Új korszak kezdődik

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés hétfőn a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Varga László kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy még sokszor fogják változtatni a közoktatási törvényt, amíg az egészet az alapoktól nem sikerül újra felépíteni. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt a parlamentben bejelentette: a kormány országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi egy alkotmányozó bizottság felállítását. Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője úgy fogalmazott: új korszak kezdődik, amelynek feladata például a gazdaság talpra állítása, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, valamint az egészséges társadalom építése.

Az Országgyűlés hétfőn a választójogi reformról, illetve a jogosítvány megszerzésének alapfokú iskolai végzettséghez kötéséről szóló határozati javaslat részletes vitájával zárta munkáját.

Salamon László (KDNP) azt mondta: a parlamenti albizottságnak várhatóan csak az országgyűlési választás szabályainak módosítására lesz ideje mandátuma lejártáig, azaz 2011. június végéig, a népszavazásról és a népi kezdeményezésekről szóló javaslatok megvitatására nem, azokat az alkotmányozáskor nyílik mód újragondolni.

Az előterjesztők közül Rétvári Bence (KDNP) reagált a vitában elhangzottakra. A szocialista Lamperth Mónika és a jobbikos Novák Előd módosító indítványára kitérve elmondta: az albizottság feladata lesz megvitatni, hogy arányos vagy vegyes választási rendszerre van-e szükség, így erről hiba lenne már a testület megalakulása előtt döntést hozni. A határon túli magyarok szavazati joga kapcsán kijelentette, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása azt már megnyugtatóan rendezte.

Az Országgyűlés hétfőn egyebek mellett lefolytatta a közoktatásról szóló, valamint a tankötelezettség teljesítésével összefüggő törvénymódosítások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját. Az előterjesztők nevében felszólaló Soltész Miklós (KDNP) szerint a részletes vita is bemutatta, hogy szükség van a családi pótlék rendszerének szigorítására. Kiemelte: a társadalom nagyon nagy többsége támogatja a kormánytöbbség elképzeléseit a gyermekek és a családok érdekében. A kereszténydemokrata politikus megerősítette a korábban felszólaló fideszes képviselők azon álláspontját, hogy a valóságból kell kiindulni, nem pedig a több tízmilliós tanulmányokból.

+

 

Átmeneti időre változna a közoktatási intézményátszervezések határideje, a közoktatási törvény módosítása alapján a jelenlegi május 15. helyett július utolsó munkanapjáig lehetne a fenntartói döntéseket meghozni. Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes benyújtója expozéjában kiemelte: az indítvány a határidő módosítása mellett a procedúra egyszerűsítését is magában foglalja. Az előterjesztést részletezve kifejtette: átmenetinek tervezik a szabályozást, most azonban várhatóan költségvetési vészhelyzet elé néznek, elképzelhető, hogy pótköltségvetésre is szükség lehet, a jelenlegi rövid határidő megváltoztatása tehát mindenképpen indokolt.
  
Varga László kereszténydemokrata képviselő azt mondta, hogy még sokszor fogják változtatni a közoktatási törvényt, amíg az egészet az alapoktól nem sikerül újra felépíteni. Önök, Magyar Bálinttal együtt úgy tönkretették a közoktatást, éppen elég lesz azt újraépíteni. Megjegyezte: az előző kormánypártok nem véletlenül tették tönkre az oktatást, de a Fidesz és a KDNP sem véletlenül akarja újjáépíteni. A KDNP-s Michl József arról beszélt, hogy az elmúlt években nagy volt a bizonytalanság, különösen az önkormányzati fenntartók számára. Fontos szempontnak tartotta, hogy építsék le a bürokráciát az oktatás területén is.

Pósán László arcátlannak nevezte, hogy a szocialisták elvették a pénzt a fenntartóktól, gúzsba kötötték őket, majd azt kérdezik, hogy mi lesz az önkormányzati hozzájárulással. Az indítvány arról szól, hogy elkövetkező félévben valamiféle működtetési pályára lehessen az oktatási rendszert állítani.

+

A trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja – döntött a fideszes Kövér László és a kereszténydemokrata Semjén Zsolt törvényjavaslatának hétfői elfogadásával az Országgyűlés többsége. A jogszabályra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
   
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására. A szöveg kitér arra is, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet. Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.

+

A Ház határozott a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokról. A határozathozatal előtt az előterjesztők részéről felszólaló fideszes Kósa Lajos azt mondta, olyan javaslatot fogalmaztak meg, amely alapvetően megőrizte az önkormányzati választási rendszereknek azt a szokását, hogy az állampolgárok hús, vér, névvel, arccal rendelkező emberekre szavazhatnak, a települési önkormányzatoknál, mert  pártlistás szavazás csak a megyei önkormányzatokban és a főváros vezetésénél van. Szerinte miután a kompenzációs listákon nem volt alsó limit, ezért abszurd helyzetek is előfordulhattak, ezért javasolták, hogy a jövőben durván a testület kétharmada kerüljön be egyéni körzetekből, míg csak egyharmadát alkossák a kompenzációs listán megválasztott képviselők. Elmondta azt is, elfogadják az ellenzéknek azt a módosítását, hogy a kompenzációs listára továbbra is csak azok a szavazatok kerüljenek fel, amelyekkel nem szereztek mandátumot az egyéni körzetben. Mint mondta, a rendszer változtatásával a kisebb szervezeteket szeretnék támogatni. A zárószavazás a következő ülésen lesz.

+

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt a parlamentben bejelentette: a kormány országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezi egy alkotmányozó bizottság felállítását a parlamenti pártok részvételével. Lázár János kiemelte, nincs türelem 100 napos programokra, az elmúlt nyolc év kormányzása egy kifogás kormányzás volt. Mint mondta, a Fidesz-KDNP az elmúlt két hétben pótolta azokat a hiányosságokat, amelyeket az előző kormány okozott.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: a következő négy évben nem közömbös, hogy mit gondol a kormány például az összetartozásról. Megjegyezte, hogy öt évvel ezelőtt a kettős állampolgárság ügyében a nemre egy választási kampányt alapozott a szocialista kormány. Mint mondta, döntés születik majd arról is, hogy kevesebb települési képviselő teljesítsen szolgálatot a 3200 önkormányzatban. Hozzátette, a legnagyobb vesztesek helyi szinten a fideszes közéleti szereplők lesznek, akik elveszítenek megyei és helyi képviselőtestületi tagságokat. Azt kérte a szocialista párttól, hogy ne hazudjanak úgy, mint az elmúlt nyolc esztendőben, és mondják meg bátran, hogy nem akarnak kisebb parlamentet, nem akarnak kevesebb önkormányzati képviselőt, és nem akarják a szociális rendszer átalakítását.
    
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője felszólalásában úgy fogalmazott: új korszak kezdődik, amelynek feladata például a gazdaság talpra állítása, a nemzeti önbecsülés visszaszerzése, valamint az egészséges társadalom építése. Sokan azt mondják, hogy beteg a társadalom és ennek egyik tünete a reményvesztettség, hozzátéve: a magyar emberek többsége a legnehezebb időkben sem vesztette el a reményét. Van jövőnk, mert jó kezekben vannak a közös dolgaink.
    
Schiffer András (LMP) napirend előtt a 2010. május 26-án meghalt Furmann Imrére emlékezett. Mint mondta: vele a rendszerváltozás egyik meghatározó alakja távozott. A jogász végzettségű közéleti személyiség a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója volt.
   
A Jobbik napirend előtt a gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát ért izraeli támadás kapcsán azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés határozatban ítélje el Izraelt.