A 2010-es választásokhoz közeledvén egyre többször és egyre élesebben zajlik a potenciális alkotmányozó többség körüli vita. Egyesek várakozva tekintenek a jövőbe, mások pedig rémlátomásokat vizionálva aggódnak a magyar demokráciáért. Ezen dilemmáktól vezérelve „szervezett „teadélutánt” „A kétharmad és az Alkotmány” címmel az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is a Nyílt Társadalom Archívum székházában. (Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet - a közvélemény kutatások előrejelzéseinek láttán - már az év elején megpendítette az Alkotmány körüli vitákat, névadójuk egyik könyvének „Harcz az alkotmányért” apropóján. Ezzel párhuzamosan elkezdte működtetni A Harmadik Köztársaság Alkotmányának értékei című honlapot is, ahol 27-en próbálják körvonalazni Alkotmányunk értékeit.)

– El tudnám képzelni, hogy a testület hatásköre az alkotmánymódosítások felülvizsgálatára is kiterjedjen – mondotta volt Paczolay Péter, előadásában.  Az Alkotmánybíróság elnöke sajnálatosnak tartja, hogy nem vizsgálják az alkotmánymódosításokat, és e gyakorlattal szemben komoly aggályai vannak. Előadásában Carl Schmitt német jogtudóst, filozófust idézve, arról beszélt, hogy a minősített, kétharmados parlamenti többség, nem értékesebb az egyszerű többségnél. A Taláros Testület elnöke ennek kapcsán úgy vélte: az Alkotmánybíróság jogkörének ki kellene terjednie az alkotmánymódosítások vizsgálatára is.

A rendezvényen – mások mellett – előadást tartott Bragyova András és Trócsányi László alkotmánybíró is.

Bragyova András szerint, aki új alkotmányt akar, valójában forradalmat, azaz alkotmányellenes hatalomváltást akar. Hozzátette: ez nem értékítélet, de fontos hangsúlyozni, hogy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását sürgetni alkotmányellenes törekvés, lévén az alaptörvény újra alkotásával megszűnik az alkotmányozó hatalom, továbbá „termékének lehetnek meg nem változtatható elemei."

Trócsányi László, három ország (Franciaország, Belgium és Luxemburg) próbálta bemutatni az alkotmányok stabilizáló vagy azzal épp ezzel ellentétes szerepét, továbbá azt, hogy maga az Ötödik Köztársaság francia alkotmánya képes volt sok különböző rendszert (köztársasági elnököt, társbérletet) „túlélni”. Előadása második részében a közös európai alkotmányos hagyományok körvonalazására is tett kísérletet.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában (március 23) alkotmányosnak minősítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséről szóló,  legújabb - 2009. évi XXIX. törvény-t.

A Taláros Testület immáron másodszor foglalkozott a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényi szabályozásával. Első ízben 2008. december 15-én hozott 154/2008. (XII. 17.) AB határozatával meg-semmisítette azt a törvényt, amely különböző nemű és azonos nemű párok számára a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és mögöttes jogként a há¬zasságra és a családra vonatkozó összes jogszabályt egységesen alkalmazni rendelte. A döntésnek az alapvető indoka az volt, hogy „a különneműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat a házasság megkettőzésével, leértékelésével” járna.

Az Országgyűlés liberális erői élve a parlamenti többségükkel, átalakították a törvényt: már „csak” az azonos neműek számára tette lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, kiegészítve azzal, a fő szabállyal, hogy az élettársi kapcsolatra is – néhány fontos kivétellel – a házasságra, házastársakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.  A törvény szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatot két - tizennyolcadik életévét betöltött – homoszexuális, illetve leszbikus személy anyakönyvvezető előtt is kinyilváníthatja. (Szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője igennel, míg a Fidesz, a KDNP egységesen ellene voksolt.)

A megújított törvény ellen kilenc tiltakozó indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, elődjéhez ha¬sonló kifogásokkal – házasság intézményének kiüresítése, gyengítése, negatív példamutatás, gyermekjogok veszélyeztetése –  de ezeket a Taláros Testület elutasította. Az új változatot alkotmányosnak ítélte.

Határozatának indokolásában kiemelte: az emberi méltósághoz való jogból következik, hogy az egynemű párok is kinyilváníthassák együttélési szándékukat az anyakönyvvezető előtt, melyre a házassággal azonos vagyoni és öröklési szabályokat kell alkalmazni. A házasság és a család intézményének alkotmányos védelme nem zárja ki, hogy a jogalkotó más, a házassághoz hasonló funkciójú párkapcsolati formákat is védelemben részesítsen. Hangsúlyozta: döntése során figyelemmel volt a társadalmi tendenciákra, igényekre, a hagyomá¬nyos házas¬ság- és családformák változására, a párkapcsolati formák szabad megválasztásának jogára. Megerősítette: az azonos neműek számára az elismerés az emberi méltósághoz való jogból levezethető. Állította: a kizárólag azonos nemű személyek által létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat nem jelent konkurenciát a különneműek házasságának – mivel ők házasságra nem léphetnek, gyermekeket nem fogadhatnak örökbe, és társuk nevét sem vehetik fel –, ez a kapcsolat nem üresíti ki és nem értékeli le a házasság intézményét.  

Az Alkotmánybíróság szerint az anyakönyvvezetők nem tagadhatják meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezését: „nincs alkotmányos ok arra, hogy a közhivatalt viselő anyakönyvvezető pusztán a párok szexuális beállítottsága miatt megtagadhassa a közreműködést.” A Taláros Testület azt sem kifogásolta, hogy az ilyen kapcsolatokra a házassággal azonos vagyonjogi és öröklési szabályokat kell alkalmazni.  Ugyanakkor leszögezte: a jogalkotónak lehetősége van arra, hogy – ha ez indokolt – a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot eltérően szabályozza. Így különösen nem kizárt, hogy a házasság, illetve a család védettségi szintjét további előnyök nyújtásával növelje.

A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Balogh Elemér, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

A KDNP tudomásul veszi az Alkotmánybíróság kötelező érvényű döntését a bejegyzett élettársi kapcsolatokról, de továbbra is meg szeretnék erősíteni a házasság és a család alkotmányos védelmét. Jogi szabályozással szeretnék ezt megvalósítani, a megoldás mikéntjét a párt szakemberei vizsgálják – reagált a Taláros Testület ítéletére Salamon László a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa.

Alkotmánybírósághoz fordult az Eötvös Károly Intézet. Kérik, hogy semmisítsék meg a választási eljárásról szóló törvénynek azt a szabályát, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány utolsó heteiben megszerezzék mind a nyolcmillió választópolgár nevét és lakcímét, akár nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban is. Állítják: a törvény még arra sem ad lehetőséget a választóknak, hogy megtiltsák adataik kiadását, így a polgárok semmilyen kontrollt nem gyakorolhatnak adataik felett. Ez a szabályozás megfelelő garanciák nélkül korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot, és kiüresíti a polgárok információs önrendelkezési jogát. Tarthatatlanságát jelzi, hogy az is lehetővé válik, hogy a választópolgárok listáját bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt előzetes letartóztatásban lévő személyek szerezzék meg – tartalmazza a civilszervezet közleménye.

A „rezidensrendelet" alkotmányba ütköző passzusainak megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól Körmendi Péter orvostanhallgató és Varga Zoltán. Állításuk szerint a rendelet hátrányosan különbözteti meg az orvosi hivatást választókat, hisz rajtuk kívül nincs még egy olyan szakma, amelyre olyan szankció vonatkozna, hogy az oktatás költségét vissza kell fizetni, ha a végzett hallgató külföldön vállal munkát.

Másodszor tűzik napirendre a vagyonosodási vizsgálatok szabályozását megkérdőjelező ombudsmani beadványt. A testület megkezdi az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálatát is. Íme, a hétfő-keddi ülés napirendje:  

Az Alkotmánybíróság elé kerülnek a PSZÁF-elnök rendelkezés-alkotási hatáskörének és a közoktatási törvény egyik rendelkezésének alkotmányosságát támadó államfői indítványok. Másodszor tűzik napirendre a vagyonosodási vizsgálatok szabályozását megkérdőjelező ombudsmani beadványt. A testület megkezdi az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát.

Az Ab hétfői teljes ülésén foglalkozik az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. november 23-i ülésnapján elfogadott törvény 1-5. §-ai, valamint a 6. § (3) bekezdés a), illetőleg c)-e) pontjai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2009. december 14-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megkérdőjelezték a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 402. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Szó lesz a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 6. § (1) bekezdésének, valamint 7. § (1) bekezdésének alkotmányosságáról.

Megvizsgálják a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.170/2006/2. sz. végzésével kapcsolatosan benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény 271. § (2) bekezdésének alkotmányosságát.

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 332/2009. (VII. 22.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az Alkotmánybíróságnak a hozzá érkező beadványokról 30 napon belül, soron kívüli eljárásban 3 napon belül kötelező legyen határozatot hozni.”

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 374/2009. (IX. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a Gyurka Tibor, a Nép Oldali Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg a hitelszerződések bármely fél által történő utólagos módosítását?”

Napirendre kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

Napirendre kerül a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja a „2008. szeptember 30-át követően” szövegrészének alkotmányosságát elemző határozattervezet.

A testület megkezdi a Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (új Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát.

Megtámadták a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 49. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.

Határozattervezet készült a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. (1) bekezdés hivatkozott szövegrésze alkotmányosságával összefüggésben.

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 297/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a dr. H. T. által a Magyar Antifasiszta Liga képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Európa Uniós jogharmonizáció keretében az 1978. évi IV. törvénybe „A Büntető Törvénykönyvről” bekerüljön, mint bűncselekmény a Holokauszt tagadásának tényállása, mely szerint bűntettet követ el az a személy, aki nyíltan felvállalva hirdeti, hogy nem történt a német koncentrációs táborokban zsidó és cigány népirtás, azaz tagadja a Holokauszt megtörténtét?”

Kedden negyedszer vitatják meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény 4. §-ának alkotmányosságát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Másodszor foglalkoznak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdés második mondatának, valamint (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatával. A vagyonosodási vizsgálatok szabályozását az állampolgári jogok országgyűlési biztosa támadta meg.

Megtárgyalják a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 1919. § (2) bekezdés második mondata „az ügyész, illetve” szövegrészének alkotmányosságát.

A keddi teljes ülés végén két végzéstervezetről is tárgyalnak.