Az államadósság leküzdése nem lehet sikeres azok megnevezése nélkül, akik felelősek ezért az adósságért - rögzíti a kedden Budapesten bemutatott Széll Kálmán Terv Adósság és felelősség című fejezete. Kitérnek arra is, hogy a száz leggazdagabb magyar közt számon tartott milliárdosok - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Kóka János volt gazdasági miniszter, Veres János volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök - állami vezetőként hatalmas hiteleket vettek fel, aztán ez a sok pénz eltűnt, az adósság itt maradt nekünk, ők pedig úgy gondolják, hogy ezzel a dolog el van intézve. Ezt nem lehet annyiban hagyni, ki kell vizsgálni a hiteleket felvevők felelősségét - emeli ki a dokumentum.

A Széll Kálmán Terv szerint a devizahitelek törlesztése sok családban már a megélhetést fenyegeti, így fontos, hogy legalább a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány hatósági árképzéssel és az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket. A rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit július elsejéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Belügyminisztérium dolgozza ki.

Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek - ezt mondja ki a Széll Kálmán Terv. A terv szerint a megoldás az, hogy a nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is, hogy azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait. Az intézkedések között említi a dokumentum azt, hogy július 1-jéig felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására, továbbá kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodelleket. 2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, a jövő év első napján pedig hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

A Széll Kálmán Terv szerint át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni. Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók pedig elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az ágazat mindennapjainak.

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát. Fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ez is a Széll Kálmán Tervből derül ki. A dokumentum szól arról is, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek. A terv alapján idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

Az intézkedések eredményeként egyebek között a jövő évben a közösségi közlekedés átalakításával új díj-, kedvezményrendszer léphet életbe, ezzel párhuzamosan csökkenthető lesz a teljes árú menetjegyek ára. A program része az is, hogy  jövőre még a 2010-2011-es bankadót szedik be, ez 90 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentést, illetve 2013-2014-ben még nem csökken 19 százalékról 10 százalékra a társasági adó általános szintje, de 500 millió forint nyereségig megmarad a 10 százalékos adómérték. Ez 120 milliárd forinttal segíti az államadósság-csökkentés programját.
   
Az államháztartás bevételét növelő tételeket egy 2012. január elsejétől létrehozott Államadósság-csökkentő Alapba helyezik, amely így 2012-ben 90 milliárd forint, 2013-2014-ben 220-220 milliárd forint többletbevétellel kalkulálhat és mindkét évben a befolyt összegekkel csökkenti Magyarország államadósságát.

A Matolcsy György nemzetgazdasági és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által kedden bemutatott Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések a kormány tervei szerint jövőre 550 milliárd forinttal, 2013-ban 900 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. A program megvalósítása a kormány tervei szerint azt eredményezi, hogy 2014 végére a bruttó hazai termék 65-70 százalékára csökkenthető az államadósság; ezt a maximumot az új alkotmány is tartalmazza majd.
   
Az intézkedési terv rögzíti: az államadósság csökkentése együtt jár majd a költségvetési hiány csökkentésével: idén 2,9, 2012-ben 2,5, 2013-ban 2,2, 2014-ben pedig 1,9 százalék lehet a GDP arányos költségvetési hiány. A Széll Kálmán Tervvel és az Új Széchenyi Tervvel pedig megalapozható egy 4-6 százalék közötti gazdasági növekedés, ez pedig - Matolcsy György szerint - megalapoz egy 300 ezerrel magasabb foglalkoztatási szintet.