Seszták Oszkár (KDNP) azt mondta: a hatályos szabályozás, amelyet a szabad demokrata Kóka János kezdeményezett, vállalhatatlan határidők elé állította a kormányt. Emlékeztetett, hogy a Fidesz és a KDNP nem támogatta az indítványt. Arra is kitért, indokolt, hogy a választási években kitolják a következő évi büdzsé elkészítésének határidejét.

Az Országgyűlés egyhangúlag meghozott döntése értelmében a gazdálkodóknak az eredeti június 30-i határidő helyett csak később, 2010. szeptember 30-ig kell befizetniük kárenyhítési hozzájárulásukat.
   
Elfogadta az Országgyűlés a PSZÁF 2009-es beszámolóját. A képviselők 287 igen, 37 nem szavazattal fogadták el a jelentést.

Az Országgyűlés hétfőn hosszú vita után döntött az Alkotmánybíróságról szóló törvény, illetve az alkotmány módosításáról. Eszerint az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot. Az indítványt azután módosították, hogy Sólyom László köztársasági elnök a törvényjavaslatot és a kapcsolódó alkotmánymódosítást megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A fideszes Mátrai Márta a záróvitában azt hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök átiratának megfelelően módosították a jelölőbizottság összetételéről szóló javaslatot, így a testület összetétele arányosabb lesz. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a javasolt módosításokat indokolva úgy fogalmazott: a választók arra adtak megbízást, hogy egy új országot építsenek fel, rendet teremtsenek, és változtassanak például az Ab-tagok megválasztásának gyakorlatán. Mint mondta, az alkotmánybírákat az elmúlt években politikai mutyik, megkérdőjelezhető alkuk eredményeként jelölték. Szégyenteljesnek nevezte, hogy a testület tagja lehet Kiss László, akivel kapcsolatban ügynökvádak fogalmazódtak meg.
   
A kereszténydemokrata Salamon László Novák Előd felszólalására reagálva megismételte a törvényjavaslat általános és részletes vitájában is kifejtett álláspontját. Eszerint nem hatályos az alkotmány azon pontja, amely az új alkotmány előkészítésének részletes szabályait tartalmazó határozati javaslat elfogadásához négyötödös többséget ír elő. Emlékeztetett: a szabályt 1995-ben fogadták el, és csak az 1998-ig tartó ciklusra vonatkozott. Hozzátette: a jogtárakba később visszacsempészték a passzust, ezért tartják most szükségesnek a törlését.

Az Országgyűlés egy hetes halasztás után hétfőn elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében, ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Az Országgyűlés 305 igen, 66 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) kezdeményezését. 

Alkotmány-előkészítő bizottság felállításáról döntött az Országgyűlés, a negyvenöt fős testület év végéig terjeszt a Ház elé javaslatot az új alaptörvény alapvető elveiről. A bizottság 45 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők, a tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást. A Fidesz 26, az MSZP 7, a Jobbik 6, a KDNP 4, az LMP 2 tagot javasolhat.

December 31-ig meghosszabbította az Országgyűlés annak a rendelkezésnek a hatályát, amely alapján a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetéseknek nem lehetnek akadályai a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett köztehertartozások.

 
A képviselők hétfőn egyebek mellett az innovációs alap csökkentéséről, egy új tanyatörvényről, továbbá egy két évvel ezelőtti bűncselekményről, valamint a szélerőművek és a gázártámogatás jövőjéről kérdezték a kormány képviselőit.

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd azt kérdezte Halász Jánostól, hogy a kormány tervezi-e ismételten három évre emelni a gyes idejét. Az államtitkár válaszában aláhúzta: az új kormány a társadalom szociális biztonságát szavatoló, cselekvő és kiszámítható szociálpolitikát kíván folytatni, ennek részeként pedig 2012-től három évre állítják vissza a gyes időtartamát. Ez az intézkedés a költségvetésre is kedvezően hat, mivel egy gyerek bölcsődei elhelyezése mintegy háromszorosa a gyes éves összegének.

A népességfogyás megállításáról, az egészségügyi készletgazdálkodási intézetről, az afganisztáni magyar szerepvállalásról és a regionális közlekedési irodákról volt szó többek között az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn a parlamentben.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel utalva a KSH-adataira a népességfogyásra hívta fel a figyelmet. Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában azt mondta: 2002 előtt a polgári kormány kiszámítható család- és szociális politikát folytatott, ezt verték szét az elmúlt nyolc évben anyagilag és erkölcsileg egyaránt. A polgári kormány a családokat és az otthonteremtést fogja támogatni, s megjegyezte: a gyermek vállalás nem lehet egyenlő a szegénység vállalásával. Vissza fogják állítani a gyes-t három évre, s visszaállítják azt a támogatási rendszert, amit szétvertek az elmúlt nyolc évben.

Nagy Kálmán az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) vezetői megbízásának visszavonása kapcsán azt kérdezte, hogy szándékozik-e vizsgálatot indítani a szakállamtitkár az új influenza elleni H1N1-oltóanyag kiszállítása és értékesítése kapcsán. Előbbi körül komoly hiányosságok voltak, kiemelve, hogy az intézet képtelen volt megbirkózni a feladattal. Kitért arra is, hogy egyes források szerint az intézet nyolcszáz millió forint nyereségre tett szert. Hová került ez az összeg? - kérdezte, s arra is kíváncsi volt, hogy szándékoznak-e megvizsgálni a bezárt kórházak vagyonleltárát, amelynek kezelése szintén az intézet feladatai közé tartozott.
   
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában elmondta: a H1N1 kérdése túlmutat egy egyszerű háttérintézmény szintjén, s mélyreható kezelést igényel. Az elmúlt időszak kommunikációs botrányokkal övezett intézkedései elbizonytalanították az embereket. A legfontosabb kérdésnek azt tartotta, hogyan fordulhatott elő, hogy oltási programját tekintve világelső Magyarországon, több szinten is nemzetbiztonsági kockázattal járó tényezők merültek fel. Az államtitkár végül a történtek kivizsgálást, értékelését és szakmai korrekcióját ígérte.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a bécsi környezetvédelmi tanács júniusban jóváhagyta a heiligenkreutzi hulladékégető első fokon kiadott engedélyét, ezért azt kérdezte: a kormány tervezi-e, hogy fellebbezést nyújt be az osztrák legfelsőbb bírósághoz a hulladékégető miatt? V. Németh Zsolt államtitkár azt válaszolta: Magyarország számára az a lehetőség áll még fenn, hogy keresetet nyújt be az osztrák alkotmánybírósághoz és a közigazgatási bírósághoz. Az ügyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága képviselheti a kormányt, így kereseti kérelmet fog előterjeszteni. A kormány mindent elkövet, hogy ne épüljön a határ mellé hulladékégető.

Mágori Józsefné a Makót június 18-án sújtotta jégeső kapcsán szólalt fel. Czerván György államtitkár azt mondta: a kormány tisztában van a helyzet súlyosságával és a kormány minden segítséget biztosít az érintetteknek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Ház hétfőn sürgősséggel tárgyalja a kárenyhítési törvény módosítását. Mint hangsúlyozta, a minisztérium javasolja a kárenyhítési alap feltöltését, a módosítás szerint pedig a kárenyhítési alapból előleg kifizetése is lehetséges lesz.

A kereszténydemokrata Varga László az óvodai férőhelyek bővítéséről érdeklődött interpellációjában. A jelenlegi szabályozás ellehetetleníti új óvodák építését, vagy régi, de nem működő óvodák újraindítását. Idézve a szabályokat és feltételeket kiemelte: olyan építésügyi, hatósági előírások vannak, amelyek teljesítése gyakorlatilag megoldhatatlan. Azt kérdezte, lát-e az államtitkár lehetőséget a szabályok könnyítésére. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár azt mondta, hogy égető problémáról van szó. A felvetett szabályozás csak az újonnan épülő, vagy bővülő intézményekre vonatkozik, de a városok belterületén lévő ingatlanoknál az építéskor érvényes szabályok érvényesek. Igazat adott, hogy új, nagy óvodát építeni nehéz ma Magyarországon, de kisebb létszámút, régi épületben kialakítani lehetséges, s nincsenek elérhetetlen feltételek. A képviselő a választ elfogadta.

Szatmáry Kristóf az uniós fejlesztési forrásokról szólva azt mondta, az előző kormány által folytatott sikerpropaganda mögött a valóság, a kudarc. A pályázati résztvevők a rendszer lassúságára panaszkodnak, a kifizetések folyamatosan csúsznak. Az uniós támogatási rendszert újra kell értékelni, lényegi változtatások bevezetésére van szükség, a mai napig ugyanis 13 százalékos a kifizetési intenzitás. Fónagy János, a szaktárca államtitkára egyetértett azzal, hogy sürgős lépésekre, belső szerkezeti változtatásokra van szükség. Az államtitkár ígéretet tett arra, hogy a forrásokat a kis- és középvállalkozások irányába csoportosítják át.  

Képviselői mandátumigazolással kezdte munkáját hétfőn kora délután az Országgyűlés; ezt követően a törvényhozás új tagja, Daher Pierre, a Fidesz politikusa letette képviselői esküjét. Daher Pierre mandátumát az Országgyűlés 301 igen szavazattal, két nem és két tartózkodás mellett igazolta. A fideszes képviselő Pelczné Gáll Ildikó helyére ül majd, aki európai parlamenti (EP) képviselő lett, helye a magyar Országgyűlésben ezért üresedett meg.

Napirend előtt egyebek közt a köztársaságielnök-választásról, a közbiztonságról, a kőszegi beszédjavító iskoláról, valamint az árvízi települések helyzetéről beszéltek a képviselők.

Schiffer András (LMP) szerint Sólyom László válságos időkben őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, a válságos hónapokban felszólalt a rendőrterror ellen és kiállt a szólásszabadság érdekében. Ellensúlyi szerepe megmutatkozott jelölési gyakorlatában is. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt válaszolta: 2005 nyarán Sólyom László úgy lehetett köztársasági elnök, hogy a Fidesz és a KDNP voksai a pozícióba segítették. Hozzátette: Sólyom László jó köztársasági elnök volt, köszönet illeti a munkájáért, tevékenysége kerek, egész, befejezett elnöki munka. Amikor a Fidesz-KDNP a döntést meghozta, hogy kit jelöl államfőnek, akkor sok jelölt közül, demokratikus eljárás keretében választott a két frakció.

Básthy Tamás arról beszélt, hogy Kőszeg városában működik az egyetlen beszédjavító bentlakásos általános iskola. Évtizedekig ez volt a magyar logopédia fellegvára, majd hozzátette: az előző kormány 2006-tól ellehetetlenítette az iskola működését, úgy, hogy nem támogatta bentlakásos jellegét. Az intézmény állami támogatása éves szinten 2007-től fokozottan csökkent.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közölte: a 2006-ban megkezdődött pénzkivonás veszélyezteti a beszédjavító iskola működését. Mint mondta, nagyon nehéz bárhonnan pénzt előkeríteni, mert kiürült a kassza. Az oktatási államtitkár közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az iskolát megmentsék.

Kovács Tibor szerint sokba került Magyarországnak az a másfél hónap, ami a Fidesz-KDNP kormányzásával telt el. Matolcsy György nemzetgazdasági tárcavezető azt válaszolta: 2008 őszén az EU-ban elsőként Magyarország kényszerült az IMF-fel való megállapodásra, Magyarország így elvesztette a pénzügyi függetlenségét. Hozzátette: ha 2006 után nem történik egy hibás válságkezelés, akkor ma az EU eltűrné az öt százalék feletti hiányt Magyarországnál. Az elmúlt nyolc év került sokba a magyar állampolgároknak – jelentette ki.

Kocsis Máté szerint kemény rendőrségre és jóval szigorúbb büntetésekre van szükség. Kontrát Károly államtitkár azt mondta: ma a rend és a közbiztonság megteremtése az egyik legfontosabb ügy Magyarországon. Véleménye szerint a kormány döntéseinek eredményeképpen azt érzik az emberek, hogy a kormány visszatért az őrhelyére, hadat üzent a bűnözőknek.

Vona Gábor arról beszélt, hogy az árvíz sújtotta területeken nincs rend, káosz van, fosztogatások vannak. Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a kormány minden segítséget megadott az árvíz elleni védekezéshez.

Lezsák Sándor fideszes alelnök napirend előtt bejelentette: köztársaságielnök-jelölt személyére összesen három ajánlás érkezett, de két jelöltre érkezett érvényes ajánlás. A Fidesz-KDNP 62 országgyűlési képviselője Schmitt Pált jelölte köztársasági elnöknek, az MSZP 59 országgyűlési képviselője pedig Balogh Andrást jelölte államfőnek. A Ház elfogadta azt, hogy kedden a köztársaságielnök-választást és az esetleges eskütételt követően érjen véget a parlamenti munka, szerdán pedig tárgyaljanak törvényjavaslatokról.