Határozathozatalokkal, a magyar és ukrán határ ellenőrzéséről, valamint a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosításáról rendezett vitával ért véget a parlament keddi ülése.

Módosul a kisajátításról szóló törvény

Módosul a kisajátításról szóló törvény, az Országgyűlés a jogszabály változtatást 291 igen 53 nem és tartózkodó szavazat nélkül hagyta jóvá. Ennek értelmében a bíróságnak lehetősége nyílik a vonatkozó közigazgatási határozat megváltoztatására. Kivételt az jelent, ha a kisajátítási hatóság a kérelmet arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő. Ebben az esetben a bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezi. A javaslat indoklása szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többségében a közigazgatási szakban megállapított kártalanítás összegét a kisajátítást kérő túlzottan magasnak, míg a tulajdonos alacsonynak tartja. Az ilyen ügyekben a határozatok mintegy 90 százaléka az összegszerűség miatt peresül, csak elvétve fordulnak elő a kisajátítás jogalapját vitató bírósági felülvizsgálatok.

Visszaállították a sportingatlanok elidegeníthetőségének korábbi szabályait

Az Országgyűlés – egy év elején hatályba lépett törvénymódosítást felülírva – visszaállította a 15 évnél korábban vásárolt sportingatlanok elidegeníthetőségének szabályait. A képviselők 289 igen szavazattal, 63 nem ellenében fogadták el a fideszes Bánki Erik előterjesztését, amely ismételten megteremteni annak lehetőségét, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájáruljon a sportcélú ingatlanok elidegenítéséhez. A parlament azt követően döntött így, hogy tavaly év végén még teljes elidegenítési és terhelési tilalmat vetett ki 2012. január 1-jétől a sportingatlanokra a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig. A változtatással ismét lehetőség nyílt arra, hogy a sportingatlanokat fejlesztés, korszerűsítés, vagy felújítás céljából megterheljék, vagy ezzel összefüggésben elidegenítsék. Az Országgyűlés az elidegenítés feltételéül szabta, hogy azt azonos vagy hasonló sportcélú, értékében pedig egyező, vagy azt meghaladó ingatlan építése érdekében kérik.

Megállapodás a Magyarország és Ukrajna közötti határátkelésről

A Magyarország és Ukrajna között lévő határátkelők várakozási idejének csökkentését is szolgálja az a törvényjavaslat, amely a két ország között megkötött, a határellenőrzés szabályait tartalmazó megállapodás törvényi hátterét biztosítja – mondta expozéjában Kontrát Károly államtitkár. Az államtitkár közölte: a két ország május 4-én írta alá a megállapodást, amely megfelel mind az európai uniós előírásoknak, mind a magyar nemzeti érdekeknek. Hozzátette: a dokumentum jövőbeni fejlesztések irányát is megszabja.

A jobbikos Korondi Miklós a fejlesztéseket támogathatónak tartotta. Ugyanakkor kifogásolta, hogy Magyarország korábban lemondott arról a lehetőségről, hogy egy nemzetközi logisztikai központtá váljon. „Amíg elmarad a megvalósítás, addig marad a megállapodás a csekély forgalmú határátkelésre" – jegyezte meg.

Mile Lajos (LMP) hiánypótlónak nevezte a megállapodást, amely szerződésben szabályozza az ellenőrzés rendjét, és a szomszédságpolitika szerves részévé válhat. Mint mondta, a magyarság érdekét is szolgálja a dokumentum.

Változtatna a Fidesz a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényen

Módosítást nyújtott be egyéni képviselői indítványként Győrffy Balázs fideszes képviselő, amellyel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt változtatná meg. A képviselő expozéjában kifejtette: pontosítanák a beszállító és a kereskedő fogalmát, beszállítónak minősülne a viszonteladó is, így a törvényi védelem nekik is biztosított lenne. A kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek minősülnek elfogadás esetén a termék tárolásával, hűtésével, élőállattal kapcsolatban a tartással kapcsolatos költségek. Változik továbbá az önköltségi ár alatti értékesítésnél az önköltségi ár fogalma, új rendelkezésként pedig életbe léphet a diszkriminatív árazás tilalma. Czerván György államtitkár a kormány nevében azt mondta, jelentős mértékű pozitív folyamatok mentek végbe, de további teendőik vannak, ezért támogatják az előterjesztést. A legfontosabb cél, hogy tisztességes kereskedelmi kultúra alakuljon ki a beszállítók és forgalmazók között. Obreczán Ferenc (Fidesz) felszólalásában felsorolta a törvényjavaslat részleteit, így a diszkriminatív árazás tilalmát, és több szankciót is.

Gőgös Zoltán (MSZP) elfogadható törvényjavaslatnak nevezte a módosítást, majd azt javasolta az államtitkárnak, próbáljanak meg egy etikai kódexek alkotni a Gazdasági Versenyhivatallal. Varga Géza (Jobbik) azt mondta, pártja a javaslat minden pontjával egyetért, amelyet szerintük korábban be kellett volna nyújtani. Szabó Rebeka (LMP) jónak nevezte a módosítást, szerinte ugyanis fontos, hogy ne lehessen különböző árrést alkalmazni magyar és külföldi termékeknél. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a javaslatban nem definiálták az árrés meghatározását.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, s ugyanígy tett a kéményseprésről szóló törvényjavaslat részletes vitájával is. A parlament ülése ezután négy képviselő – a fideszes Kara Ákos mellett a jobbikos Korondi Miklós, Nyikos László és Magyar Zoltán – napirend utáni felszólalásaival ért véget. A Ház szerdán reggel folytatja munkáját.

A járások kialakítása, a Csarna-völgy sorsa, a tanulószerződések száma és a magyar hajózás sorsa is téma volt a kérdések között az Országgyűlés plenáris ülésén.

MSZP: jót tesz-e a járások kialakítása az ügyintézésnek?

Tóth József (MSZP) arról beszélt, hogy a járások kialakításával az új igazgatási szervekhez kerülnek bizonyos szociális juttatások ügyintézései is. Ez azonban szerinte az ügyfelek számára hosszabb utazást jelent, ráadásul tovább nehezíti a segélyekből élők életét, hogy más segélyeket viszont továbbra is az önkormányzatoknál kell intézniük. Ez pedig jelentősen hosszabb és körülményesebb ügyintézést eredményez, ami nem állampolgár-barát – tette hozzá. Szabó Erika államtitkár válaszában leszögezte: nem nehezítik a rászorultak helyzetét az új rendszerrel, amely igenis eredményesebb, egyszerűbb, takarékosabb és ügyfélbarátabb lesz. Szerinte a járások kialakításának pont az a célja, hogy közelebb legyen az emberekhez az ügyintézés és minél több ügyet tudjanak egy helyen elintézni.

LMP: vághatják-e a fákat a Csarna-völgyben?

Szabó Rebeka (LMP) arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint a Duna-Ipoly-völgy egyik legvédettebb területén, a Csarna-völgyben fakitermelés igénye merült fel, ami annak a bizonyítéka, hogy nincs megnyugtatóan rendezve a természetvédelem a nemzeti parkokon belül. Illés Zoltán államtitkár a konkrét esettel kapcsolatban elmondta: több szakértőt is megkérdeztek az üggyel kapcsolatban, de egyelőre nem alakult ki egyértelmű álláspont a csarna-völgyi fakitermelés engedélyezéséről, vagy tiltásáról.

MSZP: pontosan hány tanulószerződést van életben?

Sós Tamás (MSZP) a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevők számával kapcsolatban ellentmondásos adatokról beszélt és azt kérdezte: mit tervez a kormány a jövő esztendőre, illetve a tavalyi számokhoz viszonyítva mekkora az idei létszám? Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta: a munkaügyi hivatal nyilvántartása szerint 2011-ben 43.935 tanulószerződést kötöttek, a kereskedelmi és iparkamara szerint pedig a szakiskolákban és szakközépiskolákban tanulószerződéssel tanulók száma elérte a 49 ezret. Elmondta azt is: a különbség abból adódik, hogy kamara az összes megkötött szerződést nyilvántartja, a munkaügy hivatal pedig csak azokat, amelyeket a bejelentkezett és visszatérítést is igényelt gazdálkodó szervezetek kötnek. 2012 januártól egyébként az adóhivatal látja el a szakképzési hozzájárulás kezelését, a szerződések nyilvántartását viszont továbbra is a kamara. A múlt heti adatok szerint 50.311 hatályban lévő szerződés van, ami tehát növekedést jelent 2011-hez képest.

Jobbik: mi lesz a magyar hajózás sorsa?

Korondi Miklós (Jobbik) a magyar hajózás sorsáról kérdezte a fejlesztési minisztériumot. Emlékeztetett rá, hogy a Duna hajózhatóságának feltételeit még nem valósította meg a kormány, pedig a szükséges mederkorrekcióhoz kapott uniós támogatást és 2014-re ezeket biztosítani kellene, különben uniós követelménynek nem felel meg. Fónagy János államtitkár válaszában elismerte: a kormány valóban vállalta a 250 centiméter, plusz-mínusz 10 centiméter vízmélység kialakítását a Dunán. Ennek érdekében és a 2014-es céldátum teljesítése érdekében jelenleg a folyón 31 helyen kotrási tevékenységet jelöltek ki. Hozzátette: az engedélyek egy része elkészült, bár néhány jogerős engedély még hiányzik, de a szélsőséges időjárásnak köszönhetően a feltételek sem minden helyszínen adottak.

Az azonnali kérdések során a munkahelyteremtés, a fiatalok külföldi munkavállalása, a béren kívüli juttatások, a luxusnyugdíjak, a kilakoltatás és az oktatási intézmények átadása került napirendre az Országgyűlésben.

MSZP: a foglalkoztatás területén csak rombolt a kormány

Gúr Nándor azt mondta: egymillió új munkahelyet ígért a kormány, de semmi nem történik, a foglalkoztatás tekintetében csak romboltak, az érdekegyeztetés rendszerét szétzúzták. Nem áramlik a tőke, nem tud működni a gazdaság, a munkavállalók kiszolgáltatottak – sorolta, majd azt kérdezte: hogy gondolják, nemzeti konzultációt kell csinálni, vagy végre munkahelyeket kell teremteni? Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte: valóban nemzeti konzultáció nélkül is tudott az előző kormány világrekorder költségvetési hiányt csinálni. Úgy gondolják, fontos és szükséges megkérdezni az embereket, amikor jelentősebb és új politikai irányvonalról kell dönteni. Jelezte: a beérkezett válaszoknak kell a jövőben alárendelni a saját politikai célokat is.

Jobbik: soha nem volt még ilyen magas a külföldi munkavállalást tervezők aránya

Farkas Gergely – utalva a Tárki felmérésére – arról beszélt, hogy soha nem volt még ilyen magas a külföldi munkavállalást tervezők aránya. Mikor terveznek lépéseket hogy a fiatalokat itthon tartsák? - kérdezte. Soltész Miklós államtitkár azt mondta: 2002-ben a 25 év alattiak körében a munkanélküliség ráta 12,7 volt, ez megduplázódott nyolc év alatt. Amit tudtak megtettek, megállították a rohamos növekedést, és kismértékben csökkentették is a rátát. Ez ugyanakkor Európában is óriási probléma – jegyezte meg, majd kiemelte a magyar kormány intézkedéseit az oktatási és a családtámogatási rendszert átalakításáról. Dúró Dóra szerint két év kormányzás után egyre gyengébb érv az MSZP-re és felelősségére hivatkozni. Kiemelte: a 29 év alattiak körében az elmúlt egy évben csökkenés tapasztalható. Az államtitkár szerint a képviselő által elmondottak egyszerűen nem igazak.

LMP: ki húz hasznot a béren kívüli juttatásokból?

Az LMP-s Szél Bernadett a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos szabályokat diszkriminatívnak nevezte, és emlékeztetett arra, hogy már uniós vizsgálat is indult ezek ügyében. Arra várt választ, hogy kevés helyen beváltható Erzsébet-utalvány esetében milyen alapon válogatta a résztvevőket a kormány és ki húsz hasznot mindebből? Cséfalvay Zoltán államtitkár az új juttatásokkal szemben megfogalmazott célként a gazdasági és a szociálpolitikai, öngondoskodást támogató elemek szétválasztását nevezte meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatások pótlólagos bevételt jelentenek a turizmusnak, és kijelentette: mivel a magyar állam által nyújtott kedvezményekről van szó, ezért beleszólhat az állam azok felhasználásába.

Fidesz: mit tesz Magyarország a felsőcsertési bányaberuházás ellen?

A fideszes Bodó Imre arra volt kíváncsi, milyen lépéseket tesz a magyar kormány a romániai Felsőcsertésen megvalósuló, cianidos technológiát alkalmazó bányaberuházás megvalósulása ellen. A képviselő emlékeztetett a korábbi, nagybányai zagytározó katasztrófájára. Illés Zoltán államtitkár az Espooi egyezmény alapján azt mondta: bár a magyar kormány kifejtette, nem tartja megvalósíthatónak a bánya beindítását, az országnak nincs vétójoga.

Az MSZP az állami földbérleteket ügyében szólalt fel

A szocialista Varga Zoltán olyan eseteket említett, amikor nem érvényesültek az állami földbérletek kapcsán megfogalmazott célok. Ezek között említette, hogy helyben lakó családi gazdálkodók, életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozók és az állatállományát bővítők a kedvezményezettek. Budai Gyula államtitkár kifogásolta, hogy a szocialisták csak a negatív példákat sorolják, valamint, hogy korábban Gőgös Zoltán szocialista politikus is olyan eseteket említett, amelyek később megoldódtak. „Ez a probléma is meg fog oldódni" – mondta.

A Jobbik a kilakoltatások problémájáról beszélt

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta, hogy miközben a kormány azt ígérte, senkit sem hagy az utcán, pártja nyújt jogi segítséget az ingatlanukat elvesztő családoknak. Felháborodásának adott hangot azon kormányzati elképzelések miatt is, amelyek szerint jutalmat kapna az a család, amelyik nem nehezíti az ingatlanja átvételét. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint összességében a kilakoltatás kérdése nem olyan súlyos, mint ahogy azt a jobbikos politikus beállítja. Hozzátette, hogy az eszközkezelő megkezdte a működését.

LMP: teljes a bizonytalanság az oktatási intézmények körül

Osztolykán Ágnes (LMP) az oktatási intézmények államosításával kapcsolatban tejes bizonytalanságról beszélt. „Az iskolák mentik, ami menthető" – fogalmazott, és feltette a kérdést: meddig akarják még bizonytalanságban tartani az intézményeket? Hoffmann Rózsa rámutatott, hogy az érettségi vizsgák is rendben lezajlottak, és nincs tudomása kaotikus állapotokról. Hozzátette: a köznevelési törvény és más jogszabályok által előidézett intézményátadás pontosítást igényel, de úgy vélte: a folyamatokkal időben vannak.

A Jobbik a kommunista luxusnyugdíjak megvonását kérte számon

Novák Előd (Jobbik) a Fidesz korábbi ígéretére emlékeztetett, miszerint hamarosan megszületnek a kommunista luxusnyugdíjak megvonására vonatkozó szabályok. A politikus számon kérte a kormányváltás idején tett ígéretének teljesítését és kifogásolta, hogy pártja javaslatát nem támogatta a Fidesz. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arra mutatott rá, hogy nem az alapnyugdíj, hanem a kitüntetésekre alapozott nyugdíjak jelentenek privilégiumokat, ezek azonban szerzett jogoknak minősülnek, amelyeket a jelenlegi jogszabályok nem tudnak kezelni, így a Jobbik javaslata sem.

A kistelepülések szennyvízelvezetéséről, a hulladékgazdálkodásról, a fogyasztóvédelemről és a Horthy szerepéről is szó volt az interpellációk között az Országgyűlésben.

A kistelepülések szennyvízelvezetéséről kérdezett az MSZP

Göndör István (MSZP) azt mondta, hogy a kétezernél kisebb lakosú települések szennyvízkezelésének megoldására kiírt pályázat május 2-i beadási határideje után nyolc nappal a Magyar Közlönyben olyan kormányhatározat jelent meg, amelyik alapján a Délalföldön, Dél- és Nyugat-Dunántúlon 2012-2013-ban „összesen nulla forintot" szántak a kistelepülések ezen problémájának kezelésére. Feltette a kérdést, hogy miért dobattak ki tucatnyi önkormányzattal több száz millió forint közpénzt a pályázatokra, ha tudták, hogy nincsenek megfelelő források. Fónagy János államtitkár válaszként az uniós fejlesztési források felhasználásáról beszélve azt mondta, hogy a kormányváltás óta dinamikusan emelkedett a szerződött projektek száma. Hangsúlyozta, hogy csak ezt a mutatót tekintve Magyarország fejlesztéspolitikája mintegy száz százalékkal hatékonyabb, mint a korábbi kormány alatt volt. A forrásfelhasználás gyorsítása érdekében a kabinet egységes eljárásrendet alkotott, átláthatóvá tette az intézményrendszert, egyszerűsítette a pályázást – sorolta az intézkedéseket. A részletekre áttérve azt mondta, hogy az unió szennyvízzel kapcsolatos irányelvei csak a kétezernél nagyobb lakosú településekre érvényesek, de a kormány figyelmet fordít a kistelepülések helyzetének javítására. Az operatív programok keretében eddig 95 beruházás támogatásáról döntöttek, a megítélt támogatás összege meghaladja a 25,5 milliárd forintot – közölte.

Jobbik: az oligarchák a hulladéküzletbe is beszálltak

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy az „oligarchák a hulladékbizniszbe" is beszálltak. Sajtóhírekre utalva azt mondta, hogy a Közgép Zrt. és a Strabag által alkotott konzorcium kapta meg a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program egyik legjelentősebb részének munkálatait is. Felhívta a figyelmet, hogy a 9,4 milliárd forintos szerződés értelmében három helyszínen kell hulladékkezelő központokat létesíteni. Kitért arra is, hogy az uniós támogatással megvalósuló program első szakaszát tavaly ugyanez a konzorcium nyerte el, amelyik így összességében 11,6 milliárd forint közpénzhez jutott. Illés Zoltán államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program nem most indult el, arról korábban döntöttek. Hozzátette, ha a lerakókat meg kell építeni, akkor helyesnek tartja, ha azokban magyar érdekeltség is van. Leszögezte, hogy a Közgép Zrt. és a Strabag tulajdonosi háttere átlátható és megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. Arra is kitért, hogy a két céget inkább dicsérni kellene azért, hogy elhagynak felesleges beruházási elemeket és kevesebb pénzből valósítják meg a beruházást.

KDNP: mit tett a kormány és mit kíván tenni a külföldön vásárló, illetve szolgáltatást igénybe vevők védelme érdekében?

Spaller Endre arról beszélt, hogy Magyarország csatlakozása óta a polgárok szabadon, korlátozás nélkül utazhatnak az unión belül, rendelhetnek termékeket. Ugyanakkor előfordul, hogy a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben szereplő feltételeknek, és az érintettek ilyenkor szembesülnek, hogy nyelvtudás, vagy adott ország jogi rendelkezéseinek hiánya nélkül, nehéz rendezni a felmerülő problémákat. Azt kérdezte: mit tett a kormány és mit kíván tenni a külföldön vásárló, illetve szolgáltatást igénybe vevők védelme érdekében? Cséfalvay Zoltán államtitkár rámutatott: szerdán tartja ülését a versenyképességi tanács, a tanácskozás egyik pontja lesz a fenti téma. Az európai fogyasztói központ működtetésére a kormány 2011-től a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságot jelölte ki. Kifejtette: tavaly a központhoz 341 új, határon átnyúló panasz érkezett, ezek a leggyakrabban az internetes vásárláshoz, és légi közlekedéshez kapcsolódtak. Az esetek kétharmadában sikeres megoldás született – jelezte.

Vadai: úgy tűnik, „Horthy-reneszánsz" van

A független Vadai Ágnes azt mondta: úgy tűnik, hogy „Horthy-reneszánsz" van, és mintha szezonja lenne rehabilitációjának, majd sorolta az elmúlt időszakban felavatott tereket, emlékműveket. Bekiabálásokkal tarkított és egyszer meg is szakított felszólalásában egyebek között azt hangoztatta: Horthy Miklós volt az, aki rábólintott a trianoni békeszerződésre, kiszolgáltatta Magyarországot a hitleri Németországnak, akinek „országlása idején" fogadták el az első zsidótörvényt, amelyet három további követett. „Önök a szélsőjobboldali szavatokért a Jobbikkal folytatott versenyben jónak látták Horthy feledésre méltó emlékének ápolását felkarolni" – fogalmazott, majd azt kérdezte: „meddig még, a végén még Szálasit is rehabilitálni fogják?" Navracsics Tibor miniszter azt mondta: Szálasi rehabilitációjáról és a nyilaskeresztes párttal való kapcsolatról egy pártnak és a függetlenek egy csoportjának van beszámolnivalója. A többi pártnak nincs – szögezte le. Hozzátette: vonatkozik ez azon függetlenekre, akik egy olyan személyt választottak politikai példaképüknek, aki egy kétszeresen konfiskált zsidó vagyonban lakik. Felszólalását hosszan tartó taps fogadta a kormánypárti sorokból, és néhány jobbikos képviselő is tapsolt.

Az elnöklő Ujhelyi István azt kérte, hogy nyugodtabb és békésebb hangnem mellett folytatódjon az ülés.

Lekerült a napirendről a szakképzési törvény módosításának zárószavazása

Kövér László házelnök bejelentette: a kormány azt javasolta, hogy a szakképzési törvény módosításának záróvitájára és zárószavazására a keddi ülésen ne kerüljön sor, és ezt a képviselők többsége meg is szavazta. Szintén a kormány javaslatára arról is döntöttek, hogy az egyes egészségügyi tárgyú törvény módosításáról szóló előterjesztés módosítóiról sem a keddi ülésen szavaznak.

Kövér László házelnök megemlékezett Székelyhidi László volt MDF-es képviselőről, aki szombaton hunyt el, valamint bejelentette, hogy Lázár János lemondott a Fidesz-frakció vezetéséről, és helyére Rogán Antalt választották meg. A házelnök közölte azt is, hogy Lenhardt Balázs jobbikos képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett szabálysértési ügyben a legfőbb ügyésztől.

Interpellációk

MSZP: „politikai kegyenceket" hoztak helyzetbe a földpályázatokon

Gőgös Zoltán, az MSZP képviselője azt kérdezte, hogy a kormány hajlandó-e a korrekcióra a földpályázatok kapcsán. Az ellenzéki képviselő konkrét példákat említve azt kifogásolta, hogy a pályázatok során szubjektív szempontok alapján döntöttek. Szerinte a kormányoldal korábban a helyben lakó gazdálkodók segítését ígérte, azonban a vidéki kisember helyett „határokat nem ismerő, mindet maguknak akaró politikai kegyenceket" hozták helyzetbe. Budai Gyula, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára úgy válaszolt: „így jár aki a Népszabadságot olvassa, ahelyett, hogy elfogadná a gazdák meghívását". Az államtitkár – aki Gőgös Zoltánnak felajánlotta, hogy elmegy vele egy gazdálkodói fórumra – hangsúlyozta: a gazdáknak „semmi bajuk nincs", a problémát az ellenzék parlamenti hisztériakeltése teremti meg. Gőgös Zoltán nem fogadta el a választ, és azt mondta, hogy Budai Gyula „össze-vissza hazudik". Az MSZP-s politikus egyben azt kérte az államtitkártól, hogy egy vesztes pályázót látogassanak meg együtt.

Jobbik: „kétes ügyletek" a földpályázatok között

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy miközben kormányoldal szerint oligarchák nincsenek és ez csak politikai hisztériakeltés, egyre-másra derülnek ki a „kétes ügyletek". A politikus két konkrét földpályázattal kapcsolatos példát említett. Szerinte az egyik esetben a nyertes pályázó mögött egy szlovák cég van, egy másik esetben pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik főosztályának koordinátora nyert földeket, ami összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában „politikai haszonszerző akciónak" nevezte az állami földek bérbeadása körül gerjesztett vitát. Hozzátette: a több mint 600 nyertes pályázó közül 5-10 ügyet „tartanak melegen" és próbálják ezzel megtéveszteni az állampolgárokat, elsősorban a budapestieket, mert vidéken „senki nem vevő erre". Az egyik konkrét ügyben arra hívta fel a figyelmet, hogy egy felvidéki magyar városban bejegyzett cégről van szó, a másik ügyben pedig az összeférhetetlenségi kérdéseket visszautasítva azt hangsúlyozta: büszke arra, hogy olyan munkatársak dolgoznak a minisztériumban, akik meg is tudják csinálni, amiről beszélnek.

A tanyákon élő idős nők érdekében szólalt fel az LMP

Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte, hogy mikor tesz a kormány érdemi lépéseket a tanyákon egyedül élő idős nők helyzetének javításáért. Hangsúlyozta, hogy ezeknek a nőknek a jelentős része „harmadik világbeli" körülmények között, elszigetelten és izoláltan él, miközben a közösség és a biztonság hiányától is szenved. Megjegyezte, hogy a tanyagondnokok bére jelenleg már alig éri el a minimálbért, ezért gyakran képtelenek eljutni az idős emberekhez. A válaszadó Halász János leszögezte, hogy a kormány számára fontos, hogy biztosítsa a tanyavilágban élők számára szükség szolgáltatásokat. Hozzátette, a kabinet óriási hangsúlyt helyez a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzésére. Az viszont nem felel meg a valóságnak, hogy a tanyagondnokok nem jutnak el a tanyákra és nem végzik el a munkájukat – jelentette ki.

Fidesz: mik a fejlemények Tóásó Előd ügyében?

Balla Mihály, aki fideszes frakciótársával Gruber Attilával közösen interpellálta a külügyi tárcát, arra volt kíváncsi, hogy mik a fejlemények a több mint három éve Bolíviában raboskodó Tóásó Előd ügyében. Hangsúlyozta, hogy egy brazil emberi jogi szervezet jelentése szerint a bolíviai kormány megakadályozta az ügy kivizsgálását, miközben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkacsoportja tavaly év végén megállapította a fogva tartásának önkényességét. Emlékeztetett arra is, hogy Gulyás Gergely a parlament Emberi jogi bizottságának alelnöke és Vajna Márton a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi külügyi hivatalvezetője májusban látogatást tett Bolíviában. Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki leszögezte, hogy az esetnek kiemelt figyelmet szentelnek, azt felelte, hogy Tóásó Elődöt a fogva tartásának harmadik évfordulóján az előzetes letartóztatást megszüntetve szabadlábra kellett volna helyezni. Vele szemben szükség szerint kényszerintézkedésként házi őrizetet vagy lakhelyelhagyási tilalmat alkalmazhattak volna. Hangsúlyozta, hogy az ügyben eljáró tanács május 30-án tartja első tárgyalási napját és elvileg hamarosan ítéletet kell hozniuk.

A kormány elmúlt két évéről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén. Az ellenzék kifogásait fogalmazta meg, míg a Fidesz erre éles hangvételben válaszolt.

A napirend előtti felszólalások előtt Kövér László házelnök bejelentette, hogy az Orbán-kormány két évéről szóló politikai vitanap kezdeményezésének beadványa tartalmazza a szükséges számú aláírásokat, a vitanap időpontjára a házbizottság tesz majd javaslatot.

Napirend előtti felszólalások

A Jobbik a megszorításokat okolta a romló életszínvonalért

A jobbikos Volner János szerint öngerjesztő gazdasági folyamat indult a kormány megszorító politikája által: az adóemelések a gazdaság visszaesésével járnak. Kifogásolta, hogy idén minden állampolgár 60 ezer forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat, és szerinte már 4 millióan élnek a létminimum alatt az országban. Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztette a képviselőt, hogy a kabinet eladósodott országot örökölt, amely a lakosságot és a vállalkozói szektort is érintette. Szerinte, ha az adósságot le tudjuk küzdeni, akkor mással is lehet foglalkozni, az ehhez szükséges lépéseket pedig a kormány megtette az első két évében. Adóssággal nem lehet életszínvonalat javítani – hangsúlyozta.

Az LMP a dilettánst gazdaságpolitikát rótta fel a kormánynak

Jávor Benedek (LMP) a kormány elmúlt kétéves tevékenységéről szólva kifogásolta, hogy elmaradt a nagy társadalmi alrendszerek átalakítása, ehelyett szűkült a hozzáférés a felsőoktatáshoz, az egészségügyben pedig átfogó reform helyett „a gyógyszerkassza kifosztásának lehettünk tanúi". Az ügynökakták nyilvánosságát elsunnyogja a kormány és fokozódtak a társadalmi különbségek a szegényellenes adópolitika által. A képviselő dilettánsnak nevezte a kormány gazdaságpolitikáját, amely recesszióba taszította a gazdaságot. Semmi nem lett a korrupcióellenes fellépésből sem, amelynek ígéretével kezdte a kormány a munkáját – jelentette ki. Nem zsákutcában vagyunk, hanem boxutcában – mondta válaszában Rétvári Bence államtitkár, megjegyezve: eddig az volt az ellenzék problémája, hogy túl sokat tett a kormány a gyors törvénykezéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a leszakadók védelmében a kormány a multinacionális vállalatoktól vett el 1500 milliárd forintot, nem a kiskeresetűektől. Az államtitkár a foglalkoztatottak számának növekedéséről is beszélt, valamint a bürokrácia csökkentéséről és a vállalkozásokat segítő programokról.

A KDNP a csíksomlyói búcsút elevenítette fel

Az összmagyarság ünnepeként beszélt a csíksomlyói búcsúról Vejkey Imre (KDNP). A képviselő felelevenítve pünkösd ünnepét, valamint a magyarság számára sorsfordító eseményeket, azt mondta: „nekünk a temetetlen múlttal, hőseink eltemetésével kezdődik a lelki feltámadásunk", hiszen egy nemzet csak ilyen katartikus pillanatban születhet újjá.

MSZP: kétéves a nemzeti oligarchák kormánya

„Ma ünnepli második éves fennállását a magyar nemzeti oligarchák kormánya" - kezdte felszólalását Lukács Zoltán (MSZP), majd megemlítette, hogy nőtt a felszámolt cégek száma, a kudarcba fulladt gazdaságpolitikát pedig leginkább az építőipar érezte meg. Van azonban egy építőipari cég – jegyezte meg –, a Közgép, amely ebben az időben is jelentősen tudott növekedni, hiszen 300 milliárd forintnyi, a GDP 1 százalékát kitevő állami megrendelést kapott. A képviselő hosszasan sorolta a vállalat által elnyert állami beruházásokat, például a Szajol-Békéscsaba vasútvonal felújításának munkáját. Cséfalvay Zoltán államtitkár megismételte, hogy fenntartható pályára kell állítani a gazdaságot, ehhez pedig szerinte erős középvállalkozói és kisvállalkozói szektorra van szükség. Megemlítette, hogy a külföldi tulajdonú nagyvállalatok hatékonyan működnek ugyan, a hazaiak azonban csak ritkán képesek exportra termelni és kevésbé hatékonyak, technológia-igényesek. Ezt a két szektort az államtitkár úgy kapcsolná össze, hogy azzal a magyar gazdaság erősödjön.

Fidesz: Az MSZP születése óta egy strómanpárt

A fideszes Lázár János Lukács Zoltán szocialista politikus felszólalására reagálva kijelentette, hogy „az MSZP születése óta egy strómanpárt, ezért sosem volt bátorsága arra, hogy a multinacionális tőkével szemben érdemi lépéseket tegyenek". A politikus azt tanácsolta az MSZP-s felszólalónak, hogy „ha találkozni akar azokkal, akik az országot tönkretették, csak forduljon hátra és nézze meg saját frakcióját". Kijelentette azt is, hogy az igazi oligarchák a szocialista frakcióban vannak, valamint, hogy ha 2010-ben csődöt jelentett volna az ország,  az igazságszolgáltatás vitte volna el az MSZP-seket. A Közgép állami megrendeléseire vonatkozó kifogásokkal kapcsolatban azt vetette fel: igaz-e, hogy a szocialistáknak köszönhetően az uniós fejlesztési források 60 százalékát külföldi beruházók viszik ki az országból? Szerinte ezt kellene parlamenti vizsgálóbizottságnak áttekintenie, nem pedig a hazai vállalkozások munkáját – utalt arra, hogy az ellenzék a Közgép állami megrendelésének vizsgálatára kezdeményezett bizottságot. Új jelenségnek nevezte, hogy a parlamentben olyan pártok ülnek – az LMP-t, az MSZP-t és más pártokat említve –, amelyeket külföldi, amerikai érdekcsoportok pénzelnek. „Mi magyar pénzből, magyar vállalkozókkal, Magyarországnak csináltunk politikát az elmúlt két évben" – mondta.