Mint az orvoshoz! A gyógyulás, gyógyítás, s tán még a csoda reményében is fordulnak a Taláros Testülethez szép hazánkban. Ez esztendőben, január óta 719 beadványt, panaszt fogadtak. 280 ügyet testületi döntéssel fejeztek be, hoztak 180 határozatot, 100 végzést, és 8 elnöki végzés is született. Kétség nincs felőle: kapnak, bőséggel kapnak, a jövőben is beadványokat.

Huszonegy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés írható az Országgyűlés rovására szeptember 1-ig. Ezek közül 18 esetben már letelt az alkotmánysértést kimondó Ab-határozatban a mulasztás orvoslására előírt határidő.

A legrégibb pótlandó: a II. világháborút lezáró 1947-es Párizsi Békeszerződés által előirt kártalanításról, illetve az akkoriban Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlásáról rendelkezik, és a parlamentnek 1997. június 30-ig kellett volna jogszabályt alkotnia.  De 1999. december 15-én lejárt az Országgyűlés ülésezési rendjével kapcsolatos alkotmányos mulasztással kapcsolatban az Alkotmánybíróság által a parlamentnek megszabott határidő is. A parlament mulasztásos alkotmánysértései között vannak, amelyek kábítószerrel kapcsolatos nemzetközi egyezmények kihirdetésével függnek össze, vannak, amelyek a választókerületek kialakításával, a népszavazás speciális határidőivel, a kitüntetések adományozásával, a külföldön tartózkodók szavazásával, a közigazgatási hivatalokkal, vagy a médiatörvénnyel.

Alkotmánybírósághoz fordult a 2010-ben hatályba lépő adótörvények miatt az Adótanácsadók Egyesülete. Meggyőződésük ugyanis: egyes, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítás valamint az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések – így az elvárt járulék is – nem csupán hátrányosak, hanem teljes jogbizonytalanságot teremtenek a vállalkozók körében. A Vállalkozók országos Szövetsége is hasonló bejelentést tett, s fontolgatja a törvény megtámadását az Ipartestületek Országos Szövetsége is.

A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénycsomagot az Országgyűlés június végén fogadta el. Az Adótanácsadók Egyesülete ugyan megérti és méltányolja az adórendszer egyszerűsítését célzó rendelkezéseket, úgy vélekedik azonban, hogy más – éppen a legfontosabb – rendelkezések ezzel homlokegyenest ellentétes hatásúak. „Érteni véljük a szürkegazdaság visszaszorítására való törekvést is egyes előírások mögött, szilárd véleményünk szerint azonban ezek egyrészt könnyen kijátszhatóak, másrészt az elérni kívánt cél ellen hatnak, hatásukban inkább növelik, mint csökkentik a szürkegazdaság hatókörét" – tartalmazza a közleményük. Állítják: egyes, az szja, a társadalombiztosítás az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések nem csupán hátrányosak, hanem teljes jogbizonytalanságot teremtenek, és szinte az összes kisvállalkozói kört érintik, amikor személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni. Eddig is voltak-vannak előírások, amelyek a vállalkozók által felveendő személyes jövedelem, az adó- és járulékalap minimumát határozták meg, jövőre azonban e jövedelmet olyan újonnan bevezetett fogalmak alapján kellene meghatározni, amely fogalmak a vállalkozók vonatkozásában egyszerűen értelmezhetetlenek, értelmetlenek. Ami pedig értelmetlen, azt mindenki, az ellenőrzést végző APEH is úgy értelmezheti, ahogy akarja! „A jogbizonytalanság így létrejövő foka egyértelműen alkotmányellenes.”! Az egyesület szerint azonban nemcsak a jogbiztonság követelménye sérül. Az új rendelkezések között van, amelyik a meg sem szerzett jövedelem eho alá vonásával a tulajdonhoz való jogot, van, amelyik az eltérő adóztatással a verseny szabadságát sérti. Más jogszabályhely az osztalékként ki sem fizetett nyereség ehóztatásával – csökkentve ezzel a beruházásra fordítható összegeket - a magyar gazdaság piacgazdaság jellegét, ismét másik a táppénzt, nyugdíjat nem biztosító eho fizetéssel a hátrányos megkülönböztetés tilalmát veszélyezteti. Mindezek alapvető alkotmányos értékek – hangsúlyozza az egyesület, ezért beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az általa kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kéri.

A Vállalkozók Országos Szövetsége is az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni. A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a „tevékenység piaci értéke", és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást. Így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan a szervezet szerint.

Az IPOSZ elnöke egy sajtótájékoztatón ugyancsak azt mondta: törvényellenesnek tartják, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Szabó Máté mai közleményében emlékeztet: a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása alapján 2010. január 1-jétől bevezetik a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is.

Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme.

Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe.

Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Ismét Alkotmánybírósághoz fordul a Kereszténydemokrata Néppárt a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény miatt, kérve annak megsemmisítését - jelentette be Rubovszky György és Salamon László.

A KDNP szakpolitikusainak szent meggyőződésük: a törvény két szempontból is alkotmányellenes: egyrészt a bejegyzett élettársi kapcsolat elnevezéssel gyakorlatilag a házasság intézményét biztosítja az azonos neműek számára, másrészt a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének tartalmát „generális utaló-szabállyal" határozza meg, amely sérti a jogbiztonság követelményét. Rubovszky György emlékeztetett arra is, hogy tavaly decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a jogszabályt. Az új szabály megalkotásakor a parlamenti többséggel bíró jogalkotó azonban nem vette figyelembe az Alkotmánybíróság iránymutatásait.  Salamon László szerint más elnevezés alatt ugyan, de gyakorlatilag a házasság intézményéhez kapcsolódó jogosultságokat biztosítják az azonos neműek számára. Az az eltérés, ami a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye között fennáll, szinte lényegtelen: „Hiába keresztelik át akárminek a szabályozást, ha az gyakorlatilag a házasság szabályaival azonos. Ez akkor nem több, vagy nem más, mint az Alkotmány 15. szakaszának, illetve az Alkotmánybíróság számos határozatának megkerülése vagy kijátszása!"   Az Alkotmánybíróság többször is kimondta, hogy a házasság férfi és nő, tipikusan gyermek nevelésére irányuló szövetsége!  

(Az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett határozatában semmisítette meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, így az nem lépett hatályba január 1-jén. Az Ab akkori indoklása szerint az egy évvel korábban elfogadott törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal. Az újabb törvényjavaslat tavasszal került ismét a Ház elé. A képviselők áprilisban végül 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. A szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője szavazott igennel, míg a Fidesz, a KDNP és hat független képviselő nemet nyomott.  A törvény szerint bejegyezett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. A jogszabály elfogadása után a KDNP levélben fordult az államfőhöz, azt kérve, fontolja meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény aláírását, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az SZDSZ üdvözölte a jogszabály elfogadását.  A KDNP továbbra is fenntartja álláspontját e kérdésben: szerintük az elfogadott törvény alkotmányellenes, és ezért kérik annak megsemmisítését.)

Alkotmányellenesnek tartja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a szeptember elsején hatályba lépett terézvárosi csendrendeletet. A Taláros Testülettől kérnek ők is orvoslást.

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nevében Szatmáriné Jahl Angéla, a kamara idegenforgalmi és turisztikai osztályának elnök-vezetője egy terézvárosi étteremben tartott tájékoztatóján tette szóvá a panaszt: a rendelet miatt több száz vállalkozás megszűnhet, ami monopolhelyzetet eredményezhet más kerületi vendéglátó-ipari egységeknek, mivel csendrendeletet sem a szomszédos V., sem tíz másik budapesti kerületben nem vezettek be. Hangsúlyozta: a VI. kerületben kétezer vendéglátóhely több ezer embernek ad munkát. Az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket az önkormányzattól már sok éve megkapták, és az utólag hozott, mindenkire érvényes rendelkezés sérti a szerzett jogokat, ellehetetleníti a vállalkozásokat. Bejelentette: a kerület képviselő-testülete elé terjesztik a rendelet módosítására vonatkozó javaslatukat, és az elsejével életbe lépett határozatot nem tekintik hatályosnak. Lékó László a kamara jogásza úgy fogalmazott: a jogszabály hatálya csak akkor szűnik meg, ha arról az Alkotmánybíróság határozatot hoz, de addig egy téves jogszabálynak még érvényben kell maradnia, ami „nonszensz" helyzetet teremt.

(A szeptember elsejével életbe lépett terézvárosi szabály értelmében este 10 és reggel 6 óra között nem tarthatnak nyitva a kerületi szórakozóhelyek. A szabályozás a szállodákra és benzinkutakra nem érvényes, minden más üzlet, vendéglátóegység és szórakozóhely csak este 10 óráig tarthat nyitva, illetve - a megfelelő engedélyek beszerzése után - a nyitvatartási idő bizonyos mértékig meghosszabbítható. Az üzletek a lakók legalább kétharmadának hozzájárulásával akár reggel 6 óráig is nyitva tarthatnak, de szeszes italt nem forgalmazhatnak ez idő alatt. A vendéglők és a szórakozóhelyek pedig - a hozzájárulás megszerzése után - legfeljebb éjjel 1 óráig lehetnek nyitva. A BKIK egy hasonló rendelkezés miatt, amelyet a XI. kerületben vezettek be, három hónappal ezelőtt szintén az Alkotmánybírósághoz fordult, de érdemi lépés még nem történt az ügyben.)

Az Alkotmánybíróság 2009. szeptember 14 -i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság hétfőn foglalkozik a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. év IV. törvény 95. § (1) bekezdésének alkotmányosságával.

Az alkotmánybírák elé kerül az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 10. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

Ismét megvitatják azt a problematikát, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételével, a külső (delegált) tagokkal összefüggő szabályozás alkotmányosságát elemzi.

Napirenden lesz a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.

Szóba kerül az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 164. § (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálata.

A testület megvitatja azt a határozattervezetet, amely a parkolással kapcsolatosan keletkezett jogviszonyok megítélésével és az indítványok kezelésével foglalkozik.

Határozattervezet készült az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1)-(4) bekezdéseinek alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatban.

Napirendre veszik azt a kifogást, amely az Országos Választási Bizottság 74/2009. (II. 27.) OVB határozatát támadta meg. Az OVB hitelesítette a dr. V. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 83/2009. (III. 20.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az S. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a kapcsolódó törvények módosítását úgy, hogy országos népszavazást lehessen tartani arról, hogy az állam költségvetéséből a pártok ne részesülhessenek semmilyen juttatásban”