„Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" Az Alkotmánybíróság túl bonyolultnak és összetettnek nevezte e kérdést ahhoz, hogy az átlagos állampolgár megértse, ezért megsemmisítette az Országos Választási Bizottság korábban jóváhagyott határozatát. Nyugdíjpénztárak: újabb indítvány. Alkotmánybírósághoz fordult a bonyhádi borász is. A hétfő-keddi teljes ülés napirendje.
Legfrisssebb
Az Alkotmánybíróság a február 28-i, március 1-i teljes ülésén az alábbi döntéseket hozták.
Az Alkotmánybíróság elutasította a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénnyel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat. Megállapította: önmagában az, hogy a jogalkotó határidőt állapított meg a perújítás kezdeményezésére nem érinti az érdemi bírósági felülvizsgálat lefolytatását. Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy következetesen érvényesített álláspontja szerint a szabálysértési jog mind anyagában, mind pedig eljárásában jelentős eltéréseket mutat a különleges garanciákkal övezett büntető eljáráshoz képest. A szabálysértéseket a hatályos jog nem tekinti bűncselekményeknek. (861/B/2001. AB határozat)
+
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság 15/2010. (I. 14.) OVB határozatát, és az OVB-t új eljárásra utasította. Az OVB hitelesítette annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" Az Alkotmánybíróság megállapította: a kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. Az Alkotmánybíróság már számos határozatában értelmezte a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét, hangsúlyozva, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. A határozat indokolásában arra is rámutatottak, hogy az öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapításakor a biztosítottak születési évéhez mérten különböző életév betöltéséhez köti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt. Márpedig ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazási kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen"-nel vagy „nem"-mel lehessen felelni. (211/H/2010. AB határozat)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította azt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt sérelmező indítványt, amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítására irányult. Az indítványozó szerint mivel az azonos nemű párok házasságot nem köthetnek, ezért a letelepedési eljárás során a szexuális orientáció szerinti különbségtétel valósul meg az azonos nemű és a különnemű együttélés vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a jogalkotó ésszerű indok alapján tett különbséget, amikor a törvényben csak a házastársat vonta a családtag fogalma alá. A határozat indokolása szerint a jogalkotó nem a különböző nemű személyek szerint tesz különbséget, hanem – mint ahogy az a törvény koncepciójából következik – a migrációs szabályozást nem kívánta olyan szélesre nyitni, hogy az élettársakra is irányadó legyen a családegyesítési célú könnyített eljárás. Ez a „kizárás" azonban nemcsak az azonos nemű, hanem a különböző nemű élettársakra is irányadó. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. (68/E/2004. AB határozat)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 44. § (1)-(2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A törvény támadott rendelkezése szerint a végrehajtó szükség esetén az adós lezárt lakását, a tartózkodási helyéül szolgáló vagy egyéb helyiségét, a hozzájuk vezető bejáratot, továbbá az adós bútorát vagy más ingóságát felnyithatja. Amennyiben ez csak a zár vagy lakat eltávolításával lehetséges, a végrehajtó az új zár, lakat kulcsát az ingatlan fekvése szerinti rendőrkapitányságon helyezi el, ahol azt az adós vagy a vele együtt lakó nagykorú családtagja átveheti. Az Alkotmánybíróság már több határozatában megállapította, hogy az alkotmányos tulajdonvédelem köre és módja nem szükségképpen követi a polgári jogi fogalmakat, és nem azonosítható az absztrakt polgári jogi tulajdon védelmével. A tulajdonjog magánjogi korlátja nem esik szükségképpen egybe az alapjogi korlátozással, másrészt a szükséges és arányos korlátozásnak, illetve a tulajdonjog lényeges tartalmának nincs polgári jogi megfelelője. (1336/B/2010. AB határozat)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 28. § (3)-(4) bekezdése, a 35. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 165. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A határozat indokolása szerint a törvény támadott rendelkezései nem sértik az Alkotmányt, azok a jogbiztonság követelményei szempontjából kielégítő határozottsággal, megismerhetőséggel rögzítik az ügyész és a nyomozó hatóság döntési kompetenciáját, szakmai felelősségi szabályait. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény 165. § (7)-(8) bekezdésének rendelkezései lehetőséget teremtenek a nyomozó hatóság és az ügyész közötti vitás kérdések elbírálására. (826/B/2004. AB határozat)
+
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a felek személyében történő változásra és az eljárás félbeszakadására irányadó rendelkezéseinek, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénynek a perfeljegyzésre vonatkozó szabályainak a vizsgálatát szorgalmazta az a beadvány, amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítást kérte. Az Alkotmánybíróság elutasította. Megítélése szerint az indítványozó által jelölt mulasztás a polgári perrendtartásról, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvények rendelkezéseiben nem áll fenn. (496/B/2007. AB határozat)
+
További négy indítványt is mérlegelt a Taláros Testület. Szorgalmazóik csalódására a sérelmezett jogszabályok egyikét sem tekintették alkotmányellenesnek.
A földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, a 2. számú melléklet I/b). alpontja és a 3. számú melléklet 4. pontja, valamint a 7. számú melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok vizsgálatáról, (1107/B/2009. AB határozat).
A vizek és a közcélú vízi-létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról, (1172/B/2007. AB határozat).
A szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet 18. § (1)-(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról, (470/B/2010. AB határozat).
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi adókról szóló 44/2010. (XI. 26.) ÖK. számú rendelete 7. és 16. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról, (130/B/2010. AB határozat).
Gyászmenet...
Nekrológ című közleményben búcsúztatják a népszavazás intézményét a LIGA Szakszervezetek, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság azon határozatát, amely nem talált kifogásolnivalót abban a népszavazási kezdeményezésben, amelynek kérése így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" A LIGA nem ért egyet az Alkotmánybíróság érvelésével, amelyet összefoglalva úgy interpretál: az Alkotmánybíróság túl bonyolultnak és összetettnek nevezte a kérdést ahhoz, hogy az átlagos állampolgár megértse. Álláspontjuk szerint ilyen követelményrendszer nem következik sem az Alkotmányból, sem a népszavazásról szóló törvényből. „Ami nem véletlen, hiszen nem lehet úgy megfogalmazni egy kérdést, hogy az egyszerre legyen rövid, egyértelmű, áttekinthető és eldöntendő, ugyanakkor részletesen kifejtett, a lehetséges társadalmi és pénzügyi hatásokat alternatíváiban feltáró és összegző" – fogalmaznak. A szakszervezet értelmezésében „az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben, hiszen a döntésre jogosult magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni". A LIGA közleménye tudatja még, hogy április 9-én, Budapesten „gyászmenet kíséretében" vesznek „végső búcsút" a népszavazás intézményétől.
Az Alkotmánybíróság szerint nem felel meg az egyértelműség követelményének egy a nyugdíjkorhatár ügyében az Országos Választási Bizottság által korábban jóváhagyott népszavazási kérdés, ezért megsemmisítette az OVB határozatát és új eljárásra utasította a testületet. Az ominózus aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár ne haladhassa meg a 62 évet?" A Taláros Testület ezt azért nem tartja eléggé egyértelműnek, mert az öregségi nyugdíjjogosultság megállapításakor a biztosítottak születési évéhez mérten különböző életév betöltéséhez kötik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, tehát a kérdésre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. A LIGA Szakszervezetek nem ért egyet ezen érveléssel, melyet összefoglalva úgy interpretál: „Az Alkotmánybíróság túl bonyolultnak és összetettnek nevezte a kérdést ahhoz, hogy az átlagos állampolgár megértse." Álláspontjuk szerint ilyen követelményrendszer nem következik sem az Alkotmányból, sem a népszavazásról szóló törvényből. „Ami nem véletlen, hiszen nem lehet úgy megfogalmazni egy kérdést, hogy az egyszerre legyen rövid, egyértelmű, áttekinthető és eldöntendő, ugyanakkor részletesen kifejtett, a lehetséges társadalmi és pénzügyi hatásokat alternatíváiban feltáró és összegző." A szakszervezet állítja: „Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a népszavazás intézménye nem működik és nem működhet a jövőben sem, hiszen a döntésre jogosult Magyar nép sosem lesz képes megítélni, hogyan szeretne élni, miként szeretne dönteni".
A LIGA közleménye tudatja még: április 9-én, Budapesten „gyászmenet kíséretében vesz végső búcsút" a népszavazás intézményétől.
Nyugdíjpénztárak: újabb indítvány
A Magyar Helsinki Bizottság is beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint diszkriminatív és sérti az emberi méltóságot, hogy az új szabályok értelmében a magán-nyugdíjpénztárban maradók elvesztik jogukat a szolgálati idő elismertetésére és az állami nyugellátásra. Emiatt az új rendelkezések megsemmisítését kéri. A Helsinki Bizottság szerint a szabályozás önkényesen tesz különbséget olyan személyek között, akik mindannyian hozzájárulnak a társadalombiztosítási nyugellátás finanszírozásához. Az önkényes különbségtétel pedig sérti az emberi méltósághoz való, alkotmányban biztosított alapjogot.
A bizottság érvelése szerint a magán-nyugdíjpénztárak tagjai és a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagjai között nincs olyan különbség, amely indokolná azt, hogy a pénztártagok semmilyen mértékű állami nyugdíjra ne legyenek jogosultak. A két csoport tagjai ugyanis egyrészt több mint egy évtizedig azonos jogszabályok hatálya alatt álltak, jogosultak voltak a szolgálati idő elismerésére és öregségi nyugdíjra. Másrészt rendelkeznek munkaviszonnyal (vagy egyéb biztosításra jogosító jogviszonnyal), sőt munkaviszonyuk akár tökéletesen azonos tartalmú is lehet (például ugyanazon cégnél két pályakezdő azonos munkakörben és azonos fizetéssel). Harmadrészt hozzájárulnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozásához, mivel foglalkoztatójuk azonos mértékű, 24 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni jövedelmük után. Indítványában a Helsinki Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az emberi méltóság védelme megköveteli, hogy az állam tartózkodjon olyan szabályok megalkotásától, amelyek súlyosan veszélyeztetik a magánszemélyek és a velük együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. A támadott szabályozás pedig éppen azzal az eredménnyel jár, hogy az állami nyugdíj megvonása miatt a pénztártagok megélhetése kerül veszélybe, amikor nyugdíjba vonulnak.
Alkotmánybírósághoz fordult az a bonyhádi borász is
Alkotmánybírósághoz fordult az a bonyhádi borász is, aki aránytalanul magasnak találta, találja a bor forgalomba hozatali járulékának mulasztási bírságát. Szabó Gábor indítványában arra hivatkozik, hogy a bortörvény a mulasztási bírság kiszabása esetében nem biztosítja az érdemi eljáráshoz való jogot, és kizárja az érdemi jogorvoslat lehetőségét. A borász beadványában azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy a száz százalékos bírság hátrányos helyzetbe hozza a borászatban dolgozókat, így „nem valósul meg a gazdasági viszonyokban elvárható jogegyenlőség”.
Bonyhád környékén 140 hektár szőlőt művelő Szabó Gáborra 2009-ben 1,4 millió forint bírságot szabtak ki, mert tízmilliós nagyságrendű kintlévőség miatt nem tudta időben befizetni a forgalomba hozatali járulékot. Azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert aránytalannak tartja a bírság mértékét, ugyanis az elfogadott mérték a jegybanki alapkamat kétszerese. Szabó Gábor jelezte: nem egyedül küzd e problémával, környezetében például egy borászati cégnek 21 millió forintos mulasztási bírságot kellett befizetnie. A 2004-es bortörvény szerint a földrajzi jelzést nem viselő borok után 5, az oltalom alatt álló eredetű borok után 10 forint forgalomba hozatali járulékot kell fizetni literenként. A törvény arról is rendelkezik, hogy aki a határidőre nem fizeti be a járulékot, arra a tartozáson túl megegyező összegű, de legalább ötvenezer forint mulasztási bírságot szab ki a borászati hatóság; az összeg a központi költségvetés bevétele.
Az Alkotmánybíróság március 7-8-i teljes ülésének napirendje
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. § (1) bekezdése, valamint a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/B. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat-tervezet tárgyalása.
Az ügyészség társadalmi szervezetek működése feletti törvényességi felügyelete gyakorlásával kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint a törvény mellékletének Sármellék települést a hévízi kistérségbe soroló rendelkezése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CVXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 177/2009. (XI. 28.) FVM rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 167. § (1) bekezdés első mondata és a 252. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (6) bekezdés második mondata és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273. § (5) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés ab) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény már hatályon kívül helyezett 123. § (6) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült, eljárást megszüntető végzéstervezet tárgyalása.
A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény már hatályon kívül helyezett 123. § (6) és (8) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült, eljárást megszüntető végzéstervezet tárgyalása.
