Munkalátogatást tett a magyar Alkotmánybíróságon a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke és több tagja. A két testület tagjai kölcsönösen tájékoztatták egymást az intézményeiket érintő általános és aktuális kérdésekről. Paczolay Péter elnök elmondta az ülésen, hogy az Alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény milyen változásokat hozott az Alkotmánybíróság hatásköreit és működési rendjét illetően. Legfrissebb döntések. A legközelebbi ülés témái.
Munkalátogatás
Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke és több tagja munkalátogatást tett a magyar Alkotmánybíróságon. Andreas Voßkuhle, a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke és Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg azt az egész napos megbeszélést, melyet a két testület tagjai folytattak Budapesten, az Alkotmánybíróság székházában. A találkozón magyar részről az Alkotmánybíróság elnöke és valamennyi tagja, német részről Andreas Voßkuhle elnök, Ferdinand Kirchhof elnökhelyettes és további három alkotmánybíró vett részt.
A két testület tagjai kölcsönösen tájékoztatták egymást az intézményeiket érintő általános és aktuális kérdésekről. Paczolay Péter elnök ismertette az ülésen, hogy az Alaptörvény és az új alkotmánybírósági törvény milyen változásokat hozott az Alkotmánybíróság hatásköreit és működési rendjét illetően. Kiemelte ezen belül az új típusú alkotmányjogi panaszt, az ezzel kapcsolatos befogadási eljárást és az új ügyrendet. Utalt arra, hogy a befogadási eljárás mint új intézmény első jogalkalmazási kérdéseinél fontos viszonyítási pont volt a német alkotmánybíróság évtizedek alatt kikristályosodott befogadási gyakorlata.
Paczolay Péter külön szólt az Alkotmánybíróság hatásköreinek a költségvetési- és adóügyekkel kapcsolatos korlátozásáról, melyet az Alaptörvény is fenntartott. Ugyancsak szó volt a megbeszélésen az Alaptörvény negyedik módosításáról, és annak hatásáról az Alkotmánybíróság munkájára.
A két testület tagjai részletes szakmai eszmecserét folytattak az európai jog és a nemzeti alkotmányok viszonyáról. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy az európai jog és a nemzeti jogok kapcsolatában olyan összhangra kell törekedni, amelyben mindkét jog be tudja tölteni saját szerepét. Az alkotmánybírák különösen fontosnak tartották, hogy az európai és a nemzeti alapjogvédelmi mechanizmusok egymást erősítve és kiegészítve, egyre hatékonyabban építsék az emberi jogok kultúráját.
A találkozó végén Andreas Voßkuhle elnök munkalátogatásra hívta Paczolay Péter elnököt és a magyar alkotmánybíróság tagjait Karlsruhéba, a Németországi Szövetségi Alkotmánybíróságra, hogy ott folytassák a megkezdett tanácskozást.
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában megállapította, hogy a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény (ún. Semmisségi törvény) nem alaptörvény-ellenes. A testület – a korábbi semmisségi törvények vizsgálatakor kialakított álláspontját követve – úgy ítélte meg, hogy a kivételes jellegű és egy különleges helyzet politikai és jogi kezelésének igényével elfogadott „igazságtételi” célú jogalkotás esetében a büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelményeket a semmisség jogintézményének sajátosságaira tekintettel kell érvényre juttatni.
Az Alkotmánybírósághoz húsz bíró fordult az ún. Semmisségi törvény megsemmisítését kérve. Az indítványozók az Alaptörvény több rendelkezésének, így például a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvének, valamint az emberi méltósághoz és a jóhírnévhez való jogoknak a sérelmére hivatkoztak.
Az Alkotmánybíróság – a korábban alkotott semmisségi törvényekkel összefüggésben kialakított álláspontját követve – abból indult ki, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az „igazságtételi” célú jogalkotás, annak azonban összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel. A büntetőjoggal szemben támasztott alkotmányos követelmények érvényre juttatása ugyanakkor ilyen esetben kizárólag a semmisség jogintézményének sajátosságaira tekintettel történhet.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogerő olyan áttörése, amely kizárólag az elítéltek javára történt, nem sérti a jogállamiság követelményét. A testület szerint a jogalkotó a hatalmi ágak megosztásának, illetve a bíró függetlenségnek az elvét sem sértette meg azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el. Bár az Országgyűlés a bíróságokra feladatot rótt, de ezzel nem csorbította azok Alaptörvényben biztosított függetlenségét, önállóságát. Bizonyos esetekben „méltányolható körülmények”-re figyelemmel mérlegelést is lehetővé tett, a döntések ellen pedig jogorvoslatot biztosított. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá: az, hogy a Semmisségi törvény a csak a rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapított elítéléseket kívánta jóvátételben részesíteni, nem jelenti a jóhírnév sérelmét, csupán behatárolja a semmisséggel érintett ügyek csoportját, ideértve az aggálytalan rendőri intézkedések eseteit is.
Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna (pl. amnesztia-törvény), azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna problémáktól mentes, hatékonyabb megoldást. A rendkívüli és nem ismétlődő helyzetek kezelésekor a társadalmi megbékélés szempontjainak érvényre juttatása során a jogalkotónak kellő szabadsággal kell bírnia, feltéve, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem sérülnek.
A határozathoz Juhász Imre és Salamon László párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt csatoltak. (A határozat teljes szövege itt olvasható.)
+
AB határozat a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról – (IV/3567/2012.). A támadott jogszabályi rendelkezések alapján 2012. október 10-ét követően pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban, egy gazdasági társaság által üzemeltethető. Az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollra irányuló kérelmében előadta, hogy a támadott rendelkezések sértik az érintett vállalkozók tulajdonhoz való jogát, ellentétesek azzal a követelménnyel, hogy a jogszabályok hatályba léptetésekor kellő felkészülési időt kell biztosítani a jogi környezethez való alkalmazkodáshoz. A határozat indokolása szerint a jogalkotónak a törvényjavaslat indokolásában kinyilvánított azon szándéka, hogy szociális, egészségügyi és gazdasági okokból radikálisan csökkentse a társadalom leginkább veszélyeztetett csoportjai, rétegei hozzáférhetőségét a pénznyerő automatákhoz, közérdekűnek tekinthető és önmagában véve nem ütközik alaptörvényi rendelkezésekbe.
Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szerencsejátékok formái közül a pénznyerő automaták kiemelt, szignifikáns szerepet játszanak a játékszenvedély és az ahhoz vezető játékfüggőség okozásában. Az Alkotmánybíróság szerint a törvénymódosítás hatályba léptetése valóban nem biztosított felkészülési időt, azt viszont a nemzetbiztonsági kockázat elleni minél sürgősebb fellépés tette szükségessé. Ebben az esetben a felkészülési idő biztosítása a hatályba léptetett jogszabály végrehajtásának hatékonyságát redukálva éppen a jogalkotói szándék ellen hatott volna. Ugyanakkor megjegyezte az Alkotmánybíróság, hogy a jelen ügyben a kártalanítás biztosítása a jogállamiságból eredő elvárás, amelynek a jogalkotó a nemzetbiztonsági kockázattal kapcsolatos eljárás lezárása után eleget tehet. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról – (IV/3265/2012.). Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Gfv.XI.30.049/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó csődeljárás alatt állt, amelyben egy bank bejelentette hitelezői igényét, majd az eljárás befejezése előtt ezen igénybejelentését visszavonva kijelentkezett az eljárásból. A csődeljárás lezárását követően az indítványozó ellen a bank közraktári áru kiadása, vagy kártérítés megfizetése iránt eljárást indított a Fővárosi Bíróságon. A gazdasági társaságot a Fővárosi Bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte. Az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla hatályában fenntartotta, majd a Kúria is helybenhagyta. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifogásolta, hogy a Kúria ítéletében nem alkalmazta a csődtörvény azon rendelkezését, amely alapján a bank peres úton nem érvényesíthette volna követelését.
Az Alkotmánybíróság szerint a diszkrimináció alkotmányos szinten abban az esetben vizsgálható, ha a hátrány az azonos helyzetben lévők által alkotott körön belül (homogén csoport) következik be. Jelen esetben azonban az indítványozó a csődeljárás kezdeményezője volt, így nem tartozott homogén csoportba azon hitelezőkkel, akik a csődeljárásban részt vettek. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria ítélete nem hozta hátrányos helyzetbe az indítványozót azáltal, hogy a csődeljárásból kijelentkezett hitelező követelésének helyt adott.
+
AB határozat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdésének c) pontjával kapcsolatos alkotmányos követelményről és alkotmányjogi panasz elutasításáról, - (IV/474/2013.). Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 416. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felülvizsgálati eljárást megalapozhatja a törvény 21. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány. A határozat indokolása szerint a felülvizsgálati eljárás Be. 416. § (1) bekezdésének c) pontjában írt feltételének alkalmazása akkor áll összhangban az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében rejlő pártatlan bírói eljárással, ha lehetővé teszi az elfogultságra alapított felülvizsgálati indítvány vizsgálatát abban az esetben is, ha a kizárási ok a jogerős döntés meghozatalát követően merült fel. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a Kúria Bfv.I.1412/2012/4. számú végzése és a Kúria Bfv.III.153/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, mert álláspontja szerint kizárt bíróság járt el az ügyben.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kifogásolt kúriai végzések alaptörvény-ellenességének a konkrét ügyben történő megállapítása nem eredményezhetné az alkotmányjogi panaszban megjelölt sérelem orvoslását. Ennek megfelelően a pártatlan bírói eljáráshoz fűződő jog érvényesítésének sérelme, és így a kúriai végzések alaptörvény-ellenessége a konkrét ügyben nem állapítható meg. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.
+
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/817/2013.). Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.20.474/2012/15. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/589/2013.). A Tatabányai Törvényszék 6.B.240/2006/57. számú ítéletével, a Győri Ítélőtábla Bf.50/20009/14. számú ítéletével, valamint a Kúria Bfv.I.95/2013/2. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/402/2013.). Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 7.G.42.227/2011/6. számú végzése és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.393/2012/2. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/1029/2013.). Az ügy tárgya: a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.128/2012/7. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/754/2013.). Az ügy tárgya: a Kúria Mfv.III.10.100/2012/9. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/806/2013.). Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.VI.20.486/2012/8. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/739/2013.). Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.21.169/2012/4. számú ítélete és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.761/2011/4. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
– AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/1007/2013.).Az ügy tárgya: Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 44/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával összefüggő alkotmányjogi panasz.
- AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról – (IV/487/2013.). Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 3.Pk.28.173/2010/4. számú végzésével, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pkf.26.619/2011/6. számú végzésével, valamint a Kúria Pfv.IV.20.903/2012/3. számú végzésével összefüggő alkotmányjogi panasz.
Az Alkotmánybíróság október 7-i teljes ülésének témái
– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont, aa) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata – (III/3861/2012.).
– Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény 9. § (1) bekezdésének „kényszer-végelszámolására a Ctv. 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)-(6) bekezdését, 117. §-át és 118. §-át az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, – (III/540/2013.).
– A Kúria Mfv.II.10.553/2012/6. számú ítélet megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/3636/2012.).
– A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III.6.) IM. rendelettel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – (II/1201/2012.).
– A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25/A. § (1) bekezdésének „felszámolás,” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói indítvány vizsgálata – (III/3262/2012.).
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái
– A Kúria Pfv.I.20.208/2012/7. számú felülvizsgálati ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/642/2013.).
– A Budapest Környéki Törvényszék 4.Pf.23.537/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/774/2013.).
– A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény, a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet, valamint az ezek alapján egyes haszonbérleti pályázatok keretében hozott döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/906/2013.).
– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.582/2012/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/1155/2013.).
