Címszavakban értékelve Harrach Péter kijelentette: a mögöttünk hagyott nyolc esztendőt csökkenő gazdasági teljesítmény és versenyképesség, a növekvő államadósság, a mindenen eluralkodó rendezetlenség elhatalmasodó korrupció jellemezte. Mindennek következménye az eluralkodó reménytelenség.

Néhány konkrét számot említve emlékeztetett rá, hogy nyolc évvel ezelőtt a kormány 52 százalékos államadóssággal vette át az országot, s az eladósodás mértékét „sikerült” 80 százalékig feltornázni. Harrach Péter, egy mondat erejéig reagált – a zömmel európai pénzekből végrehajtott – MSZP-s sikersztoriként előadott beruházásokra is mondván: nem  a beruházások mértéke a fontos, hanem hogy abból mennyi tűnt el a szocialista holdudvarhoz tartozók zsebeiben.

„Milyen politikai gondolkodás és emberi magatartás vezetett ide? Emlékezzenek vissza az előző ciklus közben történt céltudatos és gátlástalan hatalomátvételre. Vajon azért történt ez, hogy fokozza a családok jólétét, építse az egészséges társadalmat, erősítse a normákat és a közösségeket? Nem hiszem. Magáért a hatalomért – mondta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: akkor az üzleti világ legrosszabb képviselői megjelentek a politika világában, akiknek egyetlen szempontjuk a saját nyereségük biztosítása volt. Gátlástalan profithajhászásuk vált uralkodó magatartássá az elmúlt években, önös céljaiknak alárendelve igyekeztek áruba bocsátani a maradék nemzeti vagyont, a korrupció fentről leszivárogva átjárta, behálózta az egész társadalmat – jegyezte meg.

Ha ezt az elmúlt időszakot a nyereségcentrikus szóval jellemezzük, akkor vajon milyen magatartást követel a kilábalás vezetőitől a jövő? – tette fel a kérdést. Felelősséget –  jelentette ki a kérdésre adott válaszában Harrach Péter. Mint mondta: nemcsak tőlük, hanem mindenkitől a maga helyén: politikustól felelősséget a nemzet iránt, szülőtől a gyermeke iránt, rendőrtől a potenciális áldozat iránt, a település vezetőitől a segítségre szoruló lakosok iránt, és folytathatnám. Ha a nyereség hajszolását felváltja a felelősség gyakorlása, akkor van esély a nemzeti egységre, ami az országunk történelmének minden sikeres pillanatát jellemezte. Ha csak kettőre utalok: az államalapításkor, Szent István korában megvalósult a nemzeti egység, mert közösen tudták a fontos célt követni, és a trianoni trauma után is a talpra állás érdekében, ha egy paktum kíséretében is, de megvalósult a nemzeti egység”.

„Úgy gondolom, hogy a felelősség, ha általános lesz, mert a politikai vezetéstől a társadalom egészére átterjed, akkor van lehetőség arra, hogy azok, akik ma megtévesztettek voltak, együtt tudják a nemzeti egységet megvalósítani. Ezt a jövőt kívánom Magyarországnak. Isten óvja országunkat!” – mondta beszédének végén Harrach Péter.

kdnp.hu