Ombudsman: – „Súlyosan aggályosak...!”

Szabó Máté, az Alapvető Jogok Biztosa az Alaptörvényt kiegészítő számos módosítás felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.

(Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alkotmány eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását, amely április 1-jén lépett életbe. Az alaptörvény negyedik módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait. A módosítás alapján többek között előírták, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést is. Rögzítették továbbá a hallgatói szerződés lehetőségét is, és azt is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.)

Az ombudsmanhoz több olyan beadvány is érkezett, amelyben az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérték. Szabó Máté a beadványok érveit felhasználva súlyosan aggályosak minősítette a módosítás azon elemeit, amelyek az Országgyűlés – egy korábbi alkotmánybírósági döntésben kifejtett - elvi tételt kívánt, „felülalkotmányozni”. Ilyenek az alaptörvényben rögzíteni kívánt életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma, a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának kormányzati felügyelet alá rendelése, az egyházügyi szabályozás, a visszamenőleges hatályú büntetőjogi elévülést kizáró egyes rendelkezések és a politikai reklámok szabályozása a választási kampányban, s nem utolsó sorban a korábbi alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezése. Kitér arra is, hogy az alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseiről nem folyt plenáris vita, ami elvárása alapján súlyos eljárási hiba.

Az alapjogi biztos által benyújtott indítványról az Alkotmánybíróságnak soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoznia kell.

Handó: „Pártatlan, objektív meghallgatást tartott az Alkotmánybíróság!”

Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöke ismertette a bírósági ügyáthelyezés intézményének indokoltságát és a gyakorlati működését a Taláros Testületnek.  Személyesen kérte a meghallgatást, annak érdekében, hogy alaposabban bemutathassa az alkotmánybírósági eljárásban egyedi alkotmányjogi panaszok alapján vizsgált bírósági ügyáthelyezés jogintézményét.

A nem nyilvános alkotmánybírósági meghallgatása során  részletesen beszámolt arról, hogy milyen objektív mérce és eljárási rend alapján jár el a hivatal. Elmondta azt is: az intézmény célja, hogy a leterhelt központi bírósági régió egyes bonyolult ügyeit áttegyék más bíróságokra, azért, hogy lényegesen hamarabb lezárulhassanak az eljárások. Az ügyáthelyezés intézménye 2011 óta létezik, akkor 13 ügy áthelyezéséről döntöttek. 2012-ben 42 ügyet helyezett át az OBH, ezek nagyobb része gazdasági per volt, és csak kisebb része büntetőügy.

A meghallgatáson a jogintézmény bemutatását követően kérdésekre válaszolva kiemelte: mindig csak a hatályos szabályozás alapján járhat el, annak tartalma pedig a jogalkotó döntésén múlik. „Most az Alkotmánybíróságon a sor, hogy az alaptörvény mércéje alapján vizsgálja a bírósági ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályozást.” Változott például abban a vonatkozásban, hogy tavaly tavasszal még nem lehetett fellebbezéssel élni az ügyáthelyezésről szóló OBH-elnöki döntés ellen, azóta azonban már a Kúriához is lehet fordulni.

Döntés született

Az Alkotmánybíróság elutasította a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció beadványát, amely a párt parlamenti frakcióalakítását megakadályozó házszabályi rendelkezés megsemmisítését kérte.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök kilenc társával együtt 2011 októberében lépett ki az MSZP frakciójából. Akkor megkísérelték létrehozni új pártjuk, a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportját, az alkotmányügyi bizottság és a parlament állásfoglalás szerint erre fél év elteltével lett volna lehetőségük. Az Országgyűlés a féléves moratórium lejárta előtt azonban néhány nappal, 2012 áprilisában változtatott a Házszabályon: kimondta, hogy a frakcióalakításhoz a korábbi tíz helyett tizenkét képviselő szükséges. Az új szabályozás emellett csak az előző országgyűlési választáson országos listát állító és mandátumot szerző párt képviselőiknek tette lehetővé a frakció létrehozását.)

Az indítványozók állították és állítják: alaptörvény-ellenes az a rendelkezés, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot – emellett nem volt alkotmányos indoka a frakcióalakításhoz szükséges létszám emelésének sem. 

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint az Országgyűlést nagyfokú szervezetalakítási szabadság illeti meg. Egyetlen korlátja e tekintetben az, hogy az Alaptörvényt köteles tiszteletben tartani. A szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák.

Ennek alapján a képviselőcsoport létrehozásának joga csak az ötszázalékos parlamenti küszöböt átlépő pártokat illeti meg „Egyéb tekintetben az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők: a frakciótag és a nem frakciótag képviselőket is azonos, a képviselői jogállás részének minősülő jogok illetik meg, és úgyszintén azonos kötelezettségek terhelik őket”, felszólalhatnak, indítványokat nyújthatnak be, szavazhatnak, részt vehetnek a bizottsági munkában és mentelmi jog illeti meg őket.” 

A Házszabály azon rendelkezése, amely tízről tizenkettőre emelte a frakcióalakításhoz szükséges képviselői létszámot, sem ütközik az alaptörvénybe. Az Országgyűlést ugyanis nagyfokú szervezetalakítási szabadság illeti meg, és a frakcióalakításra vonatkozó szabályok is ennek részét képezik. Tehát nem sérültek a Demokratikus Koalíció politikusainak szerzett jogai, mint ahogyan a szabad mandátum elve sem, a szabad mandátum ugyanis „nem az Országgyűléstől, hanem a választóktól való szabadságot jelenti”, a képviselőket ugyanakkor kötik a parlament szervezeti és működési normái.

A határozathoz Balogh Elemér, Stumpf István és Salamon László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Lévay Miklós, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter pedig különvéleményt csatoltak.  (AB határozat a Házsszabály egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról.)

Az Alkotmánybíróság 2. tanácsának legutóbbi döntései
(Tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

• Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.III.20.047/2011/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés: IV/2311/2012.)

• Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VII.22.212/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását visszautasította. (AB végzés: IV/55/2013.)

• Az Alkotmánybíróság Pilisborosjenő Község Önkormányzata képviselőtestületének a helyi adókról szóló 22/2011. (XII. 16.) számú rendeletének módosításáról szóló 24/2012. (XI. 27.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés: IV/104/2013.)

• Az Alkotmánybíróság Mezőhegyes Város Önkormányzata 36/2005. (X. 26.) sz. rendeletének 12. § (9) bekezdése, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 38. § (5) bekezdése, továbbá a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.948/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés:IV/2728/2012.)

• Az Alkotmánybíróság a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 276. § (2), (3), (4), (6) és (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés: IV/3728/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. tanácsának legutóbbi döntése
(Tagjai: Lenkovics Barnabás megbízott tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)

• Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék 22.P.22.618/2010/5. számú, a Fővárosi Ítélőtábla 2Pf.21.310/2011/5. számú, valamint a Kúria Pfv.IV.20.658/2012/4. számú ítéletei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés:IV/221/2013.)

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság április 30-i teljes ülésén többek közt napirendjére tűzi a kötelező kamarai hozzájárulás alkotmányossági vizsgálatát. Tordai Csaba ügyvéd indítványa szerint a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt a tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható.

Az Alkotmánybíróság április 30-i teljes ülésének napirendje

● Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. §-ának alaptörvény-ellenessége tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – 2012 szeptemberében az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenes. Álláspontja szerint a jogállamiság követelményébe ütközik, hogy az állam közhatalmi és tulajdonosi jogosítványai összemosódnak, amennyiben a szerződéses kötelezettséget megszüntető jogalkotó és a szerződéses kötelezettségétől a törvényhozás eredményeként szabaduló dologi kötelezett személye azonos. – (III/3440/2012.)

● Az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.

Az indítványozó kifogással él az Országos Választási Bizottság (OVB) 53/2012. (IV. 5.) határozata ellen, amelyben az OVB megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését az alábbi kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy számára 2011. január 1-jén jogszerűen folyósított nyugdíj összege csak a 2011. január 1-jén hatályos jogszabályok szerinti okból csökkenjen?” Az ügy előzménye: az Országos Választási Bizottság 82/2011. (VI. 24.) OVB határozatával megtagadta a hitelesítést, mert alkotmánymódosításra irányuló kérdésben nincs helye népszavazásnak. Kifogás alapján az Alkotmánybíróság 127/2011. (XII. 2.) számú határozatában megállapította: a kérdés eredményes népszavazáson történő támogatása esetén nem lenne szükség az Alkotmány hivatkozott 70/E. § (3) bekezdésének megváltoztatására, ezért az OVB határozatát megsemmisítette, és a bizottságot új eljárásra utasította, amely a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Újabb kifogás alapján az Alkotmánybíróság 17/2012. (III. 30.) számú határozatával megsemmisítette a 6/2012. (I. 16.) OVB határozatát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. – (VI/2855/2012.)

● A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62-63. § tárgyában, a Kúria Kpkf.37.589/2012/2. számú végzésével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta. A vitatott rendelkezések az OBH elnökének állapítanak meg hatáskört az eljáró bíróság kijelölésére. Az indítványozó ellen a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőeljárásban az OBH elnöke 248/2012. (VIII.21.) OBHE számú határozatával a Szolnoki Törvényszéket jelölte ki az eljárás lefolytatására. A Kúria végzésében helybenhagyta az OBH elnökének döntését. Az indítványozó szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez és a jogorvoslathoz való jogot. – (IV/3577/2012.)

● A Fővárosi Törvényszék 56.Pfv.633.928/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a végzés megsemmisítését indítványozta, mert álláspontja szerint azzal, hogy kártalanítás iránt indult perét határidő mulasztásra tekintettel megszüntették, megsértették a bírósághoz forduláshoz való jogát. – (IV/136/2013.)

● A nemzeti vagyonról szóló 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése és a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. A módosított szabályozás kizárja a választottbírósági út igénybe vételét olyan ügyben, amelyben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A biztos szerint a választottbíráskodás módosított jogi szabályozása Magyarország által is aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik és sérti a jogbiztonság követelményét. – (II/3736/2012.)

● A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata. 

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában a fogvatartottak egészségügyi ellátásról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet azon rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát kérte, amelyek a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga korlátozásának eseteit szabályozzák. Az indítványozó szerint a kifogásolt rendelkezések formai szempontból alkotmányellenesek, továbbá szabályozás által megvalósított korlátozás szükségtelen és aránytalan. Az alapvető jogvető jogok biztosa 2012. február 6-án megjelölte az Alaptörvénynek az indítvánnyal összefüggésben álló rendelkezéseit. – (II/1201/2012.)

● A 6/2009. Büntető Jogegységi Határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével – kezdeményezte annak a jogegységi határozatnak a visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely kimondja, ha a bíróság a vád tárgyává tett és a bűncselekmény egységébe tartozó cselekményt jogerősen elbírálta, határozata e bűncselekmény tekintetében res iudicata-t eredményez. Az indítványozó szerint a jogegységi határozatból az következik, hogy a törvényi egységbe tartozó, de el nem bírált részcselekmények esetében nincs helye újabb vádemelésnek, az ügyészség a vádemelés helyett perújítást kezdeményez, továbbá az újabb, még el nem bírált részcselekmények a perújítás szempontjából új ténynek tekintendők. A perújítási eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a terhelt bűnössége az újabb, még el nem bírált cselekmények elkövetése miatt megállapítható-e, de a tárgyalás eredménye nem a bűnösség, hanem a perújítás alaposságának megállapítása. Szerinte a jogegységi határozat sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, és sérül a vádlott védelemhez való joga is. – (III/3152/2012.)

● A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 25. § (1) bekezdés felülvizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett – a támadott törvény 25. § (1) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a megsemmisített jogszabályi rendelkezésre vonatkozó általános és az egyedi ügyben történő alkalmazási tilalom kimondását kéri az Alkotmánybíróságtól. A támadott rendelkezés kimondja: ha a helyi önkormányzat ellen folyó adósságrendezési eljárásban kötött egyezség megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek, akkor a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, további jogorvoslatnak pedig nincs helye. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés aránytalanul korlátozza az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezők jogorvoslathoz való jogát. – (III/3457/2012.)

● A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Tordai Csaba ügyvéd alkotmányjogi panaszában egyrészt az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése „kivételesen” szövegrész, és a 29. § „vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés” szövegrész megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint azok elvonják az alaptörvény-ellenes, közvetlenül alkalmazandó, jogorvoslattal nem támadható jogszabályi rendelkezésekkel szemben benyújtható alkotmányjogi panasz lehetőségét. Az indítványozó másrészt a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 34/A. §-ának alkotmányosságát is megkérdőjelezte. A támadott rendelkezés szerint 2012. január 1-jétől a gazdálkodó szervezet kamarai hozzájárulást köteles fizetni a gazdasági kamara részére, függetlenül attól, hogy a gazdasági kamarának tagja-e. Az indítványozó elsősorban arra hivatkozott, hogy a támadott rendelkezést a Házszabálytól eltérő módon fogadták el, ezért közjogi érvénytelenség megállapítását kérte. Másodsorban az indítványozó kifejtette: a kamarai szolgáltatások finanszírozása nem minősül olyan közérdeknek, amely miatt a tagságtól független kamarai hozzájárulás előírható, vagyis a tulajdonhoz való jog alkotmányosan korlátozható volna. – (IV/2229/2012.)