A válságot kezelni képes új kormányfő személyének keresése március 21-én kezdődött, midőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök az MSZP tisztújító kongresszusán meglepetésre bejelentette lemondását. Szorgalmazta, hogy utódját konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtásával válasszák meg. A személycserének ez a leggyorsabb módja, hiszen az új kormányfő a szavazás után azonnal hivatalba léphet. A zökkenőmentes kormányfőváltás feltétele volt azonban, hogy az MSZP találjon az SZDSZ számára is elfogadható miniszterelnök-jelöltet. Nem könnyen, de talált.

Ennyi miniszterelnök jelöltje fennállása óta nem szép hazánknak!  És még nemet sem mondtak soha ily sokan e megtisztelő „beosztásra”! Indulásként az MSZP három nevet ajánlott: Glatz Ferenc akadémikust és Vértes Andrást, a GKI elnökét, azonban az SZDSZ rögtön kihúzta a listáról, Surányi Györgyöt  viszont el tudták volna képzelni, ám a volt jegybankelnök köszönte, de nem kért belőle.  A liberálisok így Bokros Lajost a Honr-kormány néhai pénzügyminiszterét szorgalmazták, de nemet mondott ő is. Felvetődött még Simor András jegybankelnök, Békesi László egykori pénzügyminiszter, Gráf József agrárminiszter, Patai Mihály a Budapesti Értéktőzsde elnöke, az UniCredit Bank vezérigazgató jelölése, majd a román-magyar kettős állampolgár Takács János az Electrolux Lehel Kft. Vezérigazgatója tűnt befutónak, ám az SZDSZ ügyvivői 8:3 arányban elvetették. Rajtuk kívül megpendítették még Mészáros Tamást, a Corvinus Egyetem rektorát, Straub Eleket, a Magyar Telekom volt vezérigazgatóját, Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatóját,  Pongrácz Antalt, az OTP vezérigazgató-helyettesét, a Szerencsejáték Zrt. és a Malév egykori vezérét, Felcsuti Pétert, a Bankszövetség és a Raiffeisen Bank vezérigazgatóját, Jaksity Györgyöt, a Concorde Értékpapír Zrt. elnökét, Oszkó Pétert, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatóját is. Pár óráig szóba jött Kovács Árpád ÁSZ-elnök, Kiss Péter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, és Szekeres Imre honvédelmi miniszter is, ám a befutó mégis Bajnai Gordon, a jelenlegi  nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter lett. Pedig, pedig: a liberálisok az elmúlt hét elején még következetesen elutasították; az SZDSZ, egyik ügyvivője akkor úgy fogalmazott, „a klónok támadásához” nem adják a nevüket, vasárnap este viszont kiderült: adják!

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége félreérthetetlenül reagált: „Bajnai jelölése jelölése, akinek emberéletek száradnak a lelkén, nyilvánvaló provokáció. Minden jó érzésű ember számára megdöbbentő, hogy Gyurcsány Ferenc és köre olyan embert akar a kormányfői székbe ültetni, aki amellett, hogy illegitim, erkölcsi értelemben még bűnöző is. Ismert, „áldásos tevékenységének" köszönhetően az általa tulajdonolt Hajdu-Bét kisemmizett libatenyésztői közül néhányan önkezükkel vetettek véget életüknek, mások azóta is a nyomor szélén tengődnek. Bajnai soha, semmilyen felelősséget nem viselt és nem is érzett az ügyben. Ennek fényében nem nehéz következtetni arra, milyen sors várna az általa irányított ország lakosaira.”

Orbán Viktor, a legnagyobb ellenzéki párt elnöke sem fogalmazott félreérthetőbben: – A jövő útjában már csak egyetlen akadály áll, a kormányzó szocialista párt, mely méltatlan és szánalmas komédiát folytat. A miniszterelnök beismerte, hogy megbukott, de minden a régi szocialista úton megy tovább, csak egy új színészt keresnek a válságkezelő Mekk mester szerepére. A mostani helyzetben a Fidesz egy dolgot tud tenni: újra és újra a parlament feloszlatását kezdeményezi.

Az SZDSZ országos tanácsának április 4-i ülése, illetve az MSZP április 5-i kongresszusa adhat „végleges áldást” Bajnai Gordon gazdasági miniszter miniszterelnök-jelöltté válásához. Íme a „menetrend.” Amennyiben az  SZDSZ országos tanácsának április 4-i ülése, illetve az MSZP április 5-i kongresszusa rábólint Bajnai Gordon jelölésére, következhet a konstruktív bizalmatlansági indítvány lebonyolítása. Ilyen indítványt ugyanis csak akkor lehet benyújtani, ha a miniszterelnök leváltásával párhuzamosan megnevezik az új kormányfőt is.

A bizalmatlansági indítványt írásban kell benyújtani a parlamentben, arról a vitát és a szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb nyolc napon belül meg kell tartani. Leghamarabb az MSZP kongresszusa után, április 6-án nyújthatják be a bizalmatlansági indítványt, amelyhez a képviselők legalább egyötödének aláírása kell. Az április 6-i benyújtás azt jelentené, hogy április 14-én, a húsvét utáni első parlamenti ülésnapon kellene megtörténnie a szavazásnak az indítványról. Ha az Országgyűlés feles többséggel elfogadja azt (ezért van szüksége nemcsak a szocialisták, hanem a szabad demokraták támogatására), automatikusan megváltozik a kormányfő személye: ez esetben Bajnait azonnal megválasztott miniszterelnöknek kell tekinteni. Ugyanis az alkotmány szerint a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz, tehát a bizalmatlansági indítvány megszavazása egyben Bajnai programjának elfogadását is jelentené.

A kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény szerint az új kormányfőnek haladéktalanul javaslatot kell tennie az új miniszterek személyére is. Bár talány e névsor - miként a program is „nagyvonalú” – a miniszterjelölteket egy maximum két héten belül közölnie kell, - majd kezdődhetnek a bizottsági meghallgatások. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, tagjai ez után tehetik le az esküt a parlamentben.

Az új kormány megalakulásáig ügyvivőként hivatalban marad a régi, és gyakorolja az alkotmány szerint a kormányt megillető jogokat, de nem köthet nemzetközi szerződést, és csak akkor alkothat rendeletet, ha erre törvény ad felhatalmazást.

A Tisztelt Házban „egyébként” szó lesz a törvényalkotásról is.  Hétfőn döntenek a képviselők a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk vagy blokkok létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges elvi hozzájárulás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. Az indokolás szerint a beruházás előkészítéséhez minimum öt év, a megvalósításához a műszaki tervezést követően minimum hat év, az új erőműegység létesítéséhez összesen tehát legalább 11 év szükséges.

Zárószavazás lesz a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) szóló törvény módosításáról, amelynek célja, hogy az MTA kutatóhálózata modern, európai kutatóhálózatként működjön.

Szintén dönthetnek az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról, amelyet december közepén azért napoltak el, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabályt, emiatt a javaslatból most kikerülnek az erre vonatkozó rendelkezések. Az előterjesztés a külső helyszínen történő házasságkötés, valamint a házassági név megváltoztatásának szabályait, illetve az anyakönyvi nyilvántartásokba való betekintés rendszerét szabályozza.

Megvitatják a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását, amely a nyugdíjkorhatár emelésére tesz javaslatot. A javaslat szerint a korhatár a nyugdíjba vonulás korhatára 65 évre emelkedne.  Az előterjesztés alapján a 13. havi nyugdíj a 2009-es szinten - évi 80 ezer forintos összeghatárral - beépülne a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesülnek tizenharmadik havi nyugdíjban. Módosulnak az indexálás szabályai is: így a jövőben a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nem növekedhetnének, „de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket.”

Természetesen nem maradnak el a törvényhozást színesítő műfajok, az interpellációk és kérdések sem. Íme a T. Ház törvényalkotási programja:

A központi vámkezeléssel kapcsolatban a hagyományos saját forrásoknak az uniós költségvetés számára történő rendelkezésre bocsátásakor visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról szóló egyezmény kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Általános vita és a határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Veres János, pénzügyminiszter.)

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozásának szigorításáról, valamint a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat. (Dr. Juhászné Lévai Katalin, Tóbiás József, Halmai Gáborné, Török Zsolt (MSZP) képviselők önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Juhászné Lévai Katalin.)

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és a zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.)

Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: Gráf József, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.)

Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat. (Szavazás a módosító javaslatokról. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az anyakönyvezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Záróvita és zárószavazás. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (Általános vita és lehetőség szerint a határozathozatal. A napirendi pont előadója: dr. Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők
2/3-ának „igen” szavazata szükséges.)

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter.)

Az atomenergia 2007. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. (Részletes vita. A napirendi pont előadója: Mécs Imre, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója.)

A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtéséért és elősegítéséért szóló országgyűlési határozati javaslat. (Dr. Fodor Gábor, Gusztos Péter, dr. Kóka János, Velkey Gábor, dr. Világosi Gábor (SZDSZ) képviselők önálló indítványa. Az általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pont előadója: Gusztos Péter, (SZDSZ) képviselő.)

Kedd

Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: dr. Veres János, pénzügyminiszter.)

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Általános vita a lezárásig. A napirendi pont előadója: Szűcs Erika, szociális és munkaügyi miniszter.)

A Kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységéről (2007. június-2008. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat. (A Kutatási és innovációs eseti bizottság önálló indítványa. Együttes általános vita a lezárásig. A napirendi pontok előadója: dr. Magda Sándor, a Kutatási és innovációs eseti bizottság elnöke.)

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat. (Együttes általános vita folytatása és lezárása. A napirendi pontok előadója: dr. Draskovics Tibor, igazságügyi és rendészeti miniszter. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának „igen” szavazata szükséges.)

Bartha Szabó József