Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatták le a parlamentben.

Kormány: tovább növelhető a bíróságok működésének hatékonysága

A kormány szerint tovább növelhető a bíróságok működésének hatékonysága, ha elfogadják a 15 törvényt módosító salátatörvény-tervezetet. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a javaslat expozéjában kifejtette: lehetővé tennék a bírósági titkárok beosztását az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), és a jövőben a hivatal elnöke meghatározhatja a bírói létszám mellett az igazságügyi alkalmazottak létszámát is. Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy a Kúrián szakirányú végzettséggel rendelkező tisztviselőket tanácsadói munkakörben is foglalkoztassanak. Emellett pontosítják és kiegészítik a bírákkal szembeni fegyelmi eljárást és az összeférhetetlenség szabályait is.

Répássy Róbert elmondta: a bírák jogállásáról szóló törvény módosításával kiküszöbölik az Alkotmánybíróság (Ab) egy korábbi határozatában foglalt mulasztásos alaptörvénysértést úgy, hogy meghatározzák azokat az esetköröket, amikor a Kúria érvénytelenné nyilváníthat egy bírói álláshely betöltésére kiírt pályázatot.

A honvédek jogállásáról szóló törvény alapján a rendelkezési állományba tartozó hivatásos állomány tagjai a közszolgálatban továbbfoglalkoztathatók lesznek a törvényi feltételek teljesítése esetén – ismertette az államtitkár.

Kozma Péter (Fidesz) a vitában kiemelte, hogy a javaslat biztosítja a szolgálati jogviszonyok közötti átjárást, és lehetővé teszi, hogy az illetményhez költségmentesen férhet hozzá a közszolgálati munkavállaló. Emellett fontosnak tartotta azt a rendelkezést is, amely a mulasztásos alkotmánysértést küszöböli ki.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője azt mondta, a kormány „szemérmesen” hallgat arról, hogy az Ab bírói pályázatokkal kapcsolatos döntése miatt módosítják a törvényeket és „érdekes” módon akarják a helyzetet megoldani. Mint mondta, ötpontos kritériumrendszert alkottak, amelynek alapján eldönthető, hogy mikor eredménytelen egy pályázat, de ezeket úgy fogalmazták meg, hogy ne objektív döntés szülessen, „kijátszották” az Ab döntését. Problémásnak nevezte, hogy a Kúria főtitkára a törvény alapján olyan hatásköröket kap, amelyek nagyobb hatalmat biztosítanak, mint a törvény alapján megválasztott elnökhelyettesnek. A főtanácsadók alkalmazását Bárándy Gergely támogatta, jelezte ugyanakkor, hogy számukat korlátozná.

Staudt Gábor (Jobbik) azt kifogásolta, hogy eltörlik a kétévnyi kivárási időt az egykori országgyűlési képviselők vagy polgármesterek számára, hogy bekerülhessenek a Független rendészeti panasztestületbe. Szerinte ez a parlamentből kieső káderek elhelyezését célozza. A pénzügyi rezsicsökkentés mellett feleslegesnek tartotta, hogy támogatás nyújtható a bankszámlára kapott fizetés felvételéhez. Örömtelinek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az ügyáthelyezés alapjául szolgáló törvényt. Emellett úgy ítélte meg, hogy a bírói vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításának kritériumait nem sikerült megteremteni. Furcsának tartotta, hogy míg a Kúria elnökhelyetteseinek jogait gyengítik, a főtitkárból „helytartót” kreálnak.

Schiffer András (LMP) szintén a bankszámlához nyújtandó hozzájárulást bírálta. Azt mondta, hogy bár egyszer eltörölték a munkáltató általi bankszámla-hozzájárulást, most mégis visszakerül ebben a jogszabályba. Elmondta: javaslatot terjesztenek be, hogy ne lehessen a Független rendészeti panasztestület tagja az, aki polgármester vagy országgyűlési képviselő volt a megelőző két évben, hogy meggátolják az Országgyűlésből kiesettek „ejtőernyőzését”. Kifogásokat fogalmazott meg a bírói pályázati rendszerrel kapcsolatban, szerinte a vezetői pályázatok nyilvánosságát is biztosítani kell.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: jobban megfelel egy jogállami modellnek a magyarországi bírósági igazgatási megoldás, mint számos európai modell, ahol a miniszterre bízzák ezt a feladatot. Szerinte ha egy volt országgyűlési képviselő alkotmánybíróvá válhat – ez mindig is így volt, jegyezte meg –, akkor miért ne lehetne a Független rendészeti panasztestületnek is tagja. Hangsúlyozta: a főtitkári pozíció erősítése nem a bírósági vezetők akarata ellenére történik. Elgondolkodtatónak tartotta, hogy az ügyáthelyezésben érintettek jelentős része elégedetten fogadta, hogy ügye gyorsabban elintéződött.

A Városliget fejlesztésével kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájával folytatódott a parlament napirendjének tárgyalása. A közel háromórás vitában az ellenzék főként azt kifogásolta, hogy szerintük a Városligetben tervezett beruházásra egyik vonatkozó törvény sem lenne érvényes.

MSZP: nem igaz, hogy a kormány tiszta viszonyokat akar

Pál Tibor (MSZP) szerint nem igaz, hogy a kormány tiszta viszonyokat akar, mert az elmúlt hónapokban elfogadott, területfejlesztéssel kapcsolatos törvényekkel éppen ellenkező hatást érnek el. Elmondása szerint korábban, amikor fejleszteni akartak, a fideszes kerületek minden áron meg akarták akadályozni a beruházást, most pedig senkit nem kérdeznek meg a tervekről. Úgy vélte, ez azért lehet, mert a Fidesz nem szeretné, hogy bárki belelásson a fejlesztésekbe, így van ez az Olimpiai park, a Várbazár, a Normafa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy a Kossuth tér esetében is. Több százmilliárd forintról van szó, amit el akarnak titkolni a nyilvánosság elől – fogalmazott a politikus. Hangsúlyozta: kétségtelen, hogy fejleszteni kell a Városligetet, de vitatta, hogy ilyen eljárással és most kell ezt megtenni.

Jobbik: felelős döntéshozatali mechanizmusokat iktatnak ki

Hegedűs Lorántné (Jobbik) úgy foglalt állást, hogy felelős döntéshozatali mechanizmusokat iktatnak ki a törvényjavaslat elfogadásával, és „zárójelbe teszik” a kerületi és fővárosi önkormányzatot.

Álláspontja szerint sok hasonlóan fontos hely van az országban, mint a Városliget, a Fidesz mégis csak a fővárosi parkra, egyetlen helyrajzi számra akar törvényt hozni. A képviselő szerint e nélkül is meg lehet valósítani törvényes keretek között egy projektet és feltette a kérdést: miért rendezetlen a tulajdonviszony, amikor a kerületben és a fővárosi közgyűlésben is a Fidesz van többségében, meg tudnának egyezni a projektről.

Hegedűs Lorántné azt kérte az előterjesztőktől, hogy mutassák be a terveket, mert lehet, hogy azok alapján még támogatnák is a javaslatot, ennek egyik feltétele, hogy újra felépítik a Regnum Marianum templomot. A képviselő nonszensznek nevezte, hogy a fővárosi önkormányzat kerületi szabályozási tervet készít, és azt kérdezte: miért kell 99 évre vagyonkezelési jogot átadni? Szerinte, ha nincs „mutyi” a háttérben, akkor csak a beruházás idejére adnák át a terület kezelését.

LMP: azt csinálhatnának a Városligetben, amit akarnak

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte vákuumot hoznak létre a törvényjavaslat elfogadásával, amelyben a projektet jegyzők azt csinálnak, amit akarnak. Úgy vélekedett: ha szépíteni akarják a várost, annak nem lenne akadálya, de itt nem erről van szó, a civil szakértők pedig elhamarkodottnak nevezték a beruházást, amely nincs tekintettel arra, hogy más kerületekben milyen hatásai lehetnek.

Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy először tervezzék meg a projektet, majd arra kérjenek felhatalmazást a parlamenttől. Olyan ez a javaslat, mint a Normafa fejlesztéséről szóló – folytatta Szél Bernadett közölve: minden korlátozó jogintézmény alól felmentést adtak, így akár a korlátlan beépíthetőség is lehetséges.

Feltette a kérdést, hogy kinek az érdeke ez a javaslat, mert szerinte nem a zuglóiaké. Ezen kívül több kérdést is feltett Papcsák Ferenc beterjesztőnek (Fidesz), a XIV. kerület polgármesterének, egyebek mellett azt, vannak-e konkrét tervek, mekkora hányadot építenek be, mennyi fát vágnak ki, megkérdezték-e az érintetteket?

Szabó Rebeka: a Normafa-törvény mintájára készült a javaslat

Szabó Rebeka független képviselő, az Együtt-PM politikusa a vitában azt hangsúlyozta, hogy a javaslat a Normafa-törvény mintájára készülhetett, de annál sokkal messzebb megy, mert minden korlátozás alól kiveszi a Városligetet. Azt is elmondta, hogy a fővárosban a zöldfelület fele elvesztett a rendszerváltás után, és most még egy városligetnyi terület is eltűnhet. Szabó Rebeka felszólalásában többször is garanciát kért arra, hogy nem csökken a zöldfelület aránya a területen.

Visszaidézte a kormánypárti képviselők azon érvelését, hogy a Városliget nem elég rendezett és feltette a kérdést: egy bódésor lebontásához miért kell kiemelt beruházásként kezelni a projektet és miért kell kivenni azt minden szabályozás alól? Szabó Rebeka kitért arra is, hogy nagyon fontos a turizmus, a fejlesztés, de sokkal fontosabb a Budapesten lakók életminősége. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közparkkal határos VI. és VII. kerületben a legkevesebb a zöldfelület, ezért is kockázatos a beruházás.

Papcsák Ferenc előterjesztőként úgy válaszolt a vitában elhangzottakra, hogy az „impulzív” felszólalások is azt mutatják, fontos témáról tárgyaltak, és fontosak voltak az elhangzott gondolatok. Jelezte: fontosnak tartja a zöld felület nagyságának megtartását, sőt, fejlesztését. Közölte továbbá: lesznek hatósági és engedélyeztetési eljárások, közbeszerzést is kiírnak, az ezek hiányával kapcsolatos aggályok „légből kapottak”.

Ezt követően Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

A magyarországi németek elhurcolásának emléknapjáról szóló országgyűlési határozati javaslat és a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése.

A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának kérése alapján pontosítaná Lukács Tamás (KDNP), Potápi Árpád János (Fidesz) és Csóti György (Fidesz) a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjáról szóló, tavaly elfogadott országgyűlési határozatot.

Csóti György az indítvány általános vitában elmondta, a határozatban összemosódik az elhurcolás és az elűzetés fogalom. Előbbi a magyarországi németek 1944. december végétől szovjet kényszermunkatáborokba történt deportálására, a malenkij robotra használatos, míg az utóbbi az 1946. január 19-én Budaörsön megkezdett kitelepítésre vonatkozik. Ezt tisztázza a javaslat. Hozzátette: mindkét esemény emléknapja január 19. A határozat – ahogy a tavaly elfogadott is – visszautasítja a magyarországi németek kollektív bűnösségének vádját – közölte.   

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a kormánypártok leleplezték önmagukat, kiderült, hogy nem egyeztettek a kisebbségi önkormányzattal. Ezt úgy értékelte, hogy a kormánypártok minden számukra fontos szempontot figyelembe vesznek, de sokszor az érintetteket meg sem kérdezik. Ugyanakkor szerinte most sem sikerült tisztázni a fogalmakat.

Csóti György erre válaszolva közölte, volt egyeztetés tavaly a magyarországi németekkel, és a javaslat nem mossa össze az elhurcolást és az elűzetést.

Ivanics Ferenc (Fidesz) arról szólt, hogy Sopront és környékét komolyan érintette a kitelepítés, a lakosság 20 százalékát, 32 ezerből 6500 embert, évszázadok óta ott élő családokat telepítettek ki. A második világháború után megszűnt Sopron multikulturális jellege – tette hozzá.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint az Országgyűlésnek blama, hogy egy év után módosítani kell a határozatot. Beszélt arról, hogy még ma sem lehet pontos számokat tudni, de azt lehet valószínűsíteni, hogy 1945-ben a német lakosság több mint felét, kétharmadát kitelepítették, vagy elhurcolták. Például Budaörsön 1941-ben 8400-an vallották magukat német nemzetiségűnek, 1949-ben azonban már csak 36-an – ismertette.

Ékes József (Fidesz) azt szorgalmazta, hogy a német nemzetiség által javasoltan, a valóságnak megfelelő szóhasználattal fogadják el az előterjesztést.

Gyüre Csaba (Jobbik) a malenkij robotra elhurcoltakra emlékezve azt mondta, a becslések szerint 40 ezer főt hurcoltak el, 25 ezren soha nem tértek vissza.   

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

Papcsák: a Városliget ciklusokon átnyúló fejlesztését szolgáló javaslat fekszik a Ház előtt

A Városliget ciklusokon átnyúló fejlesztéséhez, építési beruházásokhoz biztosítana jogi keretet a terület megújításáról és fejlesztéséről szóló törvényjavaslat – mondta az egyik előterjesztő, a fideszes Papcsák Ferenc az általános vitában.

A politikus – a két frakciótársával közösen benyújtott – törvényjavaslatról elmondta, a magyar állam számára vagyonkezelői jogot alapítanak, a vagyonkezelő által felépített épületek tulajdonjoga tartós állami tulajdonba kerülne, a beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnének. Szeretnék, ha kiemelt állami beruházásnak minősítve megvalósulna a múzeumi negyed – jegyezte meg.

Hozzátette: a Városliget területén kulturális, közösségi szórakoztató, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, vendéglátó, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági rendeltetésű épület létesülhetne.

Kitért arra, hogy fővárosi önkormányzat felhatalmazást kap, hogy erre a területre nézve speciális építési szabályokat alakítson ki. Közölte, támogatja azt a módosító indítványt, amely alapján beruházások ideje alatt és azt követően zöldterületek aránya nem lehet kisebb a 2013. december 31-i állapotnál.

Papcsák Ferenc, aki Zugló polgármestere is, azt mondta, a kerületnek és a fővárosnak nincs 100-150 milliárd forint forrása a fejlesztésre, mégis elindult a javaslat miatt a hisztériakeltés, félrevezetik az embereket, miközben az elmúlt hatvan évben nem tettek a Városligetért semmit. Ez alatt az időszak alatt lerombolták a park egy jó részét, Felvonulási teret, bódévárost építettek, leromboltak egy nagyon szép templomot – sorolta a képviselő.

Felidézte, hogy a Városliget 260 éve került Pest tulajdonába, 1810 és 1813 között ez lett a kontinentális Európa első épített közparkja. Kétszer volt a parkban nagyobb felújítás, mind a kétszer állami forrásból - mondta.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára elmondta, a kormány egyértelműen támogatja az előterjesztést.

Fidesz: nem fejlesztési terveket hagynak jóvá

Babák Mihály (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslattal nem fejlesztési tervet hagynak jóvá, hanem megalapozzák azt a tulajdonviszonyok rendezésével. A képviselő jelezte: a területen három tulajdonos is be van jegyezve: az állam, Budapest és a főváros XIV. kerülete, Zugló. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tulajdoni viszonyokat nem borítják fel.

Szarvas polgármestere üdvözlendőnek tartotta az elképzelést, és azt, hogy a tervek között szerepel a múzeumnegyed felépítése, amely idegenforgalmi szempontból is fontos lenne az országnak. A képviselő azt kérte a társaitól, hogy „hámozzák le” a javaslatról a köré keveredett „kishitű, irigy megjegyzéseket”.

A napirend előtti felszólalások után részletes vitákkal folytatta munkáját a parlament, ezek során egyebek mellett a hitelintézetekről és a 2030-ig szóló területfejlesztési koncepcióról vitatkoztak. Ezt követően a képviselők megvitatták a Jászkun Hármas Kerület önmegváltásának emléknapjáról szóló határozati javaslatot.

Részletes viták

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló javaslat részletes vitájában Ékes József (Fidesz) és Józsa István (MSZP) is arról beszélt, hogy konszenzussal alakult ki a jogharmonizációs törvényhez benyújtott módosító javaslat.

Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta, csakúgy mint az egyes fizetési szolgáltatókról szóló javaslatét, amelyben senki sem szólalt fel.

A pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló indítvány részletes vitájában Józsa István azt fejtegette, elfogadhatatlan, hogy az eddig nevesített közigazgatási államtitkár helyett minden államtitkár szigorúan titkossá minősíthessen dokumentumokat, ezért ezt a passzust a szocialisták kivennék a törvényjavaslatból. A levezető elnök ezt a vitát is lezárta.

A Nemzeti Fejlesztés 2030 elnevezésű országos területfejlesztési koncepcióról szóló határozati javaslat részletes vitájában a független Kolber István arról beszélt, az indítvány túlságosan általános. A Demokratikus Koalíció politikusa azt javasolta, hogy az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter zárószavazás előtti módosító indítványokkal tegye konkrétabbá a szöveget.

Az MSZP-s Varga Zoltán arról beszélt, a javaslat iránymutatás lesz a kormányzat számára arról, hogy 2030-ig milyen fejlesztési prioritásokat kell választani. Ehhez javasolt kiegészítéseket, például az igazságos társadalompolitikát és a növekvő foglalkoztatást.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a vízgazdálkodás fontosságáról beszélt és több, vízparti ingatlanberuházást is bírált. Frakciótársa, Magyar Zoltán azt javasolta, a kormány ne háromévente, hanem évente tájékoztassa az Országgyűlést a stratégiában meghatározott célok megvalósulásáról. Azt is kezdeményezte, hogy az átfogó fejlesztési célok közé vegyék fel a Nemzeti Vidékstratégia teljes értékű megvalósítását. Az ugyancsak jobbikos Bertha Szilvia az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztését javasolta a célok között felsorolni.

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, hogy a fejlesztési koncepció harmonizál az Európai Unió kohéziós politikájának céljaival, a gazdaságélénkítéssel és a munkahelyteremtéssel.

Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára zárszavában arról beszélt: bátorságról tesz tanúbizonyságot a kormány azzal, hogy egy 17 évre szóló koncepciót készített el. Szólt arról is, hogy a stratégia benyújtását másfél éves vita előzte meg, amelynek során százezerszámra érkeztek észrevételek.

Május 6. lehet a Jászkun Hármas Kerület önmegváltásának emléknapja

Május 6-án tartanák a Jászkun Hármas Kerület önmegváltásának emléknapját, ezt kezdeményezte 27 kormánypárti országgyűlési képviselő. Ezen a napon írta alá a megváltást engedélyező diplomát Mária Terézia.

A fideszes Lukács László az előterjesztők nevében a határozati javaslat bemutatásakor hosszasan ismertette a jászok történetét, kiemelve, hogy Bécsben a török kiűzését követően elhatározták, a korona uralma alá került területeket eladják, mivel üres volt a kincstár. 1702. március 22-én I. Lipót császár 500 ezer rhénes forintért eladta a Jászkunságot a Német Lovagrendnek.

A jászok és a kunok rendkívüli erőfeszítéseket tettek elvett szabadságuk és kiváltságaik visszaszerzésére, 1715-ben a Német Lovagrend kijelentette, hogy lemond az örökvételi jogról, a Jászkunság tulajdonjogáról, ha visszakapja az érte kifizetett összeget. A megváltást végül 1745-ben engedélyezte Mária Terézia – olvasható az előterjesztés indoklásában.

A kormány nem ismertette álláspontját.

Iváncsik Imre (MSZP) a vitában jelezte: üdvözli és támogatja a határozati javaslatot. Hozzátette: a nagykunságban és jászságban élők büszkék múltjukra, különleges identitásuk van, amit azok is maguknak éreznek, akik máshonnan vándoroltak a térségbe.

Baráth Zsolt (Jobbik) egy történelmi áttekintést követően feltette a kormányoldalnak azt a kérdést, hogy korábban miért szavazták le a Rákóczi szabadságharc, illetve a pozsonyi csata megünneplésére készített határozati javaslatát.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

A közbiztonságról, a közszférában dolgozók megélhetési nehézségeiről, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről, a rezsicsökkentésről és a minimálbér emeléséről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: a Fidesz becsapta a választókat

Tóbiás József (MSZP) szerint a Fidesz becsapta a választókat, mivel 2010 tavaszán azt ígérte, két hét alatt rend lesz, a rendőrök jó fizetést kapnak, 2013 őszén azonban szembe kell nézni azzal, hogy három év is kevés volt az eredmények felmutatására. Hozzátette: a fideszes vezetők a saját elitgárdáik megszervezésével voltak elfoglalva, miközben a rendőrségre vár a tömeges elszegényedésből adódó problémák kezelése, példaként a hajléktalanokkal, a zugárusokkal szembeni fellépést, a közmunkaprogramokban való szerepvállalást említette. Értékelése szerint a rendőrségnek az elmúlt három és fél évben a pénzbehajtás volt a legfőbb célja, a valódi bűnüldözésre nem igen maradt ideje.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a szocialistáknak köszönhetjük, hogy már nemcsak a kisállathatározóból ismerjük a sün szót. Az előző kormány szemére vetette, hogy hagyta megtartani a becsület napi rendezvényeket, a Magyar Gárda demonstrációit, miközben a jelenlegi kormány ezeket visszaszorította. Hozzátette: 3200 rendőrt vettek fel, szigorították a büntető törvénykönyvet, az életpályamodell egy részét elindították. A Vizoviczki-üggyel kapcsolatban megjegyezte, 23 éves tabukat döntöttek le, amikor felléptek a rendőrség és az alvilág összefonódása ellen.

LMP: megindult a közszolgálatában dolgozó elszegényedése

Vágó Gábor (LMP) szerint megindult a közszolgálatban dolgozók elszegényedése, veszélybe került a megélhetésük. Egy 48 éves kormánytisztviselő levelét idézve közölte, 2008 óta nem emelték az illetménylapot, a pótlékokat pedig elvették. Mint mondta, az ebben a szférában dolgozók bérének reálértéke az elmúlt években 20 százalékkal csökkent. Kitért arra, hogy a közszférában soha nem látott együttműködés jött létre a szakszervezetek között, sorra jönnek létre sztrájkbizottságok.

Rétvári Bence elmondta, hogy több európai országban kirúgások vagy radikális bércsökkentés volt a közszférában, ezzel szemben Magyarországon igyekeztek megőrizni a közszférákban dolgozók bérét, helyette bevezették a bankadót, az Erzsébet-programmal is próbáltak segíteni nekik. Valóban 2008 óta nem emelkedett az illetményalap, de az egészségügyben dolgozóknak és a pedagógusoknak még régebb óta nem változott a fizetésük, ezért úgy gondolták, náluk kezdik a béremelést – hangzott el.   

A KDNP közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről

Spaller Endre a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről beszélve elmondta, nemcsak a közmunkások bérére, hanem a képzési programok folytatására is megvan a fedezet.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy november 1-jétől 200 ezer ember lép be a közfoglalkoztatásba, ebből 100 ezer embernek biztosítanak képzési lehetőséget. A képzések hétfőn elindultak – folytatta – , reményeik szerint december 16-ig beindul az összes.

Jobbik: legyen nonprofit a díjbeszedés!

Apáti István (Jobbik) úgy fogalmazott, új területeket kell meghódítani a rezsicsökkentés frontján. Elmondta, a fővárosban a díjbeszedést nem közvetlenül a közszolgáltatók végzik, ennek jelentős pluszköltségei van, amit továbbhárítanak a fogyasztókra. Ezért kezdeményezte a reprivatizációt, vagy hozzanak létre egy új, nonprofit, kizárólag állami tulajdonban lévő társaságot. Az ellenzéki képviselő szigorúbb karbantartási kötelezettséget írna elő a vezetékek esetében a szolgáltatóknak. Szólt arról, hogy számos panasz érkezett hozzá, a földgáz nem megfelelő fűtőértéke miatt.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kormány intézkedéseit követően idén, két lépcsőben összesen 20 százalékkal csökkentek az energiaárak, az egyéb közművek ára tíz százalékkal csökkent, ez pedig azt jelenti, hogy 220-230 milliárd forinttal csökkentek a magyar családok terhei. Mint mondta, a rezsicsökkentéssel összefüggő törvények szigorúan szankcionálják minőségi követelmények ellen vétő szolgáltatókat.

Fidesz: jövőre nő a minimálbér

Patay Vilmos (Fidesz) a minimálbér emeléséről született hétfői megállapodással kapcsolatban közölte, 2010 óta a kormány eddig 24 500 forinttal emelte a minimálbért, nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok összesen. Ismertette, jövőre a minimálbér 98 ezerről 101 500 forintra, a szakmunkás bérminimum 114 ezerről 118 ezer forintra emelkedik. Véleménye szerint 3,5 százalékos emeléssel, amely meghaladja a jövőre várt 2,4 százalékos inflációt, javulhat a polgárok reálpozíciója is. Patay Vilmos szerint a kormány mindent megtette a kiskeresetű családokért, ennek ellenére Bajnai Gordon 32 ezer forinttal csökkentené a minimálbért.

Czomba Sándor államtitkár válaszában úgy értékelte, hogy egy lélektani határt lép át a minimálbér jövőre; a kormány a munkáltatókkal és a munkavállalókkal közösen hozta meg a döntést. Beszélt arról, hogy a minimálbér meghatározásánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy hitelből finanszírozzák azt, hanem valódi teljesítmény álljon mögötte.