„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Az Országos Mentőszolgálatról!

VEJKEY IMRE (KDNP): – Tisztelt Ház! A napokban több hír is megjelent arról, hogy a mentőszolgálatok nehéz körülmények között végzik az életmentést, és egyáltalán, alulfinanszírozott a szolgálat. A költségvetést olvasva viszont szembetűnő, hogy az Országos Mentőszolgálat jelentős többlettámogatást kap a 2016-ra tervezett költségvetésből az előző évihez képest. Az Országos Mentőszolgálat gépparkállományának megújítására és hatékony mentésirányítására is a kormány jelentős összegeket különített el, ami által javulhat az ország mentési lefedettsége.

– Államtitkár Úr! Az Országos Mentőszolgálat céljai között szerepel, hogy elérje a 15 perces kiérkezési időt, s ezáltal növelni tudja a bajbajutottak esélyét, hogy életben maradjanak, vagy csekélyebb mértékű egészségkárosodással vészeljék túl a balesetet. A segítségnyújtás gyorsaságának fejlesztéséhez több szempontot szükséges figyelembe venni. Egyrészt szükséges a mentőállomások térbeli elhelyezkedésének optimalizálása, az esetleges újonnan épülő állomások megfelelő helyszínre való telepítése, valamint a már üzemelők korszerűsítése. Ahhoz, hogy gyorsan érjen a bajba jutott személyhez, illetve személyekhez a segítség, szükség van a korszerű és megfelelő számú gépjárműállományra is. A kiérkező mentők gyorsasága mellett ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy a mentőbe vagy a rohamkocsiba megfelelő színvonalú orvosi eszközök kerüljenek beszerelésre. Erre azért van szükség, hogy az úgynevezett prehospitális időszakban is a lehető legkorszerűbb műszerekkel tudjanak a mentőorvosok dolgozni, hogy a bajbajutottak már a kórházba érkezésük ideje alatt is XXI. századi technikai körülmények között kaphassanak ellátást. Mindezek alapján kérdezem:

– Milyen fejlesztések várhatók az Országos Mentőszolgálatnál? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Valóban, elég nehéz helyzetben volt 2010-ben az Országos Mentőszolgálat is. Az emberfeletti terheléséről, a munka nehézségeiről szerintem mindnyájan meg vagyunk győződve. Tudjuk, hogy rászorult emberek, balesetet szenvedett emberek élete múlhat azon, hogy mennyire jól felszerelt a mentőszolgálat, mennyire jól képzett szakemberek az ott dolgozók. Ez rendkívül fontos feladata az országnak, és rendkívül nagy áldozatvállalást igényel az ott dolgozó emberektől is. Ezért volt fontos ennek a kormányzatnak, hogy az elmúlt öt évben érezhető mértékben emelje a mentőszolgálat költségvetési támogatását. 2010-ben 23,4 milliárd forint volt, 2014-ben 32 milliárdra nőtt, ez most, az elfogadandó költségvetésben már 36 milliárd forint. Bárhogy is számoljuk, ez 50 százalékos emelkedést jelent öt év alatt. Volt is mit pótolni, hiszen eléggé nehéz viszonyokat hagytak ott az előző kormányzatnak főleg a liberális tagjai. Bízunk benne, hogy ez a működési többlet, amelyik a mentőszolgálatban dolgozóknak átlagosan 40 ezer forintos béremelkedést is jelentett, ott tudott tartani sok jó szakembert. Ezt a munkát folytatni szeretnénk. A jövő évben esedékes egészségügyi béremelés 12,8 milliárd forintjából a mentőknél dolgozóknak is fog jutni. Ez a humán része, az emberi része a mentőszolgálatnak. A másik pedig, ami nagyon fontos a mentőállomások felszereltsége, valamint a mentőautók száma és jó felszereltsége. A „sürgősségi ellátás” projekt keretében 11 milliárd forintos fejlesztési projektet indítottunk a mentőszolgálatoknál, pontosan az infrastruktúra javítására. Huszonkét új mentőállomás épült és épül Magyarországon. Bízunk benne, hogy ezek az építési munkák októberre véget érnek. Emellett hatvan, már meglévő mentőállomást is korszerűsítettünk. A helyszíneknek a kiválasztásánál az volt a célunk, hogy az ország 90 százalékán 15 percen belül megérkezzen a mentőautó. Ebben a projektben összesen 178 mentőgépkocsit, illetőleg esetkocsit szereztünk be. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett B típusú teljesen felszerelt mentőautók közül kettő jut minden állomásra.

– Képviselő Úr! 2010 óta 300-nál is több mentőautó állt forgalomba a Fidesz-KDNP-kormány költségvetési támogatásaiból. Az idei év elején 500 millió forintból 21 mentőautó, majd a második ütemben 32 mentőautó áll hadrendbe, 770 millió forint értékben. Ezen túlmenően a jövő évi költségvetés is 2 milliárd forintot tartalmaz a gépjárműállomány javítására. Orvostechnikai eszközökkel is igyekeztünk felszerelni a mentőket, éppen ezért bízunk benne, hogy a cél, amit mondtam, a 15 percen belül kiérkező mentőautó valóban az ország 90 százalékának területén biztosított lesz.

+

VEJKEY IMRE: – Államtitkár Úr! Az Országos Mentőszolgálat tevékenységének célja, hogy hazánk egész területén, minden rászoruló számára a mentőállomás feltételei folyamatosan, azonos eséllyel biztosítva legyenek. Köszönöm, hogy a kormány ezen fontos társadalmi cél elérése érdekében további komoly pénzügyi forrásokat biztosít a mentőszolgálat részére annak érdekében, hogy az életmentés és a rászorulókon való segítés még gyorsabb és még hatékonyabb legyen. Elfogadom válaszát.

Évről évre emelkedik a munkavállalókkal szemben elkövetett jogsértések száma!

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Képviselőtársaim! Az elmúlt esztendőkben a munka világát érintő szabályozási rendszereket felforgatták. Gondoljanak csak bele, mondjuk, a munka törvénykönyvébe - 2012 -, hogy mit is hívtak életre: felforgattak, megszüntettek olyanfajta biztonságot, amely az embereknek a munka világában való jogbiztonságát jelentette. De megszüntettek különféle szervezeteket is, amelyek szabályozták és segítették az emberek életét, vagy csökkentették, vagy összevonták ezeket a szervezeteket. Mindezek mellett a csökkentés igaz arra is, hogy a szakemberek sokasága elhagyta ezeket a működő rendszereket. Egyre inkább csökken a munkavállalók jogbiztonsága is. Van tehát eredmény, csak lesújtó ez az eredmény. Lesújtó, mert a jogbiztonság csökkenése a kiszolgáltatottsághoz vezet.

– Az év első negyedéves vizsgálati eredmények azt mutatják, azt támasztják alá, hogy a munkavállalók 62 százalékát érintően szabálytalan foglalkoztatások hívódtak életre. 11 százalékkal nőtt egy esztendő leforgása alatt ez az arány. De ha nem a munkavállalókat, hanem a munkaadókat nézzük, akkor meg azt látjuk, hogy az elkövetett szabálytalanságok aránya 58 százalékos mértékű. Magyarul: több mint minden második munkáltató szabálytalanságokat követ el. És milyen típusú szabálytalanságokat? A bejelentés nélküli foglalkoztatásokat, feketefoglalkoztatást, a munkavállalók 14 százaléka - a vizsgálati tapasztalatok alapján - feketén foglalkoztatott volt. De ha nem a feketefoglalkoztatás kérdéskörét nézzük, hanem azt, hogy hogyan és miképpen bánnak az emberekkel, akár a munkaidő-nyilvántartás rendszerét hogyan vezetik, akkor látható módon úgy, hogy az minden harmadik-negyedik munkavállalót hátrányosan érint. Persze hogy hátrányosan érint, hiszen ha nem vezetik korrekten a munkaidő-nyilvántartásokat, annak az az eredménye, hogy pótlékban, pihenőidőben, sok minden egyéb másban negatív eredmények születnek. És a bérkifizetés tekintetében is sok olyan torzóval találták magukat szembe az ellenőrök, amely a garantált bérminimum megfizetése helyett, mondjuk, minimálbért adott az embernek vagy adott esetben azt sem. Szóval, nem akarom tovább bővíteni a látképet, azt szeretném kérdezni valójában:

– Miért nem védik meg a munkavállalókat ezektől a kizsákmányolásoktól, ezektől a kiszolgáltatottságoktól?

– Miért nem biztosítják azoknak a hatóságoknak, ellenőrzési jogosítvánnyal bíró szervezeteknek, hogy tisztességes módon fel tudják tárni, inkább meg tudják előzni ezeknek a helyzeteknek a kialakulását?

– Mit kívánnak tenni önök az egy év leforgása alatt történő, 11 százalékos mértékű, ilyen súlyos helyzetek növekedésével kapcsolatosan?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A munkaügyi ellenőrzés 2015 első negyedévi tapasztalatairól szóló beszámoló valóban tartalmaz olyan adatot, amely szerint az előző év azonos időszakához képest a jogsértéssel érintett munkavállalók számaránya 51 százalékról 62 százalékra növekedett. Egy-egy időszak összehasonlító ellenőrzési adataiból, azoknak egymáshoz való viszonyából azonban közvetlen és általános érvényű következtetéseket levonni nem lehet, az adatokat ugyanis jelentős számú tényező befolyásolja: az adott időszakban milyen ágazatokat ellenőrzött a hatóság, milyen munkavállalói létszámmal dolgoztak az ellenőrzött munkáltatók, sor került-e akció- vagy célellenőrzésre, és ha igen, mely területet, területeket érintettek. Ágazatonként eltérő például a tipikus jogsértések aránya. Ön is tudja, hogy a feketemunka jellemzően nagyobb az építőiparban, a mezőgazdaságban, mint egyéb szektorban. Hosszabb távot tekintve a jogsértéssel érintett munkavállalók számaránya hullámzó tendenciát mutat: 2010-ben és 2011-ben csupán 50 százalék körül mozgott, míg ezt megelőzően, 2007-ben és 2009-ben 63-65 százalék volt az arány.

– Képviselő Úr! Önmagában azonban a jogsértő munkáltatóknak, a jogsértéssel érintett munkavállalóknak, az összes ellenőrzéssel érintetthez viszonyított viszonylag magas aránya értelmezéséhez elengedhetetlen a következők figyelembevétele is: a munkaügyi hatóság az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében hangsúlyt helyez arra, hogy az előző időszakban legfertőzöttebb területeken, illetve azoknál a munkáltatóknál kerüljön sor ellenőrzésre, ahol leginkább vélelmezhető a szabálytalan foglalkoztatás. Ez természetesen azzal az eredménnyel is jár, hogy a jogsértéssel érintett munkáltatók, munkavállalók viszonyszáma magasabb lesz. A munkaügyi hatóság éves ellenőrzési terve évek óta kiemelt célként kezeli a feketemunka visszaszorítását, a munkavállalók anyagi és a munkával kapcsolatos érdekeinek védelmét.

– Képviselő Úr! A munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos szabálytalanságok többnyire valóban a munkabérrel, a munkaidővel kapcsolatos jogsértések leleplezését célozzák, ezért mindenkor kiemelt vizsgálati célok, hasonlóan a garantált bérminimummal kapcsolatos jogsértések feltárásához. A munkaügyi hatóság az elmúlt öt évben mintegy 90 ezer munkáltatónál tartott munkaügyi ellenőrzést, az ellenőrzések közel 900 ezer munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek vizsgálatára terjedtek ki. A feltárt jogsértések említett viszonylag magas aránya éppen az ellenőrzést végző szervezetek személyi állományának felkészültségét, magas színvonalú munkavégzését, és az ellenőrzések célirányosabb, hatékonyabb megszervezését tükrözi.

+

GÚR NÁNDOR: – Államtitkár Úr!  Szomorú magyarázkodásnak tartom, amit lefolytatott, sajnálatos az, ami a háta mögött meghúzódik. Arról kellene önöknek gondoskodni, hogy az emberek érdekét szem előtt tartva a hatóságok úgy végezzék a dolgukat, hogy előzzék meg ezeknek a problémáknak a kialakulását, másrészt önöknek mint kormánynak az emberek érdekét kellene szolgálni. Nem úgy, hogy a minimálbér bruttója emelkedik,  – a vásárlóerő-értéke emelkedjen!

– Államtitkár Úr!  Önök szétverték a jogbiztonságot, önök munkavállaló-ellenes politikát folytatnak. A haveroknak meg a pereputtynak gondoskodnak arról, hogy legyenek százával, ezrével olyan emberek, akik éhbérért végzik a tevékenységüket, ez az önök politikája. Tudja, amikor 800 millió forint jut osztalékban egy embernek, aki 225 ember bérére 157 millió forintot fordít, akkor ez szégyenletes. Ez az önök politikája! Ez gyalázat, ez szégyen! Hogyan lehetne ezt a választ elfogadni?

A képviselő úr nem, az Országgyűlést viszont az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 33 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Megszűnik az idegenforgalmi adó, mi lesz az önkormányzatok támogatásával?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Képviselőtársaim! Alig egy hónapja értesülhettek sajtóból az érintettek, hogy a 2015. évi költségvetési törvény eddigiektől eltérő rendelkezése miatt sok önkormányzat nem fogja megkapni a beszedett idegenforgalmi adó után járó költségvetési támogatást. Korábban ez minden beszedett adóforint után 2 forint volt, ez most, jelen pillanatban 1,5 forint vagy 1,55 forint, azonban a fokozott, nagyobb iparűzési adóerő-képesség esetén egyes települések nem kapják meg az ez után járó állami támogatást. A turisztikai szervezetek erre úgy reagáltak, hogy sürgették a megoldást, azonban a legutóbbi időben már olyan sajtónyilatkozatok láttak napvilágot Glattfelder Béla úr részéről, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, hogy egyes javaslatok szerint érdemes lenne megszüntetni az eredetileg a helyi turizmus támogatására bevezetett idegenforgalmi adót, a hozzá járuló állami kiegészítéssel együtt. Elfogadása esetén közel tízmilliárd forint maradna állami szinten, amelyet a kormány más területekre költhetne.

– Államtitkár Úr! Ezzel szemben a Jobbik évek óta azt szorgalmazza - és különböző indítványok formájában be is nyújtotta a parlament elé -, hogy csökkentse a kormány az idegenforgalom áfaterhét, a szálláshely-szolgáltatás áfatartalmát 27 százalékról 5 százalékra. Ezt a javaslatunkat önök, valahányszor mi benyújtottuk, mindig lesöpörték az asztalról, pedig ezzel valóban élénkíteni lehetne a turizmust. Jelen pillanatban önök egy olyan forrást készülnek a településektől elvonni, amelyből főként a turizmusból élő települések fejleszteni tudnak, a szolgáltatások színvonalát növelni tudják, így ez akár a turizmus visszaesésével is járhat. Ezért is kérdezem:

– Mennyire kell komolyan venni ezt a javaslatot?

– Valóságalapja van-e ennek a javaslatnak?

– Tisztában vannak-e önök azzal, hogy az önkormányzatok tucatjainak működését, fejlesztési lehetőségeit vennék el ezzel?

– Miért nem támogatta a kormány a Jobbik idevonatkozó javaslatait a turizmus áfatartalmának csökkentésére, a szálláshely-szolgáltatás áfaszintjének csökkentésére?

– Miért gondolkodik olyan lehetőségekben, amelyek a magyarországi turizmusból élő önkormányzatok helyzetét még tovább nehezítenék, és semmivel sem járulnának hozzá a magyar turizmus fellendítéséhez, fejlesztéséhez?

+

GLATTFELDER BÉLA, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a kérdéseit. A legjobb időpontban hangoznak ezek el, hiszen holnap alakul meg a nemzeti turisztikai fórum, ahol nyilván sok olyan kérdés is fel fog merülni, amelyeket ön most felvetett. Ami az áfát illeti: a szálláshely-szolgáltatás jelenleg ma is a 18 százalékos, kedvezményes kulcsba tartozik, és ennél alacsonyabb adókulcs megállapítása nyilvánvalóan - EU-s jogi összefüggéseket vizsgálva - problémát okozna. A legalacsonyabb kedvezményes kulcsba tartozik jelenleg a szálláshely-szolgáltatás. Az adóerő-képesség és a kompenzáció kérdésének - mivel itt ez az idei évtől érvényesülő szabály az idegenforgalmi adó esetében - valóban indokolt a felvetése, és szeretném önt arról tájékoztatni, hogy jelenleg éppen azon dolgozunk, hogy jövőre csökkenjen ez az elvonás, és még több jusson az önkormányzatoknak és a turizmus fejlesztésére. Ami az idegenforgalmi adót, illetve annak a kiegészítését illeti: a kormánynak semmilyen olyan terve nincs, ami ennek a megszüntetésére irányulna. Különböző szakmai szervezetek felvetnek különböző javaslatokat, a kormánynak az a dolga, hogy ezeket a felvetéseket megvizsgálja.

– Képviselő Úr! Mindig volt vita az idegenforgalmi adóról és annak az állami kiegészítéséről, amit elsősorban ezeknek az adóbevételeknek és a kiegészítésnek a felhasználása indokolt, illetve hozott felszínre. Valóban többfajta javaslat van. Ezek a javaslatok nagyon szerteágazóak, és általában arra irányulnak, hogy hogyan lehetne az állami kiegészítést minél hatékonyabban a turizmus szolgálatába állítani. Ugyanis a legfontosabb sokak szerint – és én ebben osztom a véleményüket – éppen az, hogy Magyarországon azok, akik pihenni, nyaralni szeretnének, a pénzükért a legjobb szolgáltatást kapják, a legtartalmasabban tudják a szabadságukat Magyarországon eltölteni. Tehát semmilyen olyan változás nem történhet, amelynek eredményeképpen ne jutna több a turizmus céljaira, amelynek eredményeképpen kevesebb pénz jutna erre a célra.

– Képviselő Úr! Ilyen jellegű javaslatokat a kormány természetesen örömmel meghallgat, megfontol, de látni kell, hogy azért nagyon szerteágazó érdekviszonyok között működik ez az egész ágazat, mert az önkormányzatok sok esetben ellentétes érdekeket fogalmazhatnak meg, mert féltik a pénzügyi stabilitásukat. Ezért mielőtt bármilyen ilyen döntést valaki meghozna, feltétlenül egyeztetni kell az önkormányzatokkal, és velük kompromisszumra kell törekedni. Ha lehetséges olyan kompromisszum megtalálása, amelyik egyaránt szolgálja az idegenforgalmi vállalkozások érdekeit, az önkormányzatok érdekeit és a nyaralni vágyók érdekeit, akkor egy ilyen javaslatot örömmel felkarolnék és terjesztenék be az Országgyűléshez. Azonban ettől nagyon messze vagyunk, mert az érdekek még nagyon-nagyon szerteágazóak. 

+

KEPLI LAJOS: – Államtitkár Úr! Örömmel vettem, hogy nincs olyan terv, hogy azt az állami támogatást, amit jelen pillanatban az idegenforgalmi adó után fizetnek, a kormány csökkentse vagy megszüntesse. Remélem, hogy ez a jövőben így lesz. Azzal viszont nem értek egyet, mert szerintem nem felel meg a valóságnak, hogy az európai uniós elvek vagy jogszabályok alapján ne lehetne a szálláshely-szolgáltatások áfatartalmát akár 5 százalékos minimális szintre lecsökkenteni, amely generálhatná, illetve továbberősíthetné a hazai idegenforgalmat, hiszen kedvezőbb szálláshelydíjakat tenne lehetővé. Azzal sem értek egyet, hogy a kormány mindent megtesz a hazai turizmus fejlesztése és fellendítése érdekében. Ez sajnos nem így van. A legutóbbi példa a nagy közfelháborodást kiváltó vasárnapi boltbezárás, amit a kormány nem vizsgált felül. Ez is egy egyértelműen kudarcként megvalósult döntés, a turisztikai célú területeken sem valósulhat meg a boltok vasárnapi nyitva tartása, ezzel megnehezítve százezernyi nyaraló életét. Elfogadhatatlan a válasza.

A képviselő úr nem, az Országgyűlést viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Ha a kormányon múlik, nem lesz bérfelzárkózás?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Miniszter Úr! Ön nemrég egy építészfórum hallgatósága előtt azt mondta: mi a nyugat-európai bérekkel versenyezni a következő húsz esztendőben nem tudunk. Tehát mi nem tudunk az egyetemet végzett vagy jó szakipari munkás végzettséggel rendelkező fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugat-európai bérekkel. Csupán egyetlen szót kellene kicserélni ahhoz, hogy az állítás igaz legyen: ha nem akarunk, akkor nem is tudunk, sem belátható időn belül, sem húsz év múlva versenyezni a nyugat-európai bérekkel!

– A kormány felelőssége, hogy Magyarországon az elmúlt években bérfelzárkózás helyett folytatódott a bérek leszakadása a nyugati bérektől. Az LMP véleménye szerint ez nem egy szükségszerű folyamat eredménye, hanem a jövedelmi ollót szélesre nyitó kormányzati politikáé. Magyarországnak azért nincs esélye versenyezni a nyugati bérekkel, mert a kormány minden lehetséges eszközzel ezt igyekszik megakadályozni. Az arab befektetőknél a magyar munkaerő olcsóságával és kiszolgáltatottságával házaló miniszterelnök és kormánya részéről ez egy tudatos politika. A miniszterelnök téveszméje, hogy alacsonyan tartott bérekkel, lecserélhető munkavállalókkal és legyengített szakszervezetekkel lehet csak versenyképes Magyarország. Lassan már csak önök nem látják ebben az országban, hogy Magyarország legnagyobb problémája a dolgozói szegénység, az, hogy munkával szerzett jövedelemből nem tudnak megélni az emberek. Ennek pedig egyenes következménye a kivándorlás, amit a kormány okoz, mégpedig azzal, hogy öt éve minden lépésével olyan összeszerelő üzemmé akarja zülleszteni Magyarországot, ahol a kiszolgáltatott munkavállalók az Unió egyik legalacsonyabb fizetéséért dolgoznak.

– Miniszter Úr! A múlt héten elfogadott adócsomag, benne az egykulcsos adó 1 százalékpontos csökkentésével, újabb tudatos lépés a kormányzat részéről, amivel akadályozza a bérfelzárkózást, és növeli a bérszakadékot szegények és gazdagok közt. Miközben nemzetközi szervezetek - köztük az OECD - egymás után figyelmeztetnek, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség rosszat tesz a gazdaságnak, a magyar kormány még jobban kitágítja az alacsony és magas jövedelműek közti távolságot. Ma Magyarországon a 150 ezer forint körüli nettó átlagbér alatt keres az adófizetők kétharmada. Ez az árakat is figyelembe véve az alsó egy-két jövedelmi tized szintjének felel meg Nyugat-Európában. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, első lépésben bérfelzárkózást támogató kormányzati politikára volna szükség, hogy egyetlen magyar munkabér se lehessen a létminimum alatt. Ezért is kérdezem:

– Van erre bármilyen terve az önmagát a keményen dolgozó emberek kormányának nevező kabinetnek?

– Vagy ebben a kormányzati ciklusban is folytatódik a bérek leszakadása a nyugatiaktól? 

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselőtársam! Beismerve azt, hogy bár Nyugat-Európa és Közép-Európa között az elmúlt tíz esztendőben nem nőttek a bérezésbeli különbségek, de érdemben nem is csökkentek, hihetetlen elszívóképessége van Nyugat-Európának és az atlanti világnak. A legjobb magyar mérnökök, a legjobb magyar végzős orvosok és a legjobb magyar szakemberek olyan bérekkel kapnak állásokat, amelyekkel ma a magyar gazdaság nem tud versenyezni. Sok mindenben önnek igaza van, de ha nem ilyen lenne Magyarország gazdasági berendezkedése, akkor még ennyit se tudnánk adni például a közszféra dolgozói számára.

– Arra szeretném felhívni a figyelmét minden képviselőtársamnak, hogy tíz évvel azután, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ma Magyarország az Európai Unió átlagbéreinek a 30 százalékát fizeti. Tehát az Európai Unió átlagbérének 30 százaléka van Magyarországon tízéves európai uniós tagság után. Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy vásárlóerőben ez talán érhet 40-50 százalékot. Fel lehet tenni a kérdést, hogy vajon akkor mit tettünk ebben az elmúlt tíz esztendőben.. És mielőtt még pálcát törnének a kormány feje fölött, szeretném felhívni a figyelmüket arra, is hogy az Európai Unió átlagos vásárlóerejéhez képest vagy bérszintjéhez képest Lengyelország ugyanannyi, mint Magyarország: 30-40 százalék, Csehország néhány százalékkal több, Szlovákia pedig kevesebb, tehát a V4-országok között bér tekintetében nincs érdemi különbség.

– Képviselőtársam! 2004-2010 között nem történt érdemi lépés ennek a bérkülönbségnek a csökkentésére. 25 százalékról indultunk, és körülbelül 5 százalékos bérdifferenciát sikerült ledolgoznunk az elmúlt négy esztendőben. Tehát amikor Magyarország belépett az Európai Unióba, akkor az átlagbér 24-26 százalékát kapták a magyarok, most valamivel több mint 30 százalékát. Ennyit sikerült az elmúlt hároméves béremelési politikával végrehajtani. Itt a figyelmébe ajánlanám, hogy az Európai Unió területén Magyarország volt az az ország, ahol harmadik legnagyobb mértékben nőtt a minimálbér. Ami pedig a jövedelemkülönbségeket illeti: bizonyára az OECD-jelentést alaposan áttanulmányozták. Tekintettel arra, hogy Magyarország még mindig azon országok között van, ahol a legkisebb a jövedelemkülönbség az Európai Unió területén, az első háromban voltunk 2010-ben, és még mindig az első ötben vagyunk 2015-ben, tehát Magyarország egy egyenlőségpárti gazdaságpolitikát folytat mind a mai napig 30 éve, aminek ez a társadalmi berendezkedés – akár jól, akár rosszul – következménye.

– Képviselőtársam! Szeretném felhívni arra is a figyelmét, hogy mindez azzal együtt igaz, hogy Magyarországon az elmúlt három esztendőben 42 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, tehát az állam mint foglalkoztató igyekszik a közszférában az életpályákkal megadni a béremelés lehetőségét. 700 ezer közalkalmazottnál, átlagosan azt mondhatjuk, 17-20 százalékos béremelésen vagyunk túl. Néhány adatot szeretnék még a figyelmébe ajánlani: a bruttó minimálbér 73 500 forint volt, ma 105 ezer, a nettó átlagkereset kétgyerekesnél 138 ezer volt, ma 179 ezer, háromgyerekesnél 131 ezer volt, most pedig 203 ezer forint. Három év alatt, úgy gondolom, ez a kormánytól igen komoly teljesítmény. Kérem, ezt akceptálja! 

+

SCHMUCK ERZSÉBET: – Miniszter Úr! Nagy érdeklődéssel vártam az ön válaszát, mert azt gondolom, hogy amit ön az építészfórum hallgatósága előtt elmondott, az igaz. Sőt, ha ez a társadalom- és gazdaságpolitika folytatódik, és ezt fogja a kormány folytatni, akkor nemhogy húsz éven belül, de még ötven év múlva se fogjuk utolérni a nyugat-európai béreket. Mi számtalanszor elmondtuk azt, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó növeli a távolságot a szegényebbek és a magas jövedelműek között. Most ez az 1 százalékos csökkentés, amit önök úgy kommunikálnak, hogy 120 milliárd forintot hagyott az embereknél, a legmagasabb jövedelműeknek kedvez, és a szegényebbeknek, mondjuk, a százezer forintosoknak csak ezer forint havi pluszbevételt jelent. Tehát a szakadék nő, és e miatt a gazdaságpolitika miatt nem tudom elfogadni a válaszát.

A képviselő asszony nem, az Országgyűlést viszont az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1  tartózkodás kíséretében elfogadta.

Mit kíván tenni a Belügyminisztérium a határozottabb fellépés érdekében?

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): – Államtitkár Úr! Menekültügyi szempontból Európában a lakosságszámhoz viszonyítva Magyarország az egyik leginkább terhelt ország, idén eddig több mint 60 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, többen, mint tavaly összesen. E kérdésben szerte Európában szigorodnak az álláspontok. Franciaország a napokban lezárta a bevándorlók előtt az olasz határt. Németország, Ausztria, Svájc és Luxemburg is bejelentette, hogy ebben az évben visszaküldi a bevándorlókat oda, ahol először lépték át az Unió területét és regisztrálták a menekültügyi kérelmüket. A német hatóságok azt jelezték, hogy 15 ezer olyan határozatot hoznak, amely illegális határátlépők Magyarországra visszaküldéséről szól. Luxemburg, Svájc és Németország hatóságai pedig arról tájékoztatták a magyar felet, hogy nyáron charter repülőjáratokon küldik vissza Magyarországra az illegális bevándorlókat. Ezért is fontos, hogy még a parlament nyári szünete előtt elfogadhassuk azt a törvénymódosítást, amely alapján a magyar rendőrség visszafordíthatná azokat az illegális bevándorlókat, akik biztonságosnak számító harmadik országból kísérlik meg a magyar határ illegális átlépését. Ukrajna kivételével Magyarországnak csak olyan szomszédos országai vannak, ahol nem fenyegetik senkinek az életét, vagyis biztonságos államnak tekinthetők. Így a magyar hatóságok ezután csak azoktól az illegális határátlépőktől fogadhatnának el menekültkérelmet, akik nem biztonságos harmadik országból próbálnak meg átkelni a magyar határon.

– Államtitkár Úr! Európa határait meg kell védeni, és ebben a magyar társadalom jelentős része is egyetért. A baloldal Magyarország-ellenes és bevándorlópárti propagandát folytat, miközben a magyar emberek jelentős szigorítást várnak bevándorlásügyben. Eddig 800 ezren küldték vissza a bevándorlásról szóló kérdőívet a nemzeti konzultáció keretében. A rendelkezésre álló adatok alapján a válaszadók elsöprő többsége, több mint 80 százaléka szerint mind az EU, mind Magyarország részéről keményebb, határozott fellépésre van szükség. Ezek alapján kérdezem:

– Mit kíván tenni a Belügyminisztérium a határozottabb fellépés érdekében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány nem vitatkozik, a kormány cselekszik! Jelenleg az Európai Unió előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás az illegális bevándorlás kérdése. Ez a probléma Magyarországot érinti a tagállamok közül a legsúlyosabban. Ha a népességre vagy a GDP-adatokra vetítve nézzük a menedékkérők számát, akkor az első olyan ország vagyunk, ahová a legtöbb menekült jön. A helyzet sürgős megoldást és mindannyiunk részéről azonnali és határozott lépéseket követel. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon!

– Képviselő Úr! A rendőrség az elmúlt 72 órában tiltott határátlépés miatt összesen 1943 főt, ebből szerb viszonylatban 1817 főt fogott el. Míg 2014-ben a menekültügyi hatóság 42 777 menedékkérőt regisztrált, ez a szám idén a mai napig 59 367 fő. A menekültek jelentős része nem valódi menekült, nincs háború a hazájában, nem üldözik sem őt, sem családját, nincs életveszélyben nemzetisége, vallása vagy politikai hitvallása miatt; biztonságos országból érkezik, így nem indokolt a menekültstátus megadása. Azzal, hogy menedékjog iránti kérelmet nyújtanak be, visszaélnek a nemzetközi jog által nyújtott védelemmel. Ennek megakadályozását szolgálja a Ház előtt lévő, a menedékjogról szóló javaslat, amely lehetőséget teremt arra, hogy a jövőben a hatóságok ne csak azt vizsgálják, hogy honnan származik a kérelmező, hanem azt is, hogy mely tranzitországokon keresztül érkezett Magyarországra. Célja, hogy akik egy biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarország területére, azok ne igényelhessenek politikai menedékjogot. A dublini eljárás keretében ez évben mintegy 15 ezer megkeresés érkezett a tagállamoktól menedékjogot kérők visszavétele érdekében. Ez a szám sokszorosa az elmúlt évek azonos időszakában érkezett megkeresések számának.

– Tisztelt Országgyűlés! A kormány döntésének megfelelően Pintér Sándor belügyminiszter úrnak kell tájékoztatást adnia a magyar-szerb határ kerítéssel való lezárásának előkészítési munkálatairól. Hangsúlyozni kell, hogy Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. A kormány döntése nem egyedülálló: a görög-török, a bolgár-török határon is volt kerítésépítés, és a spanyol városok Észak-Afrikában is így védik magukat a bevándorlási nyomással szemben. Jelenleg az uniós szabályok csak nagyon szűk körben engedik meg a menedékkérők szabadságának korlátozását, ezért szükséges a jelenlegi normák felülvizsgálata. Továbbra is azt mondjuk, hogy mindenkinek a saját határait kell megvédeni, ezért a kormány minden olyan javaslatot támogat, amely ennek a súlyos problémának a megoldását segíti elő. A kormány elkötelezett az iránt, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben!

+

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Jól látszik, hogy a helyzet teljes egészében megváltozott, hiszen átlépte az illegális határátlépők száma a 60 ezret a tegnapi nap folyamán. De nemcsak ez a probléma tornyosul előttünk, hanem az is, hogy gyakorlatilag a schengeni határ nem működik, az Európai Unió bürokratái képtelenek erre választ adni. És jól látható a számadatok alapján és a prognosztizáció alapján, hogy gyakorlatilag már nem bevándorlásról van szó, hanem egy nagyon komoly népmozgalomról, népvándorlásról, amely Észak-Afrika, Közép-Afrika és Nyugat-Ázsia felől érkezik Magyarország felé. Ezért, azt gondolom, hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány megtesz, illetve azok a jogszabályok, amelyek itt a parlament előtt fekszenek a biztonságos államok meghatározásáról, és a műszaki határzárra gondolok, ezek nemcsak a magyar embereket, nemcsak Magyarország határait, hanem az Európai Unió határait és valamennyi európai polgártársunkat védik. Köszönöm a válaszát, elfogadom.