Hétfőn kezdi nyári rendkívüli ülésszakát a Tisztelt Ház, s tart a tervek szerint július 13-ig. Nem fognak unatkozni: csak a kormány 19 új törvényjavaslat tárgyalását kezdeményezi. A koronát e röpke ciklusra a június 25-én kezdődő jövő évi költségvetés vitája teszi fel.

Pénz, pénz, pénz

A kormány által előterjesztett 2013 évi büdzsé kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14 799,7 milliárd forint. 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett 677,2 milliárd forint hiánnyal számol. Az államadósság GDP-hez mért arányát 78-ról 76,8 százalékra kívánja csökkenteni.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiányt tervez, 1649,4 milliárd bevétel és 1675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási egyensúlyt tart, mindkettő 2874,5 milliárd forint lesz 2013-ban. A helyi önkormányzatok bevételeit 2248,3 milliárd forintra, kiadásait 2308,3 milliárd forintra tervezik, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint.

Az előterjesztés szerint a háztartások fogyasztása 0,2 százalékkal, beruházásoké 0,3 százalékkal nő. A fogyasztói árindexet 4,2 százalékra prognosztizálja, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

A javaslat az idei 4,7 százalékos export -növekedéssel szemben jövőre 8,8 százalékos emelkedést, az importban az idei 2,8 százalékos emelkedéssel szemben jövőre 8 százalékos bővülést tervez.

Szolid jóslás szerint is ezer körüli módosító indítvány lengi majd körbe-körbe, nem csak az ellenzéki pártok soraiból. A kimerítő vitanapok után megváltásnak ígérkezik a jól megérdemelt nyaralás idehaza vagy a világ bármely egzotikus táján.

Törvényözön

Előtte azonban „kedvcsinálóként” már hétfőn hat új kormány küldte javaslat sürgős tárgyalását kezdheti meg a Tisztelt Ház: a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szólót, a szakmaközi szervezetekről szólót, az egyes szociális tárgyú törvények módosítását, az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosítását, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítását, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását.

A folytatásban három napon hát három tucat törvényjavaslatról elmélkedhetnek a honanyák, honatyák, honifjak és honleányok. A tervek szerint egyharmadát végszavazással szentesíteni is kívánják – tallózva közöttük, íme néhány.

Barátunk a kvóta

Nehéz elképzelni - bár a T. Házban semmi sem elképzelhetetlen -, hogy ellenszavazatokat is szül a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat. Magyarország részvételi kvótája az IMF-ben (Nemzetközi Valutaalap, angolul International Monetary Fund)  a jelenlegi 1.038,4 millió SDR-ről 1.940 millió SDR-re (Special Drawing Rights, különleges lehívási jogok) emelkedik.

Magyarország 1982-ben lett tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, 1038,4 millió SDR értékű kvóta befizetésével. A kvóta-felülvizsgálatára a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (NMB) 2009-es irányadó állásfoglalása alapján került sor. A kvótaemelés következtében Magyarországnak 901,6 millió SDR-t kell befizetnie a Valutaalapnak. Az összeg 25 százalékát (mintegy 225,4 millió SDR-t) SDR-ben vagy szabadon felhasználható valutában, a fennmaradó 75 százalékát (mintegy 676,2 millió SDR) pedig forintban. Az összeg a kvóta tartalékhányadának a része, ami azt jelenti, hogy Magyarország nemzetközi tartalékainak továbbra is része, a Valutaalap kamatot fizet rá és minden különösebb indoklás nélkül visszahívható. A forint hányad teljesítése a Valutaalap Magyar Nemzeti Banknál vezetett, nem kamatozó számláján jóváírás, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kiállított, át nem ruházható, nem kamatozó fizetési kötelezvény formájában történik. A törvény felhatalmazza az MNB-t, hogy a Nemzetközi Valutaalap tagsággal kapcsolatban mindezeket a műveleteket a Magyar Állam nevében végrehajtsa.

Áder másként látta!

Az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján fogadta el a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításait. A köztársaság elnöke azonban egyszerű, de elképesztő figyelmetlenség miatt küldte vissza az Országgyűlésnek „megfontolásra” mindkettőt a köztársasági elnök.

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításának célja az, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási per keretében a bíróság joga kiterjedjen a sérelmezett határozat érdemi megváltoztatására is. A hatályos szabályozás ugyanis jelenleg csak a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését teszi lehetővé a bíróság részére. A javaslatot az előterjesztő, fölbuzdulva a remélt kedvező fogadtatástól, zárószavazás előtt megtoldotta az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításával, külön paragrafusban rögzítette, hogy mely ebfajták esetében nem szabható ki állattenyésztési bírság. Nem csalódott: megszavazta a Tisztelt Ház. 

Áder János másként látta. Rámutatott: az Alaptörvényhez igazodva az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapította meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A Házszabály tartalmazza azokat a garanciális eljárási elemeket, melyek – többek között – a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozóan a demokratikus hatalomgyakorlás és a közérdekében végzendő képviselői tevékenység fundamentumának minősülnek, ezért azok megsértése eljárási szabálytalanságnak tekintendő.

 „Kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor egy-egy törvény aláírását megelőzően azt is vizsgálat tárgyává teszem, hogy az Országgyűlés törvényalkotói munkája során betartotta-e a Házszabály irányadó szakaszait. A Házszabály szerint a zárószavazás megkezdése módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. A fentieket figyelembe véve az állapítható meg, hogy az előterjesztő által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat olyan törvény rendelkezéseire terjedt ki – nevezetesen az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV . törvényre, amely az egységes javaslat által nem volt érintve.”

+

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításának célja, a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatának racionális biztosítása. Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára  - a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően -  egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget biztosít az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére, a törvénymódosítás révén azonban a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében.

A törvény az alábbiak szerint fogadta el az Országgyűlés: „E törvény 5. 5 (5) bekezdésének a) és d) pontjai 2012. július 1. napján lépnek hatályba.”

Áder János rámutatott: az aláírásra megküldött törvény 5 . §-a azonban nem tartalmaz (5) ilyen bekezdést, így az olyan súlyos koherencia-zavarban szenved, melyet csak annak újbóli megtárgyalásával és ismételt elfogadásával lehet orvosolni.

+

Feltehetően, figyelembe véve a köztársasági elnök intelmeit, mindkét törvénymódosítás  végső változatáról hétfőn szavaz újra a Tisztelt Ház.

Az egészségügyi tárgyú törvények módosítása

A törvényjavaslat célja az ágazati munkajogi szabályok módosítása, a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó kiemelt feladatok végrehajtása, jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, valamint a törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák orvoslása, a szabályozás pontosítása.  A célok elérése érdekében a törvényjavaslat 8 törvényt módosít. Rögzíti a kormány és az egészségügyi érdekképviseletek között 2012 márciusában történt egyeztetések eredménye alapján az egészségügyi dolgozókra irányadó egyszeri és beépülő béremelés szabályait. Egységesíti a munkajogi szabályokat. Pontosító, a jogértelmezést elősegítő, egyszerűsítő szabályokat tartalmaz, elsősorban az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó ágazati munkajogi szabályozás újra-kodifikálásával. Rendszerezi (különválasztja pl. a munkaidőre, az egészségügyi ügyeletre, az önkéntes többletmunkára, a munkaidő beosztására, a készenlétre, stb.) vonatkozó rendelkezéseket. Tallózva közöttük:

Egészségbiztosítás

A módosítások növelik az egészségbiztosító ellenőrző szerepét, pontosítják és szigorítják a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök tekintetében az ellenőrzések során alkalmazható szankciók mértékét és feltételeit. A jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel.

Gyógyszerellátás, orvostechnikai eszközök

Az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelésére vonatkozó határidő módosítását, illetve a a hatásköri problémák, valamint a koherencia és kodifikációs hibák korrekcióját célozza.

A kiemelt indikációval rendelhető gyógyszerek és támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök tekintetében egyértelműsíti a felírási szabályokat. Bővíti a pszichotróp anyagokkal azonos elbírálás alá eső anyagok listáját. Megteremti egyes gyógyászati segédeszközök területén az ártól való eltérés lehetőségét.

A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának végrehajtása

Célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében. Egyszerűsít a terhességi-gyermekágyi segély igény benyújtásának elbírálását, a gyermekgondozási díj igény benyújtásának elbírálását, a táppénz igény benyújtásának elbírálását, a gyermekápolási táppénz igény benyújtásának elbírálását, a baleseti táppénz igény benyújtásának elbírálását, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítését.

Katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó szabályozás változása

A módosítás szerint a hatályos rendelkezéseknél pontosabban és a szubszidiaritás elvének megfelelően kerül meghatározásra, hogy valós katasztrófa bekövetkezésekor, illetve az intézményi működési zavar esetén, ha az események egy vagy több megyére terjednek ki, ki jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésre, valamit az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelésére.

Fenntartói hatáskörök módosítása

Pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban levő egészségügyi intézmények feladatainak megosztását.

Kényszergyógykezelés ügyész által történő kezdeményezése

A jövőben abban az esetben, ha a büntetendő cselekmény elkövetője az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető, de a továbbiakban is tartani kell attól, hogy hasonló bűncselekményt fog elkövetni, és büntethetősége esetén egy évnél nem súlyosabb szabadságvesztést kellene kiszabni, az ügyészek is kezdeményezhetnek nemperes eljárást.

Betegjogi képviseleti rendszer

A módosítás megteremti annak az alapját, hogy a létrejövő Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ egységes rendszerben egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert. A képviselőket foglalkoztató szerv nyilvántartást vezet a képviselőkről, és a hatékonyabb jogvédelem érdekében továbbképzéseket szervez részükre.

Egyes egészségügyi dolgozók szervezett érdekvédelme

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a központi gyakornokok, illetve rezidensek az őket érintő kérdésekben az adott egészségügyi szolgáltatónál véleményt nyilváníthassanak.

Gyógyszerhamisítás irányelvei

Főbb elemei a következők:

– A megtévesztő gyógyszerek könnyebb beazonosítása biztonsági elemek (safety features) segítségével, amelyek biztosítják, hogy egyes nagy kockázatú termékek minden egyes csomagja egészen az eredetéig nyomon követhető legyen. A biztonsági elemeket a gyártónak minden vényköteles gyógyszeren el kell helyezni, illetve azon vény nélkül kapható gyógyszereken is, amelyek esetében a hamisítás kockázata fennáll.

– A  lakossági távértékesítés (internetes gyógyszerforgalmazás) biztonságosságának növelése. 

– Szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevői (hatóanyag-, segédanyag-, késztermék gyártó, nagykereskedő, gyógyszerközvetítő (broker) vonatkozásában).

Vagyonátadás közfeladatra

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló javaslat, elsődleges célja meghatározni a költségvetési törvény módosításával azokat az értékhatárokat, melyekre a nemzeti vagyonról szóló törvény kiutal (versenyeztetés, beszerzés értékhatárai). Rendezni kívánja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kapcsán felmerülő egyes költségvetési kérdéseket is, továbbá azon informatikai eszközök és szoftverek sorsát, amelyek jelenleg a Diákhitel Központ Zrt.  közfeladatainak ellátását szolgálják. Ez utóbbiak a törvény elfogadása esetén ingyenesen kerülhetnek a Diákhitel Központ Zrt . tulajdonába. A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köti meg.

A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló javaslat a piaci viszonyok tisztulását, a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottságát,  az eddig nem szankcionált  piaci viszonyokat zavaró magatartások tilalmazását szorgalmazza.

Pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak minősül a köztes kereskedő (viszonteladó) is, aki a törvény szerinti kereskedőnek értékesíti a terméket. A kereskedő fogalma a tekintetben is módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli családi kapcsolat nem keletkeztet beszállító-kereskedő viszonyt.

Lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén. Egyértelműsíti, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni – és így nem terhelhető a beszállítóra – a termék tárolásával, hűtésével, illetve élőállat vonatkozásában annak tartásával (takarmányozás, víz, ellátás ) kapcsolatban felmerülő költségeket. Pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét, míg ha ez nem így történik (hibás vagy elkésett számlakiállítás), úgy a helyes számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell azt megfizetni.

Új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz (pl. eltér a forgalom arányos árréstömeg). Ez a tilalom elsősorban olyan terméktípusok esetén értelmezhető, melyek azonossága, összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján megállapítható (tej, tőkehús, vágott baromfi, zöldség, gyümölcs stb.).

Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat

Megteremti az egységes, világosan nyomon követhető és számon kérhető közszolgáltatás alapjait, szakmai kereteit. Ennek érdekében a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira figyelemmel a megyeszékhely, megyei jogú város önkormányzatához telepíti a kötelezően ellátandó feladatok irányítását. A közszolgáltatási feladatot az ellátásért felelős önkormányzat saját gazdálkodó szervezetével vagy pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Ehhez a törvény meghatározza a közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeit is. Előírja a közszolgáltatás ellátásnak rendjét, meghatározza a közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenységek körét. Költségeinek fedezete céljából az ellátásért felelős önkormányzat díjat határoz meg, amit évente kell felülvizsgálnia, és ha szükséges módosíthatja.

A törvényjavaslat meghatározza a közszolgáltatás biztonságos és zavartalan végzéséhez szükséges személyes adatok körét, megismerhetőségét, az adatkezelés feltételeit és módját, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét. Mivel a kéményseprő-ipari közszolgáltatás az élet- és vagyonbiztonságot szolgálja, így az ingatlan tulajdonosára és használójára nézve is kötelezettséget határoz meg, ami biztosítja, hogy a feladatot a közszolgáltató zavartalanul elláthassa. A szabályozás végül, de nem utolsósorban, megteremti a szakma hatósági felügyeletét is, amelynek értelmében a tűzvédelmi hatóság nyilvántartást vezet és ellenőrzi a tevékenységre jogosult közszolgáltatókat. A szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben bírságot szabhat ki.

Tanúvédelem

Aligha számíthat bősz ellenállásra a tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadása. A multilaterális megállapodás a Salzburg Fórum tagállamai (a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság) között jött létre Štiřínben, 2012. május 24-én. Az együttműködési forma jellegét tekintve fontos, hogy az egymással szomszédos államok – a védett személyek áttelepítésének lehetősége miatt – egységesen szabályozzák a tanúvédelem terén történő együttműködést, annál is inkább, mivel alapvető jogokat korlátozó rendelkezésekről van szó. Több olyan kétoldalú megállapodás is hatályban van Magyarország és szomszédos államai között, amely tanúvédelmi együttműködésre lehetőséget biztosító rendelkezéseket tartalmaz, a jelen megállapodás aláírásával és hatálybalépésével azonban egy olyan többoldalú nemzetközi szerződés jön, amely a Salzburg Fórum tagállamai között egységes, részletesen kidolgozott regionális együttműködést tesz lehetővé.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, az interpellációk, a kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Határozathozatal.)

A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Dancsó József, Dióssi Csaba, Babák Mihály Fidesz-képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.  Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Zárószavazás.) 

A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Kovács Péter, Babák Mihály Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.) 

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján elfogadott, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2012. május 29-i ülésnapján elfogadott, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. köztársasági elnök átirata. (Záróvita és zárószavazás.)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Győrffy Balázs Fidesz-képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere. Zárószavazás.) 

A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, dr. Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Részletes vita.)

Egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szekó József, Kósa Lajos, Nógrádi Zoltán, dr. Kovács Zoltán Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A Szlovák Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Általános vita a lezárásig.)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (dr. Vas Imre Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Kedd

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita.)

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Márton Attila, Rogán Antal, Babák Mihály, Dancsó József Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita.)

A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Általános vita.)

Egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Általános vita.)

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Részletes vita.)

Szerda

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vitája a lezárásig.)

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vitája a lezárásig.)

Szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat. (A napirendi pont előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vitája a lezárásig.)