghatározzák a lakosságnak biztosítandó szolgáltatások minimális követelményeit, tisztázva a közszolgáltatás tartalmát - folytatta. Kitért arra, hogy az indítvány külön nevesíti, hogy közlekedési közszolgáltatások létesíthetőek a határokon átnyúlóan is és hangsúlyozta az egységes intézményi modell kialakítását. Külön figyelmet fordít a javaslat a Budapesti Közlekedési Központ hatékony működésének jogszabályi támogatására – jelezte Fónagy János. Újdonságként említette a taxi- és különcélú menetrendszerinti buszszolgáltatások szabályozását, a menetrendek összehangolását és a közlekedési szolgáltatók kötelezettségeinek rögzítését. A jegyvizsgálati rendszereket egységesen definiálják, és a megfigyelési szabályokat szigorítják - mondta.

Az államtitkár szavai szerint a fő cél, hogy kiszámítható szabályozási környezetet biztosítsanak az érintetteknek. Hangsúlyozta: a közösségi közlekedés jelenlegi szervezeti és működési keretei nem alkalmasak arra, hogy a mobilitási igényeket az elvárható hatékonysági szempontoknak megfelelően ellássák. A közlekedés irányítási rendszere rendkívül széttagolt, az ágazati szabályozás nem egységes, a követelményrendszer nem egyértelmű és közérthető, számos alapfogalom meghatározása hiányzik, nincs hosszú távú és következetesen végrehajtott stratégia a közlekedési szolgáltatások és infrastruktúra területén, már 3-5 évre tervezhetetlen a finanszírozás - sorolta a problémákat, fenntarthatatlannak nevezve a több évtizeddel korábbi szociológiai viszonyokkal és a közlekedéspolitikai elvekkel ellentétes elemeket tartalmazó kedvezményrendszert. A közösségi közlekedés társadalmi megítélése eközben évtizedek óta romlik - jegyezte meg. A munkavállalói érdekvédelem sok esetben cél- és szereptévesztésbe került a pártpolitikai érdekekhez köthető megnyilvánulásokkal – mondta Fónagy János, aki szerint a változtatás a szakmának és a gazdaság irányítóinak visszatérő igénye, követelése volt.

Fidesz: a törvény rendet tesz a közlekedésben

A Fidesz vezérszónoka, Manninger Jenő szerint a benyújtott törvény nagy előrelépés a közösségi közlekedés megfelelő színvonalra emelése szempontjából, rendet tesz a közlekedésben, felszámolja „azt az anarchiát, amelyet az előző két kormányzat a neoliberális politikájával" létrehozott. Az Orbán-kormány által megörökölt állapotok annak is betudhatók, hogy a szociálliberális kormányzatok a piac mindenhatóságában hittek – vélekedett. A jogszabály előírja a közlekedésszervezők meglétét, megerősíti a BKK-t, amivel források takaríthatók meg. Néhány százalékos hatékonyságjavulás pedig akár milliárdos nagyságrendű megtakarítással is járhat – hívta fel a figyelmet, majd kitért arra is: támogatják, hogy a taxis cégek pontos szabályozása az önkormányzatok kezében legyen.

A vasúti szolgáltatás kiváltásának lehetőségéről szólva Manninger Jenő azt mondta: ez egyáltalán nem hasonlítható a korábbi neoliberális kormányzati intézkedéseket, mert a javaslat szerint ezt csak akkor lehetne végrehajtani, ha az nem járna például környezetvédelmi károkkal vagy az utasoknak hátránnyal. Előrelépésnek tekinteni – folytatta – a minimális alapszolgáltatás biztosításának meghatározását, amely a települések legalább tíz százalékának előrelépést jelent. A fideszes politikus végül kiemelte az iskolabuszok és a közösségi közlekedés járatainak koordinációját, az egységes fejlesztés fontosságát és az elektronikus jegyrendszer mihamarabbi bevezetését.

MSZP: a jogszabály semmitmondó, és félreérthető megoldásokat tartalmaz

Az MSZP-s Szekeres Imre úgy értékelt: a személyszállítási törvény javaslata semmitmondó, és félreérthető megoldásokat tartalmaz, alapvető problémákra nem ad érdemi választ, így például arra a helyzetre, hogy a közösségi közlekedés finanszírozása fenntarthatatlanná vált. A politikus megítélése szerint a javaslat megteremti a lehetőséget az utazási kedvezményrendszer drasztikus megnyirbálására, valamint arra is, hogy nyereséges vonalakat szervezzenek ki pályáztatás nélkül. Nem tudni, mi lesz a nemzeti közlekedési holdinggal, a MÁV-val, a BKV-val, vagyis azt, hogy milyen szerkezetben működik majd a közösségi közlekedés, továbbá az egységes jegyrendszerről sem szól a javaslat – sorolta kifogásait, hozzátéve, hogy a menetrend-előkészítéssel kapcsolatban is egymásnak ellentmondó szempontokat fogalmaz meg a kormány. Szekeres Imre bírálta az elégséges szolgáltatással kapcsolatban rögzítetteket is, mert szerinte sok helyen ellehetetlenítenék a sztrájk lehetőségét. Összegzése szerint az indítvány tárgyalhatatlan.

A magyar termőföld védelmében elinduló mozgalmat hirdetett meg a fideszes Turi-Kovács Béla napirend előtti felszólalásában kedden a parlamentben, ahol szó volt még a tankötelezettség korhatárának leszállításáról, a nők helyzetéről és a román-szerb kormányközi megállapodásról is.

Az LMP népszavazással állítaná vissza a 18 éves tankötelezettséget

Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő napirend előtt a tankötelezettség 16 évre történő leszállítását kifogásolta. Szerinte ez egy súlyos károkat okozó, „lobbiérdekek által vezérelt" lépés volt, és „puszta hazugság" azt állítani, hogy 16 évesen érettségi és szakképzés nélkül lesz valakinek esélye elhelyezkedni a legális munkaerőpiacon. Közölte: az LMP egy diákról sem mondana le 18 éves kor alatt, ezért népszavazást kezdeményeztek a tankötelezettségi korhatár visszaállítása érdekében. Utalt egy korábban előkerült hatástanulmányra, amelyben 2015-ig 73 milliárd forint megtakarítással, valamint 70 ezer diák érettségi előtti lemorzsolódásával és közel 5000 tanár elbocsátásával számolnak a korhatár leszállítása következtében.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy európai statisztikák szerint a fejlett világ 42 országban 16, 15 vagy 14 éves korig tart a tankötelezettség, például Franciaország vagy Dánia esetében, és mindössze 10 olyan ország van, ahol 17 vagy 18 év a korhatár. Hozzátette: azokban az országokban, ahol alacsonyabb a korhatár, érdekes módon mégis magasabb az iskolai végzettsége a fiataloknak. Az LMP-s képviselő által említett hatástanulmányról azt mondta: az ősszel került elő, és csak „latolgatott különböző dolgokat", ugyanakkor azóta – 2011. december 20-án – az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, ami megmutatta, hogy mi valós szándéka a kormánynak a köznevelés átalakításával.

MSZP: a kormány politikája súlyosan érintette a nők helyzetét

Harangozó Tamás szocialista képviselő a közelgő nőnap alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két év kormányzati gazdaságpolitikája a nőket különösen sújtotta. Nem rendezték a bérviszonyokat, nőtt nők munkanélkülisége, az új munkatörvénykönyvben csökkentették a gyermekvállalás után visszatérők nők munkajogi védelmét, a családtámogatási rendszerben a családi pótlékot befagyasztották, családi adókedvezményt viszont csak a tehetősebbek vehetik igénybe - sorolta a politikus. Soltész Miklós államtitkár válaszában ugyanakkor azt emelte ki, hogy a Fidesz-kormány visszaállította a gyes három éves időszakát, amit éppen a  szocialisták csökkentettek két évre. Emellett a kormány bevezette a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjazását, amit eddig közel 50 ezren kaptak meg, valamint járulékkedvezményt vezettek be arra az esetre, ha egy vállalkozás két szülés után visszatérő anyát foglalkoztat.

Jobbik: Románia leckét adott érdekérvényesítésből

Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy a Szerbiában élő román kisebbség érdekeinek védelme érdekében, Románia nyomásgyakorlása eredményeképpen három nap alatt kormányközi megállapodást kötött a két fél, ami szerinte „nagy arculcsapás a magyar külügynek és diplomáciának". „Románia leckét adott, hogyan kell hatékonyan érdekek érvényesíteni" – idézte Németh Zsolt külügyi államtitkárt, akinek egyetértett a véleményével. Utalt arra, hogy a szerbiai románok számára például az anyanyelvű misézésre is lehetőséget adtak, míg ez a kérdés a mai napig is megoldatlan Romániában élő csángók esetében. Fónagy János államtitkár jelezte, a magyar kormánynak uniós eszközökkel tavaly sikerült elérnie, hogy a szerb törvényhozás módosítsa a kollektív bűnösség gyanúját felvető törvényt, ami az egész szerbiai magyarságot hátrányos helyzetbe hozta volna. Szerinte Magyarország hatékonyan képviselte érdekeit, nekünk nem volt szükségünk olyan „kétségbeesett nyomásgyakorlásra", mint a románoknak.

Fidesz: mozgalom a magyar föld védelme érdekében

A fideszes Turi-Kovács Béla a magyar föld védelmében megalakuló mozgalmat hirdetett meg, amelyet március 10-én Budapesten, egy Deák téren tartandó rendezvényen indítanak el. Szerinte a mozgalomra azért van szükség, mert a magyar termőföldet súlyos veszély fenyegeti, a külföldi és belföldi tőke ugrásra készen áll, hogy beruházzon a magyar mezőgazdaságba, azért, hogy a termőföldet megszerezze. „Most össze kell fognunk és a magyar föld érdekében el kell indítanunk egy olyan mozgalmat, amely átível a pártokon" – hangsúlyozta a volt kisgazda politikus, aki szerint a termőföld védelme érdekében idén világos és egyértelmű törvényeket kell hozni, olyanokat, amelyeket jövőre meg tudunk védeni az Európai Unió előtt.

Úgy vélte: ahogy most súlyos támadások érték a kormányt és ezen keresztül Magyarországot az Európai Unió részéről, ezek a támadások a föld esetében sokkal erőteljesebbek lesznek, mert ha a tőkéről van szó, akkor az unió teljes súllyal fog megjelenni Magyarországon. Budai Gyula új földművelésügyi államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy évek óta harcot folytat a földspekuláció és a jogszabály ellenes földértékesítés ellen és garantálja, hogy ezután is azért dolgozik majd, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció és ügyeskedés célja.