Megkülönböztetett figyelem

A kormány által előterjesztett 2013 évi büdzsé kiadási főösszege 15 476,9 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 14 799,7 milliárd forint. 1,6 százalékos gazdasági növekedés mellett 677,2 milliárd forint hiánnyal számol. Az államadósság GDP-hez mért arányát 78-ról 76,8 százalékra kívánja csökkenteni.

Az egészségbiztosítási alapnál a kormány 25,7 milliárdos hiányt tervez, 1649,4 milliárd bevétel és 1675 milliárd kiadás eredményeként. A nyugdíjbiztosítási alap bevételi és kiadási egyensúlyt tart, mindkettő 2874,5 milliárd forint lesz. A helyi önkormányzatok bevételeit 2248,3 milliárd forintra, kiadásait 2308,3 milliárd forintra tervezik, a hiány ezen a soron 60 milliárd forint.

Az előterjesztés 4,7 százalékos export -növekedéssel szemben jövőre 8,8 százalékos emelkedést, az importban az idei 2,8 százalékos emelkedéssel szemben jövőre 8 százalékos bővülést tervez. A fogyasztói árindexet pedig 4,2 százalékra prognosztizálja, ami megfelel a középtávú inflációs célnak.

+

Eddig 316 módosító indítvány érkezett a 2013-as büdzsé tervezetéhez. Ebből 288-at a Jobbik és az LMP jegyez.

Az MSZP „elvi megfontolásból” nem nyújtott be egyetlen egyet sem  Teljes mértékben elutasítják a 2013-ra tervezett költségvetést. Állítják: „homokvárra épül" és máris megbukott. Tíz-tizenkét évre eladósítja az ország jövőjét, drágább államról és a tönkremenő önkormányzatokról szól. Minden 100 forintból 40-re ráteszi a kezét, az aktív betegellátás szűkítése pedig „intézményesített népirtás”. Az elmúlt 22 évben nem látott mértékű adóterhekre, az elmúlt 16-17 év legnagyobb inflációjára, évi 4 százalékos reálbércsökkenésre és versenyszférában sohasem tapasztalt mértékű munkahelyek megszűnésére lehet számítani. Mindezt egyenesen bűnnek nevezték, melyért személyes felelősség terhel minden kormánypárti politikust, és minden, a költségvetést megszavazó képviselőt. Ezért úgy döntöttek, hogy nem nyújtanak be hozzá egyetlen módosító javaslatot sem. Ehelyett őszre alternatív költségvetést, igazságos többkulcsos adórendszert dolgoznak ki, és több százmilliárd forintos átrendezésre tesznek majd javaslatot, amellyel stabilizálni lehet az államháztartást.

A Jobbik szerint a 2013-as költségvetés szociális témájú kiadásainak csökkenése azt eredményezi, hogy jövőre sem szűnik meg az elszegényedés, Magyarország a 4 millió koldus országa lesz. Nem emelkedik a családi pótlék, a gyes, a gyed, sem az ápolási díj, csökken viszont a hajléktalan ellátórendszerre szánt összeg, a mozgáskorlátozottak támogatásai, a gyermekápolási táppénz, a civil és a nonprofit szociális szervezetek támogatása, valamint a drog-revencióra szánt összeg is. Kevesli a külhoni magyarok támogatására szánt összeget is. „Mély felháborodással tapasztalta”, hogy – a százmilliós elvonásokat és az inflációt is figyelembe véve – reálérték tekintetében közel egymilliárd forintos megszorítással sújtja a külhoni magyarságot.  Összességében 14 milliárd forintot szán a kabinet a külhoni magyarok támogatására, „ez az összeg nem éri el a teljes költségvetés egy ezrelékét sem, azaz  a magát nemzetinek mondó, az elszakított nemzetrészek ügyét elvileg szívén viselő kormány kevesebb támogatást biztosít nemzetpolitikai célokra, mint Gyurcsány Ferenc tette”.  A költségvetés nemzetpolitikát érintő fejezeteihez 13 módosító javaslatot nyújtott be, amelyek összességében 4,5 milliárd forint pluszforrást kívánnak biztosítani az  „elcsatolt területeinken élő” magyarság támogatására. Sok más mellett javasolja, hogy a családtámogatások legalább az infláció mértékével növekedjenek, emellett azt is szeretné, ha a kormány végre elszánná magát a szociális kártya országos bevezetésére, amellyel átláthatóbbá lehetne tenni az egész rendszert.

Az LMP nagyjából 800 milliárd forintos átrendezést hajtana végre a jövő évi büdzsében. Több más mellett megszüntetnék a Terrorelhárítási Központot  és nem engedné felállítani az Országgyűlési Őrséget sem. A két szervezet felszabaduló forrásaiból 8,8 milliárd forintot fordítana a rendőrség béremelésére, további 1,5 milliárd forintból pedig rendőrségi mintaprojekteket hoznának létre. Harminc százalékkal, 300 millió forinttal emelnék a polgárőrök támogatását, 200 millió forint juttatnának a költségvetésben egyébként nem nevesített Szomszédok Egymásért Mozgalomnak. További módosító javaslataikkal hétszáz millió forinttal emelnék az áldozatok kárenyhítésre fordítható összeget, a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnak és az Áldozatvédelmi Szolgálatnak pedig további egymilliárd forintot adnának. Több pénzt juttatnának a gyógyszerkasszának és az egészségügyi szakellátásra és önkormányzati feladatokra, és csökkentenék a közmédia támogatását. Többet költenének szociális és oktatási kiadásokra, hajléktalan-ellátásra, valamint a társadalmi felzárkózást segítő programokra és tanyafejlesztésre is. A bányajáradékból tervezett 95 milliárd forint bevételt több mint 26 milliárd forinttal növelnék meg, míg a bírságbevételek 32 milliárdos előirányzatát 29 milliárddal. A környezetterhelési díjból származó bevételt 6 milliárddal emelnék, a 39 milliárd forintos cégautó-adót pedig 25 milliárddal. Az állami osztalékbevételeket megkétszereznék.

+

Orbán Viktor miniszterelnök május elején kérte a kormánypárti frakciószövetséget, hogy az Országgyűlés rendhagyó módon még a nyári szünet előtt fogadja el a büdzsé sarokszámait. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közlése szerint a sarokszámok és a fejezeti főszámok elfogadása után ősszel, szeptember 23-án dönthet a Ház az ország 2013-as végleges költségvetéséről.

+

Nem tétlenkedik tehát ezúttal sem a T. Ház: hétfőn 14, csütörtökön 11 új törvényt, törvénymódosítást fogadhatnak el. Zöld utat kaphat több nemzetközi egyezmény elfogadása mellett, a banklobbyt újabb lázadásra késztető  illetékről szóló törvényjavaslat legújabb változatára is.  Rábólinthatnak többek között az elektronikus hírközlést érintő törvények módosítására, az Erzsébet-programról szóló javaslatra, és változtathatnak az idei költségvetésen is, mégpedig azért, hogy - a hiány változatlanul hagyásával - egyebek mellett forrást biztosítsanak az európai uniós támogatású projektek finanszírozásának javítására.

+

Az elmúlt évek tapasztalatai, a tankönyvellátásban tapasztalható problémák tették időszerűvé a 2001. évi XXXVII. törvény átalakítását. Michl József (KDNP) és  dr. Hoppál Péter (Fidesz) képviselők önálló indítványa. Megteremteni a köznevelési törvényhez és az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kerettantervek alapján a jogszabályi garanciáit annak,  hogy a felelős nyílt pályázati eljárásában kiválasztott magas minőségű tankönyvek álljanak az iskolák rendelkezésre, - már idén szeptember elsején. Ennek érdekében a korábbi tankönyvellátási rendszerhez képest jelentős változás, hogy az oktatásért felelős miniszter közvetlenül vesz részt a tankönyvvé nyilvánításában. 

A nyilvános pályázati eljárások során az általa támogatott a tankönyvek hivatalos jegyzékének alapján, az iskolák a rendelés során csak ezek közül választhatnak adott tantárgyaik tanításához. Mindez kizárja annak a lehetőségét, hogy a kiadók azon könyvei, amelyek  nem kapnak miniszteri támogatást tankönyvnek  nyilvánítva kerüljenek forgalomba.

A tankönyvek hivatalos jegyzékét az Oktatási Hivatal készíti el és teszi közzé.

Túl az Alkotmánybíróságon

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a hozzá kapcsolódó törvényi rendelkezések módosításának célja az Országgyűlés által elfogadott más törvényekkel való teljes összhang megteremtése, valamint az új rendelkezések hatályba léptetése, jogtechnikai pontosítása. Jelentős részét képezi az a kormányrendelet, amelyet az Alkotmánybíróság a legutóbbi ülésén megsemmisített.

Az Alkotmánybíróság, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár még januárban kihirdetett rendeletével kapcsolatosan,  megállapította: a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Kifejtette: a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Hangsúlyozta: az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni.  Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a kormányrendeletet megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság döntése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma  közölte: tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, miszerint nem rendeletben, hanem törvényben szükséges szabályozni a hallgatói szerződés tartalmát. A szaktárca közleményében kiemelte: a hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak, ennek megfelelően, az eredeti célokat követve, fogják módosítani a felsőoktatási törvényt. 

Bőséges terjedelmű a törvénymódosítás. Meghatározza a felvételhez szükséges érettségi, vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatárgyakat, a nyelvi követelményeket, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, a jelentkezések elbírálási rendjét, a többletteljesítmények, beszámítása, a jelentkezők rangsorolásának, valamint felsőoktatási intézménybe való besorolásának elveit és módját a felsőoktatási felvételi tájékoztatás módját, ezen belül a felvételi feltételek, illetve az alkalmassági követelmények a felvételt legalább két évvel megelőzően történő közzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját és visszatérítésének feltételeit, azon alapszakokat, amelyek esetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik, továbbá azt, hogy a felsőoktatási intézmények milyen feltételekkel szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát. A hallgatókat érintő részekből idézünk.

A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre. A beiratkozást megelőzően a hallgatóval – a kormány által meghatározott feltételekkel – hallgatói szerződést kell kötni.

A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre tekintettel a hallgatói szerződések nyilvántartásáért felelős szerv által megállapított visszafizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozás.

Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató lehet magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.

A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá más felsőoktatási intézményben mint vendéghallgató is felveheti.

A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsgai letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).

A felsőoktatási szakképzés, eltérve a felsőfokú szakképzéstől, oklevél és nem bizonyítvány kiadásával zárul.

Az államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéshez a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújthat segítséget.

Három ok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítására Michl József és  dr. Hoppál Péter  szerint  három okból van halaszthatatlanul szükség:

1. A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szint ű területi és szervezeti egysége, illetve a járási kormányhivatalok 2013. január 1-jével történő létrejötte miatt egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre való telepítése.

2. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében történő intézményfenntartással, továbbá a köznevelési feladatok ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonban lévő  ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos módosítások bevezetése.

3. Jogtechnikai, a jogszabály koherenciáját megteremtő, szövegpontosító, jobbító módosítások elvégzése.

Iskolába vezetve

Szavaznak majd az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslatról.  Pintér Sándor belügyminiszter által beterjesztett salátatörvény lényegesen kiegészíti a közrend fenntartásában közreműködő szervezetek (természetvédelmi őrség, a közterület-felügyelet, a mezőőrség, az erdővédelmi szolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őrség, hivatásos vadászok) intézkedési jogosítványait.  A teljesség igénye nélkül néhány: bővül a ruházat, a csomag és járművek átkutatásának lehetősége, megengedné a bilincs, illetve önvédelmi célból a szolgálati kutya alkalmazását, és lehetővé tenné, hogy a rendőrök akár testi kényszerrel is az iskolába vihessék az iskolakerülő diákokat, valamint azt, hogy az intézmények iskolaőröket alkalmazhassanak a szabálysértések megakadályozására.

Nem szerencsétlen szám!

Tizenhárom állami tulajdonú ingatlant adna át, egy kivétellel térítésmentesen vagy telekmegosztással, egyházaknak a parlament emberi jogi és vallásügyi bizottsága. Az idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslat a Lungo Drom romaszervezetnek is juttatna egy épületet a fővárosban. 

Az indítvány alapján állami tulajdonú ingatlant kaphat meg a Zirci Ciszterci Apátság – egyet Pécsett, egyet Siófokon –, az óbudai és az angyalföldi evangélikus egyházközség, a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, a békásmegyeri Szent József Plébánia, a dunabogdányi Nepomuki Szent János Plébánia, a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánia, a székesfehérvári egyházmegye, a Miskolci Apostoli Exarchátus, a Magyarországi Református Egyház Zsinata, a Magyar Unitárius Egyház és a Görög Katolikus Egyház.

A javaslat indoklása szerint a két budapesti evangélikus templom és parókia, valamint az öt katolikus kápolna, illetve templom - amelyeket most az azokat használó felekezeteknek adna át a parlamenti bizottság - úgy lett állami tulajdon, hogy az egyházközségek nem tudtak az államosításról. Ugyanígy a görög katolikusok sem tudták, hogy kislétai templomuk állami tulajdon, és az unitárius egyháznak sem volt tudomása arról, hogy a budapesti Nagy Ignác utcában álló templomuk tulajdonosa az állam - olvasható a javaslat indoklásában. Az előterjesztés most ezeknek az ingatlanoknak a tulajdoni helyzetét rendezi. A többi, átadásra szánt épület közül a miskolciban korábban koraszülöttosztály működött, az apostoli exarchátus három éve bölcsődét és óvodát tart fenn benne, a megyei kórház dolgozóinak gyermekeit látják el. Az ingatlan most telekmegosztással kerülhet a vallási közösség tulajdonába.

A bizottság indoklásából az is kiderül, hogy a Zirci Ciszterci Apátságnak átadni javasolt pécsi épületben korábban a Nagy Lajos Gimnázium tanárait szállásolták el, és az 1950-es államosításáig az apátság tulajdonában állt, de az oktatási intézménynek ma is nagy szüksége lenne rá. Állapota azonban leromlott, felújítása jelentős ráfordítást igényel, és jelenleg bérlők laknak benne, akiknek jogi helyzete nem változik, miután az apátság vállalja az állam minden kötelezettségét.

Emellett a református egyházé lehet az a XI. kerületi, adakozásból épült ingatlan is, amely a II. világháború után a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet birtokában volt, így az államosítás utáni kártalanításra nem nyílt lehetőség.

A Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak juttatni szándékozott VIII. kerületi ingatlan óvodaként működött. A bizottsági indoklás azzal támasztja alá átadását, hogy az a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti.

A tulajdonváltozásról szóló szerződéseket az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell megkötnie.

Biztosítási adó

A biztosítási adó bevezetése szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását.

Saját szabályozási koncepcióján belül értelmezi e fogalmat, s ide sorolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco-biztosítás, a vagyon- és balesetbiztosítás nyújtását. Lényeges szempontja még: hatálya nem terjed ki az életbiztosításra és a betegségbiztosításra, így nem gyakorol negatív hatást a megtakarításokra.

Kiveszi a biztosítási adó-fizetési kötelezettség alól a viszontbiztosításokat, illetve a mezőgazdasági biztosításokat. Utóbbihoz az állam támogatást nyújt, és alapvető cél a mezőgazdasági biztosítások – az öngondoskodás – növelése. A viszontbiztosítás pedig azért kerülnek ki a biztosítási adó alól, mivel a viszontbiztosításba adott állomány után az adót egyszer már megfizette az eredeti biztosító.

Ebviszály

A hazai ebtenyésztés területén az elmúlt másfél évtizedben súlyos, az ágazat normális működését gyakorlatilag ellehetetlenítő belviszály alakult ki, melyet ezidáig sem jogalkotási eszközökkel, sem pedig szankciók alkalmazásával, illetve törvényességi felügyeleti jogkörben nem sikerült orvosolni. Dr. Simicskó István (KDNP) az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt módosító iavaslatának elfogadása esetén lehetőséget biztosít az ebtenyésztő szervezetek számára az egymással való kiegyezésre, legkésőbb 2013. június 1 -jei határnappal.

A tenyésztő szervezeteknek az egymással való normális együttműködés megvalósításán túl ezen időpontig olyan állami elismerésre alkalmas szervezetben való működésben kell megállapodniuk, amely képes a hazai ebtenyésztő társadalom számára a magas szakmai színvonal biztosítása mellett költséghatékonyabb formában szolgáltatni a tenyésztőszervezeti feladatokat, megkülönböztetett figyelmet fordítva mind hazai, mind pedig nemzetközi színtéren elismeréssel bíró származásigazolási és törzskönyvezési rendszerre.

Erre a várható megegyezésre tekintettel a törvénymódosítás 2013. június 1-jéig eltekint az állattenyésztési bírság alkalmazásától. Amennyiben megegyezés nem jön létre, a jelenlegi hatályos jogszabályok érvényesülnek, további mentesség adására nem lesz lehetőség. A bírság szankció mellőzése nem mentesít azonban olyan jogszabályi kötelezettségek betartása alól, mint például a közokirat-hamisítás, jogosulatlan törzskönyvezés.

+

Az interpellációikat, azonnali kérdéseiket és kérdéseiket kivételesen nem hétfőn, hanem csütörtökön adhatják elő a képviselők. Íme, a részletes menetrend.  

Hétfő

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Cseh Köztársaság Kormánya között a vízumeljárásban diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös képviseletről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Martonyi János külügyminiszter. Határozathozatal.)

A Cseh Köztársaság és Magyarország között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Határozathozatal.)

Az Európa Tanácsnak a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, Faróban, 2005. év október 27. napján elfogadott keretegyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Határozathozatal.)

Az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya Hetedik és Nyolcadik Pótjegyzőkönyvének, az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2004. évi bukaresti kongresszuson és a 2008. évi genfi kongresszuson aláírt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, az Egyetemes Postaegyezmény 2004. évi bukaresti és a 2008. évi genfi kongresszuson aláírt Záró-jegyzőkönyvének, valamint a Postai Pénzforgalmi megállapodásnak a 2004. évi bukaresti kongresszuson aláírt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről. (Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2011. évi módosításainak és kiegészítéseinek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig és lehetőség szerint határozathozatal.)

Az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szekó József, Kósa Lajos, Nógrádi Zoltán, dr. Kovács Zoltán Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.(Rogán Antal, Babák Mihály, Dancsó József, Márton Attila Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A biztosítási adóról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás.)

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat.(Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Záróvita és  zárószavazás.)

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (L. Simon László, Puskás Imre Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

Egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Záróvita és zárószavazás.)

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (dr. Simicskó István KDNP-képviselő önálló indítványa. Részletes vita.)

Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. (György István, Wintermantel Zsolt, Herman István Ervin, Balázs József Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Csütörtök

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az állami vagyonnal összefüggő egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat. (György István, Wintermantel Zsolt, Herman István Ervin, Balázs József Fidesz-képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az elektronikus hírközlést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Koszorús László, Cser-Palkovics András Fidesz-, Móring József Attila KDNP-képviselő önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Zárószavazás.)

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József KDNP-, Hoppál Péter Fidesz-képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Vinnai Győző Fidesz-képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Michl József KDNP-, Hoppál Péter Fidesz-képviselő önálló indítványa. Zárószavazás.)

Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Zárószavazás. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője:  Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a Számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslatairól, a bizottság tájékoztatója, majd a részletes vita újra-megnyitása.)

A hulladékról szóló törvényjavaslat. (Előterjesztője: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról.)

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Menczer Erzsébet Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Simicskó István KDNP-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

p