Soron kívül tárgyalja az Alkotmánybíróság a választási eljárással kapcsolatos törvényt, melyet az Országgyűlés november 26-án név szerinti szavazással – 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és 1 tartózkodás kíséretében – fogadott el – szövege: PDF.  Demonstrációk, látványos ellenzéki petíciók szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá, forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a vizsgálatát.

Az államfő teljesítette a „követelők” kívánságát – a legfőbb döntésre hivatott Taláros Testületre bízta az alkotmányos dilemmák elbírálását. Félreérthetetlenül jelezte: az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollja lehetőséget teremt arra, hogy a törvény hiányos vagy pontatlan rendelkezéseit mielőbb újra lehessen gondolni.

 „Az elfogadott törvény alkotmányosságát alapos vizsgálatnak vetettem alá. Ennek során megvizsgáltam elfogadásának módját, valamint alkotmányosságának formai és tartalmi kritériumait. Megállapítottam, hogy az új választási eljárási törvény minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét. Megállapítottam továbbá azt is, hogy a választási eljárási törvény számos új – korábban nem alkalmazott – szabályt vezet be, amelyeket senki alkotmányos kritikával nem illetett. Ilyen például a levél útján történő szavazás.

A legtöbb kritika a választási névjegyzékbe történő önkéntes feliratkozással kapcsolatos szabályokat érintette. Megállapítottam, hogy a feliratkozás két formáját – a határon túl élő, magyar lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok, valamint a Magyarországon élő nemzetiségi választópolgárok regisztrációját – semmilyen alkotmányos kifogás nem érte.

A feliratkozás harmadik formáját – a Magyarországon élőkét – annál inkább. Az új törvény e kérdésre vonatkozó szabályaiban alkotmányosan aggályos részeket találtam. Ezen kívül a kampányra, a közvélemény-kutatásokra vonatkozó, valamint a hatályba léptetéssel kapcsolatos szabályok között is találtam alkotmányosan kifogásolható részeket.

Politikai nemzetünk minden polgárának közös érdeke, hogy a felmerülő kételyekre megkérdőjelezhetetlen válaszok szülessenek, miként az is, hogy a jogosnak ítélt alkotmányos aggályokat mielőbb orvosolni lehessen…”

 (Amennyiben a Taláros Testület alkotmányellenességet állapít meg, a jogszabályt újra kell tárgyalnia a parlamentnek. A köztársasági elnök indítványa innen tölthető le.)

+

Nyilvános ülésen hirdeti ki hétfőn a családok védelméről szóló törvény egyes rendelkezései vizsgálatának tárgyában hozott újabb határozatát az Alkotmánybíróság. Június végén függesztette fel a családvédelmi törvény öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését egy teljes esztendőre, 2013. június 29.-ig. A törvény öröklési szabálya július 1-jén lépett volna hatályba. A döntést azzal indokolták, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv és a családok védelméről szóló törvény között nincs összhang. (Az új alkotmánybírósági törvény lehetővé teszi a még nem hatályos törvények átmeneti felfüggesztését. Abban az esetben dönthet így, ha vizsgálata során az alaptörvény-ellenesség fennállását valószínűsíti.)

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint „a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján”. A polgári törvénykönyv öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a családok védelméről szóló törvény normaszövege „elsősorban” a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz. Előfordulhat, hogy - leszármazó hiányában - a polgári törvénykönyv alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a családok védelméről szóló törvény alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért a jogszabály hatálybalépését felfüggesztette a Taláros Testület.

A határozathoz akkor Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak, hangsúlyozván nem értek egyet a többségi határozattal elfogadott felfüggesztéssel. Indoklásuk szerint: „A többségi határozat az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek mélyreható elemzése és a vonatkozó polgári jogi szabályok megfelelő mélységű vizsgálata előtt adott helyt az alapjogi biztos felfüggesztési kérelmének… Az Alaptörvény L) cikke nyilvánvalóvá teszi, hogy – a korábbi Alkotmánnyal szemben – az alkotmányozó hatalom a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját helyezte alaptörvényi védelem alá, és ez a jogilag elismert tartós párkapcsolatok közül csak a gyerekek nemzésére alkalmas kapcsolatokat emelte ebbe a formába. A bejegyzett élettársi kapcsolat, mely az egyneműek közötti tartós párkapcsolat jogi formáját jelenti, ebbe a megfogalmazásba nem fér bele. Ez az alkotmányozó döntése volt, melyhez az Alkotmánybíróságnak és minden más magyar állami szervnek alkalmazkodnia kell. Ám ebből nem következik, hogy a családnak nem, de tartós párkapcsolatnak jogilag elismert bejegyzett élettársak között a törvényes öröklés rendje ne lenne megoldott… A bírósági ítélkezés és a törvényi rendelkezéseket konkretizáló állandó bírói gyakorlatok kialakult rendje meg tudja oldani az alapjogi biztos által vitatott rendelkezések értelmezési dilemmáit, így csak egyfajta alkotmánybírósági aktivizmus vihette el a különvéleményemben elutasított többségi határozatot a felfüggesztési döntés meghozatalára.”

+

Az alapvető jogok biztosa szerint alkotmányosan aggályos az új Munka Törvénykönyvének azon előírása is, amely szerint a felmondással szembeni védelemre a várandós munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha terhességéről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. Szabó Máté szerint az előzetes bejelentési kötelezettség sérti a gyermeket váró nők emberi méltóságához és magánszférájához való jogát, ezért a kifogásolt rendelkezés megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Állítja: a gyermeket váró, illetve a gyermekes nők védelmét ugyan szövegszerűen nem tartalmazza az Alaptörvény, annak több rendelkezéséből mégis levezethető az állam jogvédelmi kötelezettsége. A munka világában a felmondás tilalma ennek a jogvédelemnek az egyik legjellemzőbb és legáltalánosabb eszköze, amely mindig magára az állapotra, azaz a várandósságra figyelemmel illeti meg a munkavállaló nőt. A várandós anyák fokozott munkajogi védelmével kapcsolatos feladatokat, a felmondás elleni védelmet tartalmazzák a Magyarország által vállalt nemzetközi emberi jogi, valamint az uniós jogvédelmi kötelezettségek is. A törvény alapján járó jogosultságok, például a munkaidő kedvezmények értelemszerűen a várandósság bejelentéséhez kötöttek, de a kedvezmények igénybe vétele itt a munkavállaló szabad döntésén múlik. A felmondásvédelem nem ilyen jellegű jogintézmény, nem igényel speciális munkáltatói intézkedést, csak akkor „aktiválódik”, ha a munkáltató el kívánná bocsátani a gyermekét váró munkavállalót – mutatott rá az ombudsman.

Szabó Máté szerint a bejelentés előírását a jogalkotónak alkotmányosan alá kell támasztania, mivel a munkavállaló nő legszemélyesebb belső szférájával, az egészségügyi és családi állapotával kapcsolatos információról van szó. A fogantatás utáni első három hónapban – többféle okból – megszakadhat a terhesség. Ilyen esetekben az előzetes bejelentés előírása indokolatlanul megalázó, a legbelsőbb magánszférát sértő helyzetet eredményezhet, mivel munkáltatót a várandósság megszakadásáról is tájékoztatni kell. A biztos szerint a szabályozás döntési kényszerhelyzetbe hozza a várandós nőt, ami sérti a méltóságát. Az ombudsman úgy látja, hogy a bejelentés előírása az esetleges visszaélések megelőzésére sem alkalmas, nincs racionális indoka, legitim célja sem.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legfrissebb döntései
(Tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének Rákospalota – Pestújhely – Újpalota Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 31/2000. (VII. 1.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 34/2002. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 31. § (2) bekezdés 4. számú táblázatába foglalt építtetői ingatlanra vonatkozó építési telek legnagyobb beépítés mértéke és az épületek legnagyobb magassága alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította és az indítványt a Kúriához átteszi. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról és indítvány áttételéről: III/11/2012.)

+

1. Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdése, 266. § (1)-(3) bekezdése és 270. § (2)-(3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság I.22.146/2008/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2732/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 1. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3180/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése „feltéve, hogy az ingatlan e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonba vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2616/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legfrissebb döntései

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető,  Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 310. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.  (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/3289/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a Kúria Mfv.I.10.439/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: V/3107/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.37.460/2011/5. számú ítéletének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3105/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legfrissebb döntései

(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)

Az Alkotmánybíróság a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2004. május 1-je és 2007. november 20-a között hatályos 75. § (1) bekezdés b) és j) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Fővárosi Törvényszék előtt 13.K.34.220/2007. szám alatt folyó perben alkalmazhatóságuk kizárására irányuló indítványt elutasította. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: (III/2848/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 2004. május 1-je és 2007. november 20-a között hatályos 75. § (1) bekezdés b) és j) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve a Fővárosi Törvényszék előtt 13.K.34.220/2007. szám alatt folyó perben alkalmazhatóságuk kizárására irányuló indítványt elutasította. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról: III/2848/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IX.21.621/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3424/2012.)

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság legközelebbi teljes ülésének napirendje

– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-ai megsemmisítésére irányuló indítványának vizsgálata – (II/3012/2012.).

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/893/2012.).

– A  jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontjának vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata – (II/2602/2012.).

– A telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata – (III/782/2012.).

– Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései felülvizsgálata érdekében benyújtott utólagos normakontroll indítvány vizsgálata – (II/2559/2012.).

– Az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló törvény (T/8405. számú törvényjavaslat) alaptörvény-ellenességének tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll indítvány vizsgálata – (I/3653/2012.).

– Az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló törvény (T/8405. számú törvényjavaslat) alaptörvény-ellenességének tárgyában előterjesztett előzetes normakontroll indítvány vizsgálata – (I/3653/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje

– A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.616/2011/4. számú ítélete ellen benyújtott, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/B. § ba) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata – (IV/2877/2012.).

– A Szolnoki Törvényszék 11.K.27.013/2012/4. számú ítélete, valamint a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú melléklet A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 17. pont Szociális juttatások és szolgáltatások Kiegészítő Szabályok 10. c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3362/2012.).

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 66. § (2) bekezdése elleni utólagos normakontroll és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 66. § (2) bekezdésével összefüggésben előterjesztett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról szóló indítvány, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott „Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson” közjogi szervezetszabályozó eszközként történő elismerésére irányuló indítvány, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Választási Iroda által kiadott „Tájékoztató a szavazatszámláló bizottságok részére a 2008. évi országos népszavazáson” 3.2.3.3. pontjába foglaltak alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/835/2012.).

– A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésének második mondata ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/837/2012.).

– A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/C. § (2) és (5) bekezdései, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. § (12) bekezdése, a Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.125./2011/5. számú ítélete, a Veszprémi Bányakapitányság VBK 5226/2/2009. számú határozata és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 249/4/2010. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/879/2012.).

– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.I.21.959/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3564/2012.).

– A Debreceni Ítélőtábla Cspkf.IV.30.319/2012/2. számú jogerős végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata – (IV/3407/2012.).